Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-12 / 185. szám

ELLENZÉK 7f 3 6 maguatíut 12. r ii i—iiiI11a3BBE3a5aagMmJJULmu llll■■ml MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Huza. — Statisztika. — Diploma. Ital. ADF.VKRUL: A központi termény-értéke- v.>> bizottság úgy liöntötl, hogy csökkenti a búzaexportot. A határozat indoka az volt, hogy felnek a rossz kukoricaterméstől, mely azzal fenyeget, hogy nem fedezi a belső szükségletet, lgv tehát nem akarták vállal­ni a kockázatot. Fájdalommal látjuk, hogy iáin érhetjük el a részünkre kínálkozó ul- 1 almai a világpiacon. A szárazság lolytan I ugyanis kevés a kínálat s az ár állandóan J emelkedik. Ma már 5 ezer lejt fizetnek bú­záért a kereskedők. A jó termés folytán 100 ezer vagon búza kivitelére számíthatunk, háromszor annyit szállíthatnának ki, mint amennyit átlag a háborút követően kiszállí­tottunk évente, ötmilliárd lejt jelenthetne ( országnak ez. A központi terményérié- i kési tő bizottság határozata azonban útját állja a forgalomnak, ami annál károsabb, j mert a kukoricatermésről eddig sohasem j volt pontos statisztikánk. A parasztság | különben sem cseréli fel búzával a tengeri- i eledelt. Valószínű tehát, hogy rossz, kuko- j I icatermés esetén mégis fogyasztók nélkül J maradnak a huzakivitelek s külföldről kell ; majd behozni kukoricát. Meg kell tehát j könnyíteni a búzaexportot. DIMINEAŢA: Nincs jólszervezett statisz­tikai hivatalunk, azért nem tudtuk kielégí­tően elintézni több gazdasági és szociális problémánkat. Tudományos szempontok irányítják az uj reformokat. A hibával min­den komolyabb kutatás alkalmával találko­zunk. Máig sincs pontos kimutatás a föld- kisajátításról. Nyár elején illetékes helyen nem tudnak képet alkotni a bevetett terii le­iekről Nincs statisztika a konverzióról, népmozgalmi adatokról, gazdasági és szo­ciális problémákról. Biztató kezdeménye­zések történtek nem a legjobb eredmény­nyel. Így például megállapították, hogy ta­valy ősszel mindössze nyolcezer munkanél-, küli volt az országban. Midőn magánalkal­mazottak, szabadfoglalkozásúak, földműve­sek között annyi a munkanélküli, lehetsé­ges ez? Veszedelmes zavart idéz elő az ilyen statisztika. A demagógia nevetséges követ­keztetéseket von le, midőn erre hivatkozik. Támadják a strain-eket és kisebbségeket. Az országos statisztikai hivatalt tehát tijjá kell szervezni. CURENTUL: Ha mérnöki diplomára van szükséged, tégy úgy, mint Gheorghe Mura- riu csinálta a politechnikai főiskolán. A szigorúságáról hires Jon Jonescu tanár megállapította, hogy mással készittette el vizsgái dolgozatát s feljelentette a szegény diákot az ügyészségen. Ugyanebben az idő­ben egy Jón Pascu nevű egyén 30 személy­től különböző összegeket vett fel a Pra- hova-völgyében azzal, hogy petróleum-vál­lalatoknál fogja elhelyezni őket. Miért ta­nult volna Gheorghe Murariu, mikor tudta, hogy nálunk szokás szerint meg kell fizet­ni a vállalatoknál a kinevezéseket? Ennyit ér a diploma. Jön majd egy Jón Pascu ne­vű harangozó és elhelyez. A szigorló-mér­nököt ily körülmények között nem tartjuk bűnösnek. Adjanak kenyeret a diplomás mérnököknek, különben kalandorokat te­nyésztünk. Okosabb tehát, ha legelőbb a Pascu nevű brigantikkal szemben védeke­zünk, aztán uj rendszabályokat léptetünk életbe a mérnöki cim használatára nézve. Ma mérnöknek nevezik azt iá, aki bakan­csokba szeget ver. DREPTATEA: Egyik gazdasági szaklap megvizsgálta, mennyi italt fogyasztanak Ro­mániában. Megállapítást nyert, hogy éppen elég bort, sört, pálinkát isznak, rumból, likőrből kevesebbet fogyasztanak. A szegé­nyebb osztály vezet tehát az ivásban. Éven­te összesen közel 500 millió liter szeszes ital fogy Romániában, ebből 30 liter jut át­lag minden lélekre. A mult évben a fo­gyasztás úgyszólván százszázalékkal emel­kedett. Ebbe a számba a termelők fogyasz­tása nincs is felvéve. 1930-ban 23 ezer, , 1933—1936. években 34 ezer vagon bor fo­gyott az országban. 1930-ban 800 vagon, most közel 1100 vagon fogy évente. Teriid az alkoholizmus. Minden száj átlag 30 liter italt iszik, mikor legfeljebb egy kilogram cukor s egy liter tej jut átlag egy főre. A népbetegségek terjednek. A gyermekhalan­dóság emelkedik, nyomor fenyeget. A falu­si lakosság nincs kellően táplálva. Tavaly éheztek egész Basarabia-ban. A lakosság elmenekült, elhagyta gazdaságát. Ezzel szemben nőtt a kincstári bevétel s a kor­mány meg lehet elégedve. A lakosság iszik, a kincstár bevételez. Az ország iszik és fe­led, ez megelégedettséghez vezet. Az orszá­got narkotizálta az ital, 30 litert iszik átlag minden lélek belőle. így biztos pusztulásba megyünk. Kellő időben védekezzünk a ve­szedelemmel szemben. AMIT A FIATALASSZONYNAK TUDNIA KELL. Orvosi tanácsok újszülöttet váró fia­talasszonyok számára, irta: Dr. Caba Mar­git, 112 lejért kapható az Ellenzék könyv- c,Gályában, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Elragadtatással nyilatkozik Hatieganu professzor a berlini olimpiáról Városunk sportéletének kitűnő vezetője most tért vissza Berlinből. — Csőd ikat hozitt éleire a technika a nemzetek tornáján CI.UJ (Az 'Ellenzék tudósitójától.) Fehér- köpenves orvosok, csöndesszavu apácák, felcsillanó szemű betegek adják egymás­nak a hirt a klinikán: A professzor ur hazajött. Mindenkit felvillanyoz a hir, mert hiány­zott ám ebben a nagy, külön birodalom­ban a betegek országának lelke, dr. Iuliu Hatieganu, a nagyhírű orvosprofesszor, a klinika vezetője s az országrész sportéleté­nek leglelkesebb előharcosa, aki most tért haza Berlinből a XI-ik olimpiáról. A tanár ur fogad s készséggel ad interjút az Ellenzéknek berlini tapasztalatairól. A berlini tapasztalatok — Mi volt professzor ur utazásának cél­ja? Nem az olimpiai versenyek megnézése, amelyek még javában folynak? — Elsősorban az olimpiai előkészítő munka érdekelt — feleli Hatieganu pro­fesszor — s főcélom utitársaimmal, Mora- riuval és Kovács mérnökkel együtt a sport- építési technika legújabb vívmányainak ta­nulmányozása volt. Főleg az uszodák legújabb építési módja, az itt történt haladás, újítások voltak fontosak a számunkra. A németek cerberusként őrizték mindenki előtt a stadiont, de mondhatom, én a leg­nagyobb előzékenységet tapasztaltam. A szokásos eljárások, a komltétől való engedélyszerz^sek nélkül engedtek be mindenüvé, anélkül, bőgj- feltartóztattak volna. Olyan szabadon jöttünk, mentünk, mintha mi is odatartoznánk. — Lesz-e következménye a berlini láto­gatásnak a mi városunk sportéletére? — Remélem, igen. Először is az itt megépítendő modern uszoda, amely tele lesz újításokkal s meg fog felelni az összes követelményeknek, összél kezdjük meg az építkezést. A mi tribününk is ovális lesz, ahogy eredetileg terveztük s örömmel konstatáltuk, hogy az olimpiai nemzetközi komité is ezt és nem a félkörben épült tribünformát akceptálta. Németország sportélete Most arra kérjük a tanár urat, hogy mondjon el valamit Németország sportéle­téről. — Talán a legfontosabb az — válaszolja — hogy Németországban ma az orvosi felügyelet nélküli sportolás elképzelhetetlen. Résztvettem az internacionális sportorvosi kongresszuson, amelyen kétezer orvos vitatta meg az itt felme­rülő összes problémákat, a sport élet­tanát, patológiáját A sportolás sok káros hatását, a rekordőrü­let miatti szervi elváltozásokat és azokat a különös betegségeket, amit a meggondo­latlan sportolás okoz. A sportorvos öngyilkosságnak tartja azt a sportolást, mikor az ember orvosi vizsgálat és fel­ügyelet nélkül, anélkül, hogy saját testét, szervezetét ismerné, sportolni kezd. (Németországban a Sportlehrer, a sport- tanító és a sportorvos nélkül lehetetlenség sportot űzni. — Ezek a sportorvosok külön kiképzést kapnak? — 'Természetesen. Sőt, nemcsak sport­orvosokat képeznek ki, hanem politikus- orvosokat is. Altreh-see-ben egy tó partján, gyönyörű vidéken van az utóbbiakat kikép­ző intézet. Ez. a ,,Führer‘s Schule für Ärtzte“ a legkiválóbban végzett fiatal orvosokat képezi ki politikus-orvosokká, akik eugeniai és faj-higéniai problémával és a német nem­zeti egészségüggyel politikai szempontból foglalkoznak. Az ill végzett orvosok vala­mennyien vezető állásokba keiiilnek. — Más kongresszuson nem vett részt a tanár ur?- Résztvettem még a testnevelési kon­gresszuson, amelyen képviselve voltak Eu­rópa összes testnevelési akadémiái. Az ONEF-ből is résztvett harminc fiú. — Hol tartották a kongresszusokat? — Az egyiket a Tvrolloperben, egy mo­dern, háromezer embert befogadó operá­I ban. Itt ért berlini tartózkodásom egyik meglepetése. Mig a szpíker mondjuk néme- I tül beszélt, a hallgatóság tetszés szerint anyanyelvén, angolul, spanyolul vagy ola­szul hallgathatta ugyanezt a beszédet. Technikai csoda — Hogy lehel ez? — kérdezem és úgy csodálkozom, hogy a tanár ur mosolyog. — A beszédet elrejtett helyekről a szpí­kerek azonnal lefordították. S minden ülés úgy volt megkonstruálva, hogy a hallgató gombnyomásra beilleszthette a kivánt nyel­vet. Ha jól emlékszem, az első számú volt a német, a második angol, a harmadik spanyol, a negyedik olasz. En például az egyik német előadást — csak a szórakozás kedvéért — felváltva németül és franciául hallgattam végig. Kis szünet, elpróbálom képzelni a dolgot. — És mi volt a többi meglepetés? — folytatjuk az interjút. Olimpiai tapasztalatok — Pompás volt, hogy a 12.000 embert befogadó Reiehssports- feldbe ugv ment be és úgy jött ki az em­ber, mintha egyedül lenne. Olyan volt az egész, mint valami varázslat. Több mint százezer ember egy centrumban, anélkül, hogy egyik zavarná a másikat, sőt, hogy tudomást venne egymásról. Itt tapasz­taltam legerősebben azt az elképzelhetetlen rendet és diszciplínát, ami Németországban van. A Hindenburg Zeppelin rádión irányí­totta a forgalmat az Ober- és Unterringen, de főleg a taxikat és magánautókat. A leve­gőből tudták meg az óriás tekintélyű rend­őrök, hogy melyik úton eresszék be őket. Semmi zavar, semmi idegesség. Amellett, hogy minden újság külön olimpiai kiadást jelentet meg, a naponta napvilágra kerülő • olimpiai programmal a kezében minden Fausáiárjh: jul.-aug. hónapokban szeptember hónapban 7 nap: 14 nap: 21 nap : 28 nap: 1.9?5*— Lei 7 nap : 1.540*— Lei 3.850*— Lei 14 nap: 3.080-— Lei 5.775*— Lei 21 nap: 4.620*— Lei 7.700*— Lei 28 nap: 6.160*— Lei Fenti pausálárakban következők foglaltatnak benn: lakás a fürdőteiep legszebb villáiban, napi háromszori kitűnő étkezés a fürdő legjobb éttermeiben, tetszés szerint, minden napra fürdőjegy (a strandra vagy az Iloni kádfürdőbe), kurtaxik, ös-zes borravalók, zene­dijak és adók. Bármelyik nap indulhat, de indulását és előjegyzését tartozik 7 nappal indulás e ott bejelenteni ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN CLUJ P ;.ţa Unirii 9., vagy az ECONOMIA menetjegyirodában» Piaţa Unirii 23. Birnvlyeu felvilágosítással készséggel szolgáltuk. — Vidéki érdeklődéseket azonnal intézünk néző mindenről loontonari t/ijáko/tatvn van. Kérdezősködni nem kell. Minden atléta pél­dául számozva van, csak meg kell keresni a programban a számát és tudja az ember, ta)gy ki kicsoda. A tanár ur asztalán van a pompásan megszerkesztett program-újság. Megmutatja ezt is s a XI ik Olimpia hivatalos lapját, a naponta kibocsátott Olimpia Zeitungot. — Milyennek találta tanár ur az olimpiai falut? — El voltam ragadtatva. Nyolcezer em­ber — ötezer sportoló és háromezer tréner és személyzet egy ragyogóan megterve­zett és felépített faluban. A legjobban tet­szett az az ötveri konyha, amelyeket üveg­fal választ e| a’/ ebédlötermektől. úgy hogy minden, a saját nemzeti, megszokott koszt­ján élő sportoló láthatja a precízül műkö­dő, étvágygerjesztő nagyüzemet. Éppen déli 12 órakor látogattam el oda és mondhatom, olyan gusztusos volt minden, hogy egészen megéheztem Különben az olimpia lezajlása után altiszti iskola lesz a faluból, ahol nr. összes fegyvernemeket tanulmányozni fog­ják a hallgatók. Az épületek alól gázvédő­vel vannak felszerelve. Olimpikonok között — Kik voltak a legérdekesebb atléták az olimpián? — hangzik a következő kér­dés — A japán úszók. Ezek halak, nem em­berek, akikhez tanulni jöhetnek az igazi halak is. Elképesztő gyorsasággal és ügyes­séggel mozognak a vízben. ! — Mit látott még valami rendkívülit I professzor ur Berlibnen? ) — Uj és érdekes gyógytorna bemutatót. Fémlapon és kizárólag négykézláb végzett gerinctornát, amely főleg iskolásgyermekek­nél elsőrendű gerincferdülés esetén. A tor­nászók kezén speciális kézvédő van s a gya­korlatok nagyon érdekesek. Utcai hangszórók Meglepett ezenkívül az is, hogy Berlinben minden utcai lámpán elrejtett hangszóró van. úgy ha Hitlernek, vala­melyik miniszternek, vagy másnak mon­danivalója van a metropolis népe szánrá- í ra. egyszerűen belemondja egy mikro- I fonba, ami! a berlini polgár azonnal, séta közben meghall az utcán. Például: Halló, itt a közoktatásügyi minisz­ter beszél. Ma ne küldjétek a gyermekeite­ket az iskolába, mert a nagy hőség miatt nem lesz tanilás . . . — Nagyszerül Es még csak egyetlen kér­désre kérek szépen választ, professzor ur. Mi volt mégis a legszebb, a legmaradandóbb élménye Berlinben? — A lélek embere vagyok — feleli Iuliu Hatieganu — s így a megnyitó ünnepély s az olimpiai fáklyának a stádionba való megérkezése tette rám a legnagyobb benyo­I mást. Mondhatom, hogy életem első, iga­zán nagy élménye volt az a pillanat, mikor a fáklyát hozó futó, egy szép szál, szőke, igazi germántipusu atléta, az olimpiai har­sonák zengése s az olimpiai himnusz hang- I jainak közepette hozta felénk az olimpiai ! tüzet. Valósággal letört ez a látvánv a maga I csodálatosságában, hatásos és gyönyörű pil- j lanatában. Azonkívül felemelő volt az a j forró tüntetés és szeretet, amely- a francia i csapat felé áradt. Érezni lehetett a levegő- I ben, hogy milyen őszinte óhaj a közeledés. I Szóval sorrendben igy következtek számom- i ra a dolgok: a fáklya megérkezése, a stá- dion forgalmának elrendezése és az olim­piai falu konyhái . . . Megköszönjük a tanár urnák az érdekes beszámolót és elbúcsúzunk. Odakünn a vá­róban betegei várják, akik mind tőle remél­nek enyhülést, gyógyulást, vigaszt. Marton Lili. Pi?sris2 augufsz'ail következő tartalommal jelent meg: Nyári és koraőszi estiruhák. Átmeneti kosztümök. Uj blúzok 12 oldal kézimunka melléklet, na­gyított mintaivekkel. Anyai örömök, anyai kötelességek. A befőzés. Uj gyógveljárás az asztma ellen. A 16 filléres japán ebéd. Mo­dern szépségápolás. Egyes szám ára 20 lej, vidékieknek 25 lej pénz vagy postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldi az El­lenzék könyvosztálya, Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60, félévre 120, egész évre 240 lej. A szépirodalom, gazdaság, technika, filo­zófia, műtörténet, természettudomány, stb. értékes müvei. Hihetetlen olcsó árakon. LEPAGE-nál, Cluj. — Menjen be JLE- PAGE-hoz, mert ilyen alkalom talán soha­sem adódik. — Kérjen ingyen jegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom