Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-09 / 183. szám
BLLfíN 7 fiK 713 6 au ff amt un 0. wtmmmammmmmmmmmm RIPORT ff az Elnököt váró Trencsénteplicről Mi az oka az idői szezon nagy sikerének? — Egy pad, amely pihenést adott a magyar irodalom klasszikusainak* A szezon slágerei, a i izsakiralynó választás és az a bál, ahol újra francia négyest rendeznek. — A „zöld béka“ szenzációi. — Ahol Madách Imre, Jókai Mór és Kiss József álmodtak... Természetes, páratlan szénsavas, radioaktiv, sós, vasas forrásvizekkel. Biztos gyógy hátán Trencsénteplic, 1936. aug. elején. Sárgára és vörösre lestett padok tarkítják a trencsénteplici parkot, amely olyan, mint egy évszázados kert valamelyik skóciai kastély körül. Szomorú fűzfáknak a nyári napban megcsillanó koronája hajlik a patakba, széles rétek szaladnak az erdőkkel koszoruzott hegyek oldalába, buja virágok illata és színe tómból a fák között és a Baracska felé vezető utón szinehagyottan áll egy öreg pad. A támlájára sziveket faragtak egykor éles penicrlussal és ma már senki se tudja: kiknek a nevei kezdődtek azokkal az otromba betűkkel, amiket odavéstek a szivek közepébe. Istenem, de sok Anna-bál zajlott le Trencséntep- licen azóta, hogy a nagyszülőkké öregült ifjú szerelmesek megpihentek Szent János éjszakáján ennél a padnál . . . Erről a pádról nincsen krónika, csupán öreg emberek emlékeznek arra, hogy trencsénteplici pihenése idején Ht pihent meg sokszor halhatatlan emlékű mesemondónk: Jókai Mór, amikor minden nyáron elfoglalta szobáját a Fesz- tvék villájában. Itt álmodta meg regényeit és itt pihent meg akkor is, amikor megirta az „Akik kétszer halnak meg<c cimü regényét. Ebben dolgozta fel Trencséntcplic egykori urainak, az II- lésházyaknak históriáját. De ezen a pádon pihent meg 1846-ban Madách Imre is, amikor Trencsénteplicen járt és — a század elején már Kiss József-pihenőnek hívták a padot, mert rajta álmodott a Jehova Írója . . . Madách Imre, Jókai Mór, Kiss József koronázták meg minden évben a trencsénteplici rózsakirálynőt, akinek megválasztása minden évben egyik legkedvesebb epizódja a szezonnak. Az lesz az idén is. Már nagyban készülnek rá. Az idén egyébként Trencsénteplicnek olyan szezonja volt, mint már régen. Már májusban megkezdődött az élet, júliusban pedig visszajött a konjunktúrának az az ideje — minden fürdőhely álma — amikor bizony nem tudnak szobához jutni azok, akik előre nem gondoskodtak szállásról. Hozzájárult a szezon sikeréhez a ragyogó időjárás is. Itt Trencsénteplicen nevetve hallgattuk a rádió-időjelentéseit, kint hétágra sütött a nap, amikor a rádió tomboló viharokról beszélt. Esténkint — néha jóval éjfélen túl is — kabát nélkül ülhettünk a kurszalon terraszán és júliusban talán két olyan nap se volt, amikor eső zavarta meg a vendégek szórakozását és kirándulásait. A siker oka? elsősorban a fürdőhely fekvése, kiimája, árai okozták az elmúlt esztendők forgalmának lényeges emelkedését, ezenkívül azonban az is, hogy Szlovenszkónak ez a virágos kertje — tradícióinak megfelelően — szigorúan száműzi falai közül és árnyas parkjából a politikát. A Szina-fürdő meleg vizében nincsen politika: itt csak gyógyulást kereső emberek ülnek, mint ahogy szórakozó fürdővendégek táncolnak a kur- szalón terraszán és a Grand Hotel soi- réc-dancanlejain is. A breslaui német, aki odahaza az S. A. uniformisán büszkén hordja a horogkeresztet, itt a krakkói és pesti asszonnyal táncol és lyoni selyemgyáros a trieszti bankárral briddzsel. A bazinban és a parkban eltűnnek a faji ellentétek és senkisem feszegeti a ,,Rassenteoria“-t. így is van rendjén. A pihenésnek pár hete szórakozásra, üdülésre és — nem politikára való . . . Május óta nem volt hét, hogy valamilyen társadalmi, vagy művészeti esemény ne dobta volna Trencsénteplic nevét az újságok hasábjaira. Júniusban tartották meg sok ezer résztvevővel a szokol-ünnepségeket, akkor volt Szlo- venszkó serlegéért az országos lövész - verseny, a szlovák irók kongresszusán az irodalom bel- és külföldi kitűnőségei adtak itt egymásnak találkát, nagyszerűen sikerült a katolikus nap és a frontharcosok impozáns tüntetése a békéért, aztán az a festőién szép népviseleti ünnepély, amelyet nemrég tartottak meg a fontaiul melletti stádiumban és amelyet jövőre nemzetközi keretben szabadtéri játéknak rendeznek meg, a most következő hónapok pedig a szezonnak még hátralévő legkellemesebb része — ugyancsak az eseményeknek egész, seregét tartják meglepetésnek Trencsénteplic vendégei számára. Augusztusban a bécsi Touring-Club város- közi tenniszmérküzést tart Trencsénteplicen, augusztusban kezdődik a vadászati szezon a környező erdőkben és Trencsénteplic igazgatóságának népszerű elnöke, dr. Srohár Lőrinc miniszter, egyetemi tanár — maga is ismert hódolója a nimródok nemes sportjának — mindent elkövet, hogy vadásztársai jól érezzék itt magukat. A szezon még hátralévő részén nyitják meg ünnepélyesen Trencsénteplic uj strandfürdőjét, amely nemcsak a fürdőhely szenzációja lesz, hanem a maga nemében egyedülálló egész Kő zépeurópában. A strandot — „Zöld béka“ a neve — hatalmas pázsit veszi körül, a bazint a Királyhegy erdejének közepén olyan helyre építették, ahol kora reggeltől, késő estig odatüznek a nap sugarai és ahol külön paradicsomot varázsolnak a gyermekek számára. Két%/IV és vérkeringést zavaroknál, szervi elhlzdsos érelmeszesedés, vesebaj, vérszegénység, íz.om- I sár, liótyogliurut is kimerliléses idegesség esetén, tyftl ’iU'.tv.QAQ a változásos zavarok, fertőz > betegségek, mérgezések nyomán Jellépett idegbajok (Tabes) eseteiben u legjobb eredménnyel. Ivókúrák, szakszerit orvosi kezelés. Kitűnő konyha. Elsőrangú szállodák, Diétás penziók mérsékelt árakkui. Modern napfényes uszoda. A GTR vonalain utazási kedvezmény. Állandó katonazene. Pausálknrák az „Európa“ utazási irodák utján, fürdőiden U lllálUS Ljü I Oht l-tß- — Prospektust, felvilágosítást szívesen küld Muschong Buziási Gyógyfürdő R.-T. rdnlö ga/gíiiosdg, fiu/lus, naná!. ezer személyt befogadó tennisz stadion épül a strandfürdő mellett és Kozeluh Jan, a köztársaság volt tennisz-bajnoka, a tennisz világbajnokának fivére már most állítja össze a legközelebbi nemzetközi mérkőzésnek gazdag programját. Szeptemberre egyébként a legfontosabb események színhelye lesz a népszerű fürdőhely. lie ne s Eduard doktor, a csehszlovák köztársaság elnöke szeptember közepén huzamosabb időre Tren- csénleplicre érkezik és úgy ünnepélyes fogadására, mint elhelyezésére megtörténtek már az előkészületek. Politikai, kulturális és gazdasági szempontból egyaránt a legnagyobb jelentősége van az Elnök trencsénteplici tartózkodásának, a politikai és gazdasági élet legszámottevőbb reprezentánsai kisérik el ide a csehszlovák állam fejét és az előkelő társaságnak is alkalma lesz meggyőződést szerezni arról, hogy a kora ősz legszebb hónapjában Trencsénteplic, a Kárpátok gyöngye minden tekintetben a legtökéletesebbet tudja nyújtani. A BERLINI OLIMPIA KÉPEKBEN. Az olimpiai fáklyás staféta startja Berlinből Kielbe. TUDJA-E ÖN?... Nyári csevegés a világvégéről és arról: mivel szórakoznak a nagyemberek CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Meglehetősen kellemes időtöltés az, amivel Higgs, az immár világszerte ismert adatgyűjtő foglalkozik minden esztendőnek júniusától októberéig. Higgă ur néhány soros közleményekben a banális „Tudja-e Ön?‘‘ felszólítás alatt szédületes adatokat közöl a legkülönfélébb dolgokról és közleményei annyira kedveltek, hogy az amerikaiak alig várják a nyarat s vele együtt Higgs megszólalását. íme, néhány legújabb a Higgs-féle szólamokból: — Tudja-e ön, hogy a világ legjobban fizetett énekművésze nem Saljapin Eedor, sem nagynevű társai, hanem egy Mai-Lang- Fang nevű kínai énekes, akinek évi jövedelme jóval meghaladja az évi egymillió dollárt? — Ismeri-e ön azt az asszonyt, aki eddig 48-szor ment férjhez és ezzel a világrekordot tartja? — Tudja-e ön, hogy Németországban papirmaséból készítenek nagykaliberü ágyucsöveket? — És hogy a kínai buddha-templomokban összesen kilenc angol hölgy teljesít szolgálatot, mint láma? — Hát azt, hogy a horogvető világrekord 88 méter, vagyis az az ember, aki ilyen távolságra tudja bedobni a vizbe az ólom- sullyal megterhelt horgot, felülmúlhatatlan a maga szakmájában? — Ismeri-e azt a „könyvtárat“, melyben egyetlen könyv van csupán? íEz a könyvtár Patterson egyiptológusé. A könyv cime: Nílus és megértéséhez legalább kétezer segédmunka szükséges. De a segédmunkák nem könyvek, hanem tekercsek, kövek, téglák és hieroglifcserepek. — Végül tudja-e ön, hogy 4924 szeptember 24-én éjszaka egy óra tájban a Mount Wilson csillagda egyik szolgálatos csillagásza felfedezte az első, igazi fényt, amely a Mars bolygón gyűlt ki s ezt sikeresen le is fényképezte? Az ember azt hinné, hogy Higgs ur nyári kacsákból él s ezeket lövöldözi le nagy sikerrel a melegben. Tévedés. Higgs valamennyi adatát komoly érvek támasztják alá, a legkomolyabb pedig a dologban az, hogy az amerikai lapok Higgs minden sorát negyven dollárral fizetik. Nyári szórakozásnak elég kellemes Higgs ur tevékenysége, érdemes ezért otthon kuksolni és télen nyaralni menni. 1977. A világ vége! Rámondhatjuk: egészen bizonyos. Már készülhetünk is. Rongyos negyvenegy esztendő még, aztán kampec nekünk, akik azt hittük, hogy némi kitartással megérjük a kétezredik esztendőt, amikor a Holdba röpülhetünk. Ezeknek a tervezgetéseknek és szép álmoknak egyszersmíndenkorra vége. Kár a gőzért, 1977-ben elpusztulunk. A betünyomtatás első éveiben megjelent egy könyv, melynek cime: Santa Sybilliu. Ez a könyv a következőket mondja: „Mikor már nem lesznek távolságok (ez ma van), amikor az emberi hang a Föld egyik szélétől a másikig hangzik (telefon), mikor a kocsik lovak nélkül haladnak (autó), amikor oly nagy lesz a fényűzés, hogy a parasztleányok is selyemben járnak: akkor vége lesz a világnak.“ Igaz, bogy a könyv negyvenegynehánv esztendővel tévedett, mert szerinte* máris elpusztulhatnánk, de viszont Russel csillagász 1889-ben a világ végét 1914-re jósolta. És majdnem eltalálta az igazat... Luther 191 ő- re jósolta ugyanezt, Szlowtew orosz tudós pedig 19(X)-ban még ötven esztendőt ajándékozott az emberiségnek. De ez mind semmi. Spinner György skót jövendömondó csodálatos eredménnyel szokta előre megmondani, mikor lesz jégeső és tengeri vihar. Állítólag egyszer tévedett csupán életében s akkor irgalmatlanul elverték, azóta nagyon ügyel. A napokban megjelent korunk e kiváló tudósánál egy skót, akinek Spinner a következő kijelentést ette: „Maga még hatvan évet akar eltölteni itt a Földön? Megbolondult? Nézzén bele ebbe az üveggolyóba! 1977 december 31-én éjszaka ránkzuhan a Hold, mert a világegyetemben a bolygók máris okvetetlenkednek és lassan kiesnek egymás vonzási köréből. Még szép, hogy a világkatasztrófa bevárja a naptári év végét és nem valamikor krumpliérés idején következik be. Ha magának lennék, eladnám birtokomat és hátralevő időmet imádkozással tölteném!“ A szegény skót belátta, hogy Spinner elődei mindnyájan susztermunkát végeztek jövendölésükkel, de ez igazat állit. Áruba bocsátotta földjeit, de ekörül egy kis baj történt. A derék skótok megtudták, hogy a szegény ember birtokát éppen Spinner vásárolta meg potom áron. Kézbekapták és saját hűvös üveggolyójával verték agyon, így hát bizonyos, hogy Spinner — mint annyi hozzá hasonló áldozat — mégis tévedett a saját hátrányára. De jövendölése fenmaradt s most már csak az a kérdés: kihuzzuk-e valahogyan 1977-ig, hogy u Hold lezuhanásának tanúi lehessünk? Nagy emberek szórakozása Gusztáv svéd király kiváló tenniszjátékos. Hoower, az Unió volt elnöke, szenvedélyes trombitás. Eden angol külügyminiszter a legbőszebb — villanyszerelő. A négus, ha ráér, bezárkózik és dörgő szónoklatokat tart önmagához. Hitler tervezni szeret. Nem világbonyodalmakat, hanem erődöket és vikendházakat. Stalin húsz cv óta könyveket ir, de egyet sem bocsát sajtó alá. Musisolini a világért el nem mulasztaná, hogy évenkint legalább egyszer el ne tűnjön a vidéken, ahol füvet kaszál, gabonát csépel és teheneket vakar. Szakavatott gazda veszett el benne. Meg is mondotta egyszer: „ha kenyereméi, mint orazágvezető elveszteném, megélnék, mint teheneslegény is“. Saljapin tintatartókat farag homokkőből. Kiepura remek kazettákat gyárt ébenfából. Capablanca a nagy sakkozó, semmit sem utál annyira, mint a sakkot, de annál inkább szeret csere- pesnumkát végezni. Különösen templomtornyokon. Azt állítja a róla szóló fejezet, hogy nincs különb légtornász, mint ő. Csak egyetlen nagy emberünk él — irja Spencer Vilmos —, aki nem szeret semmit. Ez nem más, mint a monakói herceg. Csak egyet kedvel: azt, amiben benne vám. A herceg ugyanis — gyomorbajos . . . Végezetül megemlíti még a könyv, hogy a rádiumos Curie asszony leánya, aki maga is világhírű kémikus, napjának nagy részét a zöldséges piacokon tölti el. Nem azért, hogy vásároljon, hanem, hogy beszélgethessen. „Végre egy a nagyok közül, aki megmarad annak, aminek született s aki nemének első és legfontosabb, igazi szórakozását gyakorolja“ — teszi hozzá az epés Spencer a saját kritikáját Curie kisasszony esetéhez. C-t) Heltaí Jenő: A NÉMA LEVENTE. A le*« nagyobb budapesti színpadi siker könyvalak« ban, illusztrált, amatőr kiadásban 119 lej az Ellenzék könyvosztályában, Clui
