Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-04 / 178. szám
' kllbnzbk 193 6 muffuaztaa 4. Riport a qucimeroi kivilágítod hajókról, nekivadult láncosokról és Moschienáról Moschiena. (Quarnero.) .4: ellenzék tudósítójától.) Van ill Quranoroban egy foglalkozási ag, amelynek művelőit úgy lehetne neve ni, hogy: „Romantikát szolgáltató közegek“. Részvénytársaságnak azért nem lehet hívni őket. mert nem együttesen szolgáltatják a romantikát, sőt vadul konkurálnak egymással. Ezek a csónakosok, motorosok ős hajósok éjjel-nappali kirándulásra szállítják az embereket. Vagy legtöbbször szállítani akarják, ile uz emberek csökönyösek s csak azért sem hagyják szállítani magukat. Ott vannak a csónakosok. Van vitorlás, van csak vászonfedcűü evezős, ős-quarneroi jármüvek a tengeren. Gazdájuk jószerencsét várva, feketére sülve odaevez a népes standokra és lesi a klienseket. Ez még nem romantika. Szelíd öregek, nagy családok, gyermekek s nörszök szoktak fői, vagy egyórás csónakázásra menni. A csónakosnak nincs órája. Olyan időérzéke van, hogy akárhova evez, vagy a szélre bízza magát, be a nyílt tengerre, vagy fé’ösebb utasoknál a port mentén, percre visszaszállítja utasait a kiindulási helyre. A motorosok máskép csinálják. Jármii- mlkül. gyalog jelennek meg a standon, elegáns fehérben, tengerészsapkában. Es elkezdik. Mindig németül. Mert benszülött olu- szok úgysem mennek kirándulni. — Gyönyörű kirándulás Chersoba! Indulás háromkor, vissza este nyolckor. A legszebb és leggyorsabb motorossal. Tizenöt lira. Gherso messze van, de ha a legszebb és leggyorsabb motoros . . . (Saját motoros mindig legszebb és leggyorsabb.) Vagy. Dálután kirándulás Lauranaba. Uzsonna a Grand Hotelben. Legszebb motoros, öt lira. Meine Herrschaften . . . fünf lira . . . Ha negyede azoknak elmegy, akik feliratkoznak, a motoros elegáns tulajdonosa bőven megtalálja a számítását. És végül ott vannak a hajók, a kis utakra berendezett vaporettók. — Kis tengerjárók, melyek örökösen a quarneroi öblöt járják körbe-körbe. Kapitányuk, személyzetük, tisztjeik megvetően vizi-taxi zásnak nevezik a kis utakat s még a velencei nagyobb hajót is irigylik, amely kimegy a szigetek zárt világából, ki a nyílt tengerre, pár órára, habár annak is kötött az útja. De az övék a leg- egyhangubb. Embereket szállítani Fiume, Abbázia, Laurana, Ica, Medea és Moschiena között — nem igazi tengerésznek való feladat. Szelíd és gyermekes foglalkozás. Rövid utak s a vihar sem lehet olyan, hogy kipróbálja igazán a tengerészt, olyan közel a part. S a fürdővendégek olyan butákat kérdeznek s olyan kiváncsiak, a gépházat akarják látni s páran úgy viselkednek, mintha Patagon iába mennének s még tengeri beteg is akad közöttük. Nagyon szomorú. A nappali vizi jármüvekkel való kirándulás nem is olyan romantikus. Hanem mikor elkezd sütni a hold. Akkor mikor a tánc- terraszokon a „Kék hold“ nevű tangót ját- sza a jazz és az összes neon és villanyfények kialszanak és csak a hold világit. Nem kéken, hanem vörösen, sárgán vagy fehéren, aszerint, hogy későn van-e vagy korán. Mikor elkezdődnek a Mondscheinpartie-k, a holdvilág melletti kirándulások, amelyeket annyira megkedveltek az emberek, hogy most már akkor is van hoídvi’ágparti, mikor a holdnak hire-hamva sincs. Egy ilyen Mondscheinpartie-hez nem kell más, mint egy zenés, világított sétahajó. Vannak más kirándulások i>s persze, motorosán, csónakon az esti tengeren, néhol egy szál gitár vagy harmonika is van, de a hajó a FUZO-SZALQN Budapest Ráday -u. Kálvin tér sarok Készíti a legújabb eredeti párisi és amerikai íüző- és 1 me ltartó különlegességeket. — A legújabb füzetes melltartó szabásminták is kaphatók ! ! — Füzö-készitést a legrövidebb idő alatt tanit! VIDÉKIEKNEK a tanulás idejére lakást is adln ■legerdekesebb. A fürdővendégek imádják, mikor megjelenik a mólónál a villanykörte-girlandokkal körülfont „La-urauiu“, vagy „Abbázia" fehér alakja, sivitanak a gyönyörűségtől és csupa ah — vagy oóh repked a levegőben. Nézd Mucika, hát nem gyönyörű? \ három éves pesti Mucika bupsikál örömében s ezalatt a benszülött, blazirt qu&rnerotak azt mondják, hogy jól elrendezett giccs az egész s elrontja a sziklák és a viz Iáik éjét s zavarja a halászok munkáját, mert itt minden halász éjjel megy ki a tengerre dolgozni. „Míg ön alszik, a halász dolgozik“. Fogja a másnapi ebédhez a scampit és az összes többi tengeri harapni valót. (öten megyünk holdvilágkirándulásra a Victoria pensióból. Moschienába. A felső mólónál életveszélyes tolongás közepett szállni vk lie a hajóba, amelyen dübörög a hangszórókon továbbított jazz és táncolnak java ban. Viszi az embereket a tömeg, a matrózok csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudják kezelni a hajóhidat. A kis „Abbázián“ megyünk. Tényleg süt a hold, sőt telihold van. A fedélzeten nagynehezen öten két helyet kapunk. Nem baj, úgyis azonnal felkérik az embert táncolni, egy Tolio nevű fiumei cse- csemőancu fiatalember, aki tánc közben zümmögi a slágert, amire táncolni szeretnénk, ha lenne hely. Jobb visszaülni és nézni a vizet a fénysávval, vagy sétálni az alsó fedélzeten, vagy megfigyelni, hogy a kapitány milyen csöndes undorral nézi a hajóján to pog). nyávogó, flörtölő tömeget, vagy gyönyörködni a Iau ruinai Grand Hotel tiuidérien kivilágított épületéinél. A hajón legtöbb a fiumei, a légiialalnbh korosztályból. Fiuk <x lányok, akik (amint az idő xilörchnJad és elhagyjuk Mediát, a kis öböllel és u ‘toronnyal és Moschiena felé boia dinre) egyre sze rola nősebbek lesznek egymás ba. , * .Moschiena, Albergo Armanda. Nagy, emeletes ház. előtte vendéglő. Milyen pr:klikus az. ilyen éjjeli utazás. A/, ember nem lal semmit, csak sejt s e/. még titokzatosabb. Sejt magas, zsalu«, olasz házakat s egy tipikus kis olasz várost. Eehérlenek a holdfény lien az elmaradhatatlan száradó ruhák. Néhány ablak mögött még fény van. A strandon modern Kábáméit, egyébként csöndes, aranyos kis hely. Sétálni megyünk, mialatt az utasok 80 százaléka megrohamozza az Armanda szálló asztalait s úgy eszik, iszik, mintha súlyos munka után érkezett volna meg rendeltetése helyére. KépesIapvásárlás, lárma, jó elmenni innen kicsit az alvó házak, szőlőiuga- sok s kertek közé. Mégis csak látunk, olyan fényes a hold. Látjuk a Municipio friss loggias, uj épületét s a régi házakat és villákat. Ismeretlen ut, a nAszutaspár férfi tagja, magához huzza feleségét s úgy viselkedik, mintha veszélyes dzsungelén át vezetné a félelmes éjszakában. Megyünk egy darabig még. salitain le, sálit ain fel, végig, a főúton. Macskák járkálnak, a nászutas hölgy kígyóktól tart, valahonnan zongoraszó szűrődik ki, csönget a hajó — vissza a fedélzetre valamennyien. Most már indulás után vagy nagyon á'mos mindenki, vagy megvadul — a holdfénytöl, zen től, imádottja közellététöl s a Moschie- nában elfogyasztott málnaszörptől. Csókokat látni és hallani. A zene szól, megy a hajó s a hold süt programszerűen. Ilyen a Mondscheinpartie Qiiameroban. Marton Lili. AZ Doros Ferenc rioortia : a berlini olimpiáról TEREPSZEMLÉN OLIMPIAI FALUBAN... Reggeliző svadronok, kémelháritó osztagok, titokzatos és kevésbé titokzatos gentlemanek.— Oszkár — a kenguru, drukkoiók, fatalisták és egyetlen nő 3500 férfi között Zy neu A BERLIN, julius hó. Künn, az olimpiai falu kerítésen túl, kiváncsi szemek tekintenek be vágyakozva az elérhetetlen paradicsomba, melynek kapuján két őr is vigyáz arra, hogy ! senki az odavalókon kívül az Eldo- rádóba lábát be ne tehesse. Újságíró a „nemzetek csarnokában'“ rezideáló olimpiai nemattasék menetlevelével kerül beljebb, melléje szolgálatkészen ugrik oda azonnal a szolgálattevő, febérruhás olimpiai adjutáns egyike, ki a reggeli csendben kapun átgördülő autót közben máT is a parkőr gondjaira bízta. Korán reggel van még, a faluban egymásután hangzanak, fel a ^ csapatkapitányok harsány ébresztőkiáltásai, éppen most csendül meg a meló- dikus muzsikáju torony-harang is, melyre mint csak valami varázsütésre egyszerre megelevenedik az egtisz falu, hogy megkezdődjön ismét a nagy verseny előtti napok újabb 24 órája. Reggel 8 óra van. A mosdókban, tussolókban, fürdőkben vizcsobogás hallatszik, harsány hallók, jókedvű, a jó reggelinek 40 féle harsány kiáltása hallatszik mindenünnen. Mindenki lábon van, mindenki öltözködik. A szobákban cipőkanalak, pizsamák, a tréning-tereken a túl szorgalmasok labdái, diszkoszai és gerelyei, a konyhában főzőkanalak repkednek a levegőben . . , 300 szakács és 50 steward készíti az ezrek reggelijét break- fresí, rizs curryvel, vagy heringsaláta semmivel sem tovább készül él, mint a féligsül't ürü'hus, vagy akár a yerba maté. A reggeliző-asztal meilőL sorban, csattosan indulnak most meg a sportolók tréninghe- l}reikre. A csapatversenyzőket a Reichswehr hatalmas, szürke, zászlódiszes autóbuszai viszik a Reichsportfeldre, az egyéni programszámosok, vagy a még külön tréning alatt állók pedig az olimpiai falu hatalmas, remek terepén kezdik meg az edzést. Scherlock Holmes itt megbukna Nagy bucsuzkodás folyik. A katonai autóbuszok lossan robognak el, a soffőröket szigorú parancs köti, hogy 'semmiesetre sem szabad 40 kilométernél gyorsabb tempóban a himes tojásként kezelt atlétákat szállítani. Az 5 világrész legkülönbözőbb színárnyalatú gentlemanjei ezt némi tlltakozással veszik csak tudomásul: nekik a tempó van a vérükben, eleinte kisebb magyarázkodás folyik, de azután erre is bekövetkezik a kiegyezés kora s a gépkocsik megindulnak a Stadion felé... 45 kilométeres sebességgel. Munkába lépnek a kémelháritó osztagok. Sherlock Holmes és Nick Carter minden ügyessége kevés lenne ahhoz, hogy itt a sportnyomozás aranykönyvébe is beírják nevüket. Senki sem engedi a másikat kártyáiba pillantani, a trénerek árgus szeme, a csa- patkisérők ébersége talán legszívesebben még az utón átszaladó nyulat is motozás alá venné, vajon nincsen nála notesz és fényképezőgépTréninget f otografátrá tilos! Stopperóra itt már alibinek számit, egy ismeretlen arc pedig máir elég ahhoz, hogy a vízben, vagy földön gyakorló atléta, oktatója egyetlen intésére a legközömbösebb arccal kezdjen a medencében vagy nyújtón a déli ebéd kilátásairól vagy a tegnapi fáklyásmenetről csevegni. Sokan — a világháború módjára — azzal próbálkoznak, hogy a jelvények és nemzeti ismertetők álszakálla mögé bújva lessék ki az ellenfelet. Sok sikerre igy sem lehet azonban számitani: könnyebb a dalai lámához puskákkal a kézben bejutni, mint itt fa-arccal az előkelő idegent megjátszani. A japánok jól odavágnak Az olimpiai faluban' áll a munka. A tornatermek fölött ütések zuhognak, hogy még a néző is a csillagokat látja. A japánok dögö- nyö'zLk egymást, vagy legjobb esetben is a box-labdát. Tompán hullanak a sárgák jól irányzott ütései, arcukon egy izom sem mozdul, pedig majdnem minden ütésük telitalálat s annak is pedig a javából! Furcsa emberek, mégis csak ezek a ferdeszemüek. Az olimpiász mind a 4500 sportolója a faluban lakik, ők azonban nem, nekik a döberitzi kaszárnyában kellett szállást berendezni, oda kell az egész étkezésüket szállítani. Nippon itt is külön utakon jár, itt is megjátsza a már szinte spleenszeriien titokzatost... mérgesek is rájuk a többiek. Kma fiai már közvetlenebbek. Aranyló napos zászlójuk alatt Sung kapitány arcán a szűnni nem akaró mosollyal világosit fel, hogy1 míg a los-angelesi olimpián Kina még csak egyetlen egy résztvevővel képviseltette magát, a XI. Olimpiászra már, nem kevesebb, mint 150 versenyző jelentette be startját. — Fiatal sportnemzedék vagyunk még — magyarázza bizakodóan, — de azért talán mégis csak megmutatjuk majd a japánoknak, hogy feltudjuk még velük venni a versenyt. Nem félünk a vizsgától . . . r Hz tg ót 61 Az argentinok baseball ban Azorguftkodoak, feltűnően csendesek, mint. akik biztosra mennek, de ezt azután némi joggal in, hi «zen ők egyikei a falubeli őslakóknak, n penzumukat uiár elvégezték, a vizsgy előtti drukk hangulaton ők már túl vannak. A mexikóiakra ez kevésbé mondható, bajukra jellemzően dicsekszenek fiinck-fának, mindenkinek ruháikat mutogatják, amellett többet forgatják az ördög bibliáját, mint s trénerek írásban kiadott utasításait. Nagyon rokonszenvesek az ausztráliaiak ezzel 8zemben. Csupa magasnövésü, szép szil einlier, elképzelhetetlenül közvetlenek, kik közül az egyetlen igazán kicsi Bobby Gray, az 1000 rn. kerékpár matador, mint Dávid a Góliátok mellett huzza állandóan medvelép- tii társait. Az ausztráliaiak különben Oszkárral együtt jöttek Európába. Aki nem tudná, hogy ki Oszkár, ómnak az ötödik földrész képviselői szívesen bemutatják a rokonszenves nevű idegent, „aki“ viszont nern más, mint egy jól megtermett kenguru. — Bobby Gray ugyan azt állítja, hogy olyan okos, hogy már nem is állat, mégis ez mit- sem von le Oszkár különleges mivoltából, főleg amikor — nota benne — Oszkár egy angol dandyt megszégyenítő eleganciával üget tovább a tréningmezök között s rémíti halálra a nők számára tilos liejáratu olimpiai falu, egyetlen gyengébb nemhez tartozó mosónőjét. A temperamentumos, élő talizmán után lényegesen klmértebb ás hűvösebb modorban áll az újságíró rendelkezésére dr. Björn Björnson, az izlandi csapat vezetője. — A mi legénységünk ezúttal vesz először részt, mint önálló nemzet az olimpián — mondja — nem áltatjuk magunkat hiú reményekkel, de emberanyagunk minden bizonynyal kielégítő ... mi tulajdonképen itten még csak tanulunk, de ez nem baj, hiszen az utolsókból lesznek az elsők . . . Akiknek most sötét az arcuk Amott egy élénken gesztikuláló sötétbőrü csoport lépeget. Hinduk és arabok, kiknek hófehér fogain még a nap is majdnem ha- nyatvágódik. Turbánjaik és fezeik alól éles profilú, szakállas arcok tekintenek a kiváncsi fehérbőrűre, szakállt hordanak, nagyon kimértek, nyugodtak, a fatalizmus képviselői ők, kiket semmisem hozhat ki nyugalmukból. A fülöpszigetiek bronzszine, harmónikus együttest képez a peruiak érdekes arcával. Ok különben is a legjobb barátok, a fölöpszi- getiek éppen most kapták meg a térparancsnoktól kért banjokat (Fürstner százados, tér- parancsnok az olimpikonok mikulása, nincs az a kérés, amit ne teljesítene), ha van egykét percük, leülnek a „Dortmund“ ház elé s oly szivszaggötó nótákat danolnak, hogy még a fák is zokognak. Olimpia kiváncsi a magyar fiukra! ■Este kabaré és mozielőadásról gondoskodik az olimpikonokat vendégül látó Reichswehr. Hangen százados, a falu „tréfamestere“ tegnapelőttre például a Scala műsorának jó felét vitte ki Döberitzbe, sőt aznap este hor- ribile dictu — még egy hölgy, sőt fiatal s igen csinos hölgy is átléphette a férfiak. f<d- vának kapuját: Marianne Vogelsang, a népszerű német táncosnő lépett fel a Hinden- burg-házhan berendezett tökéletes kis minia- türszinpádon — nem kis örömére a csatakiáltásokkal tetszésüket nyilvánító nemzetközi uraknak. Hűségesen eljár mindennap a faluba von Tschammer und Osten, a német Sporttüh- rer is. Csodálatos emlékezőtehetsége lehet ennek a rokonszenves embernek, ki minden védencét már is névszerint ismeri s sohasem mulasztaná el az alkalmat, hogy minden viccen s tréfálkozáson együtt ne mulasson vendégeivel. Nagyon várják már az olimpikonok a magyar fiukat is, kikre mindenki osztatlan érdeklődéssel tekint s kikről sok jót mesélnek már is azok, kik valaha is együtt voltak velük. Az olimpiai falu egy-forma szeretettel fogja kösz önteni őket. Az olimpiai faluban tizenkettőt üt a parancsnoki ház harangja, dél van, a sportolók együttes rohamot indítanak az éttermeK irányába. Ebben a percben mind egyformák, mindannyian bará’tak, senki sem lát a másikban ellenfelet: 5 világrész fiai éhesek s látnak neki a jól megérdemelt ebédnek. Legyünk csendben. Ne zavarjuk őket! — az ebéd még az olimpiásznál is nagyobb. Doros Ferenc, Kéi iotaÍQs könyv ! ! Vigyázzon egészségére! Dr. Bucsányi Gyula : Napfürdőzés és a napfény gyógyhatása, Lei 86'— Dr. Bucsányi Gyula : Természetes gyógymód és táplálkozás, Lei 13T— Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj Kérje azonnal a népszerű orvosi könyvek díjtalan jegyzékét.
