Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-30 / 200. szám

ELLENZŐK 193 6 nufjanztun 3 0. ......................1........... mii ír a román sa! ro CURENTUL: Gog a sajtónyilatkozata alap­ján feltesszük a kérdést: Miért tartana Né­metország erős államtól a Dnna-torkolatá- ban, amikor ennek nincsenek imperialista céljai s erőit jelenlegi határai között kívánja fejleszteni? Szeretnénk, ha el tógádnak azt az álláspontot, hogy a területi sérthetetlen­ség első feltétele a román—német normális kapcsolatnak. Augusztus elején — éppen Goga látogatásával egy időben magyar ve­zérkari tisztek küldöttsége tartózkodott a német fővárosban. Hivatalos berlini körök Gogát legszebben fogadták, ez keltette fel a magyarok féltékenységét s mind erőtelje­sebben' kezdték a német—magyar barátságot hangoztatni. A tisztiküldöttség után Horthy magyar államfő látogatása következett, a magyar tisztek tehát bizonyara valami meg­egyezés technikai részét készítették elő. Mi­ntán vezérkari tisztekről van szó, nyilván­való, hogy háború esetére katonai megegye­zést készítettek elő. A magyarok érdeke? Nem kell sokat törnünk fejünket, hogy meg­ismerjük. A két hadsereg vezérkari tiszt­jeinek megbeszélése tehát bennünket is ér­dekelhet. A német vezérkar szemében Romá­nia nagyobb fontossággal bír, mint 'Magyar- ország. Elég, ha a petróleumra gondolunk, nem szólva a Duna torkolatáról, Fekete- tengerről, német kisebbségről stb. Elég eny- nyi arra, hogy garantálja határainkat. Ne feledjük azonban, hogy német realista-poli­tikai szempontból az aláirt szerződés papir- ronggvá változik, ha a haza érdeke igy kí­vánja. Ne hagyjuk magunkat a szőke Lőré­iéitől megszépíteni, a balladából politikai következményeket vonjunk le magunknak. Mi történne mégis, ha Németország nemcsak elismerné, de garantálná is határainkat? Jó lesz ezt is megfontolni. NAŢIONALUL NOU: A hivatalos lap leg­felsőbb királyi rendeletét közöl, mely meg­tiltja a külügyminisztérium kötelékében lévő összes alkalmazottaknak, hogy román nemzetiségű személyen kívül mással kösse­nek házasságot. A helyes intézkedési Titu- lescu külügyminiszternek kell köszönni. A házasság tehát addig nem jöhet létre, mig azt a külügyminiszter helyben nem hagyta. A mai lázas háborús előkészületek között jól jött ez az intézkedés. Nemcsak politikai, de gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi érde­kek is kockán forognak. Jó lesz, ha ügye­lünk. Ismerjük a kémek fogásait, láttunk asszonyokat, akik elárulták férjüket, fel­dúlták otthonukat, ez most már meg fog szűnni. Tiţulescu kezdeményezésén felbuz­dulva, helyes lenne a rendelkezést az összes olyan tisztviselőkre kiterjeszteni, akik állam­titkot kezelnek. A hadsereg kötelékébe tar­tozó személyeken kivül azokat is figyelni kell, akik gazdaság-politikai ügyekkel fog­lalkoznak. A határszélen mindenütt kizáró­lag román tisztviselőket kell alkalmazni. Olyan románokat, akik román nővel kötöt­tek házasságot. VIITORUL: A közoktatásügyi miniszter bizottságot nevezett ki az elemi és közép­iskolákban használt tankönyvek ellenőrzé­sére. Elsősorban a román nyelv és irodalom tankönyveit fogják megvizsgálni, kiküszö­bölve mindazokat, melyek erkölcstelen, por­nografikus szöveget foglalnak magukban. Ugyanakkor felülvizsgálják az iskolák könyvtárait is s eltüntetik onnan az olyan könyveket, melyek erkölcstelenek, vagy anarchiára és bűncselekmények elkövetésé­re buzdítják az ifjúságot. Nagy fontossággal bir a rendelkezés és első helyet foglal el a kormány erkölcsnemesitő iskolai program­jában. Nagy eréllyel fogják alkalmazni. Végső eredményt azonban csak úgy lehet elérni, ha a diákok egyáltalán nem juthat­nak kártékony könyvek birtokába. Figyelni kell tehát az időszaki sajtótermékeket s a kiadásra kerülő könyveket, melyeknél a ke­reskedelmi érdek legfontosabb s semmi kap­csolatuk nincs az irodalommal. így a detek­tív s a kalandorregényeket kell üldözni. Valóságos erkölcsi veszélyt jelentenek ezek a könyvek, az időpocsékolást nem számítva. A fiatalkorúak lopását és bűncselekményeit mind ezeknek a haszontalan könyveknek és filmeknek köszönhetjük. Panaszkodunk az ifjúság anarchizálása miatt, ugyanakkor nem vesszük észre az indító okot. Szabá­lyozni kell ezt a kereskedelmet. Nem ér sem­mit, ha lapokat égetnek el a piacon, ha ez a sok veszedelmes könyv forgalomban ma­rad. össze kell fognunk, hogy az ifjúságot megmentsük. UNIVERSUL: Nem beszélnek már a Banca Naţionala közgyűlésén elhangzott nagyszerű programról. Az előkésztiő munka abbama­radt, hónapok telnek el anélkül, hogy a hitelélet feltámasztására valamit is tettek volna. Nézzünk körül és állapítsuk meg, mit tesznek a többi államok a gazdasági helyzet felvirágoztatására. óriási erőfeszítéseket tettek Franciaországban, hol a teheremelés- sel szemben maga az állam látja el kölcsö­nökkel a magánvállalatokat 0.30 százalékos kamat mellett. (Nálunk semmi sem történik ugyanakkor s mezőgazdaság, ipar, kereske­delem tovább küzd a válsággal. Nincs hitel­élet. A konverzió sokkal súlyosabb követ­kezményekkel járt, mint gondoltuk. Ugyan­akkor a jegybank úgyszólván egyedül idegen valutákkal foglalkozik s elfelejti hivatását. A héi yiláopoliükája ancKt. ve rusrínarr?r-jmxcri Zürn I A 'nemzetközi helyzet annyira zavaros s a fölt is/, tuü ás (lehetőségei annyira bizonytala­nok, hogy a legielietetlencbb és leg vakme­rőbb külpolitikai híreknek is bőséges tere nyílik. Az. ellen téteknek, találkozásoknak és a meglepő, de bizonytalan újabb kapcsola­toknak erővonalai zűrzavaros összevisszaság­ban metszik egymást anélkül, hogy csak tá­voli kép is rajzolódna előttünk a kháoszból kialakuló újabb helyzetről. A hatalmi cso­portosulások bizonyos nagy vonalai még aránylag szilárdan állanak, helyrehozhatatla­nul lazulnak azonban a régi keretek, melyek ennek a hatalmi elhelyezkedésnek támaszté­kot szolgáltattak. Izgalomra okot adó külpo­litikai és katonai lépéseket meglepő diplo­máciai látogatások és tárgyalások váltanak föl, melyekre az eddig megszokott módon magyarázatot találni lehetetlenség. Valami kialakulóban van. Talán újabb, még nagyobb zűrzavar, talán a zavar osságot követő rende­ződés. Vagy talán az egész nem más, mint ideges kapkodás a mind erősebben közeledő, sötét viharfelhők láttára. Angol kezdeménye­zésből őszei újabb tanácskozások indulnak az európai helyzet békés rendezésére. Sikerülni fognak-e ezek a tanácskozások, vagy folyto­nos sulvosodás'sal továbbhúzódik a válság? Vagy talán bekövetkezik a katasztrófa, me­lyet állandóan a falra festenek? Nehéz ezek­re a kérdésekre válaszolni. A hatalmak min­den illetékes vezetője törhetetlen békeakara- tá.t hangoztatja. Es mindenikiik hangoztatja ugyanakkor, hogy országa érdekeinek védel­mében a szélső határig is kész elmenni. Az újabb fegyverkezés, újabb milliók beállítása a hadseregek békelétszámába, mind a másik ál­lamok által veszélyeztetett béke nélkülözhe­tetlenné vált megőrzésének címén történik. Mégsem valószínű, hogy a nagy előkészüle­tekből a fenyegető összeütközés robbanjon ki. A háborúba való belecsuszástól, mely a gyanútlan Európát 1914-ben színié észrevét­lenül vitte katasztrófába, ezúttal minden fe­nyegető jel ellenére alighanem meg fog men­teni az a tudat, hogy a fenyegető háború réme valóban a nyakunkon van. A zavart okozó két ivigy erő Ma mindenesetre elérkezett a pillanat, mi­kor majdnem mindegyik európai orszíg újabb meggondolások tárgyává kénytelen ten­ni eddigi külpolitikáját. Ennek a kénysze­rűségnek főleg két oka van, melyeket már régebben előre lehetett volna látni. Együk Németország megerősödése, aminek bekövet­kezésében józan belátással sohasem lehetett kételkedni; a másik a bolsevista forradalom óta elszigetel* Szovjetoroszországnak szin­tén elkerülhetetlenné vált visszatérése az eu­rópai politika hatalmi játékaiba. Az európai szárazföld két legnagyobb hatalmi tényező­jéről vea» itt szó, melyeknek" kirekesztése a konÉrnests sorsának intézéséből a háborút követő első évtized alatt is csak mesterkélt és időleges lehetett. A helyzet ilyen mester- kéteégének tirlhosszu ideig való elhúzódása okozza, hogy most, mikor ez a két nagy erő újra teljes súlyával latba esik az euró­pai mérlegben, veszedelmesen meglazulnak a régi egyensúly keretei s az uj egyensúly kialakulása válságokon keresztül vezet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hatalmi játék­ba teljes étvágyai visszatérő két nagy hatal­mi tényező úgy államéletének elveiben, mint szociális, gazdasági és külpolitikai felfogá­sában szélső ellentétben áll egymással. Ez azzal a veszedelemmel járhat, hogy világné­zeti ellentéteikért való küzdelmükben ma­gukkal ragadhatják a két részre tépett Eu­rópát is. Ami Spanyolországban most folyik, izelitőt nyújthat a lehetőségekről, melyeket egy ilyen, óriási keretű harc vonhat maga után. Világnézeti frontak ellen Szerencsére az újabb katasztrófa-lehető­ség ellen látható eréllyel indult meg a véde­kezés. A spanyol polgárháborúval kapcsolat­ban Eranciaország és Anglia alighanem ered­ményesen fáradoznak, hogy elszigeteljék a félszigeten tomboló tűzvészt. Különben is túl­zott volt a félelem, hogy a spanyol esemé­nyek menete Európa jövő sorsát is eldönt­heti. A dolgok nem ennyire egyszerűek világ­nézeti trolitokra leegyszerűsített formájuk­ban. Az európai államok sorsának hovafor- dulása annyi minden tényezőtől függ, hogy csak értelmeden pánik tételezheti föl a spa­nyol események kizárólagos döntő fontossá­ga I ebi jen a kérdésijén. legérdekesebb dolog a/onUm, hogy a világnézeti frontok kialaku­lásával s/emln-n olyan helyeken is visszauta­sítás mutatkozik, ahonnan ezt alig várná az ember. Sok jel arra mutat, hogy ezt a vesze­delmes szembefordulást legalább egyelőre nem keresi Berlin és Moszkva sem. A !>erlini küLügymiinisztérium egyik vezető publicistája például azt ajánlja a spanyol eseményekkel kapcsolatban, hogy múlhatatlanul meg kell tenni mindent a kormányok tekintélyének visszaállítására. Mindemik konming tekinté­lyének visszaállítására, bármilyen irányú is. Ez, a nemzeti szocialista publicista szerint, megszüntetné a veszélyt, hogy a különböző irányú kormányok külpolitikában is világné­zeti alapon kerüljenek egymással szembe. Európa egysége igv komolyan megszilárdul­na, meg kell találni tehát az utat ehhez a megoldáshoz. .4 moszkvai titok Ha nem is egészen ilyen alapon, de vala­hogy hasonló területen mozognék azok a ma­gyarázatok is, melyeket a hél folyamán le­folyt titokzatos moszkvai eseményekről ad­nak diplomáciai körökben. A borzalmas ki­végzések okát teljes titokzatosság fedi. A ki­végzettek jelentős egyénisége azonban arra mutat, hogy itt is jelentős elvi ellentétek vé­res összeütközéséről van szó, mely legalább egyelőre a Sztálin által képviselt irány feliil- ke.rekedésével végződött. Ennek az iránynak fö jellemvonása az, hogy a kommunista rendszer kiépítésében egyelőre Oroszországra akar szorítkozni. Trockijék viszont azt állít­ják, hogy a polgári termelési rend és a kom­munista termelési rend nem élhetnek meg egymás mellett. A kommunizmus szerintük Oroszországban sem építhető addig ki, amíg Európa többi államait nem forradalmasítják. Az előbbi felfogásnak megfelelően Sztálin a kommunista Oroszország fölépítése érdeké­ben baráti kapcsolatokat tart szükségesnek a polgári országokkal. Trockijék ennek az el­lenkezőjét kívánják. Litvinov orosz külügyi népbiztos politiká­ja, mely a szovjet birodalom visszatérését szolgálja Európa diplomáciai játékába, a Sztalln-féle felfogást érvényesíti külpolitikai téren. A moszkvai kegyetlen Ítélet, e magya­rázat szerint, igy külpolitikai jelentőséget is nyer, mert a Trockij-féle irányzatot akarja nemcsak Oroszországban, hanem a külföld kommunista köreiben is visszariasztani. A moszkvai külpolitikának ma határozott ve­szedelmet jelent a Trockij-irányzat tevékeny­sége, melynek állítólag főrésze volt úgy a francia népfront-kormány megalakulásakor kitört sztrájkok előidézésében, mint most a spanyol eseményekben. A kommunista moz­galom földalatti terjedése folytán nehéz fo­galmat alkotni, hogy milyen arányban áll egymáshoz a Sztalin-izmus és a Trockij-iz- mus ereje. De az utóbbi kétségtelenül elég erősnek mutatkozott már több esetben, hogy Litvinov külpolitikáját keresztezze. Ez a kül­politika most vállalta a Paris és London ál­tal ajánlott be nem avatkozást kötelezettsé­get Spanyolországgal szemben. Az opportu­nizmus olyan pillanatokban, mikor egy or­szág egész közvéleménye a vitázó felele egyi­kének pártján áll, még a régi diplomácia fegyverével dolgozó külpolitika számára is nehéz dió. Példa rá az angol Baldwin-kor- mány esete az olasz—abesszin háborúval. Mennyivel nehezebb lehet megmagyarázni az ilyen opportunizmust a szélsőséges forradal­mi ideológiával táplált orosz tömegeknek. A most kivégzett orosz forradalmi vezetők szá­mára kitűnő alkalom lett volna Litvinov kül­politikája, hogy újabb rohamot indítsanak a Sztalin-rendszer ellen. A tervbevett uj, de­mokratikusabb alkotmány az eddiginél na­gyobb lehetőségeket is adott volna számukra. Szokott kiméletlenségükkel gondoskodtak te­hát Sztálin ék arról, hogy az uj alkotmány kaphat minden ÁRU SZOBÁT L Pödsiíáaníczky-iBL 8. igényt kielégítő, MÉRSÉKELT Teljes kényelem, központi fűtés, ál­landó meleg-hideg folyóvíz, lift, tele­fonos szobák. Telefon 202-43,294-34 életbeléptetésekor <ie legyen már ellenzék. Mindez tennéjvzetcsen nem bizonyítható mi gyarázat s a moszkvai titokzatosság nem zár ki más magyarázatokat sem. Hogy azonban a Sztálin által letiport irányzat külpolitikai­lag szelni jen állott a moszkvai Internacionalé által követeti népfront-politikával, az nem szenved kétséget. Ex Anglia? Oroszország és Németország teljes erejű visszatérésével az európai politikába Anglia számára újra kínálkozik a régi szerep: az egyensúlyozó szerepe, mely kellő pillanatban hol egyik, hol másik oldalra billentheti visz- sza a különben véglegesen felbillenő mérle­get. Az angol külpolitika ehhez mérten igyek­szik is visszatérni régi irányához, hogy a lehető legkevesebb szilárd kötelezettséget vál­laljon az európai szárazföldön. Erre kénysze­ríti különben az is, hogy a brit birodalom az Anglia által vezetett birodalmi országok he- . lyett mind inkább Angliáinak és a brit biro­dalmi országoknak együttesévé alakul át. Ezek a birodalmi országok pedig nem haj­landók egykönnyen európai vitákért háboru- ba elegyedni. Egyetlen szilárd kötelezettséget ! továbbra is vállal minden angol kormány. Ez a kötelezettség u Franciaország és Belgium határának megvédése keletről jövő támadá­sokkal szemben. A rajnai határt, amint Bald­win kijelentette, Anglia saját határának te­kinti. A többi európai lehetőségekkel szemben az angol kormány föl télien ül meg akarja őrizni szabad elhatározási jogát Ez nem je­lent annyit, hogy Európa más pontján meg­induló háborútól a brit birodalom föltétlenül távoltartaná magát. A nagyhatalmi egyen­súly bármilyen megváltozása túlságosan ér­dekli Angliát, hogy az ilyesmit tétlenül tud- j ná nézni. Nem valószínű, hogy London az 1 európai hatalmi játékba most visszatért két nagyhatalom bárrnelyikének túlságos hatal­mi növekedését eltűrni volna hajlandó. Ez a hatalmi növekedés ugyanis föltétlenül maga után vonná a brit birodalom hatalmának megfelelő csökkenését is. Ilyesmit pedig London nem hajlandó tétlenül elviselni. Ezért építi roham lép esek ben a hadseregét. S amíg a hadsereg elkészül, addig az angol; diplomácia dolgozik teljes erővel azon, hogy minden fölfordulást az európai szárazföldön megakadályozzon, vagy legalább is elhalasz- szon addig, amig London is kellő hatalmi' szóval tud majd ezekbe a kérdésekbe bele­szólni. —s. KEZDŐDŐ ÜTŐÉRELMESZESEDÉSNÉL reg­gel éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz úgy az alhísi hangáit, mint az emésztés renyheségét megszünteti, a rekesz­izom emelkedését csökkenti és a maga^ vérnyo­mást mérsékli. Orvosok ajánlják. ozásofí az elemi iskoláikba Szülőik jgyeiméibe I Az elemi iskolai beiratások ideje szeptember i — io. Ez alkalommal is felhívjuk a szülők fi­gyelmét a törv. 19. §.-ábak rendelkezésére, mely szerint „akik gyermekeiket a családban, vagy «z állam által elismert magániskolákban (ilyenek ®- mi felekezeti iskoláink), vagy más kerületbeír iskolába óhajtják taníttatni, kötelesek azon ke­rület iskolájánál (itt állami iskola értendő), amely­hez tartoznak, írásbeli nyilatkozatot letenni, megjelölvén benne az intézetet vagy iskolát, amelyben taníttatni fogják, sb.“ Ennek ponton végrehajtását a minisztérium rendeletileg külön is meghagyta. Ennélfogva fel­hívjuk a szülőket és gyámokat, hogy gyermeke­ikkel együtt maguk is jöjjenek el a beírásra, hogy az írásos nyilatkozatot aláírják. Igazgatóink megadják a szükségen útbaigazítást arra nézve, hogy melyik állami iskolához kell azt elvinniök. Ez a nyilatkozat a pénzügymin. 400.690—1936. sz. rendelete alapján bélyegmentes. Külön kiemeljük az összes magyar kisebbségi szülők előtt, hogy gyermekeiket bármely magyar nyelvű felekezeti iksolába beírathatják. (Természe­tes, hogy minden gyermeknek a maga felekezeti iskolájában van a helye.) — Minden min magya­rázat tévedésen alapszik. Valamint téves felfogás az is, mintha állami iskolából nem jöhetne át a gyermek felekezeti iskolába. Az iskola, megvá­lasztásának joga' a szülő kezében van. Bármely iskolából kivebetjük gyermekünket a vizsga vé­gével és jövőre oda irathatjuk, ahová a törvény-' szabta kereteken belül mi akarjuk. A hely és osztálybeosztás szempontjából du- jon arra kérjük- a szülőket, hogy lehetőleg szept. i—3. napjain jelentkezzenek bejratásra. Ezzel felekezeti iskoláink igazgatóinak nagy segítségére vannak. Kezdő gyermekek hexzzák magukkal állami szül. anyakönyvi kivonatukat, oltási bizonyítványukat (ha van) és egyháza keresztlevelüket. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI .ÁRON kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cin), Plata Unirii. Fehér szalvéta 50 darab 10 lej, mintás szalvéta 2» darab 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom