Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-23 / 194. szám
4 BEE/? n z ß* 10 3 0 a u ft u hz t un 2 3. Magyar diákok — a ialumunka szolgálatában Befejeződött az első romániai magyar munkatábor. — Nagyszerű eredményeket hozott az első kísérlet CLUJ, augusztus hó. A református teológiai fakultás tanári karának felügyelete és ellenőrzése mellett működő Ifjúsági Keresztyén Egyesület főiskolás csoportja évek óta foglalkozott már a falugondolattal a falu- szeminárium keretein belül. Eddig azonban csak elméleti utón történt a falu kénléseinek, bajainak tárgyalása. Az elmúlt iskolai évben végre annyira megérlelődött a gondolat, hogy az 1. K: E. főiskolás tagjai gyakorlati teret kerestek megvalósításának. Ă formát meg is találták. Munkatábort állítottak fel és dolgozu-i kezdtek. Kós Károly, mint a ealatei reforntaus egyházmegye főgond unka adott munkalehetőséget az első romániai magyar munkatábor önkéntes jelentkezőinek. Amikor az I. K. E. összejöveteleken felvetődött a gondolat, nagyobb arányú és hosszabb időre terjedőnek ígérkezett az eszme megvalósítása. Nem várt akadályok azonban úgy a résztvevők számát, mint az időtartamot mérsékeltebbre engedte. így a julius 1-re tervezett megkezdési dátum 20-ra tolódott ki (az engedélyt csak Gusti professzor közbenjárásával adta meg a belügyminisztérium, megkésve), amikorra a fiuk igen nagy része már hazautazott. A munkatábor helye A munkatábor helye Babiu község volt, ahol Kós Károly a ealatei egyházmegye gazdasági iskoláját építi. A község lakossága 360 lelket tesz ki kétharmad román, egy- harmad magyar megoszlási viszonyban. A két nép teljes megértésben él. Nem ismeri a viszályt, az egymás elleni gyűlöletet. összeházasodás azonban elvétve sem történik a faluban. A munka tábor tagjait nagy szeretettel fogadták s a maguk egészében feltárták lelkűket, panaszukat előttük, mert látták, hogy érettük gyűltek össze, miattuk törték fel tenyerüket. Testi és szellemi munka Tizenöt és húsz között váltakozott a munkatábor létszáma. És párhuzamosan folyt a munka. A fizikai részét Kós Károly irányítása alatt végezték a fiuk. A szellemi részét dr. Szabó T. Attila vezette, ki a református teológiai tanári kar megbízásából a munkatábor felügyelője is volt. A fizikai munkások építettek egy 300 méteres utat a községből a gazdasági iskolához. A községi erdőhöz is ez az ut vezet s igy az egész falunak megkönnvebbitették az erdőhöz való közlekedést. 350 m. utat pedig átjavitottak. Ezek az úti munkálatok nagyon próbára tették az ifjúság erejét. Két és fél öles utat vágni és tölteni a legnagyobb szárazság idején — nem kicsi dolog. Mezőgazdasági munkában lekaszáltak 12 hold zabot, 8 hold muhart és füvet. Elképzelhető, hogy az egész évben könyvek mellett szorongó diákok milyen erőpróbákon mentek át, amig szervezetük valamennyire is hozzászokott ehhez a nehéz testi munkához. A szociográfiai munkálatokat dr. SzalWj T. Attila vezette és több alcsoportokban folytak: 1. Települési viszonyok csoportja. Részletesen feldolgozták a falu telepeit. Pontos méretek alapján térképet készítettek (iránytű, szögmérő). Megvizsgálták az épületek elhelyezkedéseit. Igen érdekes képet nyújtottak román és magyar telkek különbségükkel. Lényeges eltéréseket lehet felfedezni a telkek berendezésénél és az épületek elhelyezkedésénél. Tüzetes vizsgálat alá vették a lakóházak építési módját, méreteit, anyagát, szem előtt tartva természetesen mindenütt az egészségügyi szempontokat. 2. A gazdasági osztály a falu állatállományát, birtokrendszerét, gyümölcs és növény- terményeit vizsgálta meg s készített pontos adatfelvételt az adott helyzetről. 3. A legnagyobb népszerűségnek az egészségügyi osztály tagjai örvendtek, ami küny- nyen érthető, mert a faluban igen sok a beteg és betegeskedő ember. Különösen a gümökór, tuberkulózis és a nemi megbetegedések vannak elterjedve a lakosság között. Az egészségügyi csoportban dolgozó orvos- tanhallgatók őszinte tanácsokkal látták el a falusi embereket és adatokat vettek fel azok táplálkozási módjáról, valamint a ház-, kutak és istállók egymáshoz való viszonyáról. Figyelemmel kisérték a népmozgalmi adatokat s feljegyzéseket, jegyzeteket készítettek, hogy az adatok feldolgozása után tiszta képet nyerjenek a falu helyzetéről. 4. Kós András á népművészeti, dr. Szabó T. Attila pedig a nyelvészeti kutatásokat végezte. Az adatokat faji és felekezeti különbség nélkül minden telekről és házról felvették a munkatábor tagjai. Hogy a munkatábor milyen népszerűségnek örvendett, elég talán, ha megemütjük, hogy a falu egyik vasárnap délben ebédet adott a tábor tagjainak. A községi elöljáróság is a legnagyobb tisztelettel viselkedett a főiskolás diáksággal szemben. Látták, hogy fáradhatatlanul dolgoznak és azt, hogy éppen érettük kezdtek munkához. Napirend — táboriélet Napirend: 5 órakor felkelés, fél 6 órától fél 8-ig munka, fél 8-tól 8-ig reggeli, áhitat, fél 9-től fél 12-ig munka, 12-kor ebéd, utána pihenés, fél 5-től fél 8-ig munka, 8-kor vacsora, utána tábortűz, nótázás, lefekvés. A szállást egy istálló padlása nyújtotta. Az élelmezést egyházmegye vállalta. Általában egyszerű, de kiadós ételeket főzött a közkedveltségnek örvendő Anna néni. Kétségtelen, hogy eleinte igen nehéz napokat kellett eltölteniök a munkatábor tagjainak. Az izomláz, a viz és vérhólyagok nem engedték magasra szökni a hangulatot. De úgy látszik, minden az idő kérdése. Ahogy múltak a napok, úgy törtek be a munkába s úgy jött vissza a jókedv, q vidámság. UtolEuropa—Ellenzék egyéni nyaralási akció! Nyaraljon velünk a gyönyörű fjnyves erdők alján fekvő rilSNAD-FÜRDŰN I imanii I ■ iu Pausálárak: jul.-aug. hónapokban szeptember hónapban 7 nap: 1.925*— Lei 14 nap : 3.850*— Lei 21 nap : 5.775*— Lei 28 nap: 7.700*— Lei Fenti pausálárakban 7 nap: 1.540*— Lei 14 nap: 3.080*— Lei 21 nap : 4.620*— Lei 28 nap: 6.160*— Lei következők foglaltatnak benn: lakás a fürdőtelep legszebb villáiban, napi háromszori kitűnő étkezés a fürdő legjobb éttermeiben, tetszés szerint, minden napra fürdőjegy (a strandra vagy az Ilona kádfürdőbe), kurtaxik, összes borravalók, zenedijak és adók. Bármelyik nap indulhat, de indulását és előjegyzését tartozik 7 nappal indulás előtt bejelenteni ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN CLUJ Piaţa Unirii 9., vagy az ECONOMIA menetjegyirodában, Piaţa Unirii 23. Bármilyen felvilágosítással készséggel szolgáluak. — Vidéki érdeklődéseket azonnal intézünk jára már nótaszó mellett töltötték az utat, vágták a rendet « hajtották .szénapárnára tejüket. Eredmény A kitűzött cél megvalósult. Igaz, hogy kicsiben. de legalább az irányi megtalálta az IKK, lulcscü a kezdet nehézségein s n jövőre vonatkozólag tudni fogja, hogy mire kell felkészülnie. Az összegyűjtött odatol. .1 az év folyamán az egyes csoportok részletesen f eldolgozzák s beküldik majd az Institutul Social Homan elnökének, Guşti professzornak, kinek méltánylása után bizonyára l>c fogja látni a l*dügymini<sztérium, hogy a magyar kisebbségi ifjúság tisztán a népnevelés érde- kélxm kivan munka táborban dolgozni Reméljük. hogy a jövőben, mini a többségi if- jnsílgi munkatáborok, a micinkek is akadály nélkül dolgozhatnak. A hat hétre engedélyezett munkatábort utólagosan l>e.sz.üntetle a belügyminisztérium. Szerencsére a munka n.ár be volt fejezve. A formális visszavonás azonban komoly aggodalmakat ébreszt a jövőre gondolva. De hisszük, hogy az elvégzett munka eredménye felmutatása után el- oszlanak aggodalmaink. Szabó Lajos. SZÉKREKEDÉSNÉL ÉS EMÉSZTÉSI ZAVAROKNÁL reggel éhgyomorra í pohár természetes „FERENC JÓZSEF' kcserüviz a tápcsatornát .alaposan kitisztítja, a vérkeringést megélénkül s kellemes közérzetet és fokozott életkedvet teremt. Orvosok ajánlják. hogy Szűcs I/is-ló aj H()0 személyi . tyjerett- szinliázat alapit Budapesten. A szinház Pest egyik legforgalmasabb ntnonalán nyílik any s jövője elé nagy várakozással tekint az operett-válsággal küzdő pesti színházi világ; hogy indul a színházi szezon a magyar fővárosban. Szerdán a Néma levente előadásával megnyílt a Magyar Színház, megkezdte a próbákat Szántba György Sátoros király című drámái jóiról A ltd városi Színház szeptember 12-én ngikik meg lábben a színházban a kőmetIcezó szezonban három ardeali szerző is sorra kend. Indig Ottó Aranybánya című uj színmüvével. Jakobi Edith Komisz kölyök: című vigjátékával, Káráig Sándor Gyerggói emlék cimn szinjátékával szere- l>el a színház műsorán; hogy Adolphe iienjou, az utóbbi időben ritkán szerepelt filmcsillag, egg napig Pesten volt; hogy szabadtéri előadás lesz Oradean is, ahol a Peer-Ggnt kéről színre a kitűnő Forgács Sándor rendezésében és főszereplésével, Bárdy Tetézze! és Tóth Elekkel a főszerepben; hogy Budapesti Kamaraopera címmel uj operatársulat mutatkozik be Pesten a közeljövőben; hogy uj filmcsillag tűrd fel Pesten Tolnay Klári személyében, aki nagy szerepet kapott a Tisztelet a kivételnek című uj magyar film- vigjátékban; Kisebbségi és színigazgatók harca a jövőért Szendrey Mihály ismét színigazgató akar lenni. - Érdekes indítvány a színház- probléma megoldására. — Isac Emil és a színészek megrostálásának ügye V. közlemény. CLUJ, augusztus hó. Országrészünk minden városában teljes erővel indult meg a küzdelem a színházi koncessziókért. Leghevesebb a harc Aradon, ahol végre hosszú halogatás után a magyar sajtó is megszólalt és foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyeket az Ellenzék hasábjain már hetekkel ezelőtt felvetettem. Nagyon áldásos a sajtóvita ebben a fontos kérdésben, mert csak úgy lehet változtatásokat elérni, ha a játszási engedélyek kiadása a legnagyobb nyilvánosság mellett történik. Szendrey a porondon Nagy meglepetéssel olvastam az Aradi Közlöny egyik legutóbbi számában, hogy Szendrey Mihály (ezúttal az idősebbik) újra meg akarja pályázni az aradi színház bérletét. Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy egy Cluj-i lap (itt az Ellenzékre céloz) éles támadást intézett Szendrey Mihály színigazgató ellen. Aradi laptársunk megjegyzi, hogy Szendrey legelkeseredettebb ellenségeinek is l>e kell látni a színigazgató érdemeit. Hangsúlyozza, hogy Szendrey egész életét az aradi színház szolgálatában töltötte és annak fényes múltja az ő nevéhez fűződik. Mindezek után közli, hogy Szendrey ismét megpályázza az aradi színház bérletét, jó társulatot, szép programot és megszakítás nélküli színi évadot igér Arad város közönségének. Ezek szerint Szendrey Mihály ismét a nyilvánosság porondjára lépett és a mult megfakult habáraira való hivatkozással szeretné visszaszerezni a közönség rokonszen- vét. Miután az Ellenzéket cikksorozatom közlése alkalmával tisztán az a szempont vezette, hogy a magyar színészetet országrészünkben szebbé és jobbá kell tenni, minden személyi érdek kikapcsolásával, ismét kénytelenek vagyunk foglalkozni a kérdéssel. Éppen úgy elismerem Szendrey Mihály múltbeli érdemeit, mint az Aradi Közlöny. Ez azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy az utóbbi években az ő nevéhez fűződnek a legbotrányosabb szinházbnkások. Azt is leszögeztem, hogy talán Szendrey 'Mihály most is jót akar, de nincs már lehetősége szándékai keresztülvitelére. Elvesztette a közönség bizalmát és lejáratta az aradi magyar színház tekintélyét országrészünk közvéleménye előtt. Maga a színházi főfelügyelő is kijelentette, hogy minden erejével megakadályozza Szendrey uj szinházalapitási terveit. Ilyen esetekben józan és higgadt embernek nem lehet más választása, mint félre- állani. De nemcsak a megfontoltság, hanem a becsületérzés is ezt a tanácsot kell adja Szendrey Mihálynak, ha nem akarja véglegesen sárba tiporni múltban szerzett babérkoszorúját. Lássa be, hogy uj harcosokra van szükség és mindenesetre meg kell adni a lehetőséget mások kísérletezésére. Természetesen csak hivatott szakemberekről lehet szó, akik kellő erkölcsi és anyagi biztosítékot tudnak nyújtani a szinház vezetésére. Szeméteket nem javasolhatunk. Az aradi magyar párt és városi tanács bizonyosan tudni fogja, hogy kinek kell átadnia a színházat. Figyelemreméltó javaslat Az ugyancsak Aradon megjelenő Hírlap szintén hosszabb cikkben foglalkozik a szin- házkérdéssel. Ez a cikk komoly és tárgyilagos hozzászólás, érdemes arra, hogy mindazok megfontolás tárgyává tegyék, akik szivükön viselik országrészünk színészetének sorsát. A Hírlap cikke felhívja a figyelmet arra, hogy milyen károkat okoz a nagytársulatoknak a portyázó ripacs színigazgatók garázdálkodása. Az aradi szinház nem tud megélni csupán a Timisoara-i mellékállomással. Földrajzi fekvése szerint természetes volna, hogy Deva-n és Lugoj-on is az aradi színészek tartsanak előadásokat. Ezzel szemben jelenleg az a helyzet, hogy ezen a két meöékállomáson állandóan alkalmi színigazgatók játszók le az uj darabokat az aradi színészek orra előtt. Szükséges volna, hogy szervesen be lehessen kapcsolni ezt a két várost is az aradi szinház kerületébe, hogy a társulat számára a szezon zavartalan lefolytatását biztosítsák. Nagyon megfontolandó és helyénvaló a Hir- lap javaslata. Egyezik az Ellenzék cikksorozatának felfogásával is. Hangsúlyoztam annak idején hogyr nincs szükségünk a koncessziók tömegére. Elég, ha néhány márkás színigazgató kap játszási engedélyt, akik olyan társulatokat szerveznek, amelyek nem válnak szégyenére országrészünk magyarságának. A rostálás kérdése Alkalmam volt egyébként a színészek rostálásának ügyében beszélgetést folytalni Isac Emil színházi főfelügyelővel. Isac Emil a maga résziről is nagyon helyesnek tartja, ha revízió alá veszik az országrészünk különböző társulatainál működő színészek névsorát. Készségesen hajlandó szerepet vállalni a terv* gyakorlati megoldásánál. Most már nincs más hátra, minthogy megalakuljon az a bizottság, amely végrehajtja a feltétlenül szükséges rostálást. Ki kell jelölni azokat a magyar színészeket, akik lelkiismeretesen és megalkuvás nélkül fognak ehhez a munkához. Az a fontos, hogy ne késlekedjenek sokáig. Nemsokára megtörténik a koncessziók kiadása és a minisztériumnak már ismerni kell a magyarság képviselőinek jogos kívánságait. Ha bátran nyilvánítjuk véleményünket, nem maradhat el a siker. A magyar színészet jövője megkívánja, hogy végre komoly elhatározásokkal nyíljanak meg országrészünk kisebbségi színházainak kapui és sehol se csalatkozzunk a nivóí művészi törekvésekbe vetett hitben. Yégli József.
