Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-21 / 192. szám
Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési inak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente g4o lej; — Magyarországra: negyedévre 10, félévre zo, évente 40 pengő A többi külföldi államokba cs*k a portókülönbozettel több £ & * _ _ ___———.-r-n-.-rr.-r-~ V’" 7;^" . ' 3LVÎI. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM. péntek 1936 AUGUSZTUS 21. a kereszténység ezt a tűrés és jelentős nemzetközi ereklyéjét épp most hordozzák meg ünnepélyesen a magyar fővárosban hagyományos fénnyel és pompával, évek óta sürü idegenforgalom élénk érdeklődése között, amelynek éltetője nemcsak a vágy, hogy egy káprázatos keleti pompa összekapcsolását a ragyogó katolikus szertartásokat falják a szemükkel, hanem megteljenek magas érzésekkel az egyetemes katolicizmus és kereszténység nagy ünnepén. Mert ez az ünnep valóban általános keresztény jellegű. Még protestáns érdeket is foglal magában, hiszen emlékeztet a világi őrt énét i nagy eseményekre, a krisztusi hit bevezetésére és az európai polgár osultság átültetésére a pogány dunai me- dencébe. Természetesen az ünnep fő lényegében magyar és pedig általános magyar. amiért az állam jogi magyarságon kívülálló nagy magyar szórványok a világ minden részén nyilvánosan, vagy a magába merülés formájában ünnepeljenek az általános emberi jog és a keresztény érászét art ozctndóság alapján. Ezeknek egyike sem sérti meg más nép és állam érzékenységét vagy biztonságát. Az ereklye, az apostolkodó fejedelem emléke, a keresztény közösségbe való lépés nagy jelentősége, az egyetemes vallásosság és ember szeretet, m. európai polgárosultság és a világ közös műveltségének a ténye mind együtt középpontja Szent István-ünaepének <£** 'gy kalendáriumig történelmi, egyházi, emberi jelentőség és közösség az igaz lelkek meggyőzése szerint. Az igazi ünnepnek tanító ereje van mindig s így a nemes értelemben vett általános emberi politikának eleme lesz. Szent István, áld a magyar nép borzasztó erejű és hevületü belső forradalmával véget vetett a végzetes pogányság, nomadizálás, horda társadalom lendületének, nagy történelmi és európai szükségletet oldott meg: hosszú időre jól és szerencsésen megszervezte a Duna medencéjét. Ez a szervezkedés a szó igazi értelmében vett nemzetközi munkával történt szláv, német, olasz, sőt keleti papokkal s önkéntesen érkező jövevényekkel vagy telepesekkel. A kitártság szelleme a legújabb korig változatlan maradt. Tanulság háramlik belőle a mi időnk számára is, amelynek a Duna-meden- céjét Inagy világtörténeti fordulat utján újból meg kell szervezni. Nyilván csak a Szent- istváni-példa szellemében, nemzetközi, vagy abogy ma közelebbről meghatározhatjuk, ; népszövetségi szellemben ama váltakozó tér- j vek valamely középarányos alapzatán, amelyek szinte a békekötés első pillanatától kezdve f öbf ölbukkannak Ez a szervezés, ahogy Szent István tanította, nemcsak a nemzetközi nyugalom és biztonság szolgálatára köteles, de a legeszményibb módon tartozik alkalmazni mind az általános erkölcsiség s művelődés adalékait, mind a Duna-v öl gyének megmaradt különböző hagyományait. Szerd István nem vakbuzgó és szolgai követője volt merev nyugati alakiságoknak vagy romboló szellemiségeknek, hanem bölcs válogatással a nyugat kipróbált elemeit összeegyeztette a keleti hagyományokkal, sőt az itt talált szláv, német és egyéb értékes maradványokkal. Művészete életrevaló maradt. Ma is a nagy egységekre, összetételeidre, egyeztetésekre való törelcúés korában élünk és ez nemcsalc parancs, de lehetőség is, hogy Szeret István vi- lágtörténeti nagy példája megtermékenyítsen minden elemet, amelyet a történelmi végzet a Duna-völgybe helyezett. A keresztény dunai mítosz és az örök népi Európa-mithosz tartozik itt egymással találkozni és megegyezni, mert különben továbbra is a nagy veszedelmek s a nagy összeütközések területe marad ez a föld, amelyet alighanem épp eléggé megáztatott a tömérdek vér. Nem ok nélkül történt. hogu ez a vér a nyugat oltalmában---- , Anglia a maga laatásköpében már eltiltotta liadiszerek: szállítását Spanyolopsságba. — A fpaneia határon eljfoeiyesfeiedett madridi követségek erőfeszítése a polgárháború foglyai érdekében. — Két hét óta nem változott az ellenfelek stratégiai helyzete Sulyos sérelmet lát Herlin a „Kamerun“ német gőzhajó spanyol Hadihajók: által történt átvizsgálásában A spanyol polgárháború harcterein a helyzet változatlannak látszik. Változatlanul folyik tovább a vérontás, a kivégzések mindkét részről egymást követik és mindkét rész további bosszú állással fenyegeti egymást, amit alkalomadtán sietnek teljes rettenetességében be is váltani. A harc legnagyobb hévvel a francia határ mellett fekvő San Sebastian fürdőhely-város körül folyik, melynek elfoglalása vagy megvédése — a város határvidéki fekvésénél fogva — nem sokat változtathat a két fél stratégiai helyzetén. A „Times“ spanyolországi tudósitójának megállapítása szerint ez a stratégiai helyzet hetek óta alig változott s a harc hevessége inkább az ellenfelek kezei közé kerüH áldozatok kivégzésében nyilvánul meg. A munkás-milicia sansebastiani túszai között áíiitólag kivégezték tegnap Romanor.es gróf volt miniszterelnököt is. Romano- nes gróf a spanyol liberális pártnak volt a vezére, egyik legjobb barátja Alfonz ex- királynak és Spanyolországnak talán leggazdagabb embere. A madridi bizonytalanságból Hendaye francia határvidéki városba menekült spanyolországi követségek tegnap elhatározták, hegy megpróbálnak közvetíteni olyan értelemben, hogy az ellenfelek a kezeik között lévő túszokat cseréljék ki. Nincs sok remény arra, hogy a közvetítés eredményes lesz, mégis első lépésnek tekinthető annak az erkölcsileg lehetetlen álláspontnak elhagyására, mely teljes nemtörődésre kötelez a szomszédságban tomboló elvadult vérengzéssel szemben. Az Anglia által erősen támogatott francia be nem avatkozási indítványra még mindig nem érkezett Rómából válasz. Ez a késés nagy idegességet okoz Parisban és különösen Londoniján. A római francia nagykövet, Chambran gróf tegnap újra tárgyalt Ciano olasz külügyminiszterrel ebben a kérdésben. Olasz részről, amint Rómából jelentik, ismét hangsúlyozták a jószándékot, végleges megegyezés azonban most sem történt a francia indítvánnyal szemben elfoglalandó olasz álláspont ügyében. Az olasz feltételeket Franciaország nem akarja elfogadni s a megfelelő formulát, mely ezt az ellentétet áthidalhatja, nem találták meg. A francia baloldali sajtó, ugyanúgy, mint az angol sajtó, élesen támadja ezért Olaszországot. A francia külügyminisztérium viszont változatlan szívóssággal igyekszik megszerezni az olasz l>eleegyezést. A mérsékelt irányú „Temps'6, mely a francia külpolitika legtekintélyesebb sajtószervének tekinthető, hangoztatja, hogy a semlegesség kérdésében szó sem lehet a hivatalos francia állásfoglalás megváltoztatásáról. Az a követelés, melyet a szélsőbaloldali lapok hangoztatnak, hogy Franciaország az olasz beleegyezés késlekedésével szemben mondja ki teljes cselekvési szabadságát, súlyos kockázattal járna és háborús kalandok kiinduló pontjává válhatna. Ezt a veszélyt — irja a „Temps“ — erősen kell hangoztatni, mert bizonyos körök nyíltan számítanak már a semlegesség! terv balsikerével, amit a cselekvési szabadság visszaállításának követelésére igyekeznek felhasználni. A „Temps'6 szerint különben a tegnap érkezett német válasz elfogadható s a berlini kormány nem állott elő olyan követelésekkel, melyek a megegyezést lehetetlenné tennék. A be nem avatkozási nyilatkozat általános elfogadására türelmetlenül váró Anglia tegnap a maga hatáskörében már teljes erővel megtette az intézkedéseket Parisba juttatott beleegyező nyilatkozatának érvényesítésére. Egy kormányrendelet megtiltja, hogy bármely hadviselő fél számára Angliából fegyvert, lőszert és általában hadianyagot bárki is szállíthasson. A rendeletet különösen az tette szükségessé, hogy az utóbbi időben nagyszámú repülőgép indult Angliából Spanyolországba, anélkül, hogy meg lehetett volna állapítani, hegy az eladó melyik fél számára szállított. Sőt az is előfordult, hogy Hollandiából érkező Fokker-gépek angol repülőterekről folytatták tovább útjukat Spanyolország felé. A fennálló angol törvények alapján ezt megakadályozni nem lehetett. A londoni kormány türelmetlenül várta, hegy a tervbevett nemzetközi megállapodás alapján tiltson el minden hadiszerszáUiíást, amig most végül egyoldalulag szánta el magát erre a lépésre. Az angol sajtó azonban ebből az alkalomból élesen bírálja is a késedelemért felelőssé tett Olaszország magatartását. Sir Sámuel Hoare haditengerészeti miniszter, akinek tekintélye az utóbbi időben nagyon megnövekedett, tegnap feltűnő beszédben támadta az angol munkáspártot, amely beavatkozást kiván a spanyol ügyekbe. Anglia népét — mondta Hoare — szenvedélyes békeszeretet tölti el, csak a munkáspártiak kivételek, úgy látszik, ebben a tekintetben. Az angol kormány azonban nem hajlandó beavatkozni a spanyol beliigyekbe, mert tisztában van azzal, bőgj- ha bármelyik spanyol küzdőfélre is próbálja rákényszeríteni akaratát, Európát általános háborúba sodorhatja. Tegnap különben újabb incidens keletkezett a spanyol vizeken egy német hajó, mely Cadixbau menekülteket akart felvenni és a spanyol kormány több hadihajója között. Hat spanyol tengeralattjáró s egy cirkálóbajó megállitatta és átkutatta a német hajót, majd utirányváltoztatásra kényszerítve, engedte tovább. A német sajtó ezzel kapcsolatban igen éles hangon ir és a tengerek szabadságának nemzetközileg biztosított jogát látja megsértve. Az ügy előreláthatólag újabb viták kiindulópontja lesz. folyt el és megszelídítette a keleti özönőlcet is, hogy ebben a vörös történeti folyamatban a Szent István-féle örökséget egy összesítő és közösségi lelkiségf a Hunyadiak családja fogta fői és szolgálta a legjellegzetesebben. Az ünnepen, mint magyarok és mint emberek, tartozunk ilgenszerü nagy történelmi és emberi gondolkozást űzni és hirdetni. San=Sebastian ostroma PÁjRIS. (Augusztus 20.) Az összes spanyol haTcvonalakon meg nem lankadó hévvel folynak a hadműveletek. Mint a párisi Liberié irja, szerdán reggel a felkelők tüzérsége tűz alá fogta a san-sebastiani pályaudvart. Több órán át tartott az ágyúzás, mely ötven emberéletet oltott ki. A bárom hadoszlopban felvonult felkelő csapatok elővédjei már elérlek San-Se hasban külső negyedeit. Mivel a bekerítő hadmozdulatok tökéletesen sikerültek, a város baloldali védőinek utolsó menekülési lehetőségei is szertefoszlottak. Előreláthatólag véres utcai harcokra kerül a sor, mert a harapófogóba jutott mun- kásmilicia feltépte az utcák kövezetét, homokzsákokból, teherautókból torlaszokat emelt a főbb útvonalakon, a házsorok ablakaiból pedig gépfegyverek várják a felkelőket. írun körül szintén áll a harc. A spanyol baloldali kormányzat, francia területen át, többezer főnyi munkáscsapatot küldött a szorongatott San-Se- bastian védelmére. Tegnap délelőtt híre járt, hogy a felkelők egyik cirkálója, mely a várost bombázta, egy telitalálat (folytán megsérült és elsiilyedt. A Paris Soir cáfolja ezt a hirt és — nyilván burgosi forrásból — csak arról tud, hogy a konnánycsapatok tüzérsége eltalálta a cirkáló egyik a-céltomyát, mely a fedélzetre zuhanva hét matrózt megölt. A semlegességi elv BERLIN. (Augusztus 20.) Amszterdamban I Golyón, a holland kormány elnöke, a semle- I gességi elvre hivatkozva beszüntette azokat a tárgyalásokat, melyek Madrid és egy holland repülőgépgyár között öt nappal ezelőtt kezdődött. LONDON. (Augusztus 20.) Az angol kormány azonnali hatállyal megtiltott minden pénz. hadianyag és fegyverszállítást Spanyolország felé. Sir Sámuel Hoare, a haditengerészet első lordja tegnapi beszédében feltűnően éles támadást intézett a munkáspárti ellenzék eÜen. ,^Anglia =—■- mondotta a- volt kuiügyminiszter — semmi szin alatt nem hajlandó Spanyolország belüyyribe atxrfkozni. A munkáspárt idervágó követelései esztelen sé- gek, mert egyrészt angol vért akarnának áldozni egy olyan kérdésben, mely az angol érdekeken kívül esik, másrészt nem számolnak azzal, hogy egy ilyen beavatkozás tűzbe borítaná egész Európát“. (Folytatása s 10. oldala«)
