Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-18 / 189. szám

BLLBN ZÉK TWÍ tum /A MIT IR A ROMÁN SA|TÓ ADKVERUL: Ezidfiszerint 60 80 ezer ipari munkanélküli van az országban. A nagyobb gondot mégis az intelloktnel-num- kanélknliség okozza. Nagy a számuk azok­nak a végzett embereknek, akik munka nélkül állnak. A kormány tisztában van azzal, mily veszélyt jelent a szellemi prole­tariátus az országra, midőn a szélsőségesek­hez csatlakoznak nyomorukban. Soraikból kerülnek ki a különböző gárdák tagjai. Mig Franciaországban közmunkákkal és milliár­dos pénzáldozattal igyekeznek segíteni a bajon, addig nálunk statisztikával próbál­kozna!;. A politikusok közben kihasználják a bajt saját céljaikra. Tisztelettel kérdjük a kormánytól: Nem lehet semmit tenni a munkanélküliség leküzdésére addig; mig el nem készítik a statisztikát? Nem riadnak lel arra a hírre, hogy a postánál meghirde­tett 70 napidijas állásra 4000 jelentkező akadt? Nem elég ez a statisztika? A kor­mánynak valami megoldást kell találnia. Gyökerében kell elfojtani a bajt. Mindenek­előtt az intellektuel szaporítás zsilipjét kell lebocsátani, aztán uj irányt kell szabni az iskolai oktatásnak, ugv hogy a mezőgazda­ság színvonalát emeljük s a falunak város­ba való özönlését megakasszuk. Sport, rá­dió, jó utak, elektromos müvek, népházak szükségesek minden faluba, csupán igy le­het védeni a városokat. TARA NO ASTRA: Ardeal rosszul áll ro­mán szempontból, mégsem szüntették meg a magyar szellem hegemóniáját a kormá­nyok, hogy törvényes jogaiba helyezzék az őslakosságot. A dolgok tagadhatatlanul vál­toztak, ez azonban nem a vezetés, de né­hány lelkes román munkájának eredménye, kik a demokraták közönyét látva, maguk vették a kezdeményezést kezükbe. Ez azon­ban nem jelenthet sokat, midőn a hivata­los szervek hiányoznak a magyar bacillus leküzdésére. A munka a papokra és tanítók­ra hárul elsősorban, akik apostoli munkát kell végezzenek a legeldugottabb faluban. A közoktatásra nagy feladat hárul Ardeal nyugati határszélén. A tantestület — a ki­sebbségi tanerők dacára — nem hagy sok kívánnivalót maga után. Általános szem- . pontból jól vannak kiválasztva, egyénileg vizsgáivá azonban oly elemekre akadunk, akik nincsenek tisztában hivatásukkal, nem értik meg a román nacionalista és kulturá­lis célkitűzéseket. Azok a tanerők ezek, ki­ket a háború utáni demokrata kormányok neveztek ki helyükre. De még igy is ered­ményt lehetne felmutatni, ha megfelelő ve­zetője lenne a tantestületnek s ellenőrzés alá venné a jellemet. A politikusok által elhelyezett ellenőrző szervek azonban csak saját személyi érdekükkel törődnek. DREPTATEA: Az országban 72 munka­tábora van a vasgárdának. Cserkészéletet él­nek, katonád gyakorlatokat tartanak s pro­pagandát fejtenek ki a falvakban. A ható­ságok segítik ezeket a munkatáborokat. A fiuk átvonulnak a falukon s saját indulói­kat éneklik. Inculet belügyminiszter és Ser­giu Dumitriu államtitkár tudnak erről. A. kormány nem tett semmit a szélsőségesek ellen, csupán az antifasisztákat Ítélték el. A demokrata diák-front Brasov-megyében Moecul de Jós községben tábort ütött az előbbiekhez hasonlóan. Victor Jinga Cluj-i kereskedelmi akadémiai tanár tartott meg­nyitó beszédet s a parasztságról beszélt. Dr. Calimanné Brasov-i uriasszony tartott ez­után előadást a román nyelvről. Mégis csendőrség vette körül a tábort a belügy­miniszter rendeletére, mire a diákok éhség- sztrájkba kezdtek. Ismét beigazolást nyert a kormány kétszínűsége. LUPTA: Angihelescu dr. legutóbbi ískola- rendelete kitűnő benyomást keltett külföl­dön. A politikának nincs keresnivalója az iskolában, mely a lélek és test ápolásával foglalkozzék. Svájcban egyedül a béke ér­dekében folytatnak politikát az iskolákban. Nem szabad túlzásba vinni a sportokat, el kell tiltani az ifjúságot azoktól a szórako­zásoktól, melyek károsan befolyásolják a jellemet. Svájcban a sakkot népszerűsítik a bártáncok helyett. Nálunk is próbálkoz­ni kellene ezzel. Svájci mintára kell átépí­teni az ifjúság politikamentes nevelését. UNIVERSUL: Mind több panasz hangzik el a sajtóban az utóbbi időben a vasúti szállítás ellen. A vagonigénylést nem telje­sítik pontosan s kellő számú hütővagon sin­csen. Mig Bulgáriában naponként láthatunk hütővagonokból álló vonatokat, melyek ma­tematikai pontossággal szállítják az árut kivitelre, addig nálunk ilyesmiről beszélni sem lehet. Sok kár származik abból, ha nincsenek szállítási eszközök s nem tudunk pontosan megfelelni a rendeléseknek. A GFR nem tesz erőfeszítést a hiányok pótlá­sára s azokat a sérelmeket sem orvosolja, melyekre ereje lenne. Sok a rossz kocsi, út­közben megrakottan megrekednek, az árut valamelyik kis állomáson aztán lopkodják, vagy elromlik ahelyett, hogy rendeltetési helyére érne. Sok a panasz a Basarabia-ból Constanta-ba indított körte és almaszállit- mányok miatt, melyeket Palesztinába kül­denek. Elvesztik a hajókkal való összeköt­tetést a Constanta-i kikötőben. Nem lehet szaporítani a szerencsétlenségeket. Drámai pillanat... Szenzációs képünk azt a pillanatot örökíti metr, mikor a 4x103 m-es női staféta düntöjiben a világrekorder német staféta elejti a botot, amiért diszkva ifiká ták SIR A KISLÁNY . . . A holland Mastenbroeck sir a boldogságtól a 100 méteres női gyorsuszás megnyerése után Kisebbségi színészek és színigazgatók harca a jövőért Köszönetét mondott az Ellenzék cikksorozatáért a színészek hivatalos szervezetének képviselője. — Gróf László nagyfontosságu feladatai. — Ütött a cselekvés órája IV. közlemény. CLUJ, augusztus hó. Teljes erővel indult meg a harc egész országrészünkben a színházi koncessziókért. Itt van a huszonnegyedik órája annak, hogy magyarságunk hivatalos képviselői és kisebbségi színészeink felszó­laljanak kulturális érdekeink megvédése ér­dekében. .Általános helyesléssel találkozott uz Ellenzék cikksorozata olvasóink körében, mert mindenki régóta érezte azt, hogy változ­tatni kell a színházak jelenlegi helyzetén, ha meg akarjuk menteni a magyar színészet­nek azt a nimbuszát, amelyet évtizedek ko­moly és becsületes kulturmunkája szerzett meg. Gróf László távirata Minden komoly magyar színész érzi azt, hogy azokat a problémákat, amelyeket az Ellenzék cikksorozata keretében felvetettem, a legsürgősebben meg kell oldani. Mindennél beszédesebb ebben az ügyben az a távirat, amelyet Gróf László a romániai kisebbségi színészet szindikátusi képviselője küldött cí­memre. A távirat szövege a következő: — Mint a romániai kisebbségi színészek szindikátusi képviselője, valamint a ,,Sindi­catul Artiştilor“ Ar deal-f megbízottja hálás köszönetemet fejezem ki az érdekünkben írott és az itteni magyar színészet javát szol­gáló cikkekért. Gróf László. Gróf László állásfoglalása különösen, nagy fontossággal bir, mert mint országrészünk színészetének egyik legalaposabb ismerője, a minisztériumban is meghallgatják a játszási engedélyek ügyében. Bizonyos, hogy Gróf László fel fogja emel­ni szavát a levitézlett színigazgatók ellen, akik egyebet sem tettek működésűk alatt, mint szégyent hoztak a magyarságra és szín­padi kultúránkra. A rostálás kérdése Cikksorozatunk megjelenése után számos tekintélyes magyar színésszel beszélgettem arról, hogyan lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. Egy ön te tőén abban összegezték véleményüket, hogy a színészet tekintélyét csak a legalaposabb rostálás segítségével lehet visszaállítani. Ebben elsősorban Gróf Lászlónak szántak döntő szerepet, aki az országos szindikátus képviselője ország­részünkben. Bizottságot kell alakítani, amely vegye szi­gorú ellenőrzés alá az országrészünkben mű­ködő magyar színészeket! Ebben, a bizottság­ban, amelynek vezetését a színészek Isac Emil művészeti főfelügyelőnek és Gróf Lász­lónak szántak, résztvennének a legismertebb magyar mű­vészek. Szigorúan ragaszkodnának hozzá, hogy csak olyan színészek működhesse­nek, akik valóban tagjai a szindikátusnak és minden képességük meg van arra, hogy valóban hivatott képviselői legyenek a ma­gyar kultúrának. A legalaposabb rosta alá kell venni a vi­déki szinészetet és kíméletlenül intézkedni kell, hogy alkalmi színészek ne kompromi- tálhassák a komoly művészetet. Nem szükséges különösebb előkészület en­nek a tervnek végrehajtására. Gró, László, mint a szindikátus képviselője könnyűszer­rel elintézheti a központ jóváhagyását. Isac Emilnek viszont régi óhajtásat hogy rendet teremtsenek a színészet berkeiben és éppen ezért, országrészünk magyarsága remélheti azt, hogy az uj szezon megkezdése előtt meg is történik ez a feltétlenül szüksé­ges rostálás. Az aradi színház ügye Most kerül megoldásra az aradi színház ügye is. Aradi lapokban olvasom, hogy a vá­ros kitűzte a pályázatot a színház bérletére. Nyilatkozott a nagyfontosságu kérdésben Vulpe alpolgármester és dr. Paretz Béla, a magyar párt ottani elnöke is. Az alpolgár­mester igen helyesen kihangsúlyozta, hogy a város nem foglalkozik politikai szempontokkal a koncesszió kiadásánál. Mindössze azt kívánja, hogy a színigazgató erkölcsileg és anyagilag megfelelő biztosíté­kot tudjon nyújtani a színházi szezon zavar­talan lefolytatására. A magyarság hivatalos képviseletének kijelentései egyelőre általá­nosságok körül tapogatóznak. Még csak cél­zást sem tesz arra, hogy a párt kit akar ja­vasolni színigazgatónak. Nagy jóakarat és megértés sugárzik ki a pánt elmükének sajtónyilatkozatából. Egyet azonban egyénileg nem értek. Azt, hogy dr. Paretz Béla miért nem szögezte le a magyar sajtó és az aradi közönség unos- untalan hangoztatott kívánságának alapján: Szertdreg Mihály és családja a magyar párt jóváhagyásával semmilyen körülmé­nyek között nem kaphat részt a színház vezetésében. Újólag leszögezem, nem személyes támadás akar ez lenni Szendrey Mihály ellen, akinek 70 egynéhány éves korát és békebeli szín­igazgatói működésének érdemeit tiszteletre­méltónak tartom. Lehetetlen azonban, hogy ne lássa be ő is, ha visszanéz legutóbbi szín­házi szezonjának történetébe a kővetkezőket: mostani színigazgatói működését országré­szünk magyar színház történelmének leg- széggeirteljesebb lapjain fogják megörökí­teni. Róna Dezsővel való társulása, amely fiának neve alatt történt, semmit sem javított a helyzeten. Ország-világ tudja, hogy az aradi színházi szezon ismét kulturbotrányba ful­ladt, amiért a felelősséget a színház vezetői­nek kell vállalni. Vesztett csata után elcsap­ják az olyami tábornokot, aki a rossz haditer­vet kieszeli. Miért akar éppen Szendrey Mi­hály kivétel lenni? Ebben a kérdésben nem szabad szentimentálizmas vezesse az aradi magyarság vezetőit. Régi ismeretség és barátság: — szent érzések ugyan, de az ossz magyarság érdeke fontosabb a sze- mélyes elláyyulásokndl. Nem tudjuk, hogy kik pályáztak az aradi i- színház játszási engedélyére. De azt bizo- -c.; nyosra vesszük, hogy bárki alkalmasabb a jelenben erre a feladatra, mert legalább nem u. találkozik a színházba járó lemondó kézle- gyintésével: „Kár szinlniz bérletet váltani, . - hiszen rövidesen úgy is csak bukás lesz a c : színház végek* A színigazgatók sorsa fc-i Nem akarok azonban igazságtalan lenni ir.r Szendrey Mihállyal szemben. Nem ő az s. egyetlen, akinek sürgősen el kell tűnni a i magyar közélet színteréről. Akadnak társai ? bőven, itt van mindjárt az a színigazgató öli kollégája, akit városunkban csaláson értek, .áí Ez az ur állítólag országrészünkből most Bucuresti-be akarja áttenni székhelyét és az ott élő magyarokat szeretné becsapni, .in Remélhető, hogy Gróf László, akinek tudó- -o mására hozták a színigazgató nevét, meg- -g teszi az ellenintézkedéseket és a csaló igaz­gató tervei még idejében meghiúsulnak. In- -n tézkedni kell továbbá annak érdekében is, zi hogy az alkalmi társulatok megszűnjenek. A A most befejeződött színházi szezonban bol­dog-boldogtalan kapott koncessziót. Olyan neveket olvastunk a színigazgatók Á között, akik valamikor vidéki kóristák és diszlettologatók voltak. El lehet képzelni, hogy ezek az urak milyen eredményeket értek el gyászos színigazgatói karrierjük 1 folyamán. Egyikük sem játszott tovább né­hány hónapnál. Ez az idő azonban bősége­sen elég volt arra, hogy botrányt-botrányra s halmozzanak és kiábrándítsák a jóhiszemű közönséget a magyar színház iránti roman­tikus lelkesedéséből. Közügy a szinészet sorsa c Ugyanakkor, amikor jóleső érzéssel irom le: országrészünk magyar színészei átértet­ték az Ellenzék színházi cikksorozatának j célját, azt is szeretném, mint minden jó- szándéku magyar ember, ha minden város­ban megmozdulna a magyarság hivatalos i képviselete a szinészet sorsának megjaví­tásáért. Tekintsük mi is közügynek a színház sor­sát éppen úgy, mint a szászok, akik min­den anyagi és erkölcsi áldozatot meghoz­nak színészetük fenmaradása és tovább­fejlesztése érdekében. Vegyék a fáradsá­got a magyar képviselők is és vizsgálják át azoknak névsorát, akik országrészünk­ben szinházi koncessziót kértek. A magyar színészek készséggel rendelkezé­sükre állanak a szükséges felvilágosítások­kal. Párhuzamosan azzal az akcióval, ame­lyet a színészek indítanak a szervezetükön belül való rostálás végrehajtásáért, a ma­gyarság hivatalos szervezetének feladata, hogy tiltakozzon a koncessziók felelőtlen osztogatása ellen. Két hét választ el a játszási engedélyek kiadásától. Ez az idő bőven elegendő arra, hogy acélos akarattal változtatni tudjunk a múlton. Jóindulattal könnyű helyrehozni múltba hullott évek könnyelműségének té­vedéseit. E sorok Írója reméli és hiszi azt, hogy az uj szezonban megváltozik a helyzet és magyar színészeink öntudatra ébredése meghozza a régóta várva-várt áldásos kul- tureredményt. Végh József. AMIT A FIATALASSZONYNAK TUDNIA KELL. Orvosi tanácsok újszülöttet váró fia­talasszonyok számára, irta: Dr. Caba Mar­git. 112 lejért kapható az Ellenzék könyv- osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. „ -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom