Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-05 / 153. szám

BEEBNZfíK I 936 Juli u H 5. t\ Wl ÍR A ROMÁN SAJTÓ Habom ítélet — Maniu KoiHainuimius 1>I MIN KATA: Leon Blum francia minisz­terelnöknek kettős célja volt genfi beszélté­vel: Ha akart mutatni az európai helyzetre. Tizennyolc év óta először szögezte le, bogy az európai háborút lehetőnek kell tartani. Hozzá kell tegyük: főleg Közép-tEurópában, tehat azon a területen, mely legközelebbről érdekel bennünket. Arra is rá akart mutat­ni León Blum miniszterelnök, hogy elérke­zett az utolsó pillanat a háborús veszély el­hárítására. Ugyanaz a helyzet, mint a világ­háború előtt, pénzügyi és erkölcsi szempont­ból. Blum szerint csupán egy ut áll rendel­kezésre: a kollektiv biztonság lojális és őszinte szolgálata s fokozatos leszerelés ez­zel párhuzamosan. Nem akart senkit sérteni, úgy beszélt, hogy értse meg mindenki sza­vait. Nem hallgathatta el a súlyos veszélyt s a fenyegető háborút, melyet a tulságba vitt fegyverkezés okoz elsősorban. A népek­nek nyilatkozni kell: nemzetközi együttmű­ködést, vagy önző politikát akarnak. Csak „szolid békepolitika“ biztosíthatja a nyu­galmat. Akik szabotálják Blum kezdeménye­zését, azok felelősök a jövő háborúért, mely a civilizáció pusztulását okozhatja. CURENTUL: A Craiova-i antifasiszta por tárgyalását az utászok kaszárnyájában tart­ják, melynek ablakait kövekkel dobálták meg az elmúlt éjszaka. Az őrség fegyvertüz- zel riasztotta el a támadókat. A kommunis­ták elszántsága minden határt túlhalad, mi­dőn ennek a tiszta román városnak nyugal­mát zavarja. Az ilyen merénylettől az ekra- zitig nincs már sok. Figyelmeztetés ez a bí­ráknak. kiktől a per bűnjeleit el akarták lopni. Brutális ítéletre van szükség főleg ma, midőn a népfront ellentámadásra készül. A romániai népfront hivei nem tettek le a fegyvert. Vintul de Jós községtől Lupu pá­risi szónoklatának színhelyéig vezető utón számos olyan nemzetiparasztpárti vezető po­litikus van, akik ökölbe szorított kézzel akarnak köszönteni. A Craiova-i Ítélet a ro­mániai népfront kikristályosodását van hi­vatva megakadályozni. A kődobálásra a ka­tonai bírák a sóbányába való küldéssel fog­nak felelni. Nincs tárgyilagosságra szükség, a szív embereit nem a tárgyilagosság irá­nyítja. Súlyos helyzetben, súlyos Ítéletet kell kimondani. ZORILE: Mig a nacionalisták hatalmas erőfeszítéseket tesznek, a Kárpátokon túl ismét felemelkedik Maniu legendás alakja. Maniu ma valóságot jelent, akit nem lehet figyelmen kiviil hagyni. Tessék a Kárpído- kon túlra utazni, meg lehet erről nyomban győződni. Nincs szükség a népgyülések meg­szervezésére. A nép az első hirre nyakában tarisznyájával, kezében vándorbottal tódul a gyűlés színhelyére. Maniu tisztában van azzal, miért siet, vagy késik. Akár siet, akár késik, a nép érzelmét ez nem befolyásolja. Rengeteg népgyülést tartottak az egyesülést követő közel húsz év óta, mindezt a tömeg nem vette komolyan. Játéknak tekintette, midőn támogatást kértek a pártok számára. A parasztság megengedte magának a fény­űzést. hogy7 a megye székhelyére, vagy a fő­városba utazzon. így történt, hogy Averescu- párti népgyülésen láttuk a parasztokat, kik kérdésünkre azt válaszolták, hogy azért jöt­tek, mert szeretnek a gyűléseken szórakoz­ni. Két éve annak, hogy Vaida eltávozott a ..emzeti-parasztpártból s a Kárpátokon túli nép felemeli szavát, hogy Maniunak erőt nyújtson. A tép együttérez az 1928 év előtti nagv fanatikussal. Pénz, ital, fuvardíj nél- i kül mennek őt meghallgatni. Mentői több akadálya lesz ünneplésének, annál hatalma­sabb lesz győzelme, száz és százezer daróc­ruhába öltözött ember veszi körül, annyi bizonyos. Ellenfelei egyedül maradnak. Nem gyűlölködéssel alkotják a miszticizmust. Tessék uraim a Kárpátokon túlra utazni! UNIVERSUL: Megdöbbenést kelteit, hogy a falu népe között terjedni kezdett a kom­munizmus. A parasztság maga a nemzet, igy a fejlődés lehetőségét hordja magában. Van­nak, akik nem hisznek a veszélyben. A ro­mán paraszt — mondják — sokkal inkább individualista, sokkal jobban ragaszkodik földjéhez, nem lehet tehát befolyásolni. így kellene legyen, mégis rossz hirek érkeznek. A vallás és a nacionalizmus frontján egy­szerre kell a kommunizmus ellen harcolni. A harcban papok kell elől járjanak. A cél: az ország fejlődésének útjába emelt akadá­lyok elhárítása. j£33K ioprangésssl . r nem jut elebb. Spekulálhat hova.merre... ha nincs TERMES ENET3EMDJE A népszövetségi döntés után nyomban megindul a román—olasz kereskedelmi forgalom BUCUREŞTI. (Az. Ellenzék távirata.) A Curentul jelentése szerint a román- olasz gazdasági kapcsolat tárgyában megbeszélés volt a külügyminisztérium­ban, melyen Ugo Sola bucureşti i követ és Cristu külügyminiszteri gazdasági szakértő is resztvettek. A lap hozzáfűzi híréhez, hogy a szánk« iók közeli meg­szüntetésére készülnék az ipari és keres­kedelmi minisztériumban. Az Argus hosszabb cikkben foglalkozik a román­olasz kereskedelmi forgalom felvételével.- Nem lehet tagadni — irja a lap — ez. a kérdés igen aktuális. Egyes államok még a Népszövetség döntését sem akar­ják bevárni és valószínű, hogy a szank­ciókat minden vonalon megszüntetik, minek következtében Italia is megszün­teti az ellenszankciőkat. A nagy olasz cégek, értesülésünk szerint, már meg­kezdték ilyen értelemben a tárgyaláso- ■■■■nBBBniHBBKHHü kát. Románia helyzete igen könnyű. Azért csatlakozott a szankciókhoz, mert tiszteletben akarta tartani a Népszövet­ségi alapokmányon szereplő aláírását, bár ebből két kára is származott: 1. Anyagi kár. 2. Eelki fájdalom, midőn a szövetséges, barátságos állam ellen al­kalmazni volt kénytelen a megtorláso­kat. Így tehát kevés állam várja úgy, mint Románia, a genfi határozatot, mely után nyomban nyilatkozni fognak, hogy a két ország közli normális keres­kedelmi forgalom meginduljon — végzi feltünéstkeltő cikkét az Árgus. EPEHÓLYAGHURUTNAL és sárgaság­nál, EPEKŐ ÉS EPEHOMOK ESETEIBEN az otthon» ivókur* úgy válik igen «redményrrsé, ha a természetes „FERENC JÓZSEF' keserüvizet reggel éhgyomorra, kevés forróvizze' keverve isszuk. Az orvosok ajánlják. OPERA-MOZI ASEW, A KÉM II OPERA-MOZI ....... = izgalmas kémtortenet. Asew, az Uckrana besugójá- = 1 Csütörtök 1 . nak története, eredeti felvételek Uroszországból. ' Paz. r balalajka és táncszámok. Fősz.: OlgaTsche- i hova, Fritz Rasp, Stolz Hilda. Magyar felír tok! s Helyárak 10 és 20 lej. Előadások 3, 5, 7, 9 órakor | 1 PREMIER Jön i Szerelem a láthatáron, Jean Harlow Szemtől-szembe Badoglio marsallal Miért mondott le Abesszínia alkirályságáról ? RÓMA, julius hó. Megvallom, kissé elfo- gódottan csengettem Badoglio Via Venti Sep- tembre-i palotájának Il-ik emeleti ajtaján. Livrés lakáj nyit ajtót és bevezet a re­naissance stilusu hallba; Nincs időm körül­nézni. Máris nyílik a baloldali ajtó és a néprajongás középpontjában álló hadvezér, akit a király nemrég hercegi rangra emelt, személyesen siet elém. Mosolyogva nyújtja kezét és hellyel kínál meg. Középmagas termetű, katonás tarlásu fér­fiú. Haja kissé már megritkult, fehér, de világoskék szeméből csak úgy sugárzik a fiatalos kedv, erő és derű. Meg sem várja első kérdéseimet, ő maga kezd beszélni: — Örülök, hogy megismerhettem. Az abesszin háborúról kezdek beszélni és a többi közt felteszem a kérdést: volt-e egy pillanatig is kétsége aziránt, hogy a háborút megnyerik. — Nem volt! — rázza energikusan a fejét. — Hadseregünk kitünően meg volt szer­vezve és mindegyik katona személyes ügyé­nek tekintette ezt a háborút. Soha egy pil­lanatig sem csüggedtek. Igaz. hogy sok volt i az izgalom, de félni és kételkedni nem volt idő. Az abesszin hadjáratnak legizgalmasabb fejezete az első tembieni ütközet volt, amely a hadsereg átszervezése után az első erő- . próba volt. Katonáink példátlan lelkesedése győzelemre vitte az olasz trikolort. Nem ké- ! telkedem, hogy ha holnap mozgósítanánk, j ugyanilyen lelkesedés töltené el hadseregün­ket. Abesszínia — Hogyan képzeli el Kelet-Afrika jövő­jét? — kérdeztük ezután. — íEz most Olaszország számára az ígéret földje. Mivel hatszor akkora, mint Olaszor­szág, sok időbe kerül, amig civilizáljuk, de bizonyos vagyok benne, hogy a Duce irányí­tása mellett néhány év alatt csodálatos fej­lődésen megy keresztül. Hiszen már eddig is több ezer kilométernyi utat építettünk, ami — tekintetbe véve a terep rendkívüli nehézségeit — igazán óriási eredmény. Abesszínia nagyon gazdag ásványokban, er­dőségekben. Sőt kutatóink már petróleum- forrásokra is bukkantak. Most Addis-Abeba újjáépítésén és modernizálásán dolgoznak. Nézze, ilyen volt a döntő csata után . . . Képeket mutat, amelyek leégett, romba- dőlt, nyomorúságos utcákat ábrázolnak. — Jöjjön el néhány hónap múlva — és megmutatom majd az uj várost. Repülő­terek, szállók, utak, házak épülnek. Úgy átalakul a város, hogy rá sem lehet majd ismerni. — És körülbelül mikorra készül el? — Hálátlan mesterség jósolni — mondja mosolyogva Olaszország marsallja. — A nagy esőzések körülbelül szeptember közepéig tar­tanak és utána már teljes erővel megindul­hat a munka.- Munka Ezután napi programja iránt érdeklődöm. — Dolgozom. Nincs türelmem pihenni. Junius 3-án jöttem vissza Afrikából, de más­nap reggel nyolckor már munkába álltam. Nekem van ugyanis egy mellékfoglalkozá­som is: vezérkari főnök vagyok. Az abesszin háború megnyerése csak átmeneti program volt, most, hogy ezt elintéztük, tovább kell dolgozni, hogy megtartsuk és gyümölcsöz- tessük hódításunk eredményét. Egyébként az egész háborúról és előzményeiről könyvet irok. Ezért és mert egy kicsit pihenni is akarok, Fuiggibe megyek egy hónapra. — Még egy kérdést Excellenciád. Miért mondott le Etiópia alkirályságáról? — Kérem, nem való nekem ez a magas méltóság. Én katona vagyok és az is mara­dok. A háború félbeszakította a rendszeres munkámat és most, hogy befejeződött, is­mét visszatértem hozzá. Azonkívül nem tu­dok Olaszországon kívül élni. Sehol másutt nem érzem jól magamat. Voltam követ Bra­zíliában, de ott sem birtam ki sokáig. A család Ezután a családjáról emlékezik meg. — Bizony, két nagy fiam van. Velem együtt küzdöttek végig a háborút. Mind­kettő pilóta. Egyébként magam is az vagyok. A fiuk minden sebesülés nélkül küzdötték végig a legnagyobb ütközeteket. Fiatalok, lelkesek, még lehet belőlük valami. A világ- háboruban én is mint alezredes kezdtem és mint tábornagy végeztem. — Mik a jövő tervei? — Ezek nem tőlem függnek. A Duce hatá­roz. ö tudja, hogy mit akar. Emlékek Ezután átvezetett egy terembe, ahol abesz- sziniai emlékeit őrzi. — Ez az én kis múzeumom. Itt egy kéz­zel irt abesszin biblia. Nézze csak, milyen gyönyörű Mária kép van a fedelén. Kézi fes­i tés. Itt van egy kard, szinaranyból, smaragd ékítményekkel. Ezt egy abesszin rassztól kaptam ajándékba. Emilt aranyból szőtt palást. Ez volt rajtam, amikor bevonultam Addis-Abebába. Szegény lovam majd össze- roskadt az óriási súly alatt. Végül megismételte, hogy mennyire örül, hogy újságíróval beszélhetett és emlékül dedikált fényképével ajándékozott meg. (H. G.) Megnyitják a tengerparti játékklubokat? Bucuresti-ből jelentik: A Tempo jelentése szerint ismét megnyitják a tengerparti játék- kaszinókat. Az erre vonatkozó legfelsőbb rendelet rövidesen megjelenik a hivatalos lapban. Szerencsésen végiöJöll öngyilkossági kísérletek ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vérfagyasztó jelenet játszódott le Óra deán az Alexandri utca 4 7. számú ház előtt, hol Farkas Sándor 4ít éves mecha­nikus, darálómalomtulujdonos a robogó villamos elé vetette magát és csak az utolsó pillanatban, a villamosvezető ügyessége folytán sikerüli megmenteni. Az egyszerű öngyilkossági kísérlet mögött a végtelen apai szeretet húzódik meg. Farkas Sándor 12 éves fia ugyanis szerda délelőtt eltűnt hazulról, mert édesanyja megfenyegette. A gyermek alkalmas pillanatban megszökött hazul­ról, ebédre sem tért haza és amikor az apa érdeklődött, az asszony azt mondta, hogy már megebédelt és elment a ro­konokhoz. Később azonban az asszony is izga­tottan és rosszat sejtve kerestette fiát, de sehol sem találta. A gyermekét sze­rető apa legrosszabbra gondolt Este fél- tizkor azt újságolták, hogy a kis Far­kast a Kőrös-partján látták sétálni. Az elkeseredett apa, abban a hiszemben, hogy gyermeke a Kőrösbe ugrott és a vizbe fűlt, kirohant az utcára és a ház előtt éppen elrobogó villamos elé vetette magát, úgy, hogy nyakát pontosan a sínre helyezte. Szerencsére az utolsó pillanatban a szomszéd házban lakó bodegásnő két­ségbeesetten kiáltozni kezdett a gyorsan közeledő villamos vezetőjének. A vezető is észrevette a sinen fekvő embert és oly erővel fékezett, hogy sikerült a villa­most alig néhány centiméterre a föluőn fekvő embertől leállítani. A magánkívül levő apát bevitték a lakásába, alig félóra múltán egy detektív kíséretében megérkezett az elveszett fiú is, aki tényleg öngyil­kosságot kísérelt meg. beleugrott a Körösbe, de kimentették. Farkas Sándor iránt, aki igen derék, becsületes, dolgos iparos, általános rész­vét nyilvánul meg. A magas taksa miatt sztrájkolnak az ősz- szes Salaj-inegyeí olajmalmok. Zalau-ról je« lentik: Ismeretes a pénzügyminisztériumnak az a nemrég életbeléptetett rendelete, mely az olajmalmok tulajdonosait újabb illeték fizetésére kötelezte. A malmosok eddig ugyanis a készített olajmennyiség után fizet­tek az államnak taksát s a parasztoktól a préselésért törvény szerint pénzt nem szed­hettek, a magból sem vehettek le, hanem munkadijukban a magpogácsát tartották meg maguknak. A pénzügyminiszter rendel­kezése szerint az olajmalmosok ezután pré­senként 30—60 ezer lejt kell fizessenek, mint külön taksát az államnak. Az újabb magas teher fizetésére képtelenek, mert ezt az összeget csak úgy szedhetnék össze, ha a parasztoktól az őrlésre átadott mag felét elvennék, ez pedig lehetetlen. A Sálaj-mégyei olajmalomtulajdonosok gyűlést tartottak Zalau-n, ahol kimondák, hogy ilyen körül­mények között nem érdemes malmaikat üzemben tartani s mindaddig, mig a pénz­ügyminiszter nem vonja vissza a sérelmes rendeletét nem fognak őrölni. Közös bead­ványban bejelentették a pénzügyigazgatónak üzemeik leállítását egyben kérték, hogy pré­seiket hivatalos pecséttel zárják le. Az olaj­malmosok sztrájkja a falusiak között általá­nos elégedetlenséget keltett, mert különösen a román lakosságnak közszükségleti cikke az olaj s azt nem tudja nélkülözni. A pénz­ügyigazgató az esetről távirati értesítést küld a pénzügyminisztériumnak, ahol ezek után remélhetőleg visszavonják a sérelmes ren­deletet. Magyar könyvnap 1 Kaphatók az Ellenzék könyv - osztá­lyában, Piaţa Unirii. Vidé • re utánvéttel is szállítunk. Kérje a könyv újdonságok jegyzékét ! !! Ady Endre: Jóslások Ma- gya országról, fve Lei 92, kve 131. Halász: Öt vi­lágrész magyar vándorai, * 86 fve 73 lei. Fejtő P'erenc: Érzelmes u'azás, fve 73, kve 111 lei. Fáik Géza: Liszt breviárium, fve 92, kve 131 lei. Trocsányi Z,: A történelem árnyékában, fve 83, kve 128 lei. Illyés Gyula: Paszták népe, fve 86, kve 131 lei. Babits Mihály: Európai iroda­lom története őskortól a napjainkig, 2 kötet, vá­szon-kötésben 1861— lei. Ezek az árak csak rak­táron levő példányokra vonatkoznak! Később drá­gább lesz! Most vegyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom