Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-21 / 166. szám

BCEE/VZÄK

7 936. t nt tun 2 I.

Az elcserélt ember regénye

Canelía—Bruneri-tigy, nagy cj 44.170.es szám rejtélye

(III. közlemény.)

Érthető voll :i Guarienli helyzete, mikor bekopogott a gyönyörű tóparii villába, hogy a kellemetlen birt közölje a családdal. Mi kor tűdtől adta az ismeretlennek, hogy 1 o- rinoha költ utaznia, az erősen megdöbbent, de később úgy beszélt az egész utazásról, mint valami jelentéktelen formaságról, illetvén minél előbb túl akar lenni. Hamar felkészült. Oanella-nénak sejtelme sem volt arról, hogv milv izgalmas és keserves napok következnek, de aggódva és a megzavart boldogság miatt méltatlankodva pakolt össze társának utravalót. ö is vele ment.

A bizottság automobillal ment Pádovába, onnan egv éjjeli vonattal mentek tovább. Torinoba. A ,,professzor ural" az elmegyógyintézetbe vezették, hol a társalgóban vetettek neki ágyat. Mialatt pihent, egy detektív őrizte. Délután Rivano dr„ az intézet igazgatója, egyetemi tanár, Ponzo professzor, tiuarienti és Canella-né kerültek az ügyész elé kihallgatásra.

Cohmetti ügyész, közben Írásszakértővel vizsgáltatta meg az. ismeretlen és Mario Bi nnen írását (Bruneriné behozta férjének néhány régi levelét). A két ember írása hasonlított, de a Canella írásának legkarakterisztikusabb elemeit is tartalmazta az ismeretlen írásának.

Március 8-án a női elmegyógyintézet csarnokában a következők gyűllek össze: Bru- neri rokonai, Chiaravallotti rendőrfőkapitány. Colonetti királyi ügyész, Cornaglia itélőbiró, Finucci rendőrkapitány, orvosok, újságírók és Canella tanár néhány régi társa, köztük Cantalupi őrnagy. Canellané cseppet se tudta leplezni izgalmát, reszketett a bánattól és szakadatlanul sirt.

Felismerés

Bruneri felesége abban a pillanatban, mikor az ismeretlen belépett a társalgóba, felugrott, ujjával mutatott rá és metsző hangon kiáltott fel:

— Felismertem! ő az én férjem!

A „professzor“ nem vesztette el hidegvérét.

— Ön téved asszonyom — mondta — Canella tanár vagyok.

— ön uram — válaszolta Rosa Negro indulatosan — Ön az én férjem.

(Mindössze a hangja — állapította meg később —- úgy tetszik, mintha megváltozott volna, mintha valamivel métyebb lenne.)

Ezalatt a fia, Giuseppino lépett a szobába. Mihelyt meglátta az emlékezetét vesztett embert, felkiáltott: *

— Apa nem ismersz meg?

Az ismeretlen azonban a gyermek megjelenésekor is nyugodt maradt.

— Bízzál fiam, bízzál fiacskám! — válaszolta kenetteljes hangsúllyal — ahogy én megtaláltam az én két gyermekemet, ugyanúgy te is meg fogod találni a te édesapádat.

U.j fordulat

A két felismerés után Bruneriék környezetéből egész csomó ember jelentkezett, akik felismerték benne Brunerit. Matteo Tibaldi nyomdász, aki iBrunerinek legjobb barátja volt és akit szintén meghívlak a tömeges szembesítésre, az első pillanatban felkiáltott:

— Ö az! ő az! Semmi kétség nem fér- kőzhetik hozzá, hogy ő az!

Az ismeretlen szenvtelenül hangoztatta:

— Canella tanár vagyok.

— Ugyan Mario, van bőr a pofádon, hogy ilyen komédiát csinálsz? Ne tedd magad bolondnak.

Felice Bruneri és két testvére léptek be később és a szembesítés alkalmával drámai jelenetek között állapították meg az azonosságot.

Egyik nővére közel ment hozzá, a szemébe nézett kétszer is és felvisitott:

— .Az én bátyám! Megismertem! — ájul- tan esett össze.

Mikor magához tért, Canella asszonyt látta maga előtt, aki egy fényképet mulatott neki és ezt kérdezte:

— Ez az Ön bátyja?

— Nem.

— Helyes. Ez az én férjem, Canella tanár, mielőtt elindult volna Veronából.

— Asszonyom -— válaszolta Bruneri testvére izgatottan — nagyon sajnálom, ön nagyon szerencsétlen, ez az ember nem az Ön férje, ne ringassa magát illúziókban, ő az én bátyám.

És hogy az ügy még tekervényesebb legyen, estefelé megérkezett Canella profesz- szor bátyja, Renzo, aki a második szembesítés után határozottan jelentette ki, hogy az ismeretlen az ő bátyja.

Háborús emlék

A következő nap az emlékezetét vesztett ember hosszú levelet irt a királyi ügyészhez, melyben kéri, hogy most már hallgassák k; azokat is, akik mellette vallanak, az ő védő- tanuit is, ne csak a vádlókat. Kihallgatták Pietro Gazzola kapitányt, aki Canellával

cgviilt volt a lövészárokban és Scoffoli Sárin Ili grófnőt, aki egyetemi évei alatt kolléganője volt. A grófnő kijelentette, hogy felismeri a termetéről, a járásáról, az arcélé- röl, a hajáról. A kapitány az Oslavia melletti csata néhány részletéről tudakozódott nála.

A professzor rövid erőfeszítés után csak annyit tudott mondani, hogy a veszedelmes támadás halról indult meg. (Valóban, az ellenséges roham abból az. irányból jött.) Az ügyész kérdésére a kapitány kijelentette, hogy százszázalékban biztos abban, hogy az ismeretlen azonos Canellával. Ugyanaz nap jelentkezett még Manzini pápai prelátus, aki egyenesen Veronából jött Canelláné táviratára és kijelentette az. ügyésznek, hogy az ismeretlent az állomáson várta és a megérkezés pillanatában megismerte benne régi barátját, Canellát.

Azonnal műveltségi próbát csinált. Nagy középkori keresztény filozófusok nevét kérdezték tőle. A „professzor" mosolygott és könnyedén mondta ki Szent Ágoston és Aquanói Szent Tamás neveit és megjelölte a századot is, amelyben éltek. Meglehetős meglepetést kellett azonban, hogy Romolo Murri és Arturo Graf neveit nem ismerte.

Ujjlenyomatok

Ezek mellé a kedvező vallomások mellé döntő, pozitiv bizonyíték érkezett meg délutánra. A Római Rendörlisztképző Főiskoláról megérkeztek a letartóztatott egyén ujjlenyomatainak fényképei, melyek százszáza- lékban azonosak voltak az ismeretlen ujjlenyomataival.

Canella asszony azonban hallani sem akart arról, hogy ez a tudományos eljárás csalhatatlan bizonyítéka lehetne annak, hogy az ismeretlen Brunerival azonos. Mikor a daktiloszkópiai összehasonlítás eredményét tudomására hozták, igy szólt:

— A feleség nem hagyja el a férjét. Az, akit Collegnoban megismertem, az én férjem és nincs szándékomban elhagyni.

Az asszony megrendilhetetlen meggyőződésének most már a sajtó is ellenszegül.

A Ştefani ügynökség 1927 március 11-én a következő hirt teszi közzé:

„Nagy feltűnést keltett a félsziget sajtójában a hir, hogy a collegnói elmegyógyintézet egyik betegében, aki elvesztette az emlékezőtehetségét, felismerték Giulio Canella veronai tanárt, aki 1916-ban Bulgáriában a iMonastir melletti ütközetben eltűnt.

A torinói rendőrség Chiaravallotti rendőrfőkapitány, dr. Falnia és •Finucci rendőr- kapitányok vezetésével továbbfolytatta a nyomozást és megállapította, hogy a megtévesztő hasonlatosság ellenére is szélhámosságról van szó. Az illető nem más, mint Mario Bruneri torinói nyomdász, akit lopás és csalás miatt elítéltek és régóta köröz a rendőrség.

Az azonosságot megállapították azok a csalhatatlan daktiloszkópiai adatok, melyek a Római íRendőrtisztképző Főiskoláról kerültek Torinóba, azonkívül csalhatatlan ismertetőjelek. Minthogy az ügy a bíróság elé kerül, Brunerit letartóztatják“.

Alig ez a hir ebben a formában ily határozott kitételekkel megjelenhetett, a következő bizonyítékok gyűltek a sajtó véleményének alátámasztására. Az. a levelezőlap, melyet a torinói temetőfosztogatás után megmotozott ismeretlennél találtak s melyen Giuseppino aláírás szerepel, nem Canella Giuseppinotól származik, mint ahogy azt Canelláné előbb hitte, hisz a postabélyegző 1920-at mutat, a kis Giuseppino akkor még nem tudott Írni, de hova is irt volna. Az utolsó csomag, amit a Vöröskereszt révén az. asszony férjének küldött, 1916 végén volt postázva. Canella Giuseppino akkor még csak néhány hónapos volt. A rendőrség megállapította, hogy a lapot Bruneri Giuseppino irta és ezt elismerte Rosa Negro is, Bruneri felesége, aki még a körülményeket is leírta, melyek közt a kisfiú üdvözlő Írása megszületett.

Az a mellkason észlelt sebhely, amelyről előbb szó volt, egy Brunerin végzett operáció) nyoma. A sebhelyet megvizsgálta Colom- bini doktor, aki a műtétet annakidején végezte és határozottan felismerte benne keze- munkáját.

A legcsalhatatlanabb bizonyíték azonban az ujjlenyomatok azonossága.

összehasonlították Canella professzornak egyik fényképét a collegnói emlékezetét vesztett ember arcával, tüzetes részletezés után megállapították, hogy a két arc közt könnyen észrevehető különbségek vannak. Különösen a fülek hajtása és elhelyezése mutatott lényeges eltérést. A fejlődéstan szabályai szerint nemcsak tiz, de száz éven belül sem észlelhető egy egyénnél hasonló fejlődési rendellenesség.

Canella asszony az események ily végzetes egymásutánisága után se mondott le megtalál Inak vélt férjéről, a királyi ügyészhez benyújtott kérvénye alapján kivívta, hogy az ismeretlent ne az ügyészségen, hanem a collegnói elmegyógyintézetben tartsák fogva. Elkísérte tehát őt a sárga házba, elbúcsúzott tőle, majd visszatért Torinoba, hogy ügyvédeket fogadjon „férje" érdekében.

Emlékek

Ezalatt Bruneri Mario személye kerül az érdeklődés gyújtópontjába. Luigi Limoni torinói nyomdász, Bruneri jó barátja, aki a háborús évek alatt ugyanabban a nyomdában dolgozott, részletesen informálta a sajtó révén a közönséget arról, hogy kicsoda tulajdonképen Bruneri?

Limoni elmesélte, hogy Bruneri már akkoriban különváltan élt a feleségétől, de kisfiát annyira szerette, hogy valahányszor szóba jött a neve, sírva fakadt. Különös, de becsületes ember volt. Előszeretettel figu- ! rázta ki munkástársait, szójátékokat gyár- j tott és szeretett latin idézeteket használni, j Mint gépmester elég jól keresett, de nem tudott beletörődni a munkás sorsba, tülköl- ! tekezett és nagyobb szabású üzletek tervét ’ forgatta fejében. 1918-ban beteg lett. Kór- j házba vitték és megoperálták. Azokban a 1 napokban, mikor legrosszabbul volt, Limoni ! meglátogatta őt a kórházban és elkeserítő j lelki állapotban találta. Ketten haltak meg i mellette. A szokatlan élmény nagyon letörte s mikor kikerült a kórházból, felkereste Limoni családját és elmesélte a rettenetes napokat:

— Nagyon sokat szenvedtem — mondta. — Az emberek rettenetesen kínlódtak körülöttem. A hordágyak kerekei csikorogtak az ágyak között, holttesteket vittek ki, egyik velem szemben, másik mellettem távozott el az élők sorából. (Ez a kórházi leirás csaknem ugyanezekkel a szavakkal szerepel az ismeretlen naplójában, melyet a collegnói sárga házban irt.)

Miután felgyógyult betegségéből, otthagyta a műhelyt és hozzáfogott nagyszabású üzleti tervei megvalósításához. Egy darabig egyensúlyban tartotta magát, de a becsületes szándék néhány kudarc után elmúlt s a becsület útjáról letért. Egészen megváltozott. Lázas izgalommal tárgyalt terveiről, csupa élénkség, csupa önbizalom, csupa reménység volt, de a legkisebb kudarc után letört és melankóliába esett. Első csalásait „üzleti fogásoknak*- tartotta. Betüöntéshez használandó használt ólmot adott el, melyet rábíztak, azzal a reménnyel, hogy a szerzett pénzen újabb ólmot vásárol s a hiányt pótolja. Egy Camilla Ghidini nevű nővel költözött össze. Kölíekczőbb életmódot folytatott, egy- j re jobban belegabalyodott zavaros ügyeibe I és mikoi barátnője segítségével elkövetett j

első felfedezett csalása miatt elitélik, egy padlásszobában rejtőzik el, ahol állandóan olvas, többnyire filozófiai munkákat, melyeket mindenkor szeretett.

•Lassanként a legnagyobb szegénységbe jutott. Limoni egy januári reggelen a következő szövegű levelet kapta tőle Milánóból: „Küldtem neked egy csomagot, mely az én Írásaimat tartalmazza. Egy kemény borítólapban meg fogod találni az én filozófia- történeti és kereszténység kritikai könyvemnek a jegyzeteit, ugyanott találsz kivágott újságcikkeket és füzeteket. Rád bizom ezeket és kérlek, annakidején add át őket a fiamnak".

A levél igy végződött:

„Nagyon kérlek, hidd el, hogy gyenge akaraterőm miatt bűnöztem és nem azért, mintha romlott lettem volna. Most meghalunk -Milanóban tartózkodott Ghidini Camillával). Egy vonat elé vetjük magunkat és átmegyünk a másvilágra, anélkül, hogy valaki is tudná, hogy az öngyilkosokban' kiknek a személyét keresse. Kovács József,

Heltai Jenő: A NÉMA LEVENTE. A legnagyobb budapesti színpadi siker könyvalakban, illusztrált, amatőr kiadásban 119 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj,

hogy Forgács Sándor és Bárdi Tr ráz,

miiuirn hi részi id és dor ár o dl hon marod mil. ncui vesznek részt a szegedi ünnepi játékai, hon. A müvészpár in ti óban meghívást ka fxrtt Jwtouicx Jenőtől, uz ünnepi játékok rendezőjétől, ezt azonban technikai okok bál nem fogadták el s továbbra is Szabad kag József színtársulatának tagjai maradnak,

hogy ZiUihg Lajos, a kiváló iró, A hazajáró lélek cimü drámáját teljesen uj formában dolgozta át. A hazajáró lélek a Hevesi Sándor vezetése alatt állott Nemzeti Színháznak eggik legnagyobb sikere volt. Most az átformált és felújított darabot megint csak a Nemzeti Színházban fogják előadni, hogy Franz Lederer, az Atlantic című filmnek egyik főszereplője, miután első sikerei után Amerikában sikertelenül próbálkozott a film terén elhelyezkedni, béke- apostolnak csapott fel. Lederer/ az amerikai Világbéke Szövet ség vezérévé választották;

hogy a magyar könyvpiacon feltűnő sikere van Torday Sándor Cvegcsafxla cimü regényének, melyet rövidesen egy ismert drámai ró színpadra ir át és az uj darab még ebben az évadban bemutatásra fog kerülni, hogy Harry liaur, a francia drámai színészek legkiválóbbja, aki jelenleg a Beet- hoven-film szerepével van elfoglalva, kijelentette, hogy visszatér a színpadhoz. Harry Bour ősszel a Varieté Színházban lép fel Yvan Noé: Christian cimü darabjában;

hogy a Metro Goldwyn Mayer filmgyár ez évi szezonnyitó slágerdarabja: a ,, Bot ráng az Operában“ cimü nagyszabású vígjáték lesz;

hogy a párisi színigazgatók közzétették a jövő szezonra bemutatásra kerülő darabokat. A párisi Nagyopera^ elsőnek Hector Berlioz: „Faust elkárhozása“ cimü oratóriumát fogja előadni, a Port Saint Martin színház a Cyránot, „Napoleon az egyet- len“-t, az Athenée színház pedig Jules Romain ,,Sdntillante“ cimü müvével kezdi meg a szezont;

hogy Giacomo Lauri Volpi a jövő színházi évadban Budapesten két estén át fog vendégszerepelni. A világhírű énekes az Aida Radamesét és a Troubadour Manrico szerepét fogja énekelni,

hogy a beyruthi ünnepi játékok július 19-Lén kezdődtek a Lohengrinnel, majd utána a Parsifal és a Nibelungok gyűrűje ciklus kerülnek bemuledásra. Különben a berlini olimpiai játékok ideje alatt szünetelnek az ünnepi előadások,

hogy André Maurois nagynevű francia iró történelmi drámát irt Viktória királynőről. Viktória királynő szerepét Páris kedvenc drámai színésznője, a francia Bajor Gizi: Gaby Morlay fogja alakítani.

SZÁMOS NŐI BAJNÁL reggel, éhgyomor« félpohárnyi természetes „FERENC JÓZSEF keserű víz végtelen nagy megkönnyebbülért^ szerez azáltal, hogy a belek tartalmát felhígít ja ^és akadálytalanul kiürik, azonkívül az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja. A nőgyógyászati klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy az igen enyhe hatású FERENC JÓZSEF vizet, Különösen a szülészeti osztályon, a legjobb eredménynyel alkalmazzák.

Két órás sztrájkot tartottak a Constanta-i kikötőmunkások. Bucuresti-ből jelentik: Néhány nappal előbb a „Fof Macri" nevű görög hajó ócskavassal futott be a Constanta-i kikötőbe s a munkások hozzáláttak az áru kirakásához. A hajó kapitánya a munkabérek kifizetését állandóan halasztgatta. Amikor 200 ezer lejre gyűlt a hátrálék, a kikötőben dolgozó összes munkások kimondták, hogy addig nem dolgoznak, inig a görög hajó ki nem fizeti a hátrálékokat. A sztrájk reggel 8 órakor kezdődött s 10 órára a kikötőparancsnokság közvetítésére kifizették a munkások járandóságát.

Kettő heti üdülés és vasúti jegy Clujtól— Cluiig 9.700— Lejtől.

Táifsasnyaralásolk a dafraál tfercgerpad üegssebb fürfifőbeiyein i

HAB, ARBE SZIGETE SPOT, SPALATO DUBROVNIK

Kettő heti tartózkodás és vasúti jegy Clujtól—Cl újig 8.900 •— Lejtől

(Rägusa) 2 heti tartózkodás, vasu.i jegy Clujtól-Clujig 12.2CKF— Lejtői

Forfait (egyéni) utazások Olaszország, Jugoszlávia és Ausztria leg- índulások aug. l. szebb és legolcsóbb helyeire. — Felvilágosítások és jelentkezések

és 15-én. Végső jelentkezési halár idő julius 26- és augusztus hó 9.

Ellenzék könyvosztályában Cluj, Pia^a Unirii 9. Telefon 109. Mermes menet jegyiroda Cluj, Cal. Heg. Ferdinand 13. Tel. 29.

Fenti árakban kitűnő szállodákban való elhelyezés, elsőrangú étkezés, vasúti jegyek, fürdőjegyek, kurtaxák, borravalók foglaltatnak benn.

ii i— i ii ii EHTHMririnwii