Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-11 / 158. szám

fíttVNTtlRK 1936 lulluM 11. Lezajlóit a liberális párt országos kongresszusa Tatarescu és Dinit Bratianu végérvényesen kibékültek.— Nagy- fontossága politikai beszédek a liberális párt programjáról Ul'CURKSTI. (Ar. Ellenzék tudósítójától.) Tegnap délelőtt tiz órakor kezdődött meg Bucurestiben — mint az Ellenzék megírta az Arc-mozgó termében a liberális párt országos kongresszusa. A mozgó körül már n kora reggeli órákban élénkség volt tapasz­talható s a rendezőség JPuiu Anghelescu pro­paganda-igazgatóval az élén mindent meg­tett, hogy a kongresszus nyugodt lefolyását biztosítsa. Ezt sikerült is elérni. A jó példát Dinu Bratianu és Tatarescu miniszterelnök szolgáltatták, akik karonfogva jelentek meg a pódiumon, majd a tis/tujitás lezajlása után h meg­jelentek ünneplése közben öss/eölelke/tek, hogy ezzel is bizonyítsák az. ellentétek ki­küszöbölését és az összhangot. A tisztujitás megtörténte előtt Anghelescu korelnök nagy beszédet mondott s bejelen­tette, hogy Duca tragikus halála után a párt­elnöki szék betöltésénél Dinu Bratianura gondoltak. Miért Dinu Bratianu? — A pártvezetóség — mondotta — Dinu Bratianut jelöli, mert meg van győződve, hogv követni fogja szülőinek hazafiságát s a Ion I. C. Bratianu által kijelölt utat, aki hűségesen szolgálta királyát s ezen az utón Nagy-Romániát megalkotta. A pártvezetőség épp olyan demokratának tartja Dinu Bra- tianut, mint Vintila Bratianu volt s meg van győződve, hogy oly megdönthe­tetlen pártot fog képviselni, melyre őfelsége II. Károly király mindig alapíthat, midőn a mai Románia konszolidációjáról van szó. Anghelescu indítványára a kongresszus Dinn Bratianut egyhangúlag elnökké vá­lasztotta. A Curentul gyorsírói jegyzetei alapján pontosan közöljük Dinu Bratianu székfog­lalóját. — Ma ■— mondotta — amikor uj politi­kai mozgalmak indulnak s a liberális párt hivatottságát kétségbe vonják, midőn uj for­mákat keresnek és őrült programokat han­goztatnak, meg kell vizsgálnunk, milyen sze­repet töltött be a liberális párt a múltban s milyen szerep vár a pártra a jövőben. Az én koromban az emberek a múltra emlé­keznek, mig a jelenben élnek a fiatalok. Szeretném az általam átélt múltat s az előre látott jövőt összekapcsolni. Abban a házban született a párt, melyben én születtem. Nagy hazafiak vetették meg alapját, mely első­sorban nacionalista volt. Ez nem szavakra, de tettekre vonatkozott. Dinu Bratianu a régmúlt emlékeinek fel­idézése után a jövőbe tekint és a követke­zőket mondja: — Külpolitikai téren együtt kell működ­nünk azokkal az államokkal, melyekkel együtt a békét biztosíthatjuk. Erőseknek kell lennünk, hogy a szövetsé­gesek bízzanak bennünk és ellenségeink tiszteljék hadseregünket. Erős hadsereggel és jól szervezett országgal megfékezhetünk minden ellenséges mozgal­mat. Mindenkivel békén éljünk, de ne hagy­juk el szövetségeseinket. Romániát figye­lemre kell méltatni az európai politikában, első helyet foglaljuk el Keleten. A katonai felkészülés mellett polgári szervezkedésre is sor kerül minden tényező bevonásával. Szükség van folytonosságra és kormányunk további munkájára, hogy teljesíthesse misz- szióját, melyre vállalkozott. Program Dinu Bratianu ezután a jövő programjá­val foglalkozott:-— Nagy szociális reformokat valósítot­tunk meg — hangoztatta. — A kisajátítás­sal és konverzióval megmentettük a nagy és kisbirtokosokat a pusztulástól. Most se­gítséget kell nyújtanunk a termelésben és hitelt kell adnunk részükre. Meg kell szer­veznünk a mezőgazdasági termékek keres­kedelmét a standardirozással. Raktárakat kell építeni beraktározásra, be kell vezetni a jég és tűzkár, valamint az állathullás el­leni biztositást. Becsületes zálogházakat kell alapítani a városokban. Meg kell valósítani a jelszót: „Románia a románoké!“ Megengedjük az idegen tőkének, hogy uj termelési források létesitéséért együtt dol­gozzon a románokkal, monopolt azonban nem adunk. Mindig szem előtt kell tarta­nunk, hogy Románia nem gyarmat s ur saját hazájában. Le kell küzdenünk a nép­betegségeket, meg kell javítani az utakat, újjá kell szervezni és le kell egyszerűsíteni a hivatalokat, fel kell hagyni nz adók és taksák szaporí­tásával, megszüntetni a diplomás proleta­riátust. Nem szabad elvonni n gyermekeket abból a körből, melyben születtek. Erre csupán akkor kerülhet sor, ha n szükséges feltételekkel rendelkeznek. Dinu Bratianu ezután dicsérő szavakkal emlékezik meg Tatarescu miniszterelnökről. Bizalmának ad kifejezést s kijelenti, hogy hajlandó jövőben is támogatni. Végül Tfiti- rescu országos főtitkárrá való választását indítványozza azzal, hogy a főtitkár távol­létében helyettesíteni fogja. — A mai zavaros időkben — mondotta — nehéz feladatod van. Meg vagyok győ­ződve, hogy eleget teszel hivatásodnak. A kormány és párt között mind szorosabb lesz a kapcsolat, hogy nz ország fejlődését szol­gálhassuk. Tătăreseu miniszterelnök meleg szavakkal mond kö­szönetét a bizalomért, majd beszámolót tart a politikai helyzetről. Múló eseményeknek tekinti az incidenseket s hangsúlyozza, hogy meg fogja védeni a tömegeket az izgatókkal szemben. — Mindenki dolgozik ma az országban. Nincsenek munkásmozgalmak és sztrájkok. A kormány tovább folytatja munkáját — üzente az ellenzéknek Tătărescu miniszter- elnök. — Az aggodalomra jogosító nemzet­közi helyzetben Románia tradicionális kül­politikáját követi a szerződések és határok védelmével a Népszövetség keretében. A kisaritant államfőinek tanácskozása az összefogást megerősítette. Mások jogainak tiszteletben tartásával g saját jogaink vé­delmével szolgáljuk a rendet és a világ- békét. E tekintetben optimisták vagyunk. — Pártunk alapja a múltban volt és a jövőben lesz: monarchizmus, nacionalizmus, demokrácia és szolidarizmus. Tartsuk fenn mindig a pártot erősnek, hogy a Korona és az ország szolgálatára állhasson. Népszerű­sítsük pártunk hitét és tartsuk fenn a kap­csolatot az összes társadalmi osztályokkal, elsősorban a parasztsággal. Frissítsük fel so­rainkat tehetséges fiatalokkal. A felelősség posztjaira állítsuk minél nagyobbszámu kép­viselőjét a testvértartományoknak. Dolgoz­zunk lelkesedéssel és akkor, mint olyan párt, amely a monarchiában a kiegészített román állam egyedüli éltető lehetőségét lát­ja, mint olyan párt, amely hosszú múltjá­ban életét mindig egybekapcsolta a dinasz­tiával. Fordítsuk gondolatunkat őfelsége felé, aki hpzafiassággal, lelkesedéssel, okos­sággal ás munkabírással a nemzet legfőbb reménye marad és munkálatainkat koronáz­zuk meg ezzel a kiáltással: Éljen Őfelsége II. Károly király! A miniszerelnök beszédét hosszú taps fo­gadta, majd Dinu Bratianu felolvasta a párt- bizottság tagjainak névsorát. MINDAZON MÉRGEZÉSI ESETEK LEKÜZ­DÉSÉNÉL, melyeket romlott ételek okoznak — tehát főleg husmérgezés vagy gomb^mérgezés elő­fordulásakor — a gyoma-n ható természetes „FERENC JÓZSEF' keserüviz azonnali hasz­nálata rendkívül fontos segédeszköz. Az orvosok ajánlják. MEGHALT DE. MANUS CHER OTTÓ. Vá­rosiunk magyar társadalmának ismert és köz- tiszteletben álló tagja dőli ki az élők sorá­ból. Egyhónapi betegeskedés után meghalt dr. Manuschek Ottó főmérnök, aki jelentős sze­repet játszott közéletünkben. Manuschek Ot­tó 54 éves volt. Feleségén és leányán kívül kiterjedt rokonság gyászolja. Az elhunyt főmérnök alelnöke volt a CAC-nak, amely­nek ügyeit haláláig lelkes figyelemmel ki­sérte. MEGHALT EGY 106 ÉVES EMBER. Bu­curestiből jelentik: A Buzeu melletti Patar községijén tegnap 106 éves korában meghalt egy Alecu Suga nevű lakos, aki Cuza feje­delem uralkodása idején egyfolytában 50 évig volt alprefektus. EGYETEMI TANÁRRÁ NEVEZTÉK KI MAKRAI SÁNDOR VOLT REF. PÜSPÖKÖT. Budapestről jelentik: hogy a magyar hivata­los lap mai számában jelent meg dr. Mokkái ! Sándor volt ref. püspöknek egyetemi tanári kinevezése. Mokkáit a debreceni egyetem pas- torális teaológiai tanszékére nevezték ki. HIBAIGAZITÁS. Néhány nappal ezelőtt lapunk hasábjain közöltük az érettségi vizs­gálatokon átment kisebbségi tanulók névso­rát. Sajnálatos tévedés következtében e név­sorból kimaradt Czira Klára, Haurik Jolán és Wass Ida neve, akik valamennyien a re- j formáus leánygimnáziumnak voltak szorgal- j más tanulói. MAWACOIECTURA PRINClP/u „ Fáradhatatlanul, pihenés ÁLLAMI nélkülnyujtja kiön feléarannyal SORSJÁTÉK telt kezét a szerencse. Az első osz­tály húzása JULIUS 15-én Cserébe a milliókért csakis egy SORSJEGYET kér, amelyet az AURORA SORSJEGYÁRUDÁBAN vásároljon. Székhelyek és irodák az or­szág minden városában. AURORA a sorsjegy-elosztás uj rendszerét vezeti be, a BRAZÍLIAI RENDSZERT. AURORA szoros kapcsolatot tart fenn a játékosokkal. AURORA lakásán jelenti a nyereményeket, még a legkisebbeket is. A húzás napján az Aurora az ön sze­rencséjének a hajnalhasadását is jelenteni fogja. Krenner Miklós lemondását a magyar párt helyi tagozata sem vette tudomásul CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Az Országos Magyar Párt helyi tago­zatának elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott Krenner Miklós-nak a tagozati tiszteletbeli elnökségéről történt lemondásával és erre nézve a következő hatá­rozatot hozta: „A: Országos Magyar Párt helyi tagozatának elnöksége foglalko­zott tb. elnöke, Krenner Miklós-nak az újságokban megjelent lemondó nyilat­kozatával. Az Elnökség Krenner Miklós lemondását a tb. elnökségről nem vette tudomásul, mert azt a körülményt, hogy ellene sajtóvétségért jogerős ítéletet hoztak az Elnökség a lemondás indokául nem tartotta elfogadhatónak. Az El­nökség biztosítja Krenner Miklós tb. elnökét együttérzéséről és meleg rokon- szenvéről“. Itt írjuk meg, hogy a párt helyi tagozata julius 11.-én, szombaton délután 6 órakor intéző-bizottsági ülést tart a Minerva helyiségében, Baron L. Pop 5. szám alatt. % M © Nagy szenzáció! MA, PÉNTEKEN PREMIER-FILM! — A SZÍV, A HIT, A SZERETET FILM|E ! ! «! e ne sírj édesanyámi jfcH & <5 A Lourdesi csoda Gyermekek, hozzátok el szüléiteket! — Szülők, hozzá­tok el gyermekeiteket! ! — A film magyar feliratokkal w is e! van lát\ra! — Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9-kor Amofáütöióék ss a beomlott épület falai CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Halálos kimenetelű szerencsétlenség történt ma reggel fél 7 óra tájban a Str. CFR 10. alatti telken, ahol az istálló eddig ismeretlen okokból összeomlott. A gazdasági épületben lévő három ló még idejében kimenekült, a téglák azonban Maxim loan 72 éves CapusuJ-Mare községbeli éjjeli őrt agyonütötték és maguk alá temették. Maxim a telken teljesített őrszolgálatot és a szerencsétlenség pil­lanatában éppen az épületben tartózkodott. Az ügyben a IV. kerületi rendőrség eljárást indított. A szerencsétlen öreg éjjeliőr holttestét kiemelték a romok alól. A délelőtt folyamán a rendőrség, ügyészség, orvos-szakértők és városi műszaki hiva­tal tagjaiból alakult bizottság szállt ki a szerencsétlenség színhelyére, hogy a vizsgalap tot lefolytassák. Az abesszim guerilla harcok (Első oldali cikkünk folytatása.) PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia | lapok élénken tárgyalják az olasz repülők Abesszíniában történt lemészárlását és azt a körülményt, hogy a guerilla egyre több olasz utőrséget és raktárállomást pusztít el. A Pe­tit Párisién szerint az áldozatok száma sokkal nagyobb, mint ahogy azt a hivatalos jelentés feltünteti. A Populaire a legutóbbi napok eseményeire utalva azt a következtetést vezeti le, hogy Abesszínia igen nagy része még nincs meg­hódítva. A Peuple szerint a háború még nem feje­ződött be az olaszok és az abesszinek között. A Petit Journal hangoztatja, hogy Abesszínia megszállása sokkal nagyobb gondot okoz Olaszországnak, mint minden eddigi kérdés. Az Oeuvre felteszi a kérdést, hogy hasz­nos-e Olaszországot ösztönözni arra, hogy résztvegyen a bruxellesi értekezleten, ak­kor, amikor hadereje Abesszíniában van le­foglalva és valószínű, hogy újabb százezer főnyi katonaság kiküldése előtt áll. _________ Felelős szerkesztő: Dr. GROIS LÁSZLÓ. — Kiadótulajdonos: ELLENZÉK BT, r- Az Ellenzék „Concordia“ müintézetének körforgó nyomás», ; CENZURAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom