Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-11 / 158. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. ÁRA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Pí ó kkí adó h i v«1 tal é* köny vosztály : Piaţa Unirii 9 tz/Lm. — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 44-°, évenw 840 lej, — Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, évente 40 pengő * A többi külföldi államokba cs«k a portókülönbözette! több LV lío ÉVFOLYAM, 15 8. SZÁM. SZOMBAT 1936 JULIUS 11. Hitler fontos külpolitikai lépéseikre' Készüli Megegyezés;@íí létre Ausztria és Német&rsság között. — Tiiulescu elutazott Moatreuxöól. Abesszíniában tovább tartanak a giseriiia karcok Külügyminiszterek utazásain tépelődik a megnyugodni nem tudó európai közvélemény. Legnagyobb figyelem Neurath német külügyminiszter útját kiséri, aki az utolsó napokban kikapcsolódott a hivatali munkából. Kisült, hogy a német külügyminiszter Berchtesgadenbe utazott Hitlerhez s a kies fürdőhelyen most nagyjelentőségű tanácskozások folynak. A világ minden külügyminisztériumában feszülten találgatják, hogy mit főznek ki a német tárgyalásokon. A legtöbb gondolat e percben a német—osztrák viszonyt latolgatja. Ámbár az osztrák alkancellár: Baar Bahrenfels a leghatározottabban megcáfolta, hogy fontos tárgyalások folynak Berlin és Bécs között és minden alap nélkül terjesztik a hirt, hogy legközelebb három nemzeti szocialista lép be az osztrák kormányba, mégis a ki Santa nt körök komolyan riad óznak, hogy Németország és Ausztria megegyezett Olaszország égisze alatt ’ " ' r ^ „ Valószínű azonban, hogy a berchtesgadeni tanácskozáson más két kérdés áll inkább előtérben. Mindenekelőtt a locarnói értekezlet, amelyre Németországot csak utólag akarják meghívni, amiért Olaszország vonakodik a részvétel meg- igérésével. A másik a danzigi kérdés. A „szabad“ államban egyre fokozódik az izgalom és ingerültség. Greiser szenátusi elnök emuje-vi inii»j fenyegetőbben lépnek !öl & nem horogkeresztes pártok, főleg a szocialisták és a kommunisták ellen. Bár nagyon vigyáznak a lengjél érdekek tiszteletben tartására, a levegő mégis tele van azzal a njuigtalan hirrel, hogjr a lengjrel kormány leiratot intézett a danzigi szenátushoz és jegyzéket küldött Berlinbe, tiltakozásul a danzigi alapokmány módosításának minden terve ellen. Állítólag a szenátus megnjmgtatta már a lengje! főbiztost, hogjT nem történik meg a belső önkormányzati jog törvénjdelen kiterjesztése. A nagjrhatalmak körében mindamellett fokozódik a gj'anu, hogjT Németország teljes szuverénilásának helyreállítási politikájába szervesen be fogja illeszteni Danzig ügj'ét is. A Saar-vidék visszaszerzése, az általános katonai kötelezettség bevezetése és a Rajna-öv felfegyverzése cgjTformán a német népfölség címén történt. Hátha Danzig is... Viszont ez a politika megnyugtató lenne Ausztria felé. A másik nagy utas Eden, aki beteg szive miatt nyolc napos szabadságra utazik. Az a roham, amely másfél év előtt Prágából való repülése alatt Németország fölött érte, megismétlődött. A lapok esetleges gyanúját, hogjr ez a szabadság meghosszabbodhatik és Eden bukásának a bevezetése lehet, úgy akarják csirájában megfojtani, hogjT Eden betegségét hivatalosan könnjrebb természetűnek minősítik és bejelentik, hogjT Julius 22-én, a belga nemzeti ünnepet nyomban követő locarnói értekezleten Eden feltétlenül résztvesz. Hivatkoznak a hosszú angol minisztertanács döntő rendelkezéseire. Ezek közül a legfontosabb, hogy a Földközi-tengeri hajórajokat lénjregesen meggyöngitik Olaszország kibékitésének az érdekében. Montreuxben nem engednek szemernyit se az angol álláspontból és ez is egjTezik az olaszokéval. Edén tervét nem zavarja meg a locarnói értekezlet sem: ennek programját elkészítették. A harmadik utas Titulescu, aki a mon- treuxi értekezletet éppen a legválságosabb pillanatban hagjda el és pedig épp azután, liogjr kifejtette Románia álláspontját, amely a Balkán-szövetség s Románia külön érdekeire való hivatkozással a török és orosz álláspont feltétlen támogatását jelenti szemben az olasz—angol fölfogással. Ezt magyarázná meg most Titulescu Sinaiában, holott erre nincs szükség. Ezért utazását mások a belpolitikai helyzettel okadatoiják meg. A legnagyobb valószinüsége van egy harmadik föltevésnek: Titulescunak most a legtöbb gondot az osztrák—német—olasz összefogás kristályosodási foljramata okozza és ezt a lehetőségét nem vitatták meg akkor, amidőn jeles külügjrminiszterünk hosszú időre Genfije utazott a junius elején Bucurcstiben lezajlott hármas államfő találkozó és kis- antant megbeszélés után. üider kiilpoliükai sakkhuzásai „Kék nefelejts“ érzelgős és vontatott dallama hangzott a nyolcvanas évek elején minden magyar szájon. Nincs az a „slágerli ma, mely ilyen ismert és elterjedt volna s annyi ideig élne, mint ez a méla-bus népies müdal. Minlegg harmincnéhány társával együtt Bánffy György br. alkotásának tudták az emberek. A korán elhalt zeneköltő városunk egyik legnépszerűbb embere volt — itt nyugszik a Házsongárdi temetőben ás ebben a korban az volt, aki később Dankő Pista és Fráter Lóránd lett. A nótafa. Néhány zajos színpadi siker hőse. Szívesen vásárait hangjegy-füzetek országos hirü szerzője. Az ösztönszerü művészt aki dalainak páratlanul egyszerű, szinte már kezdetleges fölépítésével még a batfülüek szemérmét és tartózkodását is föl tudta oldani. Valósággaj becsempészte közismert dalait rossz hallásukba és mindenki megtanulhatta, hogy >rNem akar az ökörcsorda legelni“. Miért emlékezünk meg most Bánffy Gyurkáról, ahogy mindenki nevezte? Nincs ünnepélyes évfordulója születésének vagy halálának. Elfelejtett színpadi alkotásainak sem következett el a felújítása. A hely-hazafiság szokatlan árama száguld át véletlenül az emlékezetünkön e viharos légkör idején? Vagy tevékeny újságíró kiásta ennek a saját idejében rendkívül érdekes embernek az elfelejtett jelentőségét és működését? Nem. Csak egy érdekes, furcsa, „Fütemüleie-szerű pör idézte vissza múltak fekete ködéből Bánffy György nevét. Az agg karmester, aki városunkban félszázad előtt vezényelte a népszínművet, amelyben a „Kék nefelejts“ hires dallama először fölhangzott. Serig Lajos 30 esztendős amerikai távoliét után jelentkezik ás magának tulajdonit ja a szerzőséget. Hol van már a dal, a színház, a név? De a kiadó zcnemü-cég, amely Bánffy György alkotásait uj életre kívánja támasztani, megvédi országrészünk főúri zeneköltőjének a szerzői jogait és a két leánya is napló-jegyzetek alapján megerősíti ezt a magatartást. Erre a magyar kúria megsemmisíti az eddig hozott Ítéleteket és uj tárgyalást ir elő, melyben koronatanú lesz egy másik, városunkban keletkezett gyönyörű név hordozója: Pálmay Ilka. Az érdekes és megható pör szóval tovább folyik Bánffy György és mások szépséges ideje, nemes emlékezete és neve újra éled, inkább, mint eddig köztudottá válik. Az ilyen külszines műveletek sokszor jobban helyreállítják a halhatatlanság lekopott aranyozását, mint a tehetség közvetlen jelentősége vagy az egykori siker tárgyilagos értéke. Minket ez az eseménysorozat több szempontból érdekel. Jólesik egy transzilván név és jelentőség föléledése környezetével együtt. Aki a Házsongárdi temető jobboldali mellék- ufjának kriptasora előtt ezentúl végigmegy és az egyik sírbolt udvarán megpillantja az oldalra helyezett szürke márvány csonka oszlopot, amelyre Bánffy György nevét vésték, elgondolkozik majd róla, eltűnt színházunkra, a művészi ellentéten, amely a régebbi „münépdalok“ és a Kodály—Bartók gyűjtötte vagy átdolgozta ősi alkotás között tátong. És jólesik tudni, hogy az évtizedek óta elvándorolt öreg karmester a messzi Amerikában joggal, vagy jog nélkül, de részt kér az otthoni dicsőségből. És jólesik tudni, hogy a hírnév és alkotás öröme még most is érték, sőt buzdító tényező, hogy jogát és valódiságát az emlékezés, a hűséges gyermekek, a zenesajtó, a bíróság érdekkel kisérik és megoltalmazzák. A pör nem szép dolog. De az ilyen pör megható és egy meleg fénynyalábbal riasztja korunk súlyos árnyékait. Bizonyára nem vaktában, hanem a sors parancsából. Mintha világosság akarna derengeni az egész világon. Az élet szeretne megint egyszer ragyogni és melegíteni. Valami derülását kísérletezik. ( BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap este Hitler kancellár Von Neurath külügyminisztert Rerchtesgadenben sürgős kihallgatáson fogadta. A kihallgatással kapcsolatban tudni vélik, hogy Hitler kancellár megváltoztatta előző álláspontját és rövidesen válaszolni akar az angol kérdőívre. BÉGS. (A Presa jelentése). Budapesti és berlini hírek szerint a magyar fővárosban tud túl adták azokat a feltételeket, melyeit mellett Papén és Schuschnigg helyreállították az osztrák—német barátságot. A megegyezés feltételei állítólag a következők: 1. A német birodalom lakói szabadon vi- uiselhetik a horogkeresztes jelvényt osztrák területen. 2. Az osztrák emigránsok visszatérhetnek hazájukba azzal a feltétellel, hogy nem politizálnak. 3. Politikai amnesztia. 4. Segítség a német politika számára Európában Itália helybenhagyásával. A megállapodás szerint Németország biztosítja Ausztria függetlenségét és nem ellenség* többé a Habsburg-restaurációnai, Természetesen ezt a hirt a legnagyobb j fenntartással kell fogadnunk. Célja valószi- J nüileg az, hogy a kisantant figyelmét is fölrázzák. „Ököllel üssünk az asztalra !“ VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) A lengj'el sajtó a Danziggal kapcsolatos eseményeket nagy izgalommal tárgyalja. A lapok nagyré- sze erélyes hangú cikkben foglalkozik a legutóbbi eseménj'ekkel és erélyes intézkedéseket követelnek. A Currier Poranszky ,,ltt az ideje, hogy ököllel üssünk az asztalra“ címmel közöl cikket. A legtöbb lap hangoztatja, hogy minden támadás, amely Danzigot érné, Lengyelország szempontjából casus bedli-t jelent. BERLIN. (Rador.) A német lapok ma idézik a Danziger Vorposten cikkét, amely szerint a népszövetségi főbiztos minden bizonj7- nyal rövidesen tudatára jön annak, hogy jelenléte csak súlyosbíthatja a helyzetet és hosszú szabadságot vesz ki magának, amiről sohasem fog visszatérni. Titulescu elutazott Montreuxból Londonból jelentik: Titulescu román külügyminiszter a montreuxi értekezletről még a befejezés előtt eltávozott és tegnap este 6.45-kor Bucurestibe utazott. A hivatalos közlemény szerint Titulescu azért utazott vissza Bucurestibe, hogy a tárgyalások eredményéről jelentést tegyen kormányának. A Reuter-iroda értesülése szerint azonban a külügyminiszter sürgős hazautazását belpolitikai okok tették szükségessé. Van komoly vélemény, mely szerint Titulescu az osztrák—német—danzigi kérdés miatt utazott haza. Montreuxíban a látszat szerint ugyűs elhúzódik vagy elhal as ztódik a helyzet megoldása. Az utazás feltűnést kelt, mert most a Titulescu „alap“ lett a tárgyalás sikja. MONTREUX. (Az Ellenzék távirata.) A tengerszorosok értekezletének tegnapi ülésén Titulescu is felszólalt, hogy a megegyezési tervezet 23. szakasza szövegének Litvinov által ajánlott megváltoztatását támogassa. Titulescu felszólalásában hangsúlyozta, hogy az a szöveg, amelyet az angol bizottság a 23. szakaszra ajánl, figyelmen kívül hagyja a Balkán egyezményt, amelyben Tö- rökország segélynyújtásra van kötelezve Romániával szemben. A „regionális megegyezéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni“ — folytatta a román külügyminiszter. A 23. szakasznak az angolok által ajánlott szövege igazságtalanságot teremt Romániával szemben, mig a Litvinov által ajánlott változás tekintetbe veszi Románia létérdekeit. Hasonlóképen Románia nem hajlandó olyan határozatot sem elfogadni, amely a francia segélynyújtást egy montreuxi határozat alapján, a szárazföldön vagy tengeren kiküszöbölné. A tengerszorosokat nem szabad elzárni — jelentette ki a román főmegbizott — majd köszönetét mondott Rusdi Áras török külügyminiszternek a Romániával szemben tanúsított barátságos magatartásért. Az angol megbízott Titulescu beszédére válaszolva kijelentette, hogy Anglia hajlandó figyelembe venni minden olyan javaslatot, amely az egyezmény 23-ik szakasza alkalmazási körének oly7an értelmű kibővítésére irányul, hogy Törökország teljesíthesse a Balkán-egyezményben vállalt kötelezettségeit. Holtpontra jutott a Dardanellaértekezlet MONTREUX. (Az Ellenzék távirata.) A Dardanella-kérdésben Anglia és Oroszország ellentétes álláspontja között közeledés még mindig nem jött létre. Az oroszok pótinditványt terjesztettek elő és remélhető, hogy a pótinditvány szövege módot fog adni orra, hogy hétfőn másodszori olvasásban tárgyalják az együttes javaslatot. Az angol kormány tagjai tegnap minisztertanácsot tartottak, amelyen a montreuxi értekezlettel összefüggésben álló kérdéseket vitatták meg. Az értekezleten egyébkénif Japán javaslat ára a népszövetség hatáskörére vonatkozó indit- vány tárgyalását el hal osztották. /(Folytatása a 8- oldalon)
