Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-08 / 155. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/ipaj. 80* ÄRA 3 iii Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea1 Morilor 4 MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési érák: havonta 70, negyedévre 210, félévre 44°, évente Fíókkiadóhiv®cal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 rÍVi n,T/1T_ . _ Á n-ru a iirvrAc 840 ^ MaE3rarors7-áSre: negyedévre xo, félévre 20, évente 40 szám. — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözette: több LVII. ÉVFOLYAM, 15 5. SZÁM. SZERDA 1936 JULIUS 8. ­Óftafaflan, hogy ingerültség ne fogjon el minden érde­keltet, különösen az éjjeli kiszolgálandó gyógyszerek jelentékeny megdrágítása miatt. Ez zsebre megy. Éspedig kegyetlen erővel. Bár eddig is ment, óriási mértékben, de nem hivatalosan. Majdnem uj bajnak rémlik, hol­ott bajt akarunk leküzdeni a gyógyszerrel, amely körül nemcsak az árakat engedélyező társadalom, de sokszor a felületesen rendel­kező orvos is hidegvérüen lök a pénzpocsé- kolásba. A gyógyszer ára mindenkép rendkí­vül drága és ezért társadalom-ellenes. Elég utalnunk arra, hogy a közmondások nem valami gyöngéden bánnak e ténnyel. A mé­regdrágaság fogalma a gyógyszertárral kap­csolatban keletkezett és se szeri, se száma olyan szólamoknak, amelyek a drága holmi­hoz kapcsolják rögtön a patika és a gyógy­szertár keserű fogalmát. A világért sem aka­runk ezzel izgatni a derék gyógyszerészek ellen. Jó munkát végeznek. De meggyőződé­sünk, ha világszerte o! esőbb ttanák a gyógysze­rek árát, ami elsősorban a vegyi gyárak meg- rendszabályozásának az ügye, sokkal több gyógyszert fogyasztanának, mert vásárlóké­pesség dolgában a középosztály is, a tömeg is napról-napra gyöngül, a vagyonos réteg pedig az egyre fokozódó testedző és köz­egészségügyi gondoskodással csökkenti a ma­ga körében a betegségek számát, különben is ez a réteg egyre inkább a főurias kisebbedés állapota felé tart. A gazdag és hatalmas elem egyre maroknyibb társaság, végül már csak vezérre és táborkarára zsugorodik ösz- sze. Másrészt az éjjeli ár eddig is lelketlenség volt, most is az lesz. Lám a gyógyszerészek egy része is zúgoló­dik a túlságos és általánosa ott éjjeli áremelés ellen és megelégednék, ha csak a léha éjjeli zavarót, aki aszpirinért, hashajtóért, szóda- bicarbonáért csönget be, amit pedig könnyű­szerrel kaphat meg minden kenyeres leány­nál, vagy fizető pincérnél a kávéházban és a vendéglőben, sújtanak drágítással, ellenben a komoly és igazi betegségre valló gyógyszer árát iráltozatlarml hagynák, bár hosszú mirn- kát és villanyfogy osztást igényelne is. Elvég­re a sürgős segítséget igénylő beteg nappal is, éjjel is ugyanaz a beteg, a család angagi hely­zete se javul meg éjjel szemben a nappali helyzettel és a gyógyszer értéke sem növek­szik, mirvtahogy van növény, amely éjjel vi­rágzik és éjjel növekedik. Vájjon az orvos, akit éjjel hívnak meg a beteghez, hogy csil­lapítót, vagy mentő anyagot fecskendezzen a beteg szervezetébe, szintén magasabbra érté­kelheti-e a gyógyszert is, mint az éjjeli ki­szolgált gyógyszerész teheti? Természetesen a gyógyszerészek másik része erősen hivat­kozik az éjjeli szolgálat kellemetlen, fárasz­tó és drágább voltára, az uj szabályozás lé­nyegében olcsóbb voltára. Ezelőtt csakugyan igy volt, amikor nem volt vasárnapi munka- szünete a gyógyszertárnak és éjjel kivétel nélkül minden gyógyszerésznek talpra kel­lett ugrani, ha becsengettek, olykor indám hajcihöző mulató társaságok. Azonban a szo­ciális megértés és fejlődés ma már gondjába vette a gyógyszerészeti munkást is és beve­zette az úgynevezett inspekciós rendszert. Ez se fáradtság és kényelmetlenség nélkül való, e: is megszokta már a súlyos felárat, de min­denesetre elvette az érvek alaposságát és az egyéb drágítás igazságát. A világért se mond­juk, hogy ne kapjon semmit az éjjeli munlca- többlétért, bár a vasutas, a postás, az orvos, az újságíró nem jutott még el a megértés e fokáig, legalább is nem az ily mértékű el­lenértékhez. De óriási fölár elvét továbbra is érvényesíteni ebben a szegény és szenvedő világban épp a mélyenfekvő és betegségnek leginkább kiszolgáltatott rétegekkel szembe, bizony ez már társadalmi nyavalya. Gondol­junk arra is, hogy a gazdag ember tartalékol­hat fontos gyógyszereket és nem szorul min­dig drága éjjeli segítségre. Borzalmas szerencsétlenséget okozott a tragikus véletlen a Rázboieni-i állomáson A Rapid a €lul-i gyorsvonat utasai közé vágta a szabály­talanul elhelyezett postakocsit. — Négy életveszélyes, tizenkét könnyebb sebesüli CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tragikus vasúti szerencsétlenség történt tegnap este fél tizenegy óra után a Fel- dioara Războieni-i vasúti állomáson. Pontosan tiz óra 34 perckor futott be a pályaudvar harmadik vágányára a Cluj felől, Bucurestibe haladó A02-es számú gyorsvonat, amelynek itt kellett talál­kozni a Bucurestiből jövő Rapiddal. A gyorsvonat utasai közül számosán le­szállóitok Războieni-i állomáson. Többen utaztak Tárgu-Mures felé és igy a má­sodik vágány zsúfoltra volt emberekkel, amikor az első vágányra berobogott a Rapid. MEGTÖRTÉNIK A TRAGÉDIA. A második vágányon állott a vasútál­lomás postakocsija, amellyel a teher cso­magokat szokták a postások a vasúti postakocsihoz szállítom. A tragikus vé­letlen folytán a postakocsi rudja nem állott vízszintesen, hanem oldalt hajlott és igy a Rapid mozdonya elkapta azt. A mozdony a postakocsit a vágányon ha­ladó utasok közé dobta. A hatalmas erővel odadobott kocsi az utasok közül számos embert a vonat alá sodort. A Rapid csak ekkor kezdett lassítani, és igy a nagyobb katasztrófa elkerülhetet­len volt. A rosszul világított pályaudvaron se­gélykiáltások hallatszottak. óriási pánik támadt az állomáson. A Rapid pillanatok alatt megállt, de a ret­tenetes zűrzavarban körülbelül tiz per­cig lehetetlen volt a merítési munkála­tokhoz kezdeni. MEGKEZDŐDIK A MENTÉS. Végre Cismariu rendőrkapitány és Aramescu állomásfönök ismételt felszó­lítására sikerült a rendet valamennyire helyreállítani és megkezdődött a men­tés. A Rapid mozdonya négy utason gá­zolt keresztül, akik közül ketten postá­sok. A másik két súlyos sebesült a gyorsvonaton utazott. Mind a négyen súlyos sérüléseket szenvedtek és állapo­tuk életveszélyes. Cismariu rendőrkapi­tány intézkedésére, azonnal az Aiud-i kórházba szállították őket. Ezenkívül tizenkét könnyebb sebe­sültje van a szerencsétlenségnek, akiket a helyszínen kötöztek be. A sérüléseiket a tömeg közzé vágódott postakocsi okozta. Körülbelül egy óra alatt teljesen helyreállott a rend és a vonatok tovább folytatták utjokat. MI OKOZTA A SZERENCSÉT­LENSÉGET? A helyszíni vizsgálat megállapításai szerint a szerencsétlenséget tragikus véletlen és vétkes takarékosság okozta. Annak dacára, hogy a vasúti állomáson nyolc ivl^mpa van, egyetlen egy sem égett, hanem csupán az állomási pénz­tárban és az ujságkioszkban levő 25-ös körték világították a pályaudvart. Ilyen­formán nem lehetett észrevenni, hogy a postakocsi rudja szabálytalanul áll és ez idézte elő a szerencsétlenséget. A vizs­gálat nagy eréllyel folyik. Pfc^rcilll sí angol kormâon ficliicfc i genii csciiCifcií miatt Világbotránnyá dagadt a danzigi delegátus beszéde. _ Londonba érkezett a négus Á Népszövetség rendkívüli ülésszakán föl­halmozott mérgek kezdik éreztetni a hatásu­kat. A külközélet időjárásjelentése a légsuly- mérő siilyedéséről számol he. A felhős ég to­vább sötétül. Minthogy a helyzet kulcsa az angol kormány kezében van, érthető, hogy helyzetének rosszabbodása aggodalommal tölti el az embereket. A négus mellett ren­dezett meleg rokonszenvi tüntetés London­ban a megtorlásos politika föladásának alig észrevehető jóhatása kapcsolatban újabb és újabb olasz érzékenységek fölvetődésével, a folytatólagos montreuxi értekezleten Ismét kiélezett ellentét Anglia és Oroszország kö­zött egyre jobban megrendíti a Baldwin-kor- mány helyzetét, amit nemcsak a liberális ellenzék és külön Lloyd George, hanem a Diehardok is igyekeznek kiaknázni. Nincs javára a sok függő kérdésből eredő bizony­talanság sem. Edenék jó arcot csinálnak a német válaszjegyzék idegesítő késéséhez és előkészítik a közvéleményt, hogy a német jegyzéket be sem várják, hanem tőle függet­lenül összehívják a locamói értekezletet, amely annyiban rosszahbitja a helyzetet, mert még mindig nem dőlt el, hogy Német­országot meghivhatják-e tárgyalások meg­kezdése előtt és akár igen, akár nem, egyál­talában hajlandó-e Németország megjelenni, viszont Olaszország miként fog viselkedni ebben a helyzetben. Ezért csak óvatosan vetik föl a kérdést, hogy a nehéz helyzetre való tekintettel újabb találkozót kell előké­szíteni az angol, francia, belga és olasz ve­zérkarok között. A megtorlások megszüntetésének gyakor­lati kérdésével foglalkozó koordinációs bi­zottság újabb adattal gazdagította azoknak a kelléktárát, akik a Népszövetséget egyre inkább közigazgatási és tudományos intéz­ménynek fogják föl. Pontosan megállapítot­ta, micsoda veszteség érte Olaszországot az árucsere terén és mennyi aranyat költött el. De ami a legérdekesebb, adatokat kér az egyes államoktól, amelyek alapján ősszel a megtorlásos politika természetrajzát meg le­het iran A danzigi kérdés is nehezíti a lég­kört. A genfi incidens után valószínű, hogy Danzigban sokáig nem ül el a nyugtalan­ság: a népszövetségi főbiztos és a szenátus elnöke között dúló harc mérgesebbé válha- tik és a diplomácia fölhasználhatja ezt a német és lengyel viszony gyöngitése céljá­ból. Tegnap újból előtérbe került a török tengerszorosok kérdése, amely körül az éle­sebb összecsapást Oroszország és Anglia, Oroszország és Olaszország közt csak Titu- lescu éber kompromisszumos közvetítése bírta elhárítani. Egyre jobban kezd idősze­rűvé válni az osztrák kérdés. Schuschnigg tüntető távolmaradása Genfből a francia és cseh sajtót nem engedi pihenni most. A kan­cellár és Papén tárgyalásai, valamint a Wies- ner vezetése alatt álló legitimista csoport és Starhenatberg herceg olaszországi tartózko­dása izgatja a kedélyeket. Jóslatokba azon­ban nem célszerű bocsátkozni, amióta Sauer - wein felsült, aki julius 28-ára jelentette be a Habsburg-restauráeiót. Megérkezett Londonba a négus LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A négus Genfből jövet megérkezett a londoni Victo­ria pályaudvarra, ahol Martin, abesszin kö­vet fogadta. Ar angol fővárosba visszaérkező abess:; császárt nagy tömeg várta az állomáson és rokonszenvi tüntetést rendezett mellette. Martin abesszin követ a jelenlevő újság­íróiknak kijelentette, hogy a négus terveit egyelőre még nem állapi tóttá meg határo­zottan. Angol minisztertanács LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A/ an­gol kormány tegnap rendkívüli miniszterta­nácsot tartott, amelyen Eden külügyminisz­ter beszámolt a genfi tanácsülés munkálatai­ról. A Reu ter-iroda jelentése szerint Eden az alsóházban kijeleivtette, hogy nem szándékozik megsürgetni az angol kérdő­ívre adandó néniét választ. Angol körökben természetesnek tartják, hogy az angol kormány nem tesz újabb kí­sérletet, mert általános felfogás szerint, amíg a locamói értekezletet összehívó államok nem döntenek Németországnak az értekezlet­re való meghívását illetőleg, nem lehet Né­metországtól a válaszadást megkövetelni. (Folytatása a 10. oldaton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom