Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-31 / 175. szám

f F FJ T. fi V 7 ff K Az okok Üdvös volna, hogy egyes dolgokról, úgy ;i kormányok, mini a kormányzot­tak tudomást szerezzenek. Így például mennyire gondolkodóba ejtené és talán cselekvésre ösztönözné vaJainennyiüket Harold Butlernek, a nemzetközi mun­kaügyi hivatal igazgatójának jelentése. Ezt a jelentést jó lenne kinyomtatni a föld minden nyelvén és mindenütt ki­függeszteni, hadd vegyen tudomást a föld minden embere, az abban foglalt oly annyira igaz és mély megállapítá­sokról. Különösen nem ártana, hogy azok a politikusok olvassák el, akiket fajuk többségének nyomora és könnye egy igaz és szivböljövő sóhaj erejéig sem indít meg. Végtelenül jól esik azonban, hogy az eszme, miként tör magának utat feltar- tózhatatlanul. Mert tagadhatatlanul nagy haladás, amikor egy nemzetközi szempontból oly nagy súlyú egyéniség, hivatalos minőségében száll síkra az eszméért. Butler olyan helyet foglal el, hol tö- viröl-hegyire megismerhette a világ egyes országainak gazdasági helyzetét, ahonnan alaposan áttanulmányozhatta és kifürkészhette, a gazdasági válság okait, menetét és annak pusztításait. Aztán figyelemmel kisérhette a Géni­ben összejövő világpolitikusok észjárá­sát, cselvetéseit, cselekvésük rugóit és igy a politikának, a gazdasági és szociá­lis életre kiható rombolásait. Vagyis, birtokában van mindazon tényezőknek, melyek segítségével a tudás biztonságá­val vonhatja le következtetéseit a mai helyzetről: Tehát nem a koutár, hanem a szakember avatottsága állapítja meg a baj igazi okait és jelöli meg a kiutat. Az előzmények után, most hadd idé­zünk néhány szemelvényt a jelentésből: „Ezentúl már lehetetlen, hogy a béke jövőjét elválasszuk a szociális igazság- íól. A szociális igazságnak a népek és az egyedek fölötti uralma nélkül lehe­tetlen békét képzelni. Csak az egyete­mes gazdasági életnek igazságos meg­szervezése képes biztosítani a világnak a békét, igazságot és szabadságot“. „A ma problémáit, csak akkor fog­juk világosan láthatni, ha ledöntjük azokat a mesterséges határokat, ame­lyek meghamisítják ma a fogalmakat, melyeket az emberről és a társadalom­ról alkotunk“. „Annak a sok rossznak forrását, melytől szenvedünk, a tényleges, meg a fenyegető elszegényedésben, az életszín­vonal sülvedésében és abban a bizony­talanságban kell keresni, melytől any- nyira szenvednek az emberek úgy a saját, mint gyermekeik személyét is il­letőleg és amely oly sok országban any- nyira elsötétíti a jelenlegi nemzedék jö­vőjét“. „A politikai feszültségeknek okai nagyrészt gazdaságiak. Ezek a feszült­ségek bionyitóerejü jelzői annak, hogy a jelenlegi rendszer a gyakorlatban ke­res ztülvihetetlen. Attól a sorstól, amely fenyeget, csak egy feltétel alatt mene­külhetünk meg, ha egy általános mene­külési vágyba olvadunk össze. Ha az államok erőiket egyesíteni fogják abból a célból, hogy kiutat keressenek, ak­kor találni fognak egyet. De ha ennek az eljárásnak fölébe helyezik, hogy to­vábbra is politikai gyűlöletek vezessék a gazdasági életet és a harácsolási és birtoklási vágy uralja a szociális igaz­ság eszményét, — akkor nincs mene­külés“. „Egy felsőbb erkölcsi rendhez és kul­túrához, csak a szociális és gazdasági / 0 3 f> Julius 31. tényezők fejlődése utján lehet jutni, már pedig u háború, ezen fejlődés elölt, egy elháríthatatlan akadályt képez“. És igy tovább és tovább. Mindmeg­anuyi mélységes igazság, melyekről egyesek nem akarnak tudomást szerezni. Ok azt akarnák elhitetni, hogy a nyo­mor okai, a különböző nyelvek és fajok. Pedig, hogy mennyire nem az, erre a leg­kézzelfoghatóbb példát szolgáltatja Spa­nyolország. Itt csak egy nép van: a spa­nyol és csak egy vallás; a katolikus. Kiilellenségei sincsenek, akik ellen vé­dekeznie kellene. Hábornt sem viselt és elegendő földje is van. Zsidókérdést sem ismer, mégis az alsóbb néposztályok helyzete épp oly rettenetes, mint ezek­kel a feltételekkel nem rendelkező más országokban. Az. eredmény? Zűrzavar, mely felé gyors léptekkel halad a világ legtöbb országa. Pocol Victor. Olimpiai innen-onnan, abból a városból, hol 100 éves mozdonyok pöfékelnek, a papák gyermeknadrágot próbálgatnak, az újság­írókat vitrinbe teszik, városok épülnek és sétálnak, a szakácsok pedig végre főzni is megtanultak BEÍRD! N, július hó. (Berlini munkát ár­iunktól.) Kik szoktak nagy eseményekhez elmenni? Nézők, potya-vendégek, rendezők, tonmáavirstli árusok, nagyképűek, kisképüek, drukkerek, újságírók, karhatalom, fonlosko- dók, lekicsinylők, katonaság és ifjúság. Igen . . . ezek szoktak elmenni, de, hogy őr-eg múzeumi hoLmik is kerék rekap jana k, erre még a sport történelme csak alig ismer példát. Pedig most az egyszer bebizonyult, hogy ilyesmi is van, amikor néhány nappal ezelőtt, a berlini utcákon lerakott púszkafa- vékonyságu síneken, egy pár karríkaturának is rossz, sisteregve szuszogó lokomotív hör­gőit végig a Kaiserdamm felé, a kedélyes tra­gacsban pedig az utca népe azonnal az első német mozdonyt, az „Adlort“ Ismerte fel. Bizony, igy van ez, a németek még a 100 éves holmiikat is előszedték, hogy űz Olim- piászt a ,Deutschland“ kiállítással egybeköt­ve, a legnagyobb német események egyikévé j avassák. Megmozgattak nagyapó öreg gé- j sokkjától, az első lokomotivig mindent, feldi­rigálták Berlinbe, SchU'er összes sétapálcáit, Goethe utazókocsiját, Wagner bársony sap­káit és még talán az öreg Wotan mennykö­veit is leszedték volna a hetedik firnamen- tumról, ha egy olyan darut sikerült volna ■Kruppéknál konstruálni, amellyel odefelig lebet kotorászni. Berlin ugyancsak kitett ma­gáért, hadd lássa ez a sok fránya Ausländer mi mindent csináltak a germánok úgy körül­belül 1000 év alatt. Mert ugy-e, hogy valamit csináltak, azt csak neon lebet letagadni . ..? * Ilyenkor, ugv vakáció tájban azért bizony, mindenki szeret egy nagyot nyújtózni, diák- embernél pedig a sok szamárfüles tankönyvet akár el is viheti az ördög. Nagyon jól ismer­heti a diákok természetrajzát azonban 0 né­met közoktatásügyi minisztérium, amikor 100 fiatal hölgyet és urat lát majd vendégül Ber­linben Rust miniszter, hogy a rövidnadrágos úriemberek és copfos 'hölgyek egy egész évi jóbanulás jutalmakép lehessenek tanúi a XT. Olimpiásznak. Úgy tudjuk, hogy több papa és mama már megpróbálta, nem-e jó neki is az édes csemeték toalettje, de hajh . . . sör­pocak és társai . . . !? Berlin—Tokió í és fél perc Az olimípi ászra, a Berlinben akkreditált 300 külföldi újságírón kívül 1150 tudósítót jelentett be eddig a világsajtó. Nehéz lenne felsorolni, hogy mi minden áll majd a szem­füles riporterek rendelkezésére, de az min­denesetre már most is megemlítés rém élt ó, hogy a stadionban például 130 külön kis iro­da fülke talált már is gazdát olyan lapok­nál, melyeknek munkatársai, mialatt állan­dóan figyelik az alattuk lejátszódó mérkőzé­seket, saját távirataikon és telefonjaikon azonnal továbbíthatnak minden eseményt. Ily módon a nagy külföldi lapok lapzártáig sokkal bővebb tudósítást lehet adni, mint a távirati irodák utján. Berlin—Tokió például éppúgy, mint Berlin—Csikágó, vagy Berlin— Sydney bármikor hívhatja majd egymást a kapcsolást 4 és fél percen belül biztosítja pe­dig minden esetben a birodalmi posta. Az apró szerkesztőségeknek 'berendezett üveg- kabinok — az újságíró humor már is vit­rinnek nevezte el őket — 1200 saját külön­böző telefonkábel felett rendelkeznek. Rádió, képtáviró, távolbalátó, dróttalan telefon és távbeszélő gondoskodnak arról, hogy az a hir, melyet a klasszikus olimlpiászon még csak staféták vittek széjjel a görög városok országutjain, ma már a pillanatok szárnyán repüljön ki a világ legeldugottabb sarkába is. Hiába no, azt a régi mondást, bogy „pains publica, suprema lexi( ma már úgy lehetne legjobban átírni: salus journalistica, suprema lex — az újságírás jóléte a legfőbb törvény! A szakállasvicc szerint... Bizonyára önök is ismerik azt a régi vic­cet (Berlinben most ezt a szakállas tréfát di­vatos idézni), arról az amerikánusról, kinek Pesten semmi sem elég jó. A királyi várra kijelenti, hogy azt náluk két hét, a lánc­hidat egy hét, a halászbástyát pedig három nap alatt szokás felépíteni. A pesti fiákkeres egy ideig elhallgatja ezeket a fittymálásokat, de végül is, ami'kor a parlament elé érkez­nek s Uncie Sam késői leszármazottja me­gint csak nekászegzi a kérdést, hogy ,„na hát ez mennyi ideig épült?“ a jó öreg ZumpeLlink Mózsi bácsi szemeit dörgölve jelenti ki: ,fizí tegnap még itt sem volt/“ Nos, ugyanúgy járna a vioobeli amerikai, ha most a berlini Heerstnasse fejénél szállna ki vonatából. Ott, ahol még négy héttel azelőtt csak erdők és mezők voltak, ott ma egy hat sinipáros pá­lyaudvar, üzletek, vendéglők és egy 10.000 embert befogadó sátorváros emelkedik. Ide fognak megszállni a nemzeti szocialista párt csoportokba beosztott vidéki látogatói, kik után, ha vége az olimpiásznak, azután éppen olyan gyorsan le is bontják szépen az egész váirost, hogy azt a szeptemberi, hagyományos nürnbergi pártnapon építsék fel újra. Mottó: ma a városokat már nem csak felépitik, ha­nem sétálni is viszik őket. * Ha pedig már sétáTÓl van szó, emlékez­zünk meg arról a sok berlini szakácsról is, kiket Frankfurtba vittek le gőzvasuton, hogy egy kicsit — főzni tanuljanak. A rejtély meg­fejtése e hotelesek az az elhatározása, mely minden szállodaiján legalább egy-két olyan szakácsot Ls előír az olimpiai szezonná, kik legalább 12 külföldi nemzet étel rend jé} tud­iozgósziniiázak műsorai CSÜTÖRTÖK t CAIMTOL-MOZGÓ: A szezon meglepetése! Sylvia Sidney világslágere: ANGYAL AZ AI.VIRÁGBAN. E film meghódítja Cluj közönségét. EDISON-MOZGÓ: 1. ROBERTA A CSOOA OPERETTE. Iréné Dunn, Fred Astaire, Várkonyi Mihály. II. ELVESZEM A FE- UESEGEM. Victor de Kowa, Lizi Ha- beschuch, Ralph A. Roberts, Adélé Sandrock. MUNKÁS MOZGÓ: Dupla műsor! I. ELRA­BOLTAK iEGY GYERMEKET. Fősz.: Dorothea Wieck. II. KÜLVÁROS HŐ­SE. Wallace Barry és Yecie Cooper Előadások 3, fi és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: VI liAliiMAJMRAK. Az év­ad legszebb filmje, a leghiivösebb te­remben. Főszereplők: Wallace Beery, Mauren 0‘SulIivan. ROYAI.-MOZGÓ: Shirley Temnle csodaszép jubileumi filmje: A MI KISLÁNYUNK. Két pompás kisérő műsor. Előadások kezdete: 3, 5, 7, 9 órakor. színkör-mozgó: tokai vér. nóh Ká­roly bohózata. Főszerepben: Rubinstein Erna, Rózsahegyi Kálmán, Szőke Sza­káll, Hajdú Eta. Magyar felirattal. ják elkészíteni. így történt azután, hogy nem egy margarinos berlini generálszótsz elkészí­tésében becsülettel megőszült szakácsának, öreg napjaira kellett újra főzni tanulnia, de bizony a frankfurti iskola után viszont olyan forsriftosan csinálják mn már még a Fried­richs! ra'^se táján is a halpaprikást, hogy az­után még a legszögedibb szegedi is nyugod­tan nyalhatja meg mind a tiz úját. Nem akarunk rosszmájuak lenni, de: mióta Berlinben végre főzni is megtanultak, azóta mintha megírd szebb ierme az élet a német fővárosban. Ebből egyben mindenki rögtön le is vonhatja a tanulságot: Szép dolog ez crlimpiász ... de azért egy jó rostélyé» sem utolsó dolog . . .1 Doras Ferenc. Eev szó ina 2 lej, vastagabb betűvé szedve 4 W Legkisebb hirdeti;, ára 20 lej. Allístkeresőkntk egy szó r lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — C# vasárnapra feladott hirdetések után 23 szá. felárat számítunk fel. Díj előre fizetendő. Arróhirdetések feladhatók: « kádóbivaraiba*, kőnyvosztálv-uokbín, btzománvo,«inknfi, bármely hirdetési irodában- Csak vál«-°zbé!veges kérdésekre válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre a vá­laszt közvetlenül a megadott címre kcJ irányi tanú Sí ÍÍ IÍP3S MEGNŐSÜLNE előkelő állású, 50 éves, jól konzervált, magas, iómegjelenésü magyar ur. Hozzáillő, intelligens, finomlelkü, vagyonos uri- nőt keres élettársnak. Vallás mellékes. KIME­RÍTŐ TA.TÉKOZTATAST tartalmazó leveleket c lap kiadójába ,,NEM KÉSŐ“ jeligére kér. Közvetitőket dijaz. ________________Gy. 269 30 ÉVES ma/gyaT orvos, vidéki prakszissal, nőül venne 20—24 éves, csinos leányt, kellő ho­zománnyal. Leveleket „Fészek“ jeligével kiadó továbbit. Ko. 793 Alkalmazás | JÓ vas és viz ondolálót keres „Splendid“ Sibiu, Tribunei 5. Gy. 274 j RIKKANCSOKAT magas jutalékkal ( í«v* ! tzünk. Jelentkezni lehet a _ délelőtti órákpaa. -— Ellenzék kiadóhivatala, Caiea Moţilor 4. UessatSan - tekis 1 íf KERESÜNK MEGVÉTELRE kifogástalan ál­lapotban levő 100 vagy no kötetes Jókai soro­zatot. Ajánlatokat kérünk az Ellenzék könyv- orzitáiyához Cluj, Piaca Unirii küldeni. KOMPENZÁLUNK bárhová állami követelé­sekkel, bármilyen természetű adótartozásokat, büntetéseket, örökösödési adót, erdő, bértartozá­sokat, vámbüntetéseket, stb. „Agimex“ Agentura C'uj, Piaţa Unirii No. 3. Telefon 2-29. OLCSÓBB LETT A KÖZISMERTEN LEG­JOBB SZAKÁCSKÖNYV: Lakos Imréné. Háztartási tanácsadó-ja. Az edd’gi 240.— lejes ár helyett, most csak 150.—- lej az Ellenzék könyvosztilyában, Cluj, Piaţa Unirii. Közéi 300 oldalon, 1200 válogatott jó recept. A könyv számtalan kiállítás kitüntetését kapca meg. KORSZERŰ HUSNÉLKÜLI TÁPLÁLKO­ZÁS. Irta: Dr. Rusznyák István szanatóriumi vezetőorvos. A legideálisabb vegecáránus konyha, izleter receptekkel orvosi ellenőrzés mellett. útbaigazításokkal vese-, gyomor-, anyagcsere., stb. bántalmaknál. III.— bővített kiadás 99-— lejért kapható az Ellenzék könyv- osztáliyában. Cluj Piaţa Unirii, Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. ELADÓ PARCELLÁK, ST. Regala 58., sarok­telek. Fajgyümölcsöp a legnagyobb termőerőben. I Víz, villany, cratornázás, Értekezni Gáhszter, Str. Grădinilor 9, ______________________ Gy. 272 KIADÓ augusztus i-re uj házban, n*pos félszuterin 1 szoba konyhás lakás. Str. Ru- deanu (volt Surda) i-b. G. 1187 AZONNALRA kiadó 2 szobás komfortos la­kás Matei Basarabból benyiló uj utcában, két- emeleter modern házban. Értekezni Pens ügy­védnél, Puca i. __________________ Ko. 789 KERESEK október—novemberre 2 szoba, konyha, komfortos, földszintes lakást Ş Memo­randului közelében. Cimeket „Pontos fizető“ je­ligére. ______________________________Ko. 795 KIADÓ, 3 ez óba, hall összkomfortos I. eme­leti utcai lakás uj házban, napos oldalon. Str. Gojdu 2/a, Cal. Reg. Ferdinand-on lévő neolog zsidó templom mellett. _______________Ko. 794 KIADÓ kettő szoba belváros legforgalmasabb utcájában, irodának vagy rendelőnek. Cím könyvosztálybam ________________Ko. 792 BELVÁROSI kerres villában, különbejáratu szép bútorozott szoba azonnalra kiadó. Str Gojdu 5. Gy. 27í OLCSÓBB LETT a ár. Szentpéteriné „Az éa szakácskönyvem" című sznkácsmüvészeti könyv, leoo drfe. recepten kívül közli s modem szakié* művészet termékeinek lírását, levesek, sültek, eés** tik, befőttek stb. készítését. Nőknek legszebbéi legjobb ajándék. A szakácskönyv ára diszk ötéiben i2j lej, fűzve 100 tej. — Kapható Ellenzék könyvosztilyában Cluj, P. Unirii ét füssy jázacft Turda, könyvkcreskedőaéL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom