Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-26 / 171. szám

I 12 BELENZfiK 1 O 3 6. lufit/* 2 fj. t'anra MMM Smnmh A borvásárlásra adóit kölcsön kereske- elmi adósság és nem esik konverzió alá Érdekes kereset az aradi törvényszék előtt AKAD. (Az Ellenzék tudósítójától) Ér- de kés adósság-rendezési perben hozott ma roietet az arad törvényszék. Egy — még i9Z‘)-ből származó •— 140.000 tejes kölcsön­ügylet körül támadt bonyodalom ügyében kellett .1 bíróságnak döntenie és a törváiy- szék megállapította, hogy az a kölcsön, mc. vet vendéglős üzleti vállalkozásiban való i elhasználásra vett igénybe, semmiképpen sem vonható konverzió alá. Hét esztendő­vel ezelőtt. 1929-ben, Czeglédy Lajos szoba­festő több térdben 140.000 lejt adott köl­esön Bogdan Avram vendéglősnek, aki az- zal kérte a pénzt, hogy vendéglője számára bort vásárol. A kölcsön fedezésére Bogdan váltót adott, fizetni azonban nem fizetett. Amikor az adósságrendezési törvény meg­jelent, Bogdánok bejelentették tartozásukat, a bejelentés szerint azonban csak. 10.000 lej kölcsönről volt szó, amelyet Czeglédy Bog- dánnéruiik adott volna kölcsön. Czeglédy sé­relmesnek iáikká, hogy a kölcsönt konver­zió alá akarják vonni, továbbá, hogy a köl­csön összegét önhatalmúlag 10.000 lejre szál­lították ie, ezért a törvény értelmében meg­állapítási keresetet uxktott adósa ellen az­I zal, hogy állapítsa meg a bíróság, kereske- I dehm természetű kölcsönről van szó, tehát a konverziót nem lehet alkalmazni. A kere­set tárgyalása alkalmával Czeglédy ügyvéd­je a bíróság elé terjesztette azokat az érve­ket és bizonyítékokat, amelyeknek alapján a konverziós kereset elutasítását kérte. Ká- i ejtette az ügyvéd, hogy Bőgd an ék még most is 100.000 lejjel tartoznak ügyfelének ás hogy a .pénzt nem Bogdánná, hanem Bog­dán vette kölcsön. Bogdánnak semmiféle in­gatlan vagyona nincsen, a felvett kölcsönt borvásinlásna használta, tehát a kölcsön ki­mondott kereskedelmi jellegű volt, így te­hát a tartozást az adósnak minden haloga­tás nélkül ki kell fizetnie. Bogdanék termé­szetesen ennek ellenkezőjét hangoztatták, azt állították, hogy a kölcsönt az ingatlantu­lajdonos Bogdánná vette fel és azt nem a vendéglő céljaira használta fel. A törvény­szék végül is helyoadott Czeglédy érvelésé­nek. megállapította, hogy nem lehet szó a konverzió alkalmazásáról, mert megállapít­ható módon kereskedelmi ügyletből szár­mazó kölcsönről von szó. Alhirdeítékaz uj csehszlovák gabonaárakat PRÁGA. (Az Ellenzék tudósítójától.) A hivatalos lap (legutóbbi számában megjelent gabonamonopóliumról szóló kormányrende­let érteimében hirdetményt tettek közzé a gabona bevásárlási és eladási árainak prágai paritásáról, amelyek a következők: A ke­mény buza bevásárlási ára 79 kg-os hekto­liter súly mellett 164 korona és ez az ár minden hónapban emelkedik a pótárral, amely szeptembertől decemberig havonta 50 f áiért, januártól júniusig pedig havonta 2 koronát tesz ki. A kemény buza eladási ára ez év augusztus elsejétől jövő év junius 30-ig egyenlően 176 korona. A 70 kg-os hektoliter súlyú rozs bevá­sárlási alapára 125 korona és ez havonta szeptembertől decemberig 50 fillérrel, janu­ártól májusig pedig 2 koronával emelkedik. A rozs eladási ára az egész gazdasági évben 136 korona. A 68 kg-nyi hektoliter su&yu árpa bevá­sárlási ára 125 korona és 60 kg-os hektoli­ter súlyig ez az ár 109 koronára fejlődik vissza. Ezek az árak havonta februárig 1.50 koronával emelkednek. A malátaárpa eladási ára 9 koronával, a gyengébb minőségű ár­pa eiadíri ára pedig 8 koronával nagyobb, mint a bevásárlási ára. Az 50 gik-os hektoliter súlyú zab bevá­sárlási ára 112 korona és ez az ár szeptem­berben és októberben egyenként 50 fillérrel, novemberben és decemberben egyenként 5 koronával, januártól júniusig pedig havonta 1.50 koronával emelkedik. A zab eladási ára 8 koronával magasabb, mint a bevásárlási ára. Külön külföldi és belföldi ten­geriárak A belföldi tengeri árát érsekujvári pari­tásban az uj termésévre a következőkben állapították meg: sárga nagyszemü kerek no korona, florentini és más kisszemü 112 korona, cinkvantino és pignoletto 125 koro­na, sárga és fehér lófogu tengeri, mlammt fehér gömbölyű tengeri 105 korona. Ezek a bevásárlási alapárak minden hónap elsejé­vel, november és decemberben 1 koronával, januárban és februárban 3 koronával, már­ciusban és áprilisban pedig 2 koronával emelkednek. Az eladási árak 8 koronával magasabbak a bevásárlási áraknál. A csöves tengeri, ára érsekujvári paritásban a követ­kező: Sárga durvaszemü, gömbölyű szep­temberben 50 korona, októberben j6 ko­rona és november elsejétől 60 korona, flo­rentini és egyéb kisszemü tengeri szeptem­berben 52, októberben 58 és november el­sejétől 62 korona. Cinkvantino és pignolet­to tengeri ugyanebben a viszonylatban 68-—■ 72 korona, lófogu és fehér gömbölyű ten­geri 48—54—58 korona. A külföldi tengeri eladási árát 1936 au­gusztus elsejétől 1937 junius 30-ig a kö­vetkezőkben állapitoták meg: durvaszemü tengeri 129 finom besszarábiai tengeri 129 és cinkvantino tengeri 142 korona, franko vagontét elekben p>ozsonyi, kassai és sátoral­ja újhelyi paritásban. jelentőségű döntést hozott az ilfov-i tábla a külföldi adósságok lejben való fizetéséről BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) , Fontos és elvi jedentoségü döntést hozott j az Llfov-i tábla külföldi valutában kötött! í adósságok lejjel való fizetése ügyében. A | pert a Banca de Credit és Max Ausnit ellen indította a Baseli „Continentala“ vállalat, amely azt követelte, hogy a neki- járó össze- 1 get külföldi valutában fizessék ki. Az alpe­resekben ez a szándék megvolt, kértek is en­gedélyt rá a Jegybanktól, de amikor ezt nem kapták meg, úgy döntöttek, hogy a kérdéses összeget lejben letétbe teszik a Banca Nationalánáíl. A tábla döntése megállapította, hogy ezzel az esperesek eleget tettek kötelességüknek, mert nem rosszhiszeműségből, hanem egy I törvény kényszerítő hatása .alatt nem fizettek valutával, de éppen jóhiszeműségük tanuságtétele végett az esedékes összeget lejben letétbe helyezték. A felperes egyben azt is kérte, hogy kö­telezze a tábla 'az alpereseket a 38 százalékos felár megfizetésére. A tábla megállapította, hogy ez a kérés nem jogos. Ekörül a kér­dés körül az utóbbi hónapokban sok vita és harc folyt le az érdekeltek között és a 38 százalékos felárra sok esetben ráfizettek a belföldi importőrök. Mint ismeretes, a Banca Naţionala a 38 százalékos felár bevezetésénél úgy döntött, hogy a régi adóság ok fizetésekor ezt a fel­árat is fizessék, annak ellenére, hogy az adósságok keletkezésekor, illetve azon vá­sárlások eszközlésekor, amelyekből az adós­ságok származtak, még nem létezett ez a felár. Az említett perben tehát a baseli „Con­tinentala“ azt kérte, hogy a hivatalos ár­folyamon felül az alperesek a 38 százalékos felarat is fizessék. Az iilfovi tábla ezzel szem­ben meg,állapította, hogy mivel a stabili­zációs törvény, valamint valutánk hivatalos árfolyama változást nem szenvedett, a fran­cia franknak az országban törvényes árfo­lyama v.uí, a 38 .százalékos felár fizeté­sét nem lehet kérni, mert ennek u idárnak illeték jellege van. Másrészt az. adósokat .ízért sejn lehei a 38 százalékos felár fizetésére kö­telezni, mert a tartozás lejben való letété sokkal előbb történt, mint a felár életbelé­pett. A táblának ebből a mogáIdapitásábó 1 vilá­gosan kiderül, hogy a 38 százalékos felárnak nem lehet visszamenő hatálya. A tábla egyébként leszögezte azt is, hogy a 38 szá­zalékos felár magánosoknak nem járhat, mert annak az. ji célja, hogy a kivitelünk tá­mogatását szolgáló alapot gyarapítsa. Az ezüst és a platina-termést is lefoglalta az állam BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az állam nagyjelentőségű intézkedést tett az év tavaszán a nemesfém-termelés előmoz­dítására és fokozására. Teljesítette a bá­nyák régi és jogos kívánságát .s engedélyezte a beváltási árak 38 százalékkal valló emelé­sét. A lej értéksüliyedése következtében a törvényes beváltási ár időnkint jo százalé­--------------- '■ hi — mimh kos veszteséget jelenteti a bányákra nrzv mert ha van cikk. amelyben kifejezésre k< jutni« a pénz. értékének, úgy az mindenek­előtt az. arany. Ezenkívül azonban az. hun külön termelési jutalékot hotyevb ben többtcrmelési jutalékot — is ad 1 ha nyáknak althoz képest, hogy mennyivel tudják fokozni a fémek termelését. Ez a termelési jutalék azonban nemcsak az arany, hanem a platina és az ezüst után is jár. A Banca Naţionala kész is fizetni eze­ket a prémiumokat, de cserében azt kér:, hogy a platina és az ezüst is éppenugy k- zárólag a Jegybanknak legyen felajánlandó mint ahogy ez <az aranynál van. A kereskedelmi minisztérium vitatja a Banca Naţionala elővételi jogát az ezüstre é. a platinára, mert a törvény csakugyan csu­pán az arany felajánlásáról beszél s ragasz kodik ahhoz, hogy a platina és az ezüst elő­vételi joga a minisztériumot és nem a Jegy­bankot illeti. Azt jelenti ez, hogy az átvé­teli ár és a piaci ár közötti különbözet a minisztériumé és nem a Jegybanké. A vitát a kormány gazdasági bizottsága fogja eldönteni. Rovatvezető: DR. BRODI' MIKLÓ-. 4. számú feladvány. Mühltaller S-től (München). (Sülét 8 darab.) (Világos 9 darab.) Világos indul és a második lépésre mat­tot ad. * F. hó 5-én közölt 1. sz. feladványunk (Lursen-töl) megfejtése: 7. tfc4—d6. Helyesen fejtették meg: Balogh K., Bar­iba Gy., Paneth ö. (Cluj), A’tmann H. (Tg.-Mures). Balogh Gy (Semlac), dr. Sóly­mos 1. (Zalau). * A következőkben két rövid játszmát köz­lünk. Mindegyikben ötletes, fordulatos já­tékvezetés vezet a döntő matt-támadáshoz. í­4. sz. játszma. ülágos: Canal E. Sötét: N. N. (Játszották Budapesten 1934-ben.) 1. e2—e4, d7—d5. 2. e4Xdő, Vd8Xd5. 3. Hbl—c3, Vd5—a5. 4. d2—d4, c7—c6. 5. Hgl—f3, Fc8—g4. 6. Fel—f4, e7—e6. 7. h2—h3, Fg4Xf3. 8. Vdl Xf3, Ff 8—b4. 9. Ff 1—e2, Hb8—d7. 10. a 2—a3, 0—0—0 (?) (Felületesen kombinált lépés, melyre vi- igos — meglepő módon — mindakét bás- yáje feláldozásával mattot kényszerit ki.) 11. a3Xb4!I 12. Kel—d2! 13. Vf3Xc6f, 14. Fe2—a6 matt. VaóXalf. ValXhl. b7Xc6. 5. sz. játszma. Newyork, 1933.) Világos: Field. Sötét: Tenner. 1. e2—e4, e7—e5. 2. Hgl— f3, Hb8—c6. 3. Ffl—c4, £ c© a 4. Hf3—gő, d7—dő. 5. e4Xd5, Hc6—a5. 6. d2—d3, h7—h6. 7. Hg5—f3, e5—e4. 8. Vdl—e2, Ha5Xc4. 9. d3Xc4, Ff 8—c5. 10. 0—0 (?) (Sokkal jobb lett volna itt: 10. H:f3—d2, 0—0. 11. Hd2 —b3, Fc8—g4. 12. Ve2—fi, Fc5—b4f. 13. játékkal.) Hbl—c3 világosnak kielégítő 10. . . . 0—0. 11. Hf3—d2, Fc8—g4. 12. Ve2—el, Vd8—d7! (Finom lépés, mellyel sötét a döntő ki- rályszárnyi támadást késziti elő.) 13. Hd2—b3. Fg4—f3ü 14. Fel—f4! . . . (Még a legjobb védelem. Nem megy 14. Hb3Xcő, mert Vd7—g4 és utána Vg4—b3 ellen nincs védelem.) 14. ... Vd7—g4. 15. Ff4—g3. Hf6—h5. (A huszár döntő módon avatkozik a küz­delembe. Érdekes, hogy a világos király- szárny, dacára annak, hogy gyaloglépéssei nem gyöngült meg, mégis csupán a sötét tisz­tek támadásának esik áldozatul.) 16. Hb3Xcó, (Nem segített volna e helyett 16. g2Xf3 sem, mert e4Xf3. 17. Kgl—hl, Hh5Xg3f. 18. f2Xg3. f3—f2! BflXf2 (nincs más), Ba8—e8. 20. Vei—fi, Fc5Xf2 jönne köny- nyü nyeréssel.) 16. . . . Hhó—f4! 17. Hc5Xe4, Vg4—h3ü és a matt védhetetlen. * .4r 1935. évi nemzetközi feladványmegfej­tési csapatverseny végeredménye szerint 12 nemzet csapata közül első lett Magyarország 10-es csapata 2709 összpontszámmal, máso­dik Spanyolország 2697-el, harmadik Angka 2695-el. A további helyezési sorrend: Német­ország, Hollandia, Ausztria, India, Délafri- ka, Franciaország, Dánia, Norvégia és Finn­ország. Silbermann H. (Bucureşti) meglepetéssze­rűen első lett a Reus-fürdőhelyen (Spanyol - ország) nemrég megtartott kisebb, de elég erős mester versen yen 7X ponttal, a 7 pontot elért kitűnő perui mester: Canal előtt. Rell- stab (Berlin) harmadik 6X-el. A hátulsó he­lyeket nagyobbrészt spanyol amatőrök fog­lalták el. Ára 2o4 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. 4( kisebbségi és emberi jogok eloharcos-t*

Next

/
Oldalképek
Tartalom