Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-26 / 171. szám

1936. Julius 26. sBLEBJVZ'ßJG r2 hornyaink örömmel figyelhet1», hogy korunk mű­vészettörténeti érdeklődése hogyan vet egyre nagyobb hullámokat. Mintha a jövőből a múltba menekülő köztudat fejeződne ki an­nak a néhány művészettörténésznek mun­kájában, akik egyre nagyobb buzgalommal igyekszik régi építészeti emlékeink, templo­maink, palotáink történeti és művészi érté­két feltárni. Ezeknek a feltétlenül értéket jelentő tudományos feldolgozásoknak a sorá­ban jelent meg egy tanulmány, mely mél­tán tarthat számot a magyar olvasóközön­ség széleskörű érdeklődésére. Dr. Balogh Ilona Budapesten élő fiatal művészettörténész alapos tanulmányáról van szó. Könyve: „Magyar Fatornyok“ címen je­lent meg. Munkáját kétségtelenül nagy mér­tékben elősegíthette, hogy országrészünk fia- tornyainak ismertetésénél két olyan kiváló tudós munkájára támaszkodhatott, mint Ke­lemen Lajos professzor és Debreczeni László, aki éppen ennek a kérdésnek nagy felkészültségű kutatója. Mielőtt a könyv által felvetett kérdés is­mertetésére áttérnék, szükségesnek látom még egy szempontnak a megemllitését, ame­lyik kidomborítja ennek a könyvnek a kor­szerűségét és fontosságát. Nem titkolt és mindenki előtt tudott dolog, hogy a román J és a magyar történetirás között néhol ellen­tét mutatkozik. A történelem nem tekint- j hető csak pozitiv tudománynak — az adat­kutatás a történelmi valóság megismerésé­nek csak egy bizonyos pontjáig visz el, azon túl, vagy afelett a történetkutató személyes állásfoglalása szükséges. Ez az állásfoglalás az, amely a múlt egyes adatai között kap­csolatot teremt, ez iaz, amelyik által meg- 1 látható a történet élet-mivolta. Ebbe az ál­lásfoglalásba- mindig belejátszanak bizonyos egyéni, családi, vallási, nemzeti előfeltételek. Ilyen történetszemléleti különbség merült fel a fatornyok kérdésében is. Az országrészünkben lévő román faépit- kezés kiváló kutatója, a helybeli' tudomány- egyetem professzora, Petranu Corioilan eb­ben a kérdésben a román álláspont képvi­selője. Román és német nyelven egymás­után négy nagyobb tanulmányt irt a román faemílékékről, részletesen feltárta a Bihor-i és Anad-i emlékeket s e tudományos mun­kája közben végül arra az álláspontra ju­tott, hogy a magyar tudományosság sovi­niszta módon járt el a, faépátészettel: i. Nem foglalkoztak ezzel kellő mértékben, 2. A háború előtt feltárt és lefényképezett román faemlékeket úgy mutatták be a külföldnek, mint magyar művészi megnyilvánulásokat s ezáltal a román népművészet legsajátosabb és kizárólagos termékeit sajátították ki, — mivel 3. Petranu szerint csak a románok­nak vannak országrészünkben fiatemplomaik, — tehát kétségtelen, hogy itt egy román nemzeti művészet megnyilvánulásával ál­lunk szemben. Petranu állitásai körül már jó ideje tart a tudományos vita s Balogh Ilona könyve &i magyar tudományosság ré­széről adott választ jelenti. Felsorolja mindazokat a szakmunkákat, melyek a mult század közepe óta' Magyar- ország faemlékeivel foglalkoznak. Rámutat arra, hogy e nagyrészt részletmunkákból álló magyarnyelvű tanulmányok sem ,a román, sem a rutén faépületek nem-magyar nemze­tiségét soha nem hallgatták el. Elismeri azt, hogy a románságnak művészi értékben is nagyon jelentős faépitészete van, amelyik szambán tuihaladja jóval az itteni magyar íaépitkezést. Rámutat azonban orra., hogy a magyarságnak is volt e hegyes-erdős ország­részben a történelem folyamán sajátos fa­épitészete. Ma is állanak még szép számmal magyar fatornyok, de azonkívül a történet sok helyen tanúskodik arról, hogy a mai kőtorony helyén 10—20—100, vagy 200 év­vel ezelőtt faharangláb állott. Balogh Ilona helyszíni és történjed vizsgá­latai alapján kétségtelen, hogy országré­szünkben mintegy 320 faluban és városban állott fenn, vagy áll fenn ma, is magyar fa­torony — mint a református, római kato­likus, vagy unitárius templom ékessége és kiegészítő része. A Mihály-parkban újonnan épített lós fa­templom és torony, vagy kirán­dulásainkon látott faáomyok karcsú szép­ségé s a többi szétszórt fázomyok sok ma­gyarnak jelentettek már megkapó élményt. Falvai nknak, hegyhátiak közé eldug-ott kis házcsoportjainak képe nem teljes fazomyok naküil. Transziávánia nekünk tényleg „fa­tornyos haza“, de hogy e fatomyok tény­leg milyen igaz népi és művészi értéket kép­viselnek, arra csak akkor jövünk rá, ha íatornyarukat e tanulmány által megrajzolt összefüggő képben szemléljük. . Keleti és nyugati magyarság között (még Transzilvániábian is) a faépitészet területen jól megfigyelhető a különbség. Kelet itten a székelyeket és a mezőiségii magyarságot je­lenti, Nyugat pedig a kalotaszegieket és a Soilaj-vidékét Mint természetesen sejthető és várható — Kelet a konzervatívabb, az ősi formák hivebb megőrzője, Nyugat, — a haladóbb és haladásában az uj és régi eleme­ket olyan szerencsésen egyesit!, hogy a leg- müvészibb emlékek itten keletkeztek. Keleti fatornyaiok legsűrűbben a felső Maros-mentén és a mezőség ahhoz közeli vidékein helyezkednek el. A legszebb emlék ezen a vidéken, mely egyúttal a legrégibb magyar fatorony Ceansul de Câmpie refor­mátus egyházának a fiatornya. A torony ál­lítólag még 1570-ből való. A Balogh Ilona által közölt fénykép alapján jól megfigyel­hetjük sajátos építészeti vonásait, amelyek azért nevezetesek, mivel az ősi magyar fa- építészet jellegzetességeit mutatják. Talán még az ázsiai magas kultúrájú kínai, mongol és török fajú népekkel való érintkezés köz­ben sajátította el népünk a faépités techni­káját. Talán még a középkorbeli nomád élet favázas-nemez-sátrainak az egybeszerkesztési módja az, amely e mai fatornyokban is visszatükröződik. Mindenképpen olyjan vo­násokat mutat ez a fatorony, de rajta kí­vül még nagyon sok székely faemlékünk van, melyek sem a velünk együtt lakó né­pek fa építészetével, sem a kőépitészet euró­pai stílusáramlatiaivail nem rokon. Ilyen vo­nások: kiszélesedő, alul sátoraitokban szétte­rülő torony-köpeny; e köpeny felfelé rövid nyakban végződik, mely felett kiugró sisak helyezkedik el; a toronysisak kup-alakja, ki­hajló és meggörbülő vonalai szinte a pago­dára emlékeztetnek. A legjellemzőbb az egészben nem egyik va'giy másik építészeti elem, hanem maga a szerkezet. A magyar fatornyok ez ősi csoportjának nagyon ará­nyos ,,emberszabású“ szerkezete von. Nem légiesen égbenyuló tornyok, hanem egy na­gyon' reális életszemlélet és művészi alkotó munka eredményeképpen földhöz kötött, a földre szilárdan ráépülő, inkább vaskos, erős, de azért 'arányos tornyok tartoznak e cso­portba. A magyar népművészet formaalkotó erejének a kifejeződése ez a fatorony-szerke- zet amelyik vidékenként azután más és más elemekkel bővült, de ezt az alaptípust mindenütt megőrizte. Nyugati fatornyaink sem térnek el ettől az alaptípustól. Kalotaszeg faemlékeit végig vizsgálhatjuk és kétségtelenül meg lehet ál­lapítani mindeniken a nyugatról jött kőépi­tészet, főképpen a gótika hatását, — de azért összenyomásukban e« szerkezetük­ben ezek a tornyok sem lettek gótikusabbá, inkább a gótikus elemek alkalmazkodtak a magyar faépitészet sajátságaihoz. Ilyen góti­kus elemek: a négy fiatorony, a védelmi cé­lokat szolgáló tornác, mely a sisak alatt fut­ja körül a tornyot, a toronysisak 4—6—-8 szögű gulaalakja. A gótikus hatást a renais­sance építészet hatása egészíti ki, meiLy fő­képpen a tornác árkádos kiképzésében nyil­vánult meg. Ezek az elemek azonban nem mint az alap-magyar stílusra ráaggatott ide­gen elemek szerepelnek e tornyokon. A sa­játos magyar fatorony-szerkezet megtartása mellett ezeket az uj hatásokat olyan szeren­csésen tudta felvenni építészetünk, hogy fel­vételük által egyben 'sajátjaivá is telte s e két réteg, kétféle elem egyesüléséből csak a magyar faépitészet emelkedett ki megfiata­lodva és megszépülve. így alakul ki Kalota- szegen a legszebb magyar fatorony-stilus, mely rövidesen átjárja hatásával Salaj-vidé- két, a Partiamat, sőt a román faépitészet egy részére is befolyással volt. Ennek a ma­gyar fatorony stílusnak ma' legszebb darabja a Cluj-megyei Văleni gyönyörű tornya: zömök kőtornyon, arányos szerkezetű, négy fcatornyos, árkádos tornáccal ellátott fato­rony — csodás harmóniát kifejező, igazi műremek. Fatornyarnk, lelkünk büszkeségei. Amikor egyre fogynak és pusztulnak értékeink, na­gyon jó számba venni azt, amink van, azo­kat az értékeket, amelyeket népünk művészi alkotó ereje a múltból hagyományozott reánk. Népek közti békesség és jóakarat csak úgy képzelhető el, ha mindegyik világosan tisztában von saját értékeivel. Juhász István. Ignotus Pál beszél az ui humanizmusró A mai sró feladata. — Szabad-e az srónak politizálni? — A szó legyen a fegyver BUDAPEST, (julius hó.) Ignotus Pál né­hány hónappal ezelőtt Iapoc inditott. E lap havonta jelenik meg, címe „Szép szó“. Elő­fordult már a ,»Szó“ folyóiratok és lapok homlokán egyedül. De sűrűbben a testvéri, keresztényi, főleg a szabad szó együttesé­ben. Hiszen éppen a szabadság volt min­den korban a levegő, mely az emberi szót éltette. S éppen ezt az éltető elemet kellett kiverekednie mindig, hogy a szó — szóhoz juthasson. De mit akar az ifjabb Ignotus a ,,szép“ szóval? Mit ért ez alatt? Ezzel a kérdéssel kerestem fel én is a Szép Szó szer­kesztőségében. Az Írásbeli bemutatás hagyományaitól az olvasó érdekében ezúttal eltérek. Magasság, mélység, arcszin és külalak részletezése el­marad. Különben is, a leírás mindig elfogu­latlanságra törekszik. Ignotusra viszont az a jellemző, hogy vele szemben mindenki el­fogult. Rossz, vagy jó előjelű elfogultságo­kat vált ki. En még nem. döntöttem. Hang­ja — ennyit megállapítok —, kellemes. Az a szerencsés ,,zengő bariton“, amely bon vi­vant számára nyert ügyet jelent. Ignotus- nál inkább baj. Haragosainak fegyvere, sike­reit előadásain, vitáin a maga oldalára nyert embereket, ezzel a .lekicsinylő intelemmel Olcsó, kényelme?, 1 ellemes ! ——IHHMHHi Olcsó, kényelmes, kellemes 1 NYARALJON EUROPA—ELLENZÉK PAUSÁL-KURÁVAL SOVATA-FÜRDŐN INDULNI LEHET BÁRMELY NAP! PAUSÁLKURA-ÁRAK Julius-aug. hónapokban: 14 nap 3.120 lei, 21 nap 4.390 lei, 30 nap 5.895 lei Szeptember hónapban: 14 nap 2.580 lei, 21 nap 3.585 lei, 30 nap 4.740 lei 10 éven aluli gyermekek a pausál árakból 40 % engedményt élveznek ! ! Jelentkezzék azonnal A pausál-árakban követke­zők foglaltatnak benn: La­kás (1-2 ágyas szobákban) a fürdő legjobb szállóiban, napi háromszori étkezés (Re­gina Maria, v. István király éttermekben, ebéd 4 fogásos, vacsora 3 fogásos) minden­napra fürdőjegy (szabadba, vagy kádfürdőbe), kurtaxák, zene-dijak, borravalók és adók. — Az állomásról a szállodába és elutazáskor a szállodából az állomásra való személy és podgyászszálii- tás. Jelentkezzen azonnal ! ludulni lehet bármely nap, megrendelést azon> ban indulás előtt feltétle­nül 7 nappal előbb je­lenteni kell az Ellenzék könyvosztályában, vagy az Economia menetjegy- irodában, Piaţa Unirii 23. Felvilágosítással szolgá­lunk és vidéki érdeklő­dést is azonnal intézünk íelenftezzÉ azonnal A liőziesszony leghasznosabb segédeszköze —a gyümölcsök és gyümölcsszörpök frissentar- tasara és konzerválására — a Minden szál üzletben fap.ható (gyógyszertárakban, drogériákban, ■füszerüzlefekben) A »UíszjAi« név és a Bayer kereszt kezeskednek a soha­sem változó, kifogástalan minőségért szokás megingatni, hogy itt a hang győztes és nem szavainak tartalma, nem mondani­valóinak igaza. Milyen előny, hogy Ignotus Pál hangját e sorok nem továbbíthatják, így szavai megméretnek... Tehát nem adok róla leirást. Már azért sem, mert Ignotus lapjának indulásakor ön­arcképet irt számtalan oldalon. Hívei és nem hivei hevesen tárgyalták, megenged­hető-e ilyen intimitásokat kitáró nyilt hang az irodalomban? Igen, igaz, minden festő kísérletezik önarc­képpel s ezt a „közízlés“ rokonszenvvei fo­gadja. De az Írótól általában azt kívánják, hogy másról beszéljen. (Pedig olyankor is önmagáról beszél.) Hetykeség, egoizmus, én­jének központba állítása, nem tartozik rám, mondja az olvasó. Magánügyei nem érdekel­nek. Intézze nélkülem azokat! • Vita mindenkivel Ignotus vitába szállt ezzel a közönségái- lásponttal is. De ez csak halk jele, szimbó­luma egész magatartásának. Igazságszerető polémikus természete közismert dolog. Amit múltjáról, elveiről mond, az most csak ezt a tudatot erősíti meg bennem. Jelszavak ellen harcol. Mindenféle kétes, homályos zászlóbon­tással szembe száll Késhegyig, — ahogy ő mondja: ha kell bicskahegyig következetes a szavak, a fogalmak tisztázásában. Harcol a politizáló szépirók ellen. De ugyanakkor követeli az elburkolt társadalmi reformtö­rekvések világos, határozott kimondását. A szép szó — fegyver Mióta Ignotussal beszélek, illetve hallgatom bíráló és tisztázó hangját, megértem a sze­mélye körüli ellentétes véleményeket. Min­denkivel, önmagával is elégületlen. Harcos, polémikus lényének magyarázata: nincs megbékülve e világgal, melyben él. Nem csodálom. Bár Ignotus Pál személyileg egé­szen jól megférne a fennálló társadalommal. Türelmetlensége, bírálata, nem személyi elé- gületlenség. Hanem azoknak hangja és in­gerültsége benne, akiket a mai rendszer ele­mi, emberi jogaiból kiforgat. De Ignotus tü­relmetlen a társiadalomjavitók reformáló, fajvédő, humanista népmentő és mindenfaj­ta em'ber.boldogitó törekvéssel szemben is. Bizalmatlan, türelmetlen. Semmit sem vár tőilük. Fáradhatatlanul vitatkozik, harcol egy célért. írói, emberi magatartásának központi célja ez: Legyen a szó, mely a tár­sadalmi reformot az osztályok szembenállá­sát, tömegek létfeltételeit, a társadalmat, az ember számára adott rosszat, alakítani akar­ja — legyen az a szó világos, félreérthetet­len követelés! A bátran és emberhez méltóan, szépen ki­mondott szó legyen fegyver. Szerkesztőtá: sa, József Attila ezt adta programul, ,-Szép szóval akarjuk kifejteni azt az emberi öntu­datot, amelyet a világszerte fellépő erő- a 'lelkek mélyére kényszerít. Célunk az ■: társadalmi és állítani életforma, melyben n szép szó, a meggyőzés, az emberi érdeke ; kölcsönös elismerése, megvitatása- —* a meg­győzés és egymásrautaltság eszmélete érv. - nyesül.“ / A szép szó Ignotus szellemében nem író: esztétikum. Nem iró, iparművészeti mester­munka. A világosan A tagpltan használt szó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom