Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-21 / 166. szám

c BEEBNTfiK fiié. fana» 2 I. NÉHÁNY PILLANATFELVÉTEL­!gy készüIBerünazoümpiászra Előkészületek és főpróbák a nagy premierre készülő világvárosban BERLIN■ (Az Ellenzék tudósítójától.) ,.S átadom Önöknek, mint első voaulégeink- m k az olbmpkii falu aranykulcsát . . Mi­óta ezekkel uz üdvözlő szavakkal nyújtotta át l.ippert berlini városkonmany/ó az elsü­llek olimpiászíioz befutó a us/1 rá 1 útiaknak a béke faJvűnak“ dráganüivü megnyitási .szimbólumát, azóta a német főváros idegen szótól hangos. Az utcákon japán betűs pulló- vereklxMi sétálnak ferdeszemii gentlemanek a Ntadionban temperamentumos «ngenlimaiak magva ráz tatnak maguknak, az autóbuszokon íáiketnéjxui mód na közbeszéddel kérnek egy felnőtt és egy gyerek átszállót, a hotelekben a Svt'nska Dagbladetet olvassák, a Romani- sciies Katiéban pedig indiai módra készült üriihust esznek még a legbrandenbiirgibb porosz junkerek is. Igen . . . Berlin e percben már a világ fő­városa, 53 nemzet utazási célja s öt földrész fiainak találkozó helye. Egy nem mindenna­pi óriási összejövetel szintere, mely alig két hét múlva egyetlen hatalmas küzdőtérré ala­kul át. Ma még csak ..sanszok“ vannak s a nemsokára szemben álló felek csak mérege­tik egymást, de alig telik majd el néhányszor huszonnégy óra s a táviró, telefon, rádió, vi­lágsajtó is nézölábor már eredményeket re­píthet széjjel a nagyvilág legkisebb zugába. Itt van már a közel 5500 főnyi aktiv ver­senyző gárda körülbelül egynegyede, a néző- közönség egyre jobban szivárgó „első fecs­kéi“ pedig ezúttal tavaszt csinálnak, sőt nyarat a javából, melynek éppen mire de­rekán leszünk, a fecskék már olyan sport- mterpalamentáris csicsergést csapnak majd, hogy az eszperantó nyelv kitalálója, a kitű­nő dr. Zamenhof még haló poraiban is mél­tán szomorodik el müvének ilyen sikertelen­sége felett. Beszéljen ,,perzsául!“ Itt van például a XI. Olimpiász agya, a berlini Hardenbergstrasse elején emelkedő 8 emeletes palota, hol most is több a tolmács, mint a birodalmi német. Nem hisszük, hogy lenne a földön olyan nyelv, beleértve négu- sunk fájalmasan szép amhara nyelvét, me­lyet itt ne értenének meg. Aki arab, vagy perzsa nyelven akar itt „Stichpróbát“ csi­nálni, az be se menjen, mert olyan leköte­lező arab előzékenységgel vagy valódi perzsa dialektussal állnak majd rendelkezésére, hogy ijedtében azonnal kicsúszik száján a jó wienerwaJdi Jesszasz Maria . . .! Minden jegy elkelt Fenni az olimpiai komiié első emeletén ugyanakkor azonban egyedül 20 szobában mást sem csinálnak, mint a forgalomba ke­rülő összesen 4 és félmillió jegyből már is eladott 3 és félmilliót teszik borítékba. Közel 40 tisztviselő ügyel e postamunka hibátlansá- gára és ugyanannyi a zömök irodaszekrények száma, melyekben a még kiadásra kerülő tikettek várnak. Az egyes olimpiai számokra meghatározott jegyek, fényűzően berendezett utcai eladási irodáját azonban már harmad­napra kénytelen volt a komitó bezárni, a készlet egyszerűen kifogyott, az elegáns iro­da pedig maga is olimpiai rekordot állított, mivel csak alig nyitottak még meg ilyen re­'s'id időre s ennyi költségbefektetéssel jegy- eladási helyiséget! V ár asko zmeti ka. Ha körútra indulunk, innen a belvárosba, meglepetéssel állapíthatjuk meg, hogy Ber­linben milyen „kivirágos“ virradattal készül­nek a nagy találkozóra. Berlinben kötelezővé tették a hiúságot, amikor parancsszóval se­perték le az erkélyekről eddig oly kedélye­sen utcára mosolygó reggelizőabroszt vagy jágerhoznit, melyek helyett „virágot az ab­lak elé“ jelszóval írtak ki egy 4500 első dí­jas (!), második dijas és harmadik dijas monstrevevsenyt azok számára, kik „ön­ként“ vesznek részt ebben a városkozmetiká- ban. Eddig 1,200.000 röpiratban adtak jó tanácsokat a berlinieknek, hogy miként dí­szíthetik legszebben házaikat. A főútvonalo­kon városi kölcsönökkel segítették elő a há­ziuraknak az épület-restaurációkat. 20 ál­landó repülő-bizottság járja a világvárost, "hogy még a legvöröstéglásabb éjjeli mene­dékhelyből is olyan épületgigerli lett, hogy állítólag már a lakók sem ismernek saját tanyáikra. 15 millió idegen Ez még azonban csak kóstoló az organi­zációból. Berlin urai nagyon is jól tudják, hogy 16 napon ál, napi 500.000 jövő-menő és kerek 1 millió ugyanannyi állandó ven­dég, naponta tehát 1—/ millió ember, 2 héten át pedig kerek 15 millió idegen el­helyezése és igénykielégitése még a legerő­elég már ahhoz, hogy az egész oly páratla­nul gigantikus mii íellborüljön. , Rengeteg gépkocsi Hogy csak egy példát említsünk a ren­dező bizottság gondjaiból': az egyik legna­gyobb kérdés az volt, miként helyezhető majd el a napi 1—1 millió látogató körül­belül 05.000 gép kocsija, amikor — mon­danunk is felesleges — a garázsokban ta­lán még a ruha foga sokra is legszívesebben egy-egy túrakocsit akasztanának. A megoldás rövid volt és Itatásos. Berlin szive, a hires Alexanderplatz kör­nyékén egyedül kerek 1500 (!) parkhelyet létesítettek, a WiMielmstrassc környékén ugyanakkor 552-t, az Operánál 264-et, ma­gánál a stadionnál 3 óriásit, egyedül 15.000 autóra s igy tovább. Ha kellett üres telkek kisajátításával, másutt a gyalogjárók, vagy térközépek megnyirbálásával, úgy, hogy mire a motorizált invázió, a modem nép- vándorlás legújabb formája megindul Ber­lin felé, a német fővárosban nyugodtan il- lutozhatik majd a benzingáz, a hölgyek pe­dig akár be se parfőniözzék magukat... Mindenki türk — a magáét Hogy pedig az illatok teljesek legyenek, úgy gondoskodás történt arról is, hogy a virágokon és benzinszagon kívül a sülő pe­csenyék se maradjanak hátrányban: a ber­lini vendéglősök a megszokott élelmiszer átlagok napi háromszorosát—hétszeresét rendelhetik meg. A kereskedők sem panaszkodhatnak, mert 4 héten át minimális aíapdij mellett kaphat­nak dömpingvillajiiyt, a tisztviselők iroda­idejét pedig kisebb munkaegységekre sza­bályozták . . . egyszóval, amint a latin is tart­ja: cui cuique, mindenki megkapta a ma­gáét. Olimpiai rekordra készül azonban a földalatti és magasvasut is, az Unter den Linden alatt például 1 évi munkával (mely tavaly, mint ismeretes, alagutbeom'áshoz is vezetett) egész uj vonalat is építettek, a stadionhoz pedig 2 percenkénti járatokban indul u város «widen részéből egy uagyob- brtait v/erelvény. BrrtiiÜM-.n ily inén Ion egy<- dül « Belelissportféld re árúnként 50 50 ezer embert tudnak ki- és beszállítani. Kérdések és feleletek A német fővárosban mindenfelé megnyílt üvegháza cskákiban a tel világosító irodák légiói működnek s nincs az az agyafúrt kérdés, kezdve a wanseei fürdővíz hümér- wékletólől Adele -Sandrock anyánk koráig, amit az ilt ülő tudós germán fiatalemberek egy kozmopolita tájékozottságával meg «e tudnának válaszolni. — Parancsol majd távolbalátón végig­nézni egy mérkőzést? Kérem, fáradjon a Kanstmssei stúdióba! A délafrikába induló leveleket a nui éjjeli repülőposta viszi! A pergamen-muzeum reggeltől estig van nyit­va. Ha diétát irt elő orvosa, úgy talán mégis nehéz lesz a königsbergi klops . . . Nem kérem, szociáldemokrata képviselőink nincsenek . . . Gróf Zeppelin már nem él... Potsdam ide 16 kilométerre, u legközelebbi kabaré pedig 3 percre van . .. S csak úgy hömpölyögnek gyors ütem­ben az egymást követő kérdések és feleletek. A hotelekbe, penziókéi és magánlakások­ba egymásután futnak be a komi tétül to­vábbadott megrendelő la'pok. — „Bestell­schein — Order for — Bulletin de comman­do“ áll a cédulák fején, melyekl>en azon­ban kétségtelenül a legsokoldalúbb rovat a ,,külön kívánságok“ rubrikája. Egy francia hercegnő például kíséretével egy pályaudvaron álló szalonkocsit kér, „mivel nem szereti a tömeget“, egy amerikai miss pedig azt Írja a külön kívánságok ro­vatába, hogy „az ágy tiszta legyen .. .“ Na bizony meg is orrolt érte az egyik lap. Lázas készülődés Érthető, hogy ezek után a rendező-bizott­ság a legnagyobb fáradsággal ellenőrzi a száláshelyek elsőranguságát. — Magánhelye­ken lemérik az ágyak hosszát, megvizsgál­ják a bútorokat, az Ízléstelen képeket lepa­rancsolják a falról, sőt. Isten bocsá‘ . . . még abba a bizonyos mellékhelyiségbe sem mulasztanak el bekukkantani. „Mein Ilerz, axis willst Du noch?“ — kérdezhetjük erre a germánok nyelvén. Anya nem gondosko­dik több szeretettel édes szülöttjéről, mint a porosz rendezők mindegyike vendégéről. Köteteket lehetne teleirni a berlini orga­nizáció bámulatos tel jesítményéről . . . Egy­előre ma csak ennyit Addig is, mig sok más­ról nem számoltunk be teljesen, ide Írjuk, hogy: legközelebb többet. Doros Ferenc. A „Fundarfia Carol * kulluregyesülel tfuSajdonába megy ál a palota ? TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Targu-Mures időközi-tanácsa Dandea Emil elnökletével ülést tartott, melyen töb­bek között újra megvitatás aűá került a Köz­művelődési Ház kérdése. Dandea Emil idő­közi-bizottsági elnöknek ugyanis régi terve, hogy a Közművelődési Házat a város tulaj­donából az állam, vagy valamely kulturális egyesület tulajdonába viszi át. Legújabban a ,,Fundaţii Carol“ nevű kulturális egyesü­lettel folytatott tárgyalásokat, melynek azt az ajánlatot tette, hogy az egész Közművelő­dési Házat vegye át saját adminisztrációjába. A tárgyalások még csak kezdetleges állapot­ban vannak, de az időközi bizottság mégis hivatalos formában foglalkozott ezzel az üggyel. Az ülésen Sogan Ilarle dr. erélyesen tiltako­zott a terv ellen, kifejtve, hogy a palotát a város polgársága a maga kulturszinvonalá- nak emelésére építette, nagy áldozatokkal és annak elajándékozásához nem lehet joga az időközi-bizottságnak. Milyen okokat sorol fel Dandea dr. Felkerestük dr. Dandeat és kérdést intéz­tünk hozzá, milyen indokok késztették arra, hogy a Közművelődési Ház átadásának gon­dolatával foglalkozzék? — Közigazgatási tisztviselő vagyok — fe­lelte Dandea — és nem érzem hivatottnak magam arra, hogy egy kulturális intézményt vezessek és fölötte az ellenőrzést gyakorol­jam. Az a nézetem, hogy egy olyan orszá­gos intézmény, mely csupán kulturális célo­kat szolgál, jobban tudná a Közművelődési Hazat kihasználni, azoknak az elgondolások­nak megfelelően, amelyért épült. Módjában lenne a városi könyvtár, képtár és muzeum anyaganak újabb szerzeményekkel való bő­vítésé, fejlesztése. Azonkívül a kulturális ok­•ebb felkészültséget is próbára teszi s csak \ ţato intézményekét: a zenedét és festőiskolát egy kis számítási vagy szervezési hiba is aJdamosicaai, azok az eddigi egyszerű bizo­nyítvány helyett diplomát adhatnának a nö­vendékek kezébe, melilyel érvényesülhetnének. Az eddig kiállított bizonyítványok nem ad­tak képesítést is. A legfontosabb ok pedig, — folytatta Dandea Emil dr- — az, hogy a Közművelődési Ház fenntartása eddig évente több, mint 2 millió lejbe került a vá­rosnak. Ettől a magas tehertételtől egyszerre megszabadulna a város, ha megválna a Köz­művelődési Háztól. A ,,Fundaţia Carol“ Bu- curesti-i kulturális egyesület, Őfelsége aktiv vezetése alatt áll s igy módjában van, hogy ilyen kulturális intézményt legmegfelelőbben vezessen. Dandea érvelésének hibái. Eddig tart Dandea Emil dr. indokolása, azonban ezeknek az okoknak és érveknek hátterében meghúzódik a politikus gesztusa i-s. mellyel érdemeket igyekszik szerezni. Mert az okok, melyeket Dandea az elajándé­kozás szükségessége mellett felhozott, egyál­talában nem elégségesek ahhoz, hogy ilyen óriási értéket, melyet a remek stílusban és pazar kivitelben megépített Közművelődési Ház jelent, egyszerűen oly: .: ’ űézmény tulaj­donába bocsásson át, meiviiek működé­sébe a város soha többé nem szólhat bele. Könnyen megtörténhetik igy, hogy a nagy­terembe beépített európai hirü és az országban legnagyobb orgonát a Fundaţia Carol elköltözteti a városból, pótolhatatlan űrt hagyva magja után. A vá­ros polgárságának nem lesz akkor módjában, hogy egy ilyen lépést megakadályozzon. Mi okozta a deficitet? Dandea dr. a beszélgetés során elénk tárta a Közművelődési Ház évi költségvetését és abból meggyőződhettünk, hogy az évi 4 mil­lió 700 ezer iejnyi lua<Jií,<zl jzonbcn 2 millió 700 ezasr iejnyi bevételt könyvetítettek el. Szemére vetettük, hogy ezt a deficitet az zal növolte ilyen nagyra, hogy a magyar polgárságot valósággal kiűzte «1 sajátmaga-épitette falak közül. Elcsapta a zenede magyar tanárait és a Köz­művelődési Ház szolgálatából elbocsátotta az összes magyar alkalmazottakat és a várovi moziból az utcára tette az évtizedes szolga latban levő jegyszedő személyzetet is. Ezzel elsorvasztotta az egykor virágzó és nagy­sikerű inukra visszatekintő, oktató intéz­ményeit­A városa zenede elnéptelenedett, az egykor lüktető élet helyett kongó üresség ásit a a belépő elé. A városi mozi, amióta a magyar alkalmazot­tak az utcára kerültek, szintén csak a palota deficit oldalán szerepel nagy té­tellel. Innen adódik össze az a kétmilliós defi­cit, melyet Dandea Emil dr. most felhoz. Holott, őszinte, jószándéku és messzebbte- kintő politika mellett újra népessé válhatna a hatalmas palota, megtelnének az oktató intézetek termei és nem ásítana az ürességtől estéről-estére a városi mozi hatalmas terme. Nyíljanak meg ismét kapui a magyar pol­gárság előtt. A kétmilliós deficit okául rámutattunk arra Dandea Emil dr. előtt, hogy túlzó poli- tikájával lehetetlenné tette a magyar tömegek rész­vételét abban a városi intézményben, melyet vég­eredményben mégis csak túlnyomó többség­ben a magyar polgárság filléreiből alkottak és tartottak fenn idáig. Ha azonban egy őszinte, jószándéku és messzetekintő politika újra megnyitná a magyarság előtt a Köz­művelődési Ház kapmt, megtelnének újra a termek, nem zárulna deficittel a zenede mérlege, s aktiv volna a városi mozi is, mely­től a magyarság most távol marad. A túlzó politika következtében ugyanis a Közművelődés; Ház mérlegéből kimaradnak azok a jövedelmek, melyeket a város lakosságának az a 80 százaléka hordana oda, mely még mindig magyar ebben a városban Ezt a hiányt érzi most Dandea Emil, melyet nem tud máskép pxStolni, mint azzal, hogy szabadulni igyekszik — ha kell ajándéko­zással is — a város egyik legértékesebb ingatlanától. Az egész város polgárságának bevonásával az a kétmilliós deficit annyira lecsökkenne, hogy nem lépné túl azt a határt, melyet minden város eltűr közművelődése oltárán. Második tévedés. Dandea azt is mondta, hogy mint közigaz­gatási tisztviselő nem érzi magát hivatottnak arra, hogy kulturális intézményt vezessen. — Tegyen a kultúrpalota élére hozzá­értő igazgatót, aki a szakszerű vezetést kellőképen tudná ellátni! — vetettük közbe. — A polgármester nem is érthet egyszerre mindenhez. Dandea dr. nézetét követve ugyanis meg kell szabaduljon a város minden köz­üzemétől is: villanyüzemtől, közvágóhíd- tói stb., mert ezek vezetéséhez sem érthet egy sze­mélyben. Azért van a városi tanács úgy ösz- szeállitva, hogy a különböző üzemek fölött szakemberek ügyelnek, hogy mindezeket az üzemeket a város a maga nagy lehetőségeivel mind fenntarthassa. Éppen igy a város adminisztrációjában ma­radhat a kulturális intézmény s ennek ve­zetési nehézségei elől nem szabad könnyelmű ajándékozással kitérni. A város érdekeivel szemben akkor mutatna Dandea Emil való­ban jószáindékot és teljes hozzáértést, ha a város ügyeinek vezetését 'az összes nehézsé­gekkel együtt vállalná s igyekezne a feltörő problémát minden eszközzel megoldani. Az elajándékozás tervével — saját szavai szerint — már egyizben, 1924-ben foglalko­zott. Akkor az államot kínálta meg Targu- Mures kultúrpalotájával, most pedig a ^Fun­daţia Carol“ Bucuresti-i egyesületet kínálja mag a ,,deficites intézménnyel.“ Dandea dr. azonban kifejezte előttünk ama aggodalmát, hogy könnyen meghiúsulhat a teng mert kérdés, hogy az országos egyesület átvesz-e egy ekkora költséggel járó intézményt. Újra csak azt hangoztatjuk, hogy őszin­tébb és jobb megoldás volna visszaállítani az intézményt oda, ahová létesítői rendelték. (—dór.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom