Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-19 / 165. szám

1936. faHtts 19. ELLENZÉK 1 mm mmmmmiiw „Ki korán kei.. „Ki korán Lel — aranyat lel“, mondja & reges-régi példaszó. Hát a karónkelő ember meg is találja aiz aranyat. Mindenekelőtt — arany napsuga­rat, mely végigömlik a tájon, az ébredő su­garat, mely még cirógat, hívogat, de nem perased, nem hevít. Hiszen az természetes, mindenki tudja, hogy hajnalban legfrissebb a lég, hogy a ko­rán kelő (mondjuk, ne ilulozzunk, ne mond­junk hajnalit, csak korán reggel ke!ő-t), ko­rán talpon levő ember kapja a legtisztább levegőt. Ezt mindenki tudja, de — sajnos — oly kevesen tudják tapasztalatból! * Mielőtt a reggellel foglalkoznánk, foglal­kozzunk mindenekelőtt az — éjszakával! Az amerikai J. Gibbon azt állítja, hogy friss levegőn, nyitott ablaknál egy órai ail- vás pontosan két órai alvásnak felel meg csukott ablak mellett, zárt szobában. Abban igaza van: feltétlenül nyitva kell tartani az ablakot! Erre rendesen ez a válasz: — Huzat van! A másik válasz pedig: — Meghűlök! Megfázom! A viszonválaszt az első felkiáltásra ugyan­csak J. Gibbon ur adja meg, aki röviden csak ennyit válaszol: — Huzat nincs! Csak babona van! A második panaszra a válasz ez: — Nyáron kell kezdeni! Amikor éjjel csak éppen hogy fölfrissül a levegő! Ez üdí­tő, hűsítő, kellemes! Nem kell .félni a leve­gőtől. Aki hozzászokik nyáron, az még té­len is hagy egy kis rést hálószobája abla­kán a friss levegőnek, hogy betóduljon. A friss levegő: jóbarát, a friss levegő: egész- / ■ * seg! Ma már nagyon sokan tudják ezt. És akik tudják, csodálkozva olvassák ezt az Írást­— Hát vannak, akik nem tudják? Bizony, sajnos, vannak. Még. mindig 'na­gyon sokan vannak! Aki a nyári hőben vé­gigmegy a városon, kapuzárás után vala­melyik utcán, megfigyelheti,, hány csukott ablak van még ma is! És már a lárma se ok, ifiért nincs zaj éjszaka az utcán. * Azt mondja könyvének elején Schmidt ur, ,,Az Én Módszerem“ világhírű szabad- tornia-rendszer föl t ad állója: — Reggel! Ki az ágyból! A régi, igazi ,,svédtornának“, még a spor­tok őskorából való svédtomának első sza­bálya: Reggel: ,,Törődj öt percet az egészséged­del!“ A reggel, a nagyon sokak által elhanya­golt reggel a legüdébb, legvidámabb szaka a napnak! Ez kétségtelen. Aki reggel föl tud kelni, magáért a reggelért, az már nagyon sokat nyert az életben azokkal szemben, akik nem tudják a nagy titkot: — Reggel legboldogabb az ember! Nemrégen halt meg egy francia, orvos, százéves korában, aki matuzsálemi életkora alatt testi és szellemi épségének, frisseségé­nek teljes birtokában volt. Arról volt neve­zetes, hogy világéletében kitünően aludt- Amidőn azt kérdezték tőle, hogy minek tulajdonítja nyugodt, egészséges álmát, azt felelte: — Azért vagyok jó alvó — mert vidám ébredő vagyok! Mintha kiegészítené ezt a „zseniális laikus a világszerte hires lyoni gyógysze­rész, ama bizonyos Coué ur, aki optimista rendszerével mindenütt a. világon híveket szerzett magának. Co-ué ur is a reggeli órák­ra teszi át outószuggesztiós módszereinek fő tétedét, mely igy hangzik: — Reggel, amidőn álmodból ébredsz, ebő dolgjod legyen 'kijelenteni: „Ma reggel min­den tekintetben sakkal jobban érzőm ma- gomat, máit tegmapT' * De vizsgáljuk meg azt: hogyan érti a svédtoma első szabálya azt, hogy: „Reggel törődj öt percet az egészségeddel!“ A tornám érti, A reggeli tornára. A tomázás reggel egyre általánosabbá lesz! Most már úgyszólván minden ország rádiója bevezette! Viszont nem köti kötni magunkat a rádióhoz, talán egyszer-kétszer tanuljak meg a gyakorlatokat a bemondás alapján. Szabadgyakorlatokát különben min­denki aetkorhat magának tetszése és ízlése ‘ szerint. Gsak egyre kell vigyázni: Túlzásba vinni nem szabad! Mindenkinek tisztában kell lennie korának, erejének teljesítőképes­ségével. Hires orvosok, jeles sportférfiak ál­landóan figyelmeztetik a «mai rohanó nem­zedéket a túlhajtott sportok veszedelmeire is! Legjobb, ha az ember orvosi vizsgálat és orvosi tanács alapján végzi a tornagya- korlatokiat. * Elég ebből öt perc? Elég. Eleinte próbára teszi a szervezetet. A fá­radság, ha csak nem hajtjuk túl a dolgokat — egészséges fáradság. Sokkal frissebb lesz az ember utána! — És akinek nincsen hozzá ideje? Ezek azok a kifogások, amelyek a túl­hajtott kényelmet leplezik. Kifogásnak — nem szabad «lennie! Megéri az az öt perc, amelyben a fizikumot foglalkoztatjuk, hogy egész napon át frissnek, fölszabadultnak, életerősnek érezzük magunkat. Tehát: kora reggel, sok levegő, friss víz, szabad mozgás, némi testgyakorlat. * Végeredmény: „Ki korán kel — aranyat lel!“ (—i.) Lenglen Suzanne a„short“e!lensége ővjaanőket a túlzott sporttól A tennisz utolérhetetlen világbajnoknoje, „az isteni Suzanne“, feltünéstkeltő cikkben óvja a nőket a nem nekik való. megerőltető versenyzéstől és — mintegy allasfogjlalasa- ruak konzekvenciájául — a short ellen nyi­latkozik. íme a cikk: — Nem bizonyos, hogy a verseny játékos győzelmét kizárólag testi és lelki kvalitások eredményezik. Nagyon sokban hozzájárul a győzelemhez a játékos gyors alkalmazkodó képessége is. Perry, aki ma a tenniszjátékosok élén áll testi 'alkatánál, fizikai tulajdonságainál és koncentráltságánál fagya a leggyorsabb játé­kos mindazok közt, akik idáig a tenisz­pályán szerepeltek. És legtöbb sikerét ennek a 'gyorsaságnak köszönheti. De ez nem je­lenti azt, hogy ezt a gyorsaságot mindig és mindenkor sikerrel érvényesithette volna. Ha- nagy meccseiben agy Fűden, vagy egy Laoorte állott volna; vele szemben, akikben igen nagy volt az alkalmazkodó képesség, mindketten azonnal látták volna, hogy Per­ry előnye játékának gyors tempójában áll, mellyel kifullaszt ja ellenfelét. De ezek a já­tékosok értettek volna ahhoz is, hogy a saját játékmódjukat érvényesítsék. Ök hamar rá­kén yszeritették volna Perryt, hogy tempó­ját az ő kényelmesebb játékvezetésükhöz mér. sékelje és minél inkább forszírozta volna Perry a tempót, annyival inkább kényszeri- tettók volna a laissubb tempóra. Ami Per- ryre naigy hátrányt jelentett volna, mert éppen kiváló atléta! tulajdonságait nem dob­hatta volna a serpenyőbe. Ma azonban nem ismerek olyan játékost, aki Perryre ilyen értelemben és ilyen mér­tékben rákényszenthetné akaratát. Egyéb­ként az a játékos, aki elsősorban jöhet szá­mításiba, mint Perry jövendőbeli legyőzője. Budge, ta fiatal amerikai, maga is gyors játé­kost. így a legközelebbi világtorna, melyben a fiatal amerikai angol játékossal fog, szem­ben állana’, a gyorsabb győzelmével fog vég­ződni. Még valamit a tenniszező nőről. Mikor Wilis-Moody kétesztendei nehéz be­tegeskedés után azonnal ismét ki tudta vívni a tenniszpályák egyik legmagasabb címét, kitűnt, hotgy a tennisz bajnoknőinek előbbi generációja olyan kvalitásokkal rendelkezett, amilyeneket a tennisz újabb bajnoknői nem tudnak felmutatni. A tennisz, a hírnév min­den mámora ellenére, melyet a bajnoknőknek juttat, a valóságban nehéz munka. Csaknem tulnehéz a nő számára, ha tornagyőzelemről van szó. Magamról tudom, milyen boldog voltam, mikor lemondtam a nyilvános tor­nákon való szereplésről és megelégedtem azzal, hogy a magam gyönyörűségére ját­szom, olyan mértékben azonban, hogy ápol­jam testemet, melyet a tenniszjáték minden­esetre egészségessé és erőssé tett és azzal, hogy megfelelő sportruhát teremtsek. De e hivatásom közben sem felejtettem el soha-, hogy a tennisz, mint tornajáték, felül­múl ja a női erőt. Amint ellene voltam an­nak, hogy a nő, akit a tenniszjáték már magában véve is eléggé elférfiositott, a szok­nyát nadrággal felcserélje, ugyanúgy megma­radtam. amellett a meggyőződésem mellett is, hogy egy erőszakolt tornatréning a nő erőit felülmúlja, sőt sokszor a férfi erők is. Hiszen még egy olyan játékos is, mint La- corte, elbukott azokon a zavarokon, melye­ket idegrendszere a forszírozott torna játék miatt szenvedett. Ugyanez volt a Cochet ese­te is. Ha tehát a férfiak, akik olyan rendkí­vüli testi erővel rendelkeztek, végül alulma­radtak a tennisz torna játék követelményei­vel szemben, mennyivel inkább áll ez a nőkre! Magától értetődön amellett vagyok, hogy a tennisz a nő 'számára szórakozás és gya­korlás legyen, hogy játékát nemes sport- szellemimel töltse meg és komoly munkával emelje, de veszedelmesnek tartom, hogy a nő, mint verseny játékos, kimerítse magát. Egy tenniszjátékos — férfit gondolok — harmincéves korára kész. Haladás ezen a koron túl nincs s előbb-utóbb megkezdődik hanyatlás. Az igazi sampion, ha csak testi- leg-lelkileg nem akar kimerülni, ebben a kor­ban vissza is vonul. Mit tegyen hát a nő, KIÁRUSÍTANI annyit jelent, mint az áru egy részét eladni! Egyszer egy évben néhány napig beszerzési áron aiul 2 GALLIA egész héten igy árusít! Brasov Piaţa Libertăţii 3 Sîhlzs Str. Reg. Maria 7, Cili. Str. Gar». Mscísksa 2. (Renner-staloial akinek erői a férfi erői mögött maradnak? Azoknak a keveseknek kivételével, akiket a természet rendkívüli tehetségekkel áldott meg, a legtöbben jól teszik, ha gyorsan bú­csút mondanak a megerőltető versenyzés­nek. Mert veszedelmeket rejteget a nakettel játszó nő számára. IRODALOM gaaaotmi zee r* rxrjqzi A Hasznos Könyvtár az Ágisz Szövetke­zet közművelődési szakosztályának a vállala­ta most már a 9. számot indítja útnak a köz- művelődési sorozat harmadik füzetét* A népnevelési havi szemle ez az írás müve a „Bujdosó fejedelmet“, II Rákóczi Ferenc életét ismerteti 60 oldalon keresztül. Szer­zője Biró Sándor, városunk református kol­légiumának jeles tanára, aki a hat tagból álló célzatosan szervezett és kizárólagos szerkesztőség egyik tagja is. Bíró Sándor ala­pos fölkészültséggel, gondos munkával, gya­korlati érzékű kiválogatással dolgozta föl az óriási anyagot a szélesebb olvasóközön­ség részére, amelybe nemcsak a népet, ha­nem az alaposabban iskolázott értelmiséget és az ifjúságot is odaképzelte. Ezért töreke­dett inkább «a« népszerű, mint a népies elő­adásra' és törekedett a Rákóczt-féle fölkelés valóban szerves megvilágítására. Bíró Sán­dor érdemes munkája elismerést, olvasást, terjesztést érdemel. Bizonyára jelentékeny iép>és előre a fölvilágosító munkában«, ame­lyet az olcsó és jó olvasmányoktól megle­hetősen elzárt tömegek érdekében az Ágisz Szövetkezet közművelődési szakosztálya folytat^ Bíró Sándor müvét, amely bizo­nyára éppen úgy megéri az újabb kiadást, mint a Hasznos Könyvtár eddig megjelent füzetei, melegen ajánljuk az olvasó közönség figyelmébe és a magunk részéről minden lehető elismerést átszolgáltahmk neki. Vegetáriánus és diétás szakácskönyvek Dr. Rusznyák István: Korszerű husnél­küli táplálkozás 99 Dr. Vincze: Vegetáriánus é$ diétás konyha 100 100 recept főzelékek és saláták készítésére 33 100 recept a burgonya elkészítéséhez 33 100 francia» tojásétel 33 100 mód a gyümölcs elkészítésére 33 100 diétás recept 33 Dr. Szerb: Diétás szakácskönyv 60 Dr. Szerb: A gyomorfekély felismerése és diétás gyógyitá;a 80 Dr. Szerb: Az epekőbetegség gyógyítása (diéta) 60 Dr. Jakab László: Hogyan éijen a cukor­beteg ember? 12$ Dr. Lukács: Hogyan éljen a vese bajos ember? 86 Angyán-Mittág: Szív, vérkeringés, vesebe­tegség diétás konyha^ 108 Ángyán-Mit tág; Gyomor-, bél-, máj-, epehólyag betegségek diétás kony­hája 108 Angyán-Mittág: Tbc. vészes vérszegénység, BosedovLór, idült székrekedés dié­tás konyhája. Soványitó és hizlaló étrendek 108 Ángyán-Mktág: A cukorbetegség étrendje 108 Kaphatók az Eíísnzék k^nyvosztá^yássasi Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azon nal szállítjuk. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. .4ij kisebbségi és emberi jogok olöiurnoae*

Next

/
Oldalképek
Tartalom