Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-18 / 164. szám
4 WEVNTÉK T9J6. fntta * 18. IGY IS Gl I'.l (A/ Ellenzék tudósítójától ' Most s akultum 11- Mádról, iiutI kergetett .i negv- \ t'llfokos linst';;, \/ aszfalt hiús ult. az emberek bizonytalanul lépkedtek, mindönki s/r- dűlésfélét érzett ős inő# akkor som csillapodtak. ha a városi öntözökoesiklxM lusst kaptak. Kihirhatatlaimak láts/iott a helyzet, nőm kaptam megnyugtató biztatást afelől, hogy a hőmérő legalább HP re esik, igy kot lehetőség közül választhattam: szó nélkül tűröm és bevárom az. ülést, amit ilyenkor a gutától kapni szoktunk, vagy elhnreolkodom a hegvek közé. Akármilyen furcsán is hangzik — utóbbit választottam és egy jól meg- termett autóbusszal errefelé vettem az irányt. Be kell vallanom, néhány elsőrangú szen- vedélvem csoportjában kitünően találja magát az autózás is —- söl, igen gyakran az autóbuszozás is. A vonattal szemben előnye, szerénv véleményem szerint, hogy határozottan érdekesebbé, kedvesebbé, hogy úgymond jam szellemesebbé és vidámabbá teszi az utat, kedélybetegeknek és fogtájós lila- i soknak igen ajánlatos, természetkedvelük- j nők direkt lenyűgöző élmény, a minden i iránt közömböseknek pedig valami, ami meg j sem mindennapi s ha hazamennek, első doi- I gnk elheneegni, hogy: képzeljétek, elgázol- j tunk egy tyúkot, vagy egy libát, de úgy kell neki, miért nem szaladt el, a sofför nem tehet róla, tülkölt épp eleget, vagy egv le- j héncsorda miatt éppen busz percet késtünk, 1 ráfeküdtek az útra és nem akartak onnan felkelni és aztán, milyen érdekes, a bámészkodó emberek közt elrobogni, a gyermekek integetnek, hol szépet, hol meg csúnyát, olykor óival, hogy majd elsüllyedek a szomszéd- nőm mosolya miatt és még ehhez hasonló- , kát és ennél különbeket is. Előfordul oly- ! kor egv kis motorhiha, vagy gumiban elő- i állott baj is. amit szakkifejezéssel defekt- I nek hívnak. Igen. előfordul ez is időnként, a mellettünk elszaladó vidámabb jármüvek utasainak nagy örömére, mert még nem láttam az ilven autókból kinéző arcok között egyetlenegyet sem. amelyik részvéttel tekintett volna a veszteglő utasokra, vagy szomorú lett volna amiatt, hogy most késnek és ki tudja mi mindent jelent ez nekik egyenként. miről késnek le, kit várakoztatnak meg. ellenben mindenkor ördögi, kaján nevetéssel széjjel húzódik a száj és felkacag a lélek: jól van, csak maradjatok. Ha idegorvos lennék, ráadásul olyan, amelyik ne csak az emberi idegrendszert, hanem a gépekét is épp olyan kitünően ismeri, a diagnózist úgy állítanám fel, hogy a defektus nem a motorban, vagy gumiban van. hanem abban az utasban, aki vihogva tovább cipel- tette magát. Csoda a hegyek közi Mindegy, a lényeges az, hogy egy ilyet kifogtam, valahol a bucsai hegyek közt. Olyan szépen és olyan hirtelen jött ez a motorhiba, hogy nem lehetett rá haragudni. Igazán észrevétlenül, de nem alattomosan, valahogy ugv tűnt nekem, mintha csak pihenne, amit nem is csodálnék, déli forróságban tüzel a nap és ntóvégre ő se kutya és rossznéven se veheti senki az ö érzékeny motor szivétől. Mondjuk, hogy igaza van és ezért rosszul esett, hogy a kocsivezető olyan világfájukról kezdett beszélni dühében, amelyeket tudomásom szerint ma sem tanítják az iskolákban. Ne bosszankodjék, mondom neki, de ő azért is bosszankodik és kijelenti, hogy ez vele ilyen helyen még nem történt meg, mire, hogy a vitát lezárjuk, kölcsönösen megállapodtunk abban, hogy ez egy rendkívüli eset és nem más, mint csoda a hegyek közt. ő azt mondta, ne vicceljek, ez nem színház, mert ő tudja jól, hogy ott játszák Molnár Ferenc kitűnő szinjátékát, dehát az legenda, ez meg komoly való és az a mult században történt, mig ez sajnos, most, miglen egy egész irodalmi vita fejlődött ki, amibe az utasok is beleszóltak. Molnár összes szereplőivel, mert bizony volt öregasszony, fiatal- asszony, paraszt, orvos, falusi pap. tanitó, földesur és beleszóltak a ragyogó díszletek is, az erdők és a fák és a — és a — és a. Legyek között Már túl vagyok rajta, nyűgödtabban irhatok az izgalmakról, meri lecsillapodtam. Egy légyraj lepett meg minket. Nem tudom miért: szándékosan-e? mert látta, hogy egy csoportban állunk és azt hitte, ránk törhet? vagy pedig kirándulni mentek, vagy tudom is én mit akartak, lehet, hogy valami lakodalmas menet volt, amire abból következtetek, hogy nagy dáridóval és zajjal jöttek, zizegéssel és zümmögéssel. És egy pillanat elég volt ahhoz, hogy ne csak minket, hanem az egész kocsi belsejét is megszállják. Nem vagyok ijedős, de igazán arra gondoltam, mit is csinálnék, ha ezek a legyek most minden teketória nélkül bemásznának az orromba, fülembe, számba, bebújnának a légzőcsövembe és elkezdenének lakmározni és anélkül, hogy védekezni tudnék, jóízűen felfalnának, még üzenni sem tudnék haza és lassan apadnék és fogynék, mint az égő faggyugvertyn, mind kevesebb és kevesebb Icmie belőlem. Hopp, megvan! megvan! — kiáltja az egyik utas és felszakitja Ikiröndjét, kiemel onnan egy nagy dobozt, legalább negyven légyfogópapirral kedveskedik, könnyű neki, légypapir utazó, teheti, de üzért kél lejt i kér egy darabért, amit természetesen gondolkozás nélkül kifizetünk, hiszen arról van szó, hogy védekeznünk kell a legyek hallatlan terrorja ellen. Néhányat kifeszitiink a kocsiban, aztán kiint ernyőkre és botokra és várjuk a felszabad i tó fejleményeket. Az utazó azt mondja, a legjobb légypapir, máské|X'n elképzelhetetlen, hogy ő képviselje. „Szinméznek és még valaminek a keveréke, szenzációs dolog, nyugodtan fogyaszthatjuk. .ló, jó, de miért nem fogdossa össze a legyeket? Rászállnak, teloszivják magukat és jóllakottat), vígan továbbröpködnek. Mi van itt? Csoda a legyek közt? . . . Az utazó szakszerűen megmagyarázza, hogy a légypapir kimondottan olyan legyek részére készült, amelyek a lakásokban röpködnek, de ki számított arra, hogy a hegyek közt legyek lepik meg az embert, ha ő tudta volna, másvalamit is adagol látott volna hozzá és akkor az eredmény garantálva. Megfogtam egy ilyen legyei és hosszasan néztem. Nem tudom a rovartani nevét, nem is fontos, elkeresztelem én, mától kezdve szemtelenke. vagy bosszantóka, vagy még kedvesebb neve lesz, mert megérdemli. Majdnem úgy néz ki, mint a mi házilegyünk, csak nagyobb és hosszú, a testénél kétszer nagyobb szárnyakkal. Egyébként éppen olyan lehetetlen figura, mint amit általában ismerünk. A néma levente A kocsi rendbejött, indulhattunk tovább, a becsapódó levegő kizavarta a legyeket. Tőlem balra egy harminc év körüli férfi és mellette egy fiatal leány iilt. Egész utón beszélgettek, meg nem pihentek egy percre sem. A férfi kezében egy könyv, Heltai kitűnő vigjátéka: a Néma levente volt s ez kapóra jött, mert részleteket olvashatott fel belőle szomszédnőjének. A leánynak ez meglehetősen kellemetlen volt. eh* a fiatal barátunk nyugtatta, hogy senki sem figyel oda s különben is, aki u hátuk mögött ül, az is egy néma levente, sőt süketnéma levente, ő ismeri, egyetlen kukkot sem hall és nem beszél, amiatt nyugodtak lehetnek. De meg kell hallgatnia Heltai verselését, hisz olyan szép. Gondoljon arra, hogy maga Zilia Duca, nemes olasz, hölgy, inig én Agádi (Péter magyar vagyok, a sof- főr Beppó, a csatlósom, az a kopasz ur i>odig Piribi, az udvari bolond. Ne okoskodjék, mindjárt el kell válnunk, senki sem tudja, hogy itt ismerkedtünk össze, tehát, figyelje csak: Itt iPiemontban régi hagyomány Sok százados, ártatlan népszokás Ks megható és kedves szép szokás, Hogy amikor a vendég utrakel. Nagy útra, melyről többé vissza nem tér A ház úrnője, mintha volna testvér. Testvéri csókkal búcsúztatja el. Hát engem is utarnra igy eressz! Csókolj meg Zilia! Kérésein csak ez! — Nagyon szép ez a Heltai-darab! — mondja a leány — de ne olvasson többet, mindenki idefigyel, látja, az a férfi a háta- megett mosolyog is. — Melyik? Ez a néma levente? — kérdi foga közt — az a szürkeruhás, slipsznyak- kendös pasas? Hiszen ennek tapló van a fülében, nincs mitől tartania, egyébként is. Tragédia A következő szót már nem tudta kimondani: a slipsznyakkendő felemelkedett, egy jobbkar előrenyult, ügyesen megkerülte barátunk fülét és mint valami katonazenekar réztányérja rácsapott a heveskedö és levente«» ur arcára. Hogy találóan fejezzem ki magam s némi kapcsolat legyen a beszéd tárgya és a történet közt: a néma levente. Volt szökdösés, ugrálás, majd megmuta- tomozás és hasonló teljesítési Ígéretek, aminek beváltásánál sajnos nem lehetek jelen, mert feltételes jövőben vsait megénekelve s nem volt komolyan megbeszélve az, hogy hol és mikor lesz lebonyolítva. Az autóbusz nemsokára megállt. A fiatalember kiszállt s csendben magával vitte könyvét és a pofont, amit irodalmi működéséért kapott. Jenei József. Julius 20-ikátt indul el Görögországból az olimpiai fáklyás staiéía Hói országon kérésziül vezel a világ legnagyobb futóversenye.— Magyarországon julius 28-ikán és 29-ikén futnak kérésziül a 3000 hm.-es staféta résztvevői. — Az amerikai rádió a stafétafutás magyarországi részéről ad helyszíni közvetítést. — Az első modern olimpia maraíhoni bajnoka repülőgépen viszi az olimpia babérágát — Berlinbe RUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Olimpiai lázban! ég n világ... Egyetlen eddigi olimpia iránt sem nyilvánul meg olyan széleskörű érdeklődés, mint a mostani, tizenegyedik olimpiai játékok iránt, amelynek rendezését és lebonyolításit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinre bizta. A nagy érdeklődés érthető oka mindenekelőtt az a körülmény, hogy Európában — Amsterdamban — nyolc esztendővel ezelőtt rendeztek utoljára olimpiát. Berlin centrális fekvése egyben könnyű megközelíthetőséget jent, aránylag kevés költségből meg lehet járni a német fővárost, elsősorban tehát ez a magyarázata annak, hogy a tizenegyedik i olimpiai játékokra — ötvenhárom ország rekord no vezése futott be. * Augusztus elsején kezdődik a berlini olimpia, amelynek grandiózus, érdekes cs újszerű nyitánya lesz az a fáklyás stafétafutás, mely Olymipiából, a régi, belén olimpiai játékok klasszikus földjéről indul Berlinbe, bogy a stadionban lángra lobbantsa az olimpiai tüzel. Mi ez az olimpiai tűz? A modem olimpiai játékok ünnepi megnyitását teatraíis külsőségek kisérik. A megnyitó ünnepségeken húzzák fel a stadion árbocára az ötkarikás olimpiai fehér lobogót, j babérágat tűznek az olimpiai oltárra, a megnyitás pillanatában ezer és ezer fehér galambot eresztenek fel és e keleti stadion felett lángra lobbant jak az olimpiai tüze, mely lobogva ég az olimpiai játékok egész tartama alatt s az utolsó nap záróünnepségén! oltják ki, amikor bevonják az olimpiai lobogót is, hogy négy évvel később más városban, más stadionban s talán más világrészben gyűljön ki ismét az olimpiai láng és lobogjon az ötkarikás fehér zászló. Az eddigi olimpiai játékokon az olimpiai tüzet mindig sablonosán gyújtották meg: a berlini olimpia azonban ezzel kapcsolatban gyönyörű gondolatot vált valóra, amikor az ősi küzdelmek klasszikus földjéről hozatja el az olimpiai tüzet felrobbantó lángot Berlinbe. Az olimpiai fáklya háromezer kilométeres j utján hét országon s mintegy négyezer ké- i zen keresztül jut el Berlinbe. Az útirány: Olympia, Athén, Delphi, Szaloniki, Szófia, Belgrád, Budapest, Bécs, Prága, Drezda és Berlin. A háromezer kilométeres futás tizenkét napig tart: az első futó julius 20-ikán indul Olympiából s az utolsó augusztus elsején délben tizenkét órakor érkezik meg Berlinbe. Egy-egv futó átlagban nyolcszáz méteren keresztül viszi az olimpiai fáklyát, amely rozsdamentes acélból készült s különleges készítési módja megakadályozza, hogy futás közben átmelegedjék, lángja pedig a legnagyobb viharban, szélben vagy esőben sem alszik el. * A háromezer kilométeres olimpiai fáklyás staféta lebonyolításán óriási apparátus dolgozik. Érthető is, hiszen kétségtelenül ez lesz a világ eddigi legnagyobb sporteseménye. — Grandiózus futóverseny: négyezer résztvevővel, legalább kétezer rendezővel s a hét országon keresztül milliók és milliók nézik az olimpiai futás egyes részleteit. Szinte szünet nélkül, éjjel-nappal futják le, tizenkét napon keresztül, négyezer kézben folyamatosan kézről-kézre vándorol a lobogó fáklya. A berlini olimpiai játékok rendezősége a világ legnagyobb stafétájának lebonyolításánál segítségül liivta az egyes országok sportszövetségeit, igy Magyarországon az Országos Testnevelési Tanács és a Magyar Atlétikai Szövetség közös rendezésében bonyolódik le a nagy verseny magyar földre eső ■részlete s ennek a nagy munkának: Szerelemhegyi Jenő dr., a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke a „vezérkari főnöke“. Kezében fut össze a szervezés minden szála, a munkát már szeptemberben megkezdték, több Ízben bejártaik az egész terepet, ahol a futók keresztülmennek, lemérték a távolságot, kijelölték a váltóhelyeket s ma már a futás egész útvonalán minden kilométerkö1- vön szerepel valami speciális jelzés, amely az ezen a részen menő futót jelenti. * A fáklyás staféta magyarországi részének lebonyolításáról Szerelemhegyi Jenő dr. a következő érdekességeket mondotta el: — Magyarország 386 kilométeres távolsággal szerepel az olimpiai fáklyás staféta 3000 kilométerében s ezt a távolságot két nap alatt, julius 28 án hi 20-én teszik meg .i In lók, »zéim/érátt uikrtegy mgyszázaii. — Julim 28-án r»ígg<d uyole órakor ért* zik ;i magyar határia, Horg<»*-.ra i jugo zl:i vök utolsó futója, aki az olimpiai IákJyát átnyújtja az első magyar futónak. Hl egy kis ünnepség lesz, a horgos) vám ház előtt oliin piai oltárt emelünk, amely előtt eljátsszak a magyar és olimpiai lummi.szt, a rövid ünnep ség után IHídig a szeged ro-.zkei vonalon útnak indul az első magyar futó, aki minden valószínűség szerint Shvoy Kálmán volt •-,/<• tfedi dondárparancsnok lesz, mint a szegedi kerület országgyűlési képviselője, Shvoy Kálmán — éppen úgy, mint később egyes várorsokl/an a városi előkelőségek s a régi olimpiai bajnokok csak szimbólikus résztvevője lesz a háromezer kilométeres (utasnak, néhány lépést tesz a lobogó fáklyával, azután átnyújtja a fiatal generáció egyik gyorsilábu futójának. — Az olimpiai futás magyarországi első nagyobb állomása Szeged lesz, ahol a Széchényi-téren, a városháza előtt rendeznek rövid, tízperces ünnepséget, aztán máris uj kézilx* vándorol a 'fáklya és viszik tovább Kisteleken, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Lajosmizsén, Örkényen, Soroksáron keresztül Budapest felé. * — Budapest határában a főváros egyik vezetője varja az olimpiai staféát, amely u Bor áros-téren keresztül a Ferenc-köruton és Józ.sef-körúton luilnd, a Nemzeti Színháznál lefordul a Rákóczi-utra, majd a Thökölv- és az Aréna-utra és este fél kilenckor érkezik a MilYii'unii-emlékhez, a Hősök Terére, ahol a .stafétafutás programjában másfél órás ünnepség szerepel. A beosztás szerint a Hősök Tere előtfi utolsó métereket a múlt egyik neves magyar olimpiai nagysága teszi meg. — A Hősök Terén tribünöket emc'n es ének- és zenekarok szerepelnek, Liszt egyik ünnepi szerzeményét játsszák, a főváros részéröl Liber Endre alpolgármester vagy Felkay Ferenc tanácsnok, a Magyar Atlétikai Szövetség nevében pedig Takách-Tolvay JÓ7_sef gróf, a szövetség társelnöke mond beszédet. Az olimpiai fáklya mellett a régi magyar olimpikonok állnak sorfalat s az ünnepséget nemcsak a magyar rádió közvetíti, hanem közvetlen helyszíni közvetítést od az amerikai rádió is, amely az olimpiai staféta- futás budapesti ünnepségét választotta ki közvetítésre. — Este tiz órakor indul tovább a Hősök Teréről az olimpiai staféta, végigfutja az Andrássy-utaf, a Tisza Istvá-n-utcát, átmegy a Lánchídon, aztán a Fő-utcán, Zsigmond- téren, Lajos-utcán és Bécsi-uton keresztül a Bécs felé vezető országúton halad. A magyar földet az autóut határállomásánál, Honvát- járfalun- hagyja el, itt az utolsó futó Köhler Jenő dr., a székesfehérvári törvényszék elnöke lesz, aki a magyar és az osztrák határ érintkezésénél adja át az olimpiai fáklyát Ausztria első futójának — dr. Theodor Schmidtnek. az osztrák testnevelési tanács elnökének. Ennek a váltásnak is meg van a pontos terminusa: julius 29-én délután fél négykor lesz s ettől kezdve osztrák területen viszik tovább az olimpiai lángot Berlin felé. * A berlini olimpia nemcsak az olimpiai tüzet hozatja el a hellén földről, hanem az olimpiai játékok klasszikus földjéről, Olympia szent ligetéből kerül Berlinbe taz a babérág is, amely a győztesek szimbóluma. Az olimpiai tüzet négyezer futó viszi a német fővárosba, az olimpiai babérágat repülőgépen hozzák, de aki hozza, rendkívül érdekes személyiség: Spyros Louis, az 1896-ban Athénben, első ízben megrendezett modem olimpiai játékok görög hőse, az első marathoni futóverseny győztese. Negyven év előtt a hellén född ön nem volt népszerűbb ember Spyros Louisnál. A legendás görög katona emlékezetére — aki Ma- rathonból Athénbe futott, hogy a görögöknek a perzsák fölött aratott nagy győzelmét hírül adja — a modem olimpiai játékok programjába felvették a marathoni futást is, amely azóta is minden olimpia egyik legnagyobb érdeklődést keltő száma. A görögök 1896-ban nemzeti üg}'et csináltak abból, hogy ezt a versenyszámot görög atléta nyerje, nagy jutalmat ígértek annak a görög versenyzőnek, aki ä negyvenkilométeres táv céljába elsőnek érkezik be. A görögök vágya teljesedett, a nagy versenyt az Athén melletti Marosi falu egyszerű pos-takiildönoe: Spyros Louis nyerte meg. Spyros Louis negyven év előtt daliás, fiatal, szívós sportember volt — ma ráncos arcú, fáradt, öregedő ember, polgári foglalkozására nézve szikvizgyáros Athéniben. Negyven év előtt körülötte vibarzott az athéni márványstadion lelkesedése, a legnagyobb ünneplés feléje szállt, ahogy befutott a marathoni táiv céljába, az emberek a vál- lukra kaptáik és diadalmenetben hordozták körül. Negyven év után az első modern olimpiai játékok hőse repülőgépre ül és Olympia szent ligetéből tépett babérággal megjelenik Berliniben. A múlt hódol a jelen előtt. .. Pánczét Lajos*
