Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-16 / 162. szám

'■jé fi' TAXA POŞTALA PLĂTITĂ Ibi NUMERAR No. 141.163/1919. ÄRA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Cale»Motiiior 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — I^éicim: Cluj, postafiók 80. MAGVA# POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetés \ 840 lej, — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 440 évente ■ Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókulönbözettel több LVII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM.-CSÜ TÖRTÖK 1936. JULIUS 16. Győzött Titulescu álláspontja felles a megegyezés a kormány és a külügy­miniszter közölt. — Mii ír a Buturssti-I sasié? A nagy hítkoz6f már mint Tatarescu, nemsokára városunkban érkezik, hogy felevenitse régebbi szokását: a repülő minisztertanácsot. A kitűnő talál­mányt rengeteg eredménnyel. Nagy beszédet fog mondani, mint a múltban és elismétli, amiket üt és másutt már az unalomig el­mondott, mert ugyanazt szokta csépelni és csakugyan meg is valósítja, mi a hatalmát megtámasztja, viszont ígéretképpen a jégre teszi el, ami csupán kirakat versenybe való holmi, teszem a kisebbségi jogvédelem. A repülő minisztertanács során ismét ki fog rândului a mócok vidékére s a helyszínén fogja megállapítani a tennivalókat, amellyel az érdemes és értékes népelem sorsán segí­teni kellene már annyi esztendő óta a más­féléves vagy régebbi fogadalom szellemében. Szóval tökéletesen ismerjük már a rendezést és a müsordarabokat. A repülő miniszterta­náccsal kapcsos öntisztelő vallomások és kikencézett Ígéretek e szerint nem izgrrtják a kandiságunkat. De remélhetünk újdonsá­gokat és csemegéket. Bevalljuk bűnös vá­gyunkat, várjuk ezeket: A uagy birkózó pon­tozással és más ügyeskedések révén elért győzelme kéjes és zsíros föltálalását. Ami­kor megtudjuk, hogyan diadalmaskodott a görög szabad stil alkalmazásával az óliberá­lis párt közgyűlésén az öreg viador, a párt­elnök fölött, akit karonfogva vezetett a gyű­lés színpadára és átvette az aranyszegélyü ezüst-érmet, a párt örökös főtitkárságát az idült vezérlet e segédletét cum iure succes- sionis. És megtudjuk, miként győzött a Ti- tutescu körül kerekedett bírókban, amelyben tulajdonkép se győző, se legyőzött nincs, mert az történt, aminek most egyenes vo­nalban történni kell és eddig is történt, de ^ veszélyes kanyargásokkal, ámbár a külügy­miniszter nyílt tettei és pontos követelései nem egyeztek meg mindenben és ezentúl is aligha fognak egyezni a miniszterelnök nyílt fogadalmával és palástolt cselekedeteivel. Mint ahogy a mellékelt főábra, a már en­gedélyezett magyarpárti országos közgyűlés váratlan betiltása is bizonyítja. És amiről nem lesz alkalmunk Tatarescutól szemiől- szembe megkérdezni, miért is vonták vissza e szokásos, törvényes, ártatlan szokásnál: az engedélyét, amelyről mindég a hűséges hódo­lat meleg sürgönye száll a királyi trónushoz, sőt barátságos üdvözlet a kormány elnökhöz és felelős társaihoz. Szóval a belső hajlandó­ságunk jóleső jelzése és panaszkodva kérve a törvényes jog alapján a törvények, az igazság, a jog, a megértés lehetősé­gébe vetett hitnek ez a kifejezése. Megkérdez­het nők, miért vonták vissza pár nappal a kormánypárt nagy közgyűlése után az enge­délyt, ami az egyenlő elbánás és az állam- polgári jogosultság különbözőségeire figyel­meztet és miért hivatkoztak ,/z zavaros vi­szonyokra“, mikor szélső jobboldali pártok gyülésezései szabadon halászhatnak a zava­rosban? Amikor a Titulescu-féle érdek be­avatkozása valószínűleg a veszélyes kilengé­sek ellen szólt. Okos dolog lenne kérdezni, ha már meg kellett esnie a betiltásnak, mi­ért fulius 11-én történt meg, a Genfből ér­kező Titulescu valószínűleg genfi politikájá­nak az első harci napján, amikor a világ közvéleménye a német—osztrák megegyezés eseményeit firtatta, mert így fölöslegesen iz­gató föltevésekre is adnak alkalmat oda­kint? A nyilatkozás határoltsága folytán nem foglalkozunk tovább ezzel a kérdéssel — van-e értelme figyelembe nem vett sajtó­ban? —, csak éppen még a saját számlánkra jegyezzük, hogy ne érdeklődjünk tovább, ha Tatarescu esetleg ismét kitér a kisebbségi > jogvédelemre. Fölösleges fáradtság lenne. Inkább hallgassuk meg az árverésünket. Mert, ha nekünk is mondaná, mint ahogy nem teszi, mert maguknak és a világnak mondja, úgyis csak arra gondolnánk, beszél, de hát a valóság az, hogy a szólás-szabadság is korlátozott, mert ennek legfőbb lehetősége a magyar kisebbség közgyűlése, honnét mesz- szire ér a szó. Ez a közgyűlés más, mint a tervezett szász népszavazás, amelyet a nagy birkózó szintén betiltott. Igaz, hogy nem is kértek engedélyt reá. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bucuresti-i lapok jelentése szerint külföldön is nagy jelentőséget tulajdonítanak Titulescu külügyminiszter váratlan hazautazásának, mely a genfi és montreuxi események lezaj­lása után éppen azon a napon történt, midőn a német—osztrák megegyezés hire kipattant, A Lupta rámutat arra, hogy nem titok Titu­lescu állásfoglalása. A külügyminiszter — írja a lap — nem hágj" fel módszerével. Nem elégszik meg annyival, hogy a parlament megtap­solja s arra törekszik, hogy az alkotmá­nyos tényezőkön kívül az összes vezér- politikusok helybenhagyását megszerezze magának. Ezzel magyarázza a Lupta azt az eszmecse­rét, melyet Titulescu időnként a pártvezé­rekkel folytat, miközben felvilágosítja őket a nemzetközi helyzetről. — Csupán egy külpolitikát szolgálunk — folytatja a lap — mégsem lehet tagadni, hogy vannak a pártvezérek között néhá- nyan, akik összeköttetésben állanak ugyan Titulescuval, mégis bizonyos fenntartásokat hangoztatnak s igy kedvezőtlen benyomást keltenek kül­földön. Amilyen eredeti elveket hirdetnek ezek a belpolitikában, épp oly eredetiek szeretné­nek maradni külpolitikai téren is. Az egyik pártvezér például kijelenti, hogy nem a de­mokrata Franciaország, de La Rocque ezre­des tetszik neki, mások Hitlert dicsői tik. Vannak, akik Mussoliniért lelkesednek s A külközélet tegnap csak egyetlen hatá­rozatot hozott: áthidaló megállapodást a tengerszorosok ügyében. Egyébként a világ diplomáciája és sajtója továbbra is a német —osztrák megegyezés értelmezésével foglal­kozott: lassan kereste a következmények körvonalait és szőtte érthető képzelgéseit. Egy pillanatra Páris felé fordult a figyelem, hol a Blum-kormány óriási erőfeszítéseket tett, hogy a nemzeti ünnepen a jobb és bal­oldal összeütközéseit megakadályozza, ami a spanyolországi szélsőségekre való tekintettej is várható volt. A nap elég nyugodtan telt el, csak a vidéken voltak kisebb összeütköi- zések és Párisban este két kisebb csoport verekedett; a legjelentősebb részlet volt Weygand tábornok kiáltványa, amely szerint Németország nyilvánvalóan készül a nyugati háborúra, ezért az egységes, valóban haza­fias szellem tartozik őriál 1 ni Franciaország biztonsága mellett; ez a szózat égjébkép a diktatúrára várakozó Tardieu-é és Cbappeé is volt. Természetesen a legutóbbi esemé­nyek miatt még mindig bizonytalan a brüsz>- szelt Locarno-értekezlet ideje és menete. El­lentétek vannak Franciaország és Anglia kö­zött e tekintetben. A német—osztrák kérdés azért panaszkodnak, mert kommunista ura­lom van Franciaországban. Szükség van te­hát a belpolitika revíziójára, hogy elébe vág- 1 junk a kalandoknak. Nem az osztrák— 1 német megegyezés, hanem az riaszt ben­nünket, hogy a parancsuralmi blokk Cenfet és a világbékét szabotálja. A Lupta jelentéséből a most folyó tárgya­lások anyagára nézve pontos képet alkot­hatunk magunknak. Lázas tanácskozások Az Ellenzék tegnapi számában pontosan beszámoltunk azokról a lázas tanácskozá­sokról, melyeket a fáradtságot nem ismerő külügyminiszter Bucuresti-ben folytatott. A tanácskozások során tegnap délután Titules­cu, Tătărescu miniszterelnök, Antonescu és Inculet miniszterek ismételten megbeszélést ►ártották, majd az est folyamán Dinu Bra- tianu, a liberális párt elnöke tett látogatást a külügyminiszter lakásán. A Curentul jelentése szerint teljes megegyezés jött létre a kormány és Titulescu között úgy a követendő külpoli­tikai irányvonalra, mint azokra a belügyi rendszabályokra vonatkozóan, melyek a külpolitikát is közelről érintik. Iamandi miniszter tegnap politikai barátai előtt kijelentette, hogy a kormány minden akadályt elhárított utjából és tovább foly­tatja munkáját. Politikai körökben feltűnt, hogy Maniu Bucuresti-i útját az időközben nyert újabb 1 értesülések után Cluj-on félbeszakította. I különösen a klsantantot Izgatja. Hodzsa ! bécsi útját magánjellegűnek igyekeznek fel- j tüntetni, mindamellett kétségtelen, bőgj' a római egyezmény és a dunavölgyi kérdésben ! tárgyalt. Titulescu óriási erőfeszítéseket vé­gez, hogy az összes pártvezérek segítségével a taktikázásra hajló irányzatot a legszilár­dabb határozottsággal a francia vonalra ál­lítsa teljesen és igy hathatósan fáradozhas- sék a kisantant megmentésén, amelynek egységét Prága is, Befgrád Is nemi ködbe burkoltak legutóbb, továbbá legalább a jelenlegi hely­zetben tartsa össze a Balkán-szövetséget, amelyben legutóbb Olaszországra és Albá­niára való tekintettel Görögország fenntar­tásokkal élt. Általában az a meggyőződés, hogy a né­met—osztrák megegyezés tulajdonképen Ausztriának már hitlerizálása és lényegileg az Anschluss is megtörtént. A külön rendi és katolikus szellemű osztrák kormányzat valójában nem sokat jelent és akár három, akár több évre kapcsolódott ki a Habsburg- restauráció, ennek sorsa feltétlenül Hitlertől fog függenl. A helyzet hasonlítani fog ahhoz, • ‘ «ml Danylgfam már folyik, ahol fültartóztat- ' 1 Bucuresti-i lapok nem tartják kizártnak, hogy Titulescu külügyminiszter még néhány napot tölt az országban, aztán nyári szabad­ságára Cap Martinba utazik. A Capitala ér­tesülése szerint a jövő hét folyamán a kis­antant és Balkán-szövetség tanácsait kon­ferenciára hívják össze, hogy az összes kül­ügyi kérdéseket megvitassák. Minisztertanács Párisból érkező jelentések szerint a fran­cia lapok részletesen foglalkoznak Titulescu Bucuresti-i tanácskozásaival. A Havas-iroda befejezettnek tekinti a tárgyalásokat azzal, hogy Titulescu teljes elégtételt kapott. Bucuresti-ben még nem ismerik a Titulescu és a kormány között létrejött megegyezés részleteit Valószínűnek tartják, hogy a kor­mány tagjai minisztertanácsot tartanak, mel­lyen Titulescu is megjelenik és beszámolót tart tevékenységéről. A minisztertanács az­tán a külügyminiszteri jelentést mjnden megjegyzés nélkül tudomásul veszi. A Tempo jelentése szerint a semmitőszék hétfőn foglalkozott azzal a bejelentéssel, mely Titulescu jogszerinti szenátorságának elismerésére vonatkozik. A legfelsőbb bíró­ság a bejelentés alapján Titulescut jogszerinti szenátornak nyilvá­nította. A lap megjegyzi, hogy a külügyminiszter minden eshetőségre készen igy megfelelő he­lyet biztosított magának a román közvéle­mény tájékoztatásában és irányításában. hatatlanul halad előre Greiser szenátusi el­nök vezetésével a gleichschaltolás és a Nép- szövetségtől való függetlenités, bár Leister- nek, a Népszövetség ir főinegbizottjának az ottlétét nem akadályozzák meg és Lengyel- ország gazdasági érdekeit is teljes megértés­sel kezelik. A tárgjilagos közvélemény azon­ban még mindig nem mer levonni végső következtetéseket és abban a meggyőződés ben van, hogj' a brüsszeli tanácskozás dönti el Európa jövendő sorsát. Ha itt helyreállít­ják a nagjantantot Olaszország nélkül, ami­nek a feltétele azonban, hogy Anglia végleg letegyren a német rokonszenvről és a Blum- kormány határozottabb külpolitikát folytas­son. így újabb egyensúly jöhet létre és el- odázódhatik minden veszéljresebb konflik­tus, bár ez az egyensúly már nem a nép- szövetségi hatalmak és népszövetségi politi­ka olyan erejét fejezné ki, mint aminő volt a jugoszláv—magyar viszály elsimítása és a keletafrikai háború kitörését megelőző idők­ben, illetve Németországnak a lefegyverezési értekezletről és a Népszövetségből való kivá­lása előtt. Ideiglenes megegyezés jött léire Monireuxban VáraiÍssiu! enyhül a helyzet a DsrJaneüa-édekezIeien. — A oémet—osztrák megegyezés külpolitikai hatása íi'olvJUüé" j Ä» oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom