Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-02 / 150. szám

1936 /ul 1 us 2. KBBHÉBBSSZT *> Botrány az érettségin Vezető politikusok támadása a Bacauri érettségi bizottság eilen BAC AU (Radar.) Több politikusból, valamint a város polgármesteréből és a oárme- gyei prefektusból álló csoport tegnapelőtt megjelent ° helybeli főgimnáziumban, átnéz­ték az érettségire jelentkezettek Írásbeli dolgozatait, majd megsemmisítették azokat. Megtá­madták a vizsgabizottság tagjait. A megrémült tanárok a főgimnázium egyik tantermébe menekültek, ahol eltorlaszolták az ajtót. A vizsgabizottság telefonon értesítette az esemé­nyekről a közoktatásügyi minisztériumot. A minisztérium részéről Valaori főtitkárt küldték ki a helyszínre, hogy az ügyben a vizsgálatot lefolytassa. Élénk vitákra ad alkalmat a belpolitikában Maniu beszéde „Minden állampolgár becsülete és munkája arányában vegye ki részét az ország gazdagságából" H a tudná... • . . hogy, fogainak é’p^ége milyen nagy mértékben be­folyásolja egészségi állapotát és közérzetét. . . ... es hogy, az ép fogak nem csak egészségét, hanem CSALÁDI BOLDOGSÁGÁT! is biztosítják, akkor . . . Ookleat nagyobb sufyf helyezne a helyes fogápolésral Mindennapi, rendszeres fog­ápolási—különösen ODOL-fog- péppel—nemcsak egészségünk védelmében, hanem környe­zetünkkel szemben is, első­rendű kötelességünk. AZ ÁPOLATLAN SZÁJ MEGZAVARJA A J Ö H ANGU LATOT, közérzete rossz, testi és lelki egyensúlya megbomlik. Szájá­ban állandó erjedési folyamat »an, a képződd savak észrevét­lenül megtámadják a fogzo­máncot és fogakat megtámadó fogszut okoznak. Rossz szájszag lép fel, ami nemcsak az idegen emberekkel való társalgásban, hanem a legközelebbi hozzá­tartozóival való érintkezésbe« is zavarja. v Általános keUetoefle«^közérzet ép fal CSAKIS „OtfOIA'iFOG^EPPEL VALÓ MINDENNAPI fOGAPOLÁS AKADÁLYOZZA MEG A ROSSZ SZÁJSZAGOT. TISZTÍTJA IS-EPEN TARTJA FOGAIT. F O G P E P Isméi elh a községi Készül az aj vízvezetéki szabály rendelet-BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Politikai köröket ma is Maniu beszéde fog­lalkoztatja. Maniu szavait úgy értelmezték, hogy gazdasági és szociális programot alkq- tott a Kárpátokon túl lévő nemzeti paraszt­párti tagozatok számára. A program lényege a trösztök megszüntetése és a nagyipari vál­lalatok, valamint a jegybank áliammitása volna amerikai, német, olasz mintára. 'Maniu tehát — Írja a iNationalu Nou — állami szo­cializmust akar annak dacára, hogy ez az általa elitéit diktatúrával rendelkező álla­mokban van megvalósítva. , A ható* (Megírta az Ellenzék, bogy a Vint-i nép- gyűlés után bankettet rendeztek 'Mánia tisz­teletére, melyen dr. Valér Moldovan indít­ványt terjesztett elő arra nézve, hogyan és milyen keretek között lehetne .Maniu elveit népszerüsiteni. Az indítvány nagy riadalmat keltett a nemz éti-parasztpárt Maniu-ellenes szárnyában s iMihaiache maga kért magya­rázatot a Chij-i tagozat vezetőségétől erre vonatkozóan. A Patria ennek folytán szük­ségesnek látta leszögezni a következőket: — A Valér Moldovan dr. által felolvasott indítvány nem egyéb, mint a közvélemény tolmácsolója, mely igen jellemző a tömegek felfogására s igy az idők bizonyítéka. A szö­veg nem jelentett határozati javaslatot, nem volt letárgyalva s nem képezhette döntés tárgyát a páttagozatban. Uj párfcsdapitás? A Naţionalul Nou véleménye szerint Ma­niu csak formailag van a nemzeti-paraszt- pártban, a valóságban uj pártot alkotott, uj programot adott s uj megyei és központi szervezkedés alapját vetette meg a Vint-i zászlóbontással. A Patria felsorolja azoknak a politikusok­nak nevét, akik Maniu ünneplésére Vint-re utaztak. Ezek között a következők szerepel­nek a Cluj-i tagozatból: Dr. Aurél .Socol, Adonis Popov, Vaier Moldovan, dr. Gheorghe Uragos, dr. Simeon Nemes, dr. Alex. Borza, dr. Val. Porutiu, dr. Traian Pop, Vladimir Ghidionescu, dr. Sirnion Tămas, dr. Popo- vici, dr. V. Jinga, dr. Elaviu Lanrentiu, dr. M. Kernbach, dr. Petru Vlad, dr. Vaier Ci- moca, dr. Ardelean Jacob, dr. luliu Oros, dr. Pompei Rächitan, dr. Zaharia Boila, dr. Aurel Buteanu, dr. Liviu Pop, dr. loan Goia, Aug. Maior, Pampu, N. Drägulescu, dr. Vic­tor Pop, dr. Ilie Camil, dr. Al. Topán, dr. Sabo Dănilă, C. (Demeter, T. Bugnariu, V. Dalea, C. Albu, T. Orosfăianu, I. Dragomir, V. Iliesiu, I. Olteanu, dr. Const. Hagea. I. Dragomir, Ion Gostea, iN. Buta, Corneliu Co- posu, dr. Emil Peteanu, dr. Victor Peteanu, Patriciu Curea, Ocneanoviciu P., dr. loan Prodan, dr. Torna Aurel, Novac, T. Ardevan, luliu Sabou, N. Mezincescu, Ioanes, dr. Va­ier Ciomac, Camil Suciu, Bucur Schiopu, Augustin Tătar és mások. Az Adeverul rámutat arra, hogy Maniu hivei leszögezték, nincs szó pártonkivüli akcióról, hanem a párt tömegeinek offen- zívájáról a demokrácia érdekében és ennek az ügynek támogatásáról, melyért elsősorban maga Mihalache harcol. Mihalache még a délelőtt dr. Lupu barátaival is tárgyalt, akik. tájékoztatták Lupu és Madgearu párisi és genfi útjáról. Mihalache teljes egyetértést juttatott kifejezésre. Maniu második beszéde Az Adeverul részletesen ismerteti Maniu második beszédét, melyet a Vint-i gyűlés után Alba-Julia-n fehér asztal mellett tar­tott. Ez a beszéd ki egészítette a Vint-en mon­dottakat. Az anya és feleség nemes hivatásának mél­tatásával kezdte, a család erkölcsi alapjával foglalkozott, majd áttért a nacionalizmus kérdésére. — Különféle formákat keresnek a román érzés kifejezésére — mondotta. — iMi a kö­vetkező formát választjuk: Mindenkinek jo­gát tiszteletben tartjuk. Becsületet akarunk vinni a román társa­ságba. Jó erkölcsöket akarnak és törvé­nyes utón tesszük kezünket az ország gaz­dagságára. Nincs megengedve az, hogy mi románok 1(8 évvel az egyesülés után >— szegényebbek, legyünk, mint voltunk. Nincs megengedve, hogy străin kézben legyen az ország vagyo­na. A nép ura akar lenni a termelésnek, ezt törvényes utón, mások jogainak sérelme nél­kül akarjuk elérni. rM wvafaddgCfe-feérta'* — Mit akarnak mások? 9Líj teóriákat talál­nak ki, bogy a termelést és kincseket vaiah­arány szerint osszák szét az országban. Azt akarják, hogy a román ember aránylagosan legyen a străin ipar és töke szolgálatában. Lehetséges ez? Már maga az elnevezés is hibás, mert a „valah" szó szolgaságot és csúfságot jelent. Az elnevezés annak bizo­nyítéka, hogy ma is szolgai felfogás van fe­jükben. A római polgár kifejezés értelmében akarunk románok lenni. „Mit akarónk ?" — Az egész ország törvényes rendszerét meg akarjuk változtatni, hogy az igazság mindenkinek szóJjon. Nem engedhetjük meg, hogy dinnyeszeletek módján osszák fed a nemzet testét, csupán a véráldozatok mennyi­sége lehet irányadó, melyet a nép az állam megalkotása körül hozott. Ez azonban nem jelenti, hogy üldözzünk másokat. Minden állampolgár becsülete és munkája arányában vegye ki részét az or­szág gazdaságából. Élünk és dolgozunk. Elit élem az igazságta­lanságot , ha fenntről jön és az alulról feltörő erőszakot. A politikai Setet és az állam éle­tét nem lehet csendőrszuronyokfcal intézni, sem furkósbottal, mely ma az egyik, holnap a másik csoport kezébe kerül. Lehetnek ne­héz ügyek, de az egyszerű kérdéseket igen könnyen lehet elintézni. ' Áldozatok — Sért, hogy Ardeal és Banat évszázados áldozatai nincsenek kellő figyelemre méltat­va. Nem veszik számba, mit adott Nagyro- mánia megalkotására. Minden jötfment bí­rálhat. Jó álláshoz jutnak. Baj, hogy mindig a szívre gondolunk, mig ők zsebükre gondol­nak. Az altruizmus kell irányadó legyen min­denben. A dolog igy tovább nem mehet, nem engedhetjük, hogy a nép leszegényedjen. Nem a nép, a kereskedő, iparos a hibás, de mi: — intellektuellek, a vezetők, mert köte­lességünk védelemről gondoskodni — végezte beszédét Maniu. Motorosvonatok Sovata felé. Sovata-ról je­lentik: A Blaj és Praid közötti vasutvonalon közlekedő vonatok siralmas állapota ellen az utóbbi időben egyre több panasz hang­zott el. Az apró kávédarálók csigalassúság­gal szállítják a fürdővendégeket Sovata-ra és érthető az utasok felháborodása, amikor négy és fél óra alatt kell megtenniük ezt az alig 90 kilométeres utat. A közönség és az európai hirü fürdő vezetősége éveken ke­resztül hiába várta, hogy a vasút vezetősége valamit javítson a helyzeten, mig most a fürdőigazgatóság vette kezébe az ügy elinté­zésének kezdeményezését. Az igazgatóság előterjesztést tett a GFR-nél olyan értelem­ben, hogy a (Blaj—Praid-i vonalon indítsa­nak be motoros közlekedést. A vasút igaz­gatósága kedvező véleménnyel fogadta az előterjesztést és Tabacovici főfelügyelő ígé­retet tett, hogy teljesíteni fogja a fürdőigaz­gatóság kérését. Két motoros vonat beindí­tását vették tervbe, amelyeket a vasúti me­netrendekben szereplő három másik sze­mélyvonat közé iktatnak. (Remélhetőleg pár héten belül megindul a motoros közlekedés, mely kétszer olyan gyorsan szállítja az uta­sokat, mint a régimódi kismozdonyu vona­tok. CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Az uj közigazgatási törvény értelmében a jövő hónap végén meg kellene ejteni a községi választásokat. Erre az időpontra azóta vár a város polgársága, amióta a választott tanácsokat megszüntették és időközi bizottságok vették át mindenütt az uralmat. Országrészünk polgársága évszázadok során már megszokta, hogy a város ügyvezetésében azoknak a szava döntő, akik adójukkal tartják fenn a várost, mert ők viselik a közterheket, épen ezért mindenki várta a válaszások kitűzését. Ugylátszik, hogy a városi polgárok­nak az önkormányzat visszaállítására vonatkozó óhaja az idén sem teljesül be. Bár a törvény a leghatározottabban kimondja, hogy a közigazgatási törvény­nek a hivatalos lapban való megjelenése után számított 4 hónap alatt az uj köz­ségi választásokat ki kell Írni és meg kell tartani, mégis a törvénynek ezt a rendelkezését a kormány nem fogja betartani, állító­lag azért, mert a községi választások megtartására nem alkalmas a légkör. Ez a magyarázat természetszerűleg nem helytálló, nem a légkörről van szó, ha­nem arról, hogy a liberális kormány tartani akarja elfoglalt hadállásait. Városunkban, például a Háztulajdono­sok Szövetsége választmányi ülésén min­dig éles bírálatot mond a városi ügyve­zetés fölött. Ehhez meg is van a jog­címe, mert a szövetség tagjai fizetik a legtöbb adót. A szövetség, amióta időközi bizottsá­gok vezetik a város ügyeit, állandóan harcban áll « közüzemekkel. Mozgalmat inditott a viz- és villany egy­ségárának leszállítása érdekében és et I a mozgalom csak azért nem sikerült, mert nincsenek képviselve a város tör­vényhatóságában. A szövetség harcának eredményekép­pen Buzea helyettes polgármester hóna­pokon át tanulmányozta úgy hazánk, mint a nyugateurópai városok vízszol­gáltatásának a kérdését. Hatalmas ta­nulmányt készített, összehasonlította a vizórás és általány-rendszereket és az­után a vizmü szabályrendeletének mó­dosítására nézve tett javaslatot. így rövidesen módosítani fogják a vizüzemi szabályrendeletet, amit különben az uj közigazgatási törvény is előir. A polgárságnak azonban aligha lesz módja megvitatni ezt a javaslatot, mert a javaslatot hamarább fogják szabályrendeletté emelni, mintsem a községi választásokat elrendelnék. Románia uj autótérképe minden aut6ve*e- tőnek nélkülözhetetlen. 34 kitünően színe­zett térkép és az ország 16 nagy városának külön térképe egy tartós vászontokba gyűjt­ve. A teljes gyűjtemény 250 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Quj, Plata Unirii. Az uj Lüiináetö törvénykönyv pontos magyar fordítósa 80 lejért kapható az „Ellenzék“ k nyvosztáiyában Ciuj, P. Unirii, I ordították: Dr. Keller Samu és Keller Ferenc. Vidéki rendelése­ket utánvéttel is azonnal intézünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom