Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-14 / 160. szám
UZLBNIflK 19J6 raita» IÁ £ Látogatás cserkészeink között Jó levegő, kiíilnő ellátás, fegyelem és vidámság a táborban CLUJ. (Az Ellenzék tudósi tójától.) Hazamentek a diákok és az iskolák becsukott kapui mögé ismét beköltözött a csend. Az. ősi falak zajouigó kis lakói közül néhányan uj tanyát ütöttek maguknak. Künn, a természet szabad ölén, ég felé törö óriási fenyők tö- vét>en, sátrak alatt, mohával borított kőtörmelékeken. A fojtott, csukott folyósók levegője helyett ózondus fenyő illatot szívnak s madárdalt hallgatnak. Nehéz szürke uniformisukat, könnyű sárga egyenruha váltotta fel. Szabadabb kt az élet és mégis nagyobb a fegyelem. A Dragau-völgy ének egyik legszebb és legvédettebb helye ez a katlan, hol a ,,Cohorta Fantanele“ felütötte kéthetes táborát, Pikéthy cserkész nyilatkozata A cserkészek június 29 óta vannak a táborban, számszerűit 180—190. A katolikusok részéről Puskás Lajos, a reformátusokéról Kovács Zoltán tanárok, parancsnokok vezetik a tábori életet. Mint az egyes táborok parancsnokai: Gálffy Ferenc, helyettese László Imre, dr. Dávid László, helyettese Cseke Vilmos, Kádár József és Rohrer Károly szerepelnek. A tábori orvos teendőit dr. Golgár Dezső látja el. A táborozás idejére dr. Ad. Apostol kohorszparancsnok és dr. Joan Ca- dariu helyi szervező parancsnok is bejelentették látogatásukat. A tájborban állandó mozgás van. Élénkség, vidámság jellemzi leginkább azt az életet. Mindenki el van foglalva. Mindenkinek megbízatása van. A szentjános kenyér szinü félmeztelen cserkészek úgy jönnek-mennek, mintha « legkisebb mulasztás katasztrófát jelenteae az egész táborba. De csak most tudom meg, egyik cserkész barátomtól: Pikéthy Károlytól, kit a rengeteg napsugár egész indián bőrűvé változtatt, hogy valami nagy dologra készülnek és ezért uralja állandó munkaláz a tábort. A brasovi nagy jámboréra készülnek. — Hogy érzik magukat a nehéz tanulási napok ofcáB? Nem hiányzik a könyv? — Nagyszerűen! Valósággal repül az idő. Valami nagyszerű érzés az, hogy nem kell a tanrendre gondolni. Úgy érezzük magunkat, mint amikor az internátusbán szombaton este megfúrödtünk. A hangulat vidám és kitűnő. Azért dolgozunk is. Azt a sok elmélet, amit évközben a cserkész-órákon tanultunk, most a gyakorlatban mind megvalósítjuk. Kellemes érzés az alkotás, ha kicsiben is történik az, ha csak egy egyszerű tábori ebéd elkészítéséből is áll. Nagyon sajnálom azokat a diákba ráta imát, akik néma jöhettek el ebbe a táborozásba. Annyi .szépségben és vidámságban alig lesz részünk, amennyit itt látunk és itt tapasztalunk. Meg aztán az itteni munka előkészít az életre. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ VIITORUL: A liberális párt kongresszusának nagy jelentősége van úgy a mai, mint a holnapi országos politika kialakulására. A kongresszus elsősorban pártügy volt s a párteszme megerősítését szolgálta. Bizonyos idő óta ugyanis a pártok fölösleges voltát hangoztatják, mintha ez a nacionalista és társadalmi szerv már elévült volna. Az igazság azonban ezzel szemben az, hogy a párt fontos eszköz alkotmányos rendszer alatt az elöhaladásra. Mindenesetre: jól szervezett pártról lehet csak szó. A liberálispárti kongresszus példás fegyelmet mutatott a program és a pártvezérek tiszteletében, akik ezt a csodálatos politikai szervet az ország rendelkezésére bocsátották. Dinu Bratianu és Tătărescu egyformán mutattak rá arra az útra, melyet követni kell a jövőben. Hazárd kalandok, kísérletek s erőszak helyett a liberális párt a szociális összetartást és az épitő nacionalizmust szolgálja. Négy nagy célt kell szem előtt tartani: a trónért, a nacionalista elvek győzelméért, a gyakorlatba átvitt demokráciáért és a társadalmi osztályok közötti összhangért kell küzdeni. — Milyen a konyhájuk? 1 r " 1 * — Kitűnői De az étvágyunk sem Hagy cserben. Szakácsaink valósággal versenyeznek, hogy jobbnál-jobb és izletesebb ételeket készítsenek. Naponta négyszer eszünk s ami a fő: lehet ,,repetáim“. A benntlakó diákok igyekeznek is kihasznált)i ezt a ritka alkalmat. — Mi a napirend? — Reggel 7 órakor kelünk, temploraozást tartunk, reggelizünk, gyakorlatozunk, játszunk, megírjuk naplóinkat, közben ebédelünk, jámboréra készülnek, stb., stb., vacsora után tábortüzet rakunk, hol cserkész- dalokat, népdalokat s cserkész-tréfákat mondunk. Emellett a fénylő lángoszlop mellett nincs ‘felekezeti és időbeli különbség közöttünk, a református és katolikus, a tizenegy- esztendős első gimnázista és a hatvanesztendős öreg cserkész a legteljesebb megértésnek örül. Hármas nevelés Felemelő látvány és feledhetetlen érzés fogja el a látogatót a sziklák és árnyékos fenyők között folyó istentisztelet ideje alatt, reggelenként, mikor a felkelő nap a szikla- csúcsok felett beöaiti aranyos sugarait, a friss, fürge cserkészek sorakoznak. A katolikusok misére, a reformátusok reggeli áhítatra sietnek. A parancsnokok, egyszerű él yben tábori papok is. Nem is lehet elképzelni a vallásos ihlet szempontjából szebb és tisztább környezetet, mint Istennek ezt az impozáns szabad templomát. A tanév-végi táborozás egyik legegészségesebb gondolata, hogy a hosszú hónapok alatt, a padok közt elcsigázott fejlődő szervezetnek visszaadja a természetes ruganyosságát. Ez az elgondolás százszázalékosan meg is valósul. A gyakorlatok, játékok, a természet szabad ölén való egésznapi mozgás a test legkevésbé használt izmán is foglalkoztatja. Dolgoznak az izmok, erősödik a tüdő s közben pihen az agy és nyugodtak az idegek. Látogatók Rég volt, midőn a Drágán ^völgyében annyi látogató akadt, mint vasárnap. Szülők, ismerősök, cserkész barát ok tömegesen érkeztek a táborba, hol a cserkészek rajongó lelkese- désé-vel és határtalan örömével találkoztak. Ezek a kirándulások élményben feledhetetlen napot jelentettek a kirándulók részére. .Az egyházi előkelőségek is meglátogatták a tábort. A tábori-élet nagyszerű megszervezéséért Puskás Lajos és Kovács Zoltán tanár-parancsnokoknak jár teljes elismerés. Az ő fáradságot nem ismerő, lelkes munkájuknak érdeme az a sok öröm, vidámság, mely a táborban tapaszalható. (sz. I.) ADEVERUL: A természet csapásai és mos- tohasága nem tudták a föld jóságát legyőzni. Ebben az évben bőséges termésre számíthatunk. A külföldi piacokra és az értékesítés lehetőségeire gondolva, szerelnénk tudni: vájjon ez a bőség el fogja-e hárítani legalább kis mértékben nyomorúságunkat. Különben nem lenne értelme a mag beérésé- i nek s a gazda munkájának. Legalább kenyér kerüljön ki a roskadásig telt magtárakból. Első teendő tehát az értékesítés lehetőségét biztosítani. Nem lehet kihasználni úgy a falukat, hogy ne lássák munkájuk ellenértékét. Ez a bűnös gondolat el kell tűnjön. Nem lehet csődben a mezőgazdaság, ha bőséges termés van az országban. A valóság az, hogy a szegényember: továbbra is szegény marad. A kávét és banánt a tengerbe dobják más országokban. Ugyanígy tiinik el a termés egy része nálunk anélkül, hogy abból haszna lenne a mezőgazdaságnak. Á buza: pénzt kell jelentsen egy mezőgazda- sági országban. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállításban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában, Olaj, Plata UniriL 2 nap van az ÁLLAMI SORSJÁTÉK I. OSZTÁLYÁNAK A HÚZÁSÁIG Ezen két nap alatt vásárolhat még sorsjegyet, amely annyi milliomost teremtett és annyi embert tett boldoggá. Gondoljon arra, hogy akinek nincs sorsjegye, nem nyerhet. De akinek van, két nap múlva leszámolhat egy milliót, egyik bankót a másik utáni A sorsjegyárudákat holnap este zárják. Fizesse ki azonnal sorsjegyét és részt vesz az 1 osztály húzásán. Negyed sorsjegy 200 lei, Egész sorsjegy 800 lei. iz ÁLLAMI SORSJÁTÉK Négy irányban városunkban CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) .Amióta az ipartestületek működését felfüggesztették, az iparos társadalom panasszal van tele. Az uj ipartörvény az ipartestületek teendőinek elvégzésére ugyan a niunkakamarákat rendelte ki, de az munkakamarák sem végezhetik ezeket a feladatokat, amelyeket eddig az elsőfokú iparhatóságok és ipartestületek végeztek, mert a törvény végrehajtási utasítása még nem készült el és addig iigyes-bajos dolgaikkal az iparosok a munkakamarámál hiába kopoglatnak. Rendkívüli nehézségekbe ütközik például iparosainknak nemcsak tanoncaik leszerződ- tetése, hanem azok felszabadítása és az uj iparengedélyek kiváltása is. Rendkívül sok hátrány származik ebből a késedelemből, ám ezért a munkakamarát sem lehet okolni. Nincsenek nyomtatványok, nincsenek megfelelő iktatókonyvek és aincsenek olyan tisztviselők sem, akik ezekbe a munkákban jártasak lennének. Az ipartestület már megszűnt, az irattár azonban még ott van és ax irattárban levő iratokhoz még a legnagyobb nehézségek árán sem lelvet hozzájutni. Az iparosok pedig hiába panaszkodnak, mert nincs egyetlen fórum sem, amely meghallgatná őket. Ilyen körülmények között érthető az iparostársadalomnak megmozdulása úgy városunkban, mint országrészünkben. Mindenütt belátták az iparosok, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan és hogy valamit tenni kell. A szervezkedés szükségességét már belátták, a szervezkedés módja azonban nem egységes, hol politikai, hol felekezeti, hol szindikátusi alapon szervezkednek. Városunkban is négy irányban indult meg a szervezkedés. A Román Iparosok és Kereskedők Szövetsége szindikátusi alapon próbálja megszervezni városunk iparos társadalmát és minthogy ez a szervezkedés szakmai alapon történik, igyekszik belevonni a magyar iparosokat is. A~ magyar párt helyi tagozatából kiinduló ipari szervezkedés is erőteljes, és eredményekkel biztató. Az ipari szakosztály megalakítása után az egyes ipari csoportok megszervezése van folyamatban. Legközelebb a borbélyipari szakosztály fog megalakulni, mert ez az ipari csoport a legszervezettebb. A Romániai Kisiparosok Országos Szövetségének helyi fiókja is erősen dolgozik, hogy a már évek óta fennálló fiókot, amely eddig az ipartestület működése miatt nagyobb tevékenységet nem fejtett ki, megerősítse. Ennek a csoportnak szintén több tagja van, köztük magyarok is és hetenként tartanak üléseket. Legfigyelemreméltóbb a zsidó iparosok szervezkedése. — A zsidó iparosok szervezkednek az Iparosok ugyanis tisztában vannak azzal, hogy az uj ipartörvényt úgy is lehet alkalmazni majd, hogy az megakadályozza a zsidóknak ipari ■fagy kereskedelmi pályákon való elhelyezkedését. És már előre készülnek öntudatosan és szervezettségükben évszázados iskolájával erre az akadályversenyre. Mig a magyar iparosok csak a szervezkedés elején állanak, ők már gyakorlati útra léplek. Tanfolyamok létesítését határozták el nemcsak azoknak a zsidó iparos tanoncoknak részére, akik ma a tanonciskola padjai között ülnek, hanem azok részére is, akik ezután lépnek ipari vagy kereskedelmi pályára, sőt azoknak az- iparos és kereskedő segédeknek részére is, akik mesteri vizsgára készülnek. Különben a zsidóság körében úgynevezett ,,átrétegeződési“ folyamat indult meg. A zsidóság vezetői belátták, hogy a zsidóknak szellemi és tisztviselői pályákon való elhelyezkedése már majdnem lehetetlen s ezért mozgalom indult meg, hogy az uj zsidó nemzedék gyakorlati pályákon helyezkedjék el. Ebből a mozgalomból mi magyarok sokat tanulhatunk. A mi fiaink közül érettségi bizo- nyitvánnyal, már nem igen akar senki ipari pályákon elhelyezkedni, azt hiszik, bőgj- ez lealázó. Pedig más elhelyezkedési lehetőség a magyar ifjak részére is, már nagyon nehéz. Négy irányban indult meg városunkban az iparosok szervezkedése. Most látjuk csak, hogy mit jelentett az ipartestület. Az ipartestület falain belül fajra és felekezetre való tekintet nélkül otthonra leltek az iparosok. Most, hogy ez az intézmény megszűnt, sehol sem találják helyüket. Primăria Municipiului Cluj. No. 18.933/1936. HIRDETMÉNY. Cluj város polgármesteri hivatala az érdekeltek tudomására hozza, hogy 1936. augusztus 4-én, d. e; 11 órakor a városháza Cluj, Str. Regina Maria 2. alatti üléstermében nyilvános árlejtés^ tart a- Deiavrancea BJrbu utca és Piata Măreşti kavicskővel való k>kövezése tárgyában 276.150.— lej értékben. Az átfejtés a C. P. törvény 88—no cikkelyei és a> M. O. 1931 juniuo 4-én kelt 127. számában közölt szabályok szerint lesz megtartva. A résztvevők felkéretnek, hogy ajánlataikkal' egyidejűleg a felajánlott összeg 5%-át letétbe helyezzék. Az ajánlat a teherfüzet szerint készítendő el, mely naponta 11 —13 óra között a Műszaki hivatalba, Str. Cogalniceanu 4., emelet tekinthető meg. Cluj, 1936. VII. i. Primăria Municipiului Cluj*. ISH9I
