Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-12 / 159. szám
8 ELLENZÉK I 9 31> I till un 12. 1WWRflk"' ^ ' 'í \ ivVV*P^f^XÄ' $ ^ a a Ax '.«? 9 : T' *•' kimutatás .s.crint jelenleg 670 a rabok szi. in.», evek körött 1 ■' ortodox görögkeleti, dr srop számmal szerepelnek a többi valid- sokból is A rabok állandóan dolgoztuk, legnagyobb ini litotes számukra, ha valami hiba miatt el. tiltják <!>ket a munkától. l'ŐLeg a játék és egyéb apró tárgyakat előállító műhely fogaihoz tti-tja őket. 1./ a legingyckebb műhely, minden rab ide vágyik. Ide .unniban tüdíts és intelligencia s/u kiégés, nehéz tehát tele bekerülni s aki ide jut, olyan jól viselkedik, hogy egykönnyen nem lehet kitenni. Cserélődés [xxlrg — tekintettél a 10—15 éves büntetésekre — rackán iordutl elő. Ebben a műhelyben 5—6 «zwikeniAsor és egész sereg tanuló dolgozik. Érdekes, hogy mindennemű gépet maguk állítanak elő, sőt még a faanyagot is itt gőzölik, szántják. Szépen épé tett kis kohókban olvasztják a vj*sat, vegyileg ártják elő a szükséges festékeket. Villanyerőre berendezett, mérgesen dohogó gépszömyetegek ontják a késeket és villákat, melyek vegyi fürdőbe kerülnek, honnan szép>en ezüstözve tszedi ki őket egy intelligens arcú rab, ki végzett vegyészmérnök. Ugyanígy készülnek a bicskák is, melyekre némelyek nem a legjobb kedvvel emlékezndk. , Kis kacsák A játékos kedvű másik gép percek alatt ontja u fából készült kis kacsákat. A gép mellett áltkS rab mosolyogva igazgatja csavarjait, talán eszébe jutottak gyermekei, kik örömmel eljácszianának a kis kacsákkal otthon, a szoba egyik sarkában. Mit is csinálnak vájjon egyedül?... Az anyjuk rég halott, hiszen azért gyártja 6 itt a kis kacsákat... Csikós ruhájának ujjáv&l letörli izzadt homlokát. Közben a kacsák útra keltek és meg se állnak a szomszéd asztalig, hol aranysárga pelyheket festenek rájuk. Bandzsa szemeket és piros csőrt pingál az egykori tájképfestő. Ezekben éli ki magát még 8 évig,.. Gépkocsi Most megáidul a rabok büszkesége: a körbefutó, asztolteiíején száguldó kicsi gépkocsi, melynek az a jótulajdonságja, hogy sohasem fordul árokba. Ha nagyon jól akarunk mulatni, szabad idejükben a rabok megindítják a kis gép>et. Csak egy szempár mered szomorúan a mosolygós ‘kis masinára: Eszébe jut egy nagy autó, melynek oldalára aranybetükkel volt felírva i,Discom.“ Komoly, szemüveges elektrotechnikus apró repülőgépen dolgozik. Mindenki figyelemmel sandít munkája felé, csak nemrég került a fegykázha. Jól ismeri a modern gép szerkezetét. Egy 20 éve raboskodó munkás csodálkozva csóválja fejét. Az első próbarepülésnél titokban keresztet is vet: Mi minden történt 20 év óta!... Az egykori kasszafuró zseniális ötleteket váltósát meg, csudálatosán finom szerszámokkal dob gozik. S az, hogy csak kávéőrlő és egyéb daráló masinákat készít. Megtörtént nem egyszer, hogy a városon valaki ki akart nyittatni egy régi vasdobozt s hiába hívóit mestereket más városból is, mert kinyitni nem lehetett. Ekkor valaki a híres kasszafurót ajánlotta a fegyházbó], aki másodperc alatt kinyitotta az ördöngcs zárat. A kicsi, mozdony nagy füttyszóval elindul. Bizonyára észükbe jut, hogy ehhez hasonló gépezet hozta ide őket. Vájjon eljön-e még utánuk? Különben oda jutnak, ahova Rei- c-kz Jakab, ki fehér szakáiiával költözött ki a rabtemetőbe. E>éli csengő Harangozáshoz hasonló csengő szólal meg. Delet mui'.iat a fegyház tornyán levő óra. Leállnak a gép>ek, pihen a kicsi mozdony és a csuda ©utó. Óriási kondérok indulnak útra, cellákban, műhelyekben kiosztják az ebédet. így élnek az Aiud-i hires fegyház lakói. Egyik nap a másik után, egyik év a másik után, de minden nap és minden éven át azt hangoztatják kórusban: „Ártatlanul vágyóik itt!“ Ez a mottója a 10 évesnek és az élet- íogytigtlannak. A meredek, magas faiak tövén tarka virágok pompáznak. Mit bánják ők, hogy embervér tapadt egykor a kertész kezére! Teljes pompával fordítják fejüket a déli. napsütés felé, ellátnak a vasrácsos nagy kapuig, mely döngve zárul be © hátunk megeofc. N (b* e.) MBP 1 ■mii—iii iiummin székhelyek és sorsjegyárudák az ország minden városában AURORA teljesen uj szétosztani rendszer alapján alakult, a BRAZÍLIAI RENDSZER ALAPJÁN. Az AURORA nagy sorsjegyáruda irodái állandó kontaktust tartanak fenn minden játékossal, bárhol is lakjon az és a játékos lakhelyén közli a nyereményeket, még ha azok a legkisebbek is. Alpesi kiránduláson Itt csak fenyők vaniutk, sziklák, jóburátok: Magasba-lvelés, erő, tisztaság — Talán el is hagytuk a letört világot. Fekete kövekből forrás — élet árad És ahogy marad mögöttünk a pázsit, Tündér hint utunkba alpesi rózsákat. Vakmerő csúcsokon felhő hull a hóra S a télbe nyárnap — ős, vad, első szépség, Ahol még minden egy: éiet-halál-óra. Csend van, csak a pedak zúg bete a szélbe. Teremtés hamvát hordozó természet, Hogyha megszólalnál most — Isten beszélne! (Champex, Ct. du Valais, Svájc.) HORVÁTH JENŐ. Püsztülüíik — veszünk? Tanulságos megjegyzések egy érdekes tanulmány margójára Világszerte tünet a kultumépek életében, hogy természetes szaporodásuk nagyobb, vagy kisebb mértékben, de állandóan csökken. Igaiz ugyan, hogy a halálozási arányszám javulása meglassítja a közeledést a stagnállás állapotához, de a születések sza- mánaik visszaesése feltartóztathatatlanul a népesség számának csökkenéséhez vezet. Az átlagos életkor emelkedik, de a gyermek- kacaj egyre ritkább desz. A háború előtt Angliában egy házasságra átlagban 3.7 gyermek esett, ma 2.2. Franciaországban ez a szám 2.9-ről 2.2-re esett vissza, a gyermekkedvelő Hollandiában 4.2-ről 3-ra, Oroszországban piedig 5.4-ről 3.6-ra. A 6 5 milliós Németország (lakossága Burgdörfer számítása szerint 65 év alatt 1885-Lk évi létszámára fog csökkenni, vagyis 2000-ben 46.9 millió lesz. Csak félve merjük feltenni a kérdést, milyen lesz a mi jövőnk, ha ezen a veszedelmes lejtőn a nyugateurópaL népekkel együtt haladunk lefelé? Több ízben foglalkoztunk az Ellenzék hasábjain ezzel a kérdéssel és ismertettük Manuila professzor, meg Vlad főorvos vizsgálatainak eredményeit, melyek általában a magyarságra nézve rendkívül kedvezőtlen képet festettek. A román statisztikusok és társadalomkutatók szívesen bizomyigatták azt, hogy a magyarság természetes szaporodása Romániában nagy miértekben esett vissza, ugyanakkor a románság mta is erősen szaporodik és igy nemsokára a román népesség a gyengén szaporodó kisebbségekkel szentben olyan többséget fog elérni, amely egymagában mentesíti Romániát a kisebbségi kérdéssel való komolyabb foglalkozás alóli. Ezt a kérdést most érdekesen világítja meg R. Sze- ben András dr., a HITEL legújabb számában irt nagyszabású tanulmányában. Sze- ben András megállapítja, hogy a magyarság szaporodásának visszaesését bizonyító tanulmányok nagy részének hiányossága, hogy olyan adatokra hivatkozik, melyeknek részletes hivatalos kimutatását nem lehet megtalálni. A hivatalos adatok csak legújabban részletezik nemzetiségileg is az adutokat, cgy-kót év adataiból azonban általános következtetést levonni nem lehet. Románia tartományai között Transsylvaniának a legkisebb a természetes szap>orodása: 1000 lélekre számítva, csak 7.6, mig Moldo- vában ez a szám 16.4, Muntcniában 14.9. Kérdés azonban, hogy ezek a kedvezőiden népszaporodási viszonyok a kisebbségekkel állanak-e összefüggésben? Szeben András tanulmányából azt kell megíIla'piitanunk, hogy nem. Ha az egyes felckezctcknek népszaporodási viszonyaival foglalkozunk és abból igyekszünk Következtetéseket levonni az egyes transsyívun nemzetiségek szaporodására, meg kell állapítanunk, hogy legnagyobb a természetes szaporodása ti gör. katolikusoknak, akiknél 1000 lélekre évenként 13.5 természetes szaporodás esik, ami Románia átlagos természetes szaporodásának felel meg. A gör. katolikusok után az unitáriusok következnek 9.2 szaporulattal, majd a reformátusok 8.3 százalékkal, a róm. katolikusok 6.6 százalékkal, mig a legkedvezőtlenebb a természetes szaporodása a görög keletieknek és a zsidóknak, mindkettőé 5.7 százalék. M.vel a természetes szaporodás indexe Transsylvá- niában 8.x, messze ezen az «irányszámon túli szaporodnak a gör. katolikusok, igen enyhén lépik túl ezt a számot a reformátusok és unitáriusok, a többi felekezet mind gyengébben szaporodik, de messze kiugrik közölök a gör. keleti egyház igen alacsony szaporodási arányszámával. Ezekből! az adatokból csak igen óvatosan szabad következtetéseket levonni és össze kell azokat hasonlítani a nemzetiségi adatokkal is. Szeben András — tekintettel arra, hogy a román hivatalos demográfiai közlések csak 1933 óta tartalmaznak nemzetiségi részletezést — egyes megyecsoportok népszaporodását teszi vizsgálat tárgyává és ennek (állapján megáliapitja, hogy a nagyobbrészt székelyek által lakott' Odor- heiu, Ciuc és Tneiscaune megyék lakosságának 1920—30 között 10.9, mig 1931— 1935-ig 8.8% volt a természetes szaporodása. Ugyanakkor a szinte tiszta román lakosságú Alba és Hunedoara megyék az első 10 évben csak 8.6, mig a második 5 évben mindössze 4.8% természetes szaporodást mutatnak fel. Úgy a székelyiakta megyéknél, mint általiéban egész Transsy ivániában erős csökkentést találunk. Azt is megáliapitja a kimutatott adatok alapján Szeben András, hogy országrészünk egyes nemzetiségeinek egymáshoz való számarányában jelentős változás rövid időn belüli nem várható, a ^kipusztulása elméletre“ alapított tanok nagyrészt tehát erejüket vesztik. Ez még nem ok arra, hogy megnyugodjunk, de elegendő ok arra, hogy kétségbe ne essünk országrészünk magyarsága számbeli fejlődésének kérdése előttit. (—) FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállításban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályóban, Cluj, Piaţa Unirii* A ma világképe 1 1 i i Testes kis kötet, szép kiállításban. J Isuhma.... ezt bizony nehéz így néhány szólam elmondani. Azt mondhatnánk: az egész világ. Pillanatfelvételek sora a modern tuno nviny, művészet, irodalom, közgazdaság politika egy-egy legfontosabb kérdéséről és ami végűi az egészből kikcrckcdik: a ma vi 'lágképc. Napjaink történelme minden területen egyre-másra votj fal a legnagyobb horderejű, leg végzetesebb eseményeket, amely éknek igar/.i fontosságával, mozgató erőivel, következményeivel csak azok .lehetnek tisztában, akik maguk is ott állnak a történelemcsiná- lás boszorkányüstje mellett és látják, mi fortyog, kavarog benne. Ilyenek ped g nagyon kevesen vannak s mi többiek a magunk erejére vagyunk utalva, amikor apró mozaikdarabkákból összerakjuk saját magunk számára annak a világnak a képéi, amelyben élünk. Ebben az önmüvelő munkánkban megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz ez a most megjelent kötet. „A ma világkép*“. Ha végigfutunk tartalommutatóján, látjuk, hogy ennél ügyesebb kézzel nem igen lehetett volna összeválogatni a különböző területek egy-egy fontos és jellemző kérdését s még kevésbé lehetett volna világosabban és gazdaságosabban megadni a válaszokat az egyes kérdésekre. Ezekből a is cikkekből szinte szemünk láttára nő fel a ma világképe. Tudjuk, hogy a kulisszák mögött micsoda elkeseredett harc dúl a világ legfontosabb anyagának, a petróleum na k a birtokáért. Háborúk indultak és háborúk fognak indulni, amelyek mögött ez az értékes folyadék áll. Ezekbe a titkokba Rátz Kálmán világit be pompás cikkében. Egy másik világpolitikai probléma: e távolkeleti kérdés, Japán és Kina. Itt fog eldőlni a világ sorsának, tehát a mi sorsunknak is, következő néhány évtizede. Bizony sokszor értetlenül állunk a napilapok cikkei előtt. Nem értjük, mi történik, nem látjuk az összefüggéseket. De csak el kell olvasnunk a Ma Világképében Balanyi György egyetemi m. tanár cikkét és máris más szemmel fogjuk látni a jövőben azit. ami a világ másik felén s hozzánk mégis oly közel történik. De tekintsünk más területekre. Tudomány: Manninger Vilmos ir a rákkutatás mai állásáról, Forró Magda a fizika legmodernebb problémáiról, Kauser János a távolbalátás lehetőségeiről. Vagy kit ne érdekelne az, hogy milyen módon szerkesztik meg a különböző meteorológiai intézetek a rövid vagy hosszú időre szóló időjóslást? Hogy milyen nemzetközi hálózat szövi be az egész müveit világot és gyűjti, közli, dolgozz© fel az időjárás adatait, mig végül megszületik a másnapi jelentés. „Derült, száraz idő, az ország keleti részén kevés csapadék!?“ A holnap légiforgalmát Magyar Sándor, az ismert óceánrepülő ismerteti. Szinte szemünk előtt elevenedik meg földünk felszíne s a szines vonalak nyomán látjuk, milyen közel került egymáshoz időben és térben, az, ami félszázada még szinte elérhetetlennek látszott. A fajbiológia kérdései manapság már a napipaktikában is fontos szerepet játszanak. Ki ne volna kiváncsi, hogy mennyi tudományos mag rejlik a divatossá vált kérdés mögött? Pongrácz Sándor egyetemi m. tanár számol be részletesen erről a kérdésről a ma világképiében. A művészet különböző kérdéseiről is csupa elsőrangú szakembertől kapunk egy-egy' összefoglaló képet. Babits Mihály az orosz irodalom óriásáról, Tolsztojról ad tökéletes kis tanulmányt. Benedek Marcell a mai francia irodaimat ismerteti. Molnár Antal a mai zenéről ir és végül képiét kapunk a művészetek legfiatalabbjárnak, a filmnek úgy technikai, mint művészeti problémáiról is. Ezeket a kérdéseket, de még sok egyebet is feltár ellőttünk a Ma Világkép«, az a vaskos munka, mely ott kell, hogy legyen minden újságolvasó, minden műveltségre törekvő ember kezeügyében, hogy állandóan használhassa, lapozhassa. S ha még végül hozzátesszük azt, hogy mindenki, aki kér:, teljesen ingyen hozzájuthat ehhez a nagyszerű munkához, úgy elmondottunk min- dent, amivel dicsérni lehet és kell az Uj Lexikon szerkesztőségét, mely ezzel a páratlan ajándékkal valóban nagy érdemeket szerez az általános műveltség elterjesztése körül. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, i kisebbségi és emberi jogok előharcoa^
