Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-14 / 135. szám
ÁRA 5 9Mß TAXA POŞTALĂ BŰ5TM IN NUMERAR. No. 141.163/1929. S zertes ztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 F i ó ki i a d ó hi v a tál és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Tekfonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR. POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak; havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több L¥Í^ÉVf”0LYAM, 13 5. SZÁM. VASÁRNAP 1936 JUNIUS 14. Ä Népszövetség közgyűlésétől Londonban is a szankciók megszüntetését várják Chamherítsm pénzügyminiszter beszéde a szankciók el len. — Francia* ország tartózkodó álláspontjának okai. — Zavaros helyzet Kínában Túlnyomó többséggel fogadta el a francia kamara a negyvenórás munkahetet A népszövetségi tanácskozások közeledtével mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy a londoni kormány készül föladni a szankciók ügyében eddig elfoglalt merev álláspontját. Amig ezelőtt francia közbelépés is hiába késztette a londoni kormányt az olaszokkal szembeni álláspontjának enyhítésére, addig most szinte magától érik ki a helyzet, mely a szankciókkal kapcsolatban zsákutcába jutott angol külpolitikát eddigi irányának megváltoztatásához elviszi. A francia diplomácia, úgy látszik, tisztában van ezzel és feltűnő passzivitása arra szolgál, hogy közbelépés nélkül hagyja a helyzetet a helyes megoldás útjára térni. Ezen nem változtat Haile Szelasszáé négus Angliába érkezése sem. A négus szereplése ugyan rokonszenvi tüntetéseket vált ki néha, de Angliában is jól emlékeznek még arra, hogy annakidején Krüger délamerikai elnököt milyen rokonszenvi tüntetések fogadták Európában, anélkül, hogy ezek a tüntetések valamilyen eredményt értek volna el az angol kézbe jutott délamerikai búr köztársaság érdekében. A szankciókkal kapcsolatos angol külpolitikai irányváltozásnak legbiztosabb jele az a beszéd, melyei Neville Chamberlain kincstári kancellár tartott tegnap. Neville Chamberlain eddig a kormánypártban vezetőszerepet játszó bátyjával, Austen Chamberlain volt külügyminiszterrel ellentétben, a szankciók hive volt. Utolsó beszéde azonban teljességgel föladja a szankciós politikát. Minthogy Hoare meghívása a kormányba arra mutat, hogy Baldwin miniszterelnök is ezen az állásponton van, ma már szinte teljes biztonsággal lehet arra várni, hogy a 30-án összeülő népszövetségi közgyűlés legfontosabb teendője a szankciók megszüntetésében fog állani. Anglia mindenesetre nem fogja ebben a kérdésben a kezdeményezést vállalni, ellenben a közgyűlésen résztvevő ötvenkét nemzet határozata arra szolgálhat, hogy úgy az angol közvélemény, mint az afrikai bevégzett ténnyel szemben elégületlen világközvélemény előtt megossza a felelősséget a sikertelennek bizonyult megtorlások beszüntetéséért. Franciaországban tegnap 385 szavazattal 175 ellenében elfogadta a kamara a negyvenórás munkahétre vonatkozó kormányjavaslatot. Blum miniszterelnök az elfogadott javaslatot azonnal áttette a szenátusba, ahol a jövő hét folyamán előreláthatólag szintén többséget fog kapni. A kamarában elért nagy kormánytöbbség, mely jóval túlhaladja a népfront mandátumainak számát is, arra mutat, hogy az uj kormány egyelőre szilárdan áll a helyén. A nagy sztrájkválság és a meglepő gyorsasággal végrehajtott gazdasági átalakulás azonban érthető izgalomban tartja az ország közvéleményét. A párisi sajtó, mely jórészben konzervatívabb irányzatú, nagy nyomatékkai hivja fel a figyelmet az átalakulással járó veszedelmekre. A tekintélyes „Temps“ szerint a kormány egyebet sem tesz, mint hogy a törvényhozással is elfogadtatja a munkás szakszervezetek által forradalmi lépések határán járó eszközökkel kikémyszeritett eredményeket. A nagy francia munkássztrájk különben még mindig tart. A sztrájkhelyzetről nehéz áttekintést kapni. Tegnap, hivatalos jelentés szerint, 190.000 sztrájkoló vette fel a munkát és 678 gyárüzem megszállását szüntették meg a munkásak. A kormány azt reméli, hogy hétfőre nagyjában befejeződik a sztrájk. Párisi lapok szerint azonban a munka- megkezdésekkel egyidejűleg folyton újabb üzemek munkásai lépnek sztrájkba. Nyilváh- vaióan ezek is ugyanolyan eredményeket igyekeznek elérni, mint amilyeneket az üzemekbe visszatérő munkások már elértek. A kormány szerint a sztrájkolok közé idegen elemek is kerülnek, amelyek az „agent-provocateurt szerepét töltik be. Blum miniszterelnök ezekkel szemben, épp úgy, mint a rendzavarokkal szemben, a kormány erélyes fellépését helyezte kilátásba. Egyelőre azonban ilyen erélyes fellépésre nem került sor és a forradalmi átalakulásokkal nem rokonszenvező francia polgári közvélemény legnagyobb aggodalommal kiséri az eseményeket. Kínában még mindig rendkivül zavaros a helyzet. Legújabb jelentés szerint a Kantonban székelő délkinai kormány vezetője táviratot intézett a nankingi kormányhoz, tudatva azt, hegy Dél-Kináiiak nincsenek háborús céljai Közép-Kina ellen, hanem tisztán csak arra törekszik, hogy veie együttesen szervezze meg az ellenállást a japán térfoglalással szemben. Egy másik hir viszont arról értesít, hogy Közép-Kina és Dél- Kina csapatai már harcban is állanak és ebben a harcban a középkinai csapatok kerültek fölénybe. Most az a kérdés, hogy a középkinai kormány, csapatainak sikere után, hajlaudó-e a déliek hirtelen támadt békés hajlandóságát készpénznek elfogadni. Anglia és Franc íaország kiilügyminiszierei egyelőre nem találkoznak Nyugalomra és békére vágyunk, ami majdnem ugyanaz. Szaruk 'lélekkel' várjuk a Népszövetség rendkívüli közgyűlését, (amelynek föl kell számolnia most már a keletafrikai háborút és foglalkoznia mélyrehatóan az alapokmány megújításával. Vájjon a Hoare visszatérésével átalakult angol és az uj francia kormány csakugyan ráfanyalodik-e a megtorlásos politikáról és az ethióp föiségiségről váló lemondásra, mi ugylátszik most már rendíthetetlen föltétele, hogy Olaszország a Népszövetséggel békét kössön. A fegyverkező Anglia s a szocializáló Franciaország engedni kényszerül. Vájjon vâtetszol-e Németország még te genfi összejövetel eéőtt az angol kérdőívre és nem egyezik-e meg előzőleg Olaszországgal, amelynek a külügyi közigazgatásában lényeges személyi változás tört étit4! És mi lesz addig Ausztriával, amelyet az ellentétes áramlatok úgy dobnak ide-oda, mint a gazdátlan csónakot a viharvert hullámok ? JJgylátszik csak a kisantant államok tisztázták véglegesen egymással legújabban fölfogásukat és bizonyéra külön jelentősége van, hogy királyunk és a cseh államfő a fővárosi katasztrófa után még hosszú ideig együtt ült és együtt hajózott szakadatlan külügyi tanácskozásokat folytatva. A dunai kérdés alighanem a Becs—Budapest—Róma és Prága— Bucureşti tengely körül fog a közel jövőben kristályosodni. Szóval beszélhetünk-e a készülődések ily izgalmában bár valamiig szik- rányi kis nyugalomról is9 A béke pedig? Szép szerényen körül nézve im a különböző pontokon lyukasztgatják a fegyverek állandóan. Kínában már polgárháború ropog és ennek a polgárháborúnak jő célja, hogy nagyobb nemzeti tömegeket indítson hadba Japán ellen, amely a legutóbbi forradalom következményeit még sínyli. Mi lesz ebből? Veszedelmes képe van az arab mozgolódásoknak az angol főhatalom ellen. Palesztinában a béke friss vére csorog. Nem oly „egyszerű“ sztrájkmozgaitom ez, mint amely Franciaországban még mindig nem tud elnyugodni, bár követelései győztek vagy győzni fognak. Nem társadalomügyi megmozdulás, nemcsak nemzetiségi villongás, hanem világpolitikai lépés is, amely mögött a szélső jobboldali forradalmakból létesült uj birodal- nták rendeznek drámát pénzükkel és bujto- gatásukkal. Itt Anglia föld közi-tengeri hatalmát és ázsiai útvonalát fenyegetik, egyben a zsidóság nemzeti megújhodásának és világ- szereplésének állítanak spanyol-lovasokat és drót sövény eket. Ki tudja, nem csap-e át ez az arab szenvedély a vahabiták Pán-arábiá- jára és Egyiptomra:, hol a nemzeti wafd-párt került uralomra és valószínűleg többet fog követelni, mint a háború nyomában adott alkotmány visszaállítása, hiszen Anglia diplomáciai sebeit kénytelen kenegetni és a gyermekszultán helyett egy szenvedélyes gyámtanács uralkodik? Persze, hogy London felé lobognak mindezek a lángok, az utolsó 3 év fővezére felé: a kínai kérdésben sem egyedül Oroszország és az Unió érdekelt. Érthető, ha most a világ hite szerint az angol kapukulcs, a gibraltári és szuezi nyugalom és a béke titkának a kulcsa és ezt a kulcsot a francia frakkra kell tűzni olykor, mint a kamarád méltóság jelvényét. Ezért figyel a világ tág- ranyitott szemmel az esedékes angol és francia tárgyalásokra, nemkevésbé a demokrata államok arcvonalát kovácsoló titkos lépésekre. Miig elemezhetlen ez a szorongás és nyomás a telkünkön. Uram, Istenem, tán most nyúlik meg egy pár évre a látszólagos béke ? Nem keserű játék, hogy Budapesten most a világ törékeny és hiszékeny szellemei édesdedert fényesítik és élezik a szavakra a humanista szellem szükségéről és jövendő diadaláról? Nyugalmat és békét cd- náljor, mindeaUU. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A világlapokat Leon Blumnak és Del'bos külügyminiszternek Eden angol külügyminiszterrel való találkozása foglalkoztatja. A lapok találgatják, hogy a küszöbön álló találkozás hol fog lezajlani. Megemlítik, hogy Eden vonakodik Franciaországba jönni, mivel1 a Hoare —Laval találkozás után a francia közvélemény neon fog rokonszenvvel viseltetni iránta. Viszont arra még gondolni sem lehet, hogy a jelenlegi állapotok mellett Leon Blum és Del-bos a közeli napokban elhagyják az országot. Szó volt arról, hogy a tanácskozást a La Manche-csatorna midllett tartsák meg, de egyes lapok szerint ez a terv meghiúsult. így nem lehetetlen, hogy a találkozást nem tudják majd nyélbe ütni és a tárgyalásokat csak diplomáciai utón fogják lebonyolítani. PÁRIS. (Rador.) Hivatalos körökben cá- fogják, hogy a külügyminisztérium tervezetet kapott volna az angol kormánytól az olasz- ellenes szankciók felfüggesztésére és a nép- szövetségi alapokmány reformjára vonatkozólag. Elfogadta a francia kamara a negyvenórás munkahétről szóló törvényt PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia kamara tegnap délutáni ülésén 384 szavazattal 155 ellen megszavazták a negyvenórás munkahét bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot. A kormány a szakszervezetek vezetőivel, karöltve nagy erőfeszítéseket tesz a sztrájk végleges megszüntetésére. Thoer kommunista- vezér felhívást intézett a munkássághoz, hogy hagyják abba a sztrájkot és a vezetőkkel és munkaadókkal karöltve kezdjék meg á‘«fűnkét. Ez a felhívás azért vált szükségessé, -mivel a tegnapi nap folyamán, különösen a fémipari gyárakban, a munkások több helyen elhatározták, hogy megkezdik a munkát, de a saját vezetésük alatt. Maveanu kommunista újságírót, a Humanité munkatársát elmozdították állásából, mert izgató cikket irt a sztrájkdók melllett. Amint a pártvezetőség azt hivatalos nyilatkozatban mondja, Maveanu elvtársat azért fosztották meg állásától, mert az ilyen természetű cikkek nem szolgálják a munkásság érdekeit, sőt azoknak csak ártanak. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó hosszasan foglalkozik a Leon Blum és kormányának a sztrájk megszüntetésére irányuló fáradozásával. Több lap hangoztatja, hogy a francia közvélemény nem sok reménységgel néz e fáradozások elé. A Temps kérdi, hogy hová lett és miben áll ma a kormányhatalom? A kormány, amely a rábeszélés módszerével1 igyekszik célját elérni, párisi lapok szerint nem ura többé a helyzetnek. Voltaképen nem tesz egyebet, mint, hogy elfogadtatta a parlamenttel a szakszerveztek javaslatait. A közvélemény a radikális párttól várja a helyzet megoldását, amely talán felül kerekedik és valami pozitiv eredményi: is fog elérni. Különben a radikális párt tegnap parla- I menti értekezletet tartott Daladier hadügy- miniszter elnökletével. Daladier a gyűlésen I bizalmat kért a párt tagjaitól s élesen kikelt ■ az ellen, hogy a sztrájkoíókkal szemben a karhatalmat vegyék igénybe. Marchandeau képviselő viszont a legerélyesebb lépések foganatosítását követelte. Francia kormánykiáltvány a józanság érdekében PÁRIS. (Rador.) A kormány kiáltványt bocsátott ki, mely a lakosság józanságára és hidegvérére apellál, hogy minden lépés elkerülhető legyen, amely zavarólag hatna a sz t á j lem o zg a lom elfojtása érdekében folytatott tárgyalásokra, vagy a parlament munkálataira. A francia kormány kijelenti, hogy minden intézkedést megtett az utcai incidensek megelőzésére. A fenti kiáltványt a Blum elnökletével délelőtt tartott minisztertanács után adták ki, amely bizonyos idegen elemeknek a sztrájkmozgalomba való beavatkozásával foglolko- zott. Dacárai a kormány ezen felhívásának, ma újabb sztrájkmozgaflmak kezdődtek, különösen Páris környékén. A fémmunkások és munkaadóik közti tárgyalásikat hirtelen megszakították. Több munkás újból elfoglalta a I gyárakat. (Folytatása a 16. oldalon)
