Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-13 / 134. szám

4 BLLElSZr* 19 3 6 / u n I a % 13. Bl Jóska három kívánsága i. Mi a három kívánságod, kisfiam? — Hát ... az első kívánságom egy ruha... A második? A második . . . egy ruha az édesanyám­nak. — A harmadik? — Munka az édesapámnak. Ha eljönne hozzá a mesék jótündére, ha éjjel felkeltené az ágyában, ahol három test­vérével alszik és azt mondaná neki kis­fiam, lenn az égben látjuk, milyen keserves az életed, úgy határoztunk, hogy teljesítjük mindazt, amit kis szived kíván, mondd meg hát, mi a három kívánságod? . . . Ezt mon­daná: Hűha, ruha az édesanyjának és munka az apjának. Eddig terjed minden vágya. 11. — Mit eszel egy nap? — Reggel teát kenyérrel. (Délben borsó­levest kenyérrel. — Este? > — Ami délről marad. — Szoktál mást is enni? — Igen. Bablevest. Krumplilevest. Paradi­csomlevest, nyáron. — Vasárnap mit esztek? — Csipetkés levest — Ez az ünnepi ebéd? — Ez. — Húst mikor ettél? Elgondolkodik. — Nagyon régen .. . Nem is emlékszek már, hogy mikor... A bátyám hozta, aki nős... — Mondd meg nekem, mi volt a legjobb étel, amit valaha életedben ettél? Felcsillan a szeme. — A legeslegjobb?! N’okkedli tojással!..! És hús! ... Es szaft! ... — Mikor etted ezt? — Tavaly októberbe. — Mi volt akkor? *— A nővérem esküvője .! s ni. — Dolgozol? — Igen. Cukros vagyok a moziba. — Mit keresel egy héten? — ötven-hatvan lejt. Ahogy megy a cukor. Azelőtt jobban ment nekem . . . — Ne mondd! Mit csináltál? — Reklárucédulakihordó voltam. Többet js dolgoztam... — Mennyit? — Reggel félnyolctól este hatig. Hallgat. — Igaz, hogy redukáltak — mondja hibát­lanul. — Azt mondták, annyi kihordót kap­nak, amennyit akarnak. Sok gyermeket el­küldték. Felnőtteket vettek fel. Engem meg­tartottak, mert a cégvezető ismeri az apá­mat, tudja, hogy két év óta munka nélkül van és otthon kell a pénz. Ezért tartottak meg, pedig gyermek vagyok. Protekcióm volt. . . Reggeltől estig jártam a házakat. Jaj, de sok magas ház van! Sokszor azt gon­doltam a lépcsőkön, hogy ha összerakhat­nám azt a sok emeletet, amit megjártam, az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét felnőhetnék rajta az égbe, mint az angyalok Jákob álmában, amit a tisztelendő ur me­sélt . . V , IV. — Mi akarsz lenni, Jóska? — Szövömunkás. — Más vágyad nincs? — Nincs. — Tudod-e, hogy* él egy .szövőmunkás? — Tudom. A bátyám is az. — Te nem akarsz jobban élni? — Nincs remény, kérem. V. — Mi a véleményed az emberekről? — Sok a csirkefogó. A kártyás, meg iszá­kos. Ezeket kéne elintézni. — Újságot olvasol? — Nem. — Könyvet? >— Azt igen. Lexikonokat. >— Abban mi érdekel? — Abban is vannak különböző tudomá­nyos dolgok. — A tudományos dolgok érdekelnek? Mik, például? — Ezek az izék .. . Hogy milyen lesz száz év múlva a világ ... — És mit gondolsz, milyen lesz? — Jobb lesz! De hát mit érek vele? Ki tudom én azt várni? — Detektivregényt olvasol? — Nem érdekel más, csak a tudomány. A technika. — Nem szeretnél mérnök lenni? , — Otthon szoktam furni-faragni. Amióta kijártam a hét elemit, már sok dolgot csi­náltam. Villanydolgokat. Lehajtja a fejét. — Mérnök azért mégsem lehetek. Szegény fiúból legfeljebb csak gyárimunkás lehet... VI. — Voltál már szerelmes? Nem lepődik meg a kérdésen. Csendesen mondja: — Voltam. — Kibe? — Egy gazdag leányba. — Hány éves volt? — Tizenhat. — ö is szeretett? Vállatvon. — Nem is ismert. — Ki volt? — A háziurunk leánya. — Nem is beszéltél vele soha? — Csak egyszer. Ereztem a jó párfémsza- gát, amivel belocsolta magát... — Nem merted megmondani, hogy szere­ted? Ilyen gyáva vagy? Legyint. — Ugyan! Rám se nézett, kérdezett vala­mit, beült az autóba és elment. . . Nekem csak fájt a szivem . . . vn. — Szoktál játszani? — Néha. Délután. Rabló-csendőrt, fogót, hunyót. — A rabló-csendőrnél te mi vagy? Rüszkén mondja: — Mindig én vagyok a rendőrkapitány! — Szeretnél rendőr lenni? — Nagyon! — Miért? — Mert még nem láttam munka nélküli rendőrt. . . Aztán, mert az lefogja a csirke­fogókat. — Mit gondolsz, érdemes megnősülni? — Persze, hogy érdemes. A bátyám is olyan sok nászajándékot kapott. . . Elrobog előttünk egy autó. Jóska sokáig néz utána. — Jó lenne... — sóhajt. VIII. Feláll. — Ne tessék haragudni, vár az a bácsi. Megígértem neki, hogy máma korán kinn leszek. Lemosom a gyümölcsöskocsit. Egy lejt csúsztatok kezébe. Rámnéz, aztán a tenyerében lévő pénzre. Nyugodtan zsebreteszi, illedelmesen meg­köszöni, mint aki mindent ért és akinek mindez természetes. Én még most sem értem. (—) RiovényvéJeletn és Keríés?ei( nagy nyári lyányának tartalma: Növényvédelmi hirsaolgálat. A gutaütés kérdése. Gyapjastestü ezüst legyecskék. Mit tegyünk a sok áttclelt ^ro­varkártevőkkel? Körtefa ágva.ras'odás'a-. A szőlő­tőke-visszaesés kérdéséről. A pin c epe neszről. Repce gyökéren élő gubacs-barkóról. Időjárás. Ta- n)íc:ad<5. Hozzászólások a gyümŐ cszacsk'ózáshoz. SzdLm&virágok. A gyümölcsfák termőrészeinek kezelése tavasszal és nyáron. Sunbeam ósziba- rackfajta. Zöldoltás. Szőlészet Gyümölcs-. Zöld­ség-, Virág-kertészet. Egyes szám ára. 40.— lej, vidékre 45.— lej pénz, vagy postabélyeg bekül­dése ellenében azonnal küldi » romá'niaij főbizo- mlinyos: Ellenzék könyvosztálya Ö-uj. Rata Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60.—, félévre 200.—, egész évre 400.— lej. Mutatványszámot frégebbj számokból) 5.— lej postabélyeg ellené­ben szívesen küldünk. Nem szenved többé lábfájástól... Fájdalmai megszűnnek ebben az oxigénes fürd oben Ha lábai égnek és fájnak, — tyúkszemei, a lábán levő gyulladások és ki pirosodott ré­szecskék nyilainak, viszketnek — áztassa be lábait egy Saltrales Rodell-es fürdőbe. Fáj­dalmai megszűnnek, megkönnyebbül, amint ezek az oxigénes gyógy sók felszívják a sava­kat és más mérges anyagokat. Az összes gyul­ladások, égések, sebek 3 percen belül megszűn­nek. Tyúkszemei és bőrkeményedései úgy fel­puhulnak, hogy könnyedén eltávolíthatja"őket gyökerestől és véglegesen. Próbálja ki ezt a Saltrates Rodell-es lábfürdőt még ma este. Jobban fog aludni, könnyedén fog járni, él­vezettel fog táncolni. Ahol „nincsen többé boldogtalan házasság“ BECS. junius hó. Amerika, a korlátlan le­hetőségek hazája, a minden területen rekordot felállítani akaró birodalom olyan rekorddal lepi meg az anyagi és egyéb bajokban ful­dokló emberiséget, amely egy csapásra derűt és veröfényt varázsol a kényszeregyezséges, fizetésképtetenséges, leépített, béidstás vi­lágra. A példátlan szenzációról egy bécsi író szá­mol be most megjelent különös könyvében, antei}’, ha van még konjunktúra a könyvki- adómesterség rögös mezején — minden bi­zonnyal száz- ós százezerszámra talál majd olvasóra mindkétnembeli és minden korbeli lakosság soraiban. Barátunk néhány hónapot Mexikóban töltött és ott fedezte fel a kor­szakalkotó gyógyszert, amellyel egy csapásra kiküszöbölheti e világ bajait és e bajnak legnagyobbikát — a rossz házasságokat. Mindezideig Nevada állam egyik város­kája, Reno, viselte a válások paradicsomá­nak büszke nevét: az itteni hatóságok ugyan­csak egyszerűen, minden formalitás mellő­zésével szabadították fel a hozzájuk fordu­lókat a házasélet bilincsei alól. Reno azon­ban mostantól fogva szégyelheti magát, hi­szen minden bürokráciamentessége ellenére is legalább negyven napig tart, amíg a rab­ságból szabadidők vágyát teljesiti. A bécsi iró viszont tengerentúli útja folyamán eljutott egy mexikói városba, amely az igen poéti- kusan hangzó Cuernavaca nevét viseli és ebben a Cuernavacában mindössze hat napot vesz igénybe a válás procedúrája. Válóper A dolog a következőképen történik: Az em­ber, aki meg akar szabadulni a házasság bék­lyóitól, mindenekelőtt megszerzi a morelosi állampolgárságot. Azon gyengébbek számára, akik netalán nem tudnák: Morelos egyike a mexikói államocskáknak, fővárosa pedig a már említett Cuernavaca. Ezt az állampol­gárságot meglehetősen egyszerű megszerezni: nem kell hozzá semmi egyéb, mint, hogy az ember bekerüljön a lakosok névjegyzékébe, ami már akkor is megtörténik, ha akár egyetlen éjszakát tölt Cuernavaca valamelyik szállodájában és kiállítja a bejelentőlapot. A morelosi állampolgárság birtokéiban az­után szabad az ut a boldogság felé . . . Meg kell jelenni a községházán, ahol jegyzőköny­vet vesznek fel a válni szándékozó fél kí­vánságáról. A jegyzőkönyv másolattal készül és az egyik példány mindjárt útnak is indul a másik házastárs cimére, akit a törvényes következmények terhe alatt felszólítanak, hogy a válás ellen irányuló esetleges kifogá­sait haladéktalanul juttassa el az alulirt ha­tósághoz. Az értesítés alsó részén olvashatók a „törvényes következmények": Amennyiben a felszólítás postára adásától számított — három napon belül ellenvetés nem érkezik, I u£y „véleimezik“, hogy a szemben álló fél- I nek nincsen kifogása a házasság felbontása ellen. Könnyen elképzelhető, hánv ellenvetés futhat be a kitűzött határidőn belül, amikor Moreles állam fővárosába még az Egyesült- Államokból is öt nap alatt ér el a posta Eltelik tehát három nap és mivel „alpe- res‘- nem jelentkezik, Cuernavaca városa a mifelénk sem ismeretlen „jelképes kézbesí­tés“ segibségére szorul: A házasság felbontá­sáról szóló jegyzőkönyvet kiszögezteti a vá­rosháza kapuján elhelyezett hirdetőtáblára és itt ismételten, de egyben utoljára jelentke­zésre szólítja fe! a makacs, magáról életjelt adni nem akaró házastársat. Ezúttal is há­rom nap a határidő. Természetes, hogy ez is eredmény néjkül telik el. Ekkor azután újabb jegyzőkönyvet vesznek fel, amely szerint „miután a házasság felbontását az egyik fél kívánja, a másik pedig nem ellenzi, az ezen­nel hivatalosan és a törvény értelmében fel­bontatott“. így is lehet . . „ Ez volna tehát a válások megkönnyítésé­nek eddigi legtökéletesebb és legmodernebb módja és a bécsi iró joggal büszke arra, hogy erről a szenzációs lehetőségről ő tájékoztatja elsőizben az óvljágnaík különféle paragrafu­sok útvesztőjében mindeddig ide-oda bukdá­csoló, válni óhajtó házaspárjait. Sőt mind­járt tovább is megy és bizalmasan megsúgja, hogy Morelosban akadnak olyan kitűnő öisz- szeköttetőssel rendelkező ügyvédek, akik akkor is be tudnak vezetni valakit a lako­sok névjegyzékébe, ha — sohasem is vol­tak Mexikóban. Nincs tehát egyébre szükség, mint, hogy 37 ember levelet Írjon az egyik ilyesmivel foglalkozó ügyvéd urnák és bizonyos lehet arról, hogy egy-két hét elmúltával kezében lesz a boldogító szabadságiévá!. Első pillanatra nagyon tetszetősnek tűnik I ez az egész berendezkedés. Csak az a baj, hogy a bécsi iró nem közli mindjárt a szó- banlevő morelosi ügyvédek cimét (de — ami­lyen kedves embernek lábszik — mindenki­nek szívesen megírja, aki hozzá fordul.) Annyi azonban bizonyos, hogy az uj beren­dezkedés óta Cuernavaca kedvelt üdülőhely- lyé változott, szállodái és penziói állandóan zsúfolva vannak, idegenforgalmát tekintve, pedig az első helyet foglalja el a világsta­tisztikában. Mostantól fogva tehát posta utján elválhat mindenki és a vágyvavárt szabadság eléré­séért egyetlen lépést sem kell tennie. Sőt — ha esetleg az első lecke nem lett volna ele­gendő — ugyanezen az utón mindjárt ismét meg is házasodik, mert Cuernavaca városa válaszbélyeg ellenében készséggel megküldi a házasságlevelet is. (—V-j AZ EUROPA Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezetésealatt álló szállodáit Modern konfori, ensió szisztéma, fiiidők, stb. Egyé­ni pausál-kurák 1 Mérsékelt árak Carmen Syivám máius hó 15-én megnyitotta! HilEí MOVILA, »ILL BĂILOR, HOTEL NOD, VRAJA MĂ1UI VILLÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom