Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-11 / 132. szám

Ti TILE N'T fi K 7 O 3 G I ii n I ii H II. GARA ERNŐ RIPORTJA: MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Totisz Alice halálautóia TIMISOAÍUA. (A/ (Ellenzék tudósitójútól.) Mágus, karcsú, valamelyik moziszinészre em­lékeztető fiatal férfi halad el a kávéházi terrasz előtt. Kellő időben megkapom a fi­gyelmeztetést az usztaltársaimtól: idefigyel­jek, ez dr. Bíró Jenő. „A Totisz Alice férje“. Bevallom, rámfért ez a kis hirtelen magyarázat, mert pillanat­nyilag nem tudtam volna kitalálni a férfi nevezetességét: miért kell odafigyelni, ha megjelenik ez a doktor Biró. Így ellenben, hogy ,,a Totisz Alice férje“ — tényleg érde­kes. Megfordulok utána, mint az egész ter- raszsor a Palace előtt. A férfi tudja, hogy figyelik. Ez látszik a feszes tartásán. Nyitott raglánját felkapja a szél, ahogy siet. Balkezében aktatáska, a jobbkezével többször megemeli a kalapját, köszönti az. ismerős társaságokat. A kalapja ilyenkor felfelé írja le a rövid félkört, a tekintete élesen vág a társaságok felé, harcias készség feszül a köszöntésében: nos, tessék, itt va­gyok ,.. — Azóta most mutatkozik először . . . A sápadt arcú férfi köszöntését illendő tisztelettel fogadják, de még be sem fordult az utcasarkon, terítékre kerül a „dolog“. Ki tudja már hányadszor. Morajlik, őröl a pletykamalom. Valaki vé­dői szerepet vállal: — -Nem igy van az, kérem. Nem szabad felületesen, lelkiismeretlenül Ítélkezni, Biró doktor, igenis talpig korrekt férfi, kitűnő, szorgalmas ügyvéd, jó irodája van, nincs szüksége az apósa vagyonára. Nem is kapott semmit... Egy ur kacsint: — És a jövő? És a százötvenmilliós örök­ség? ... Nyeli a korty kapucinert és csettint utá­na. A jó kávénak, vagy a százötvenmillió­nak? . V i — iLegalább — állapítja meg a csettintés után ismételten. Megfontolt nyugalommal és kellő nyomatékkai — legalábbis százötven. * Ez a „legalább“ százötvenmillió: Totisz (Rezsőnek, a Banat-i iparmágnásnak hatal­mas vagyona: a perdöntő momentum az autógázolási ügyben, amelynek áldozata egy Schwerin Ferenc nevű félkarú koldus. Az ö halála egyébként elfért volna egy kis rend­őri jelentésben, ha történetesen egy taxisof- főr gázolja el. De igy: Totisz Alice ült a volánnál — óriási szenzáció, társadalmi bot­rány, szociális probléma és mi minden lett belőle. Széles medret ásott már a hömpöly­gő szóbeszéd, a pletykák, a bulvársajtó... és ebben a széles mederben minden elfér ..» a közvélemény bői az irigyelt vagyoni hely­zet. Egészen addig megy a szigorú bírálat, hogy ilyeneket hall az ember: „persze, a milliárdos urhölgy reggelig pezsgőzik, aztán azzal szórakozik, hogy nyomorult embereket halálragúzol“. Ilyen ellenségesen elfogult vélemények cikáznak és még azt is meg kell állapítani, hogy érthető: a szegénység, a nyo­mor szavai ezek a dúsgazdag hölgy (dien. A középpolgári réteg is készséggel hasz­nálja most ezt a hangot és nem hajlandó elnézést tanúsítani. Totisz Alice huszonkét éves, szép, nyú­lánk, nagyon elegáns és — ezt mindig hang­súlyozni kell — százötvenmillió egyetlen vá­rományosa: a középpolgári uriosztálv is haj­lamos ellene „erélyesen“ fellépni egy ilyen kínálkozó alkalommal, mint ez az autógázo­lás. Eddig csak a ruhák szabását, „schnitt- jeit“ kritizálták fojtott irigységgel, most — imc, itt az alkalom, lehet nyíltan, hangosan bíráskodni. I A főtéma' Totisz Alice egy-egy feltűnést keltő ruhadarabja, egy merész „schnitt‘‘-je, azok a bizonyos „viselkedések“ — ezekről beszélnek és nem egy’ nyomorult koldus ha­láláról. Holott — ez sem érdektelen téma lenne: . . . szombaton este elindul Aradról egy béna koldus, ötven kilométer az ut. Ezt meg kel] tenni reggelre, mert jó kis kereset kí­nálkozik. Ga ran ista nagygyűlés lesz, renge­teg ember. A félkarú koldus, névszerint Schwerin Ferenc, reggel hat órára ér be az országutról a város aszfaltjára. Egész éjjel gyalogolt a reménybeli alamizsnáért, íme, a koldus útja ... Amellyel szembejön e pillanatban az. autó. Nagyon sebesen és nagyon furcsán jön ez az autó: az úttest egyik szélétől a másikig kanyarodik rohanás közben. Az autó az egyik mulatóhelyről indult el: reggelig tartó hangulatos mulatság után Totisz Alice ült a volán mellé. Program: egy kis sétakocsi­zás. íme, a dúsgazdag hölgy- útja . . . A koldus útja és a gazdag hölgy útja ösz- szefutott abban a tragikus pillanatban, ami­kor megtörtént a halálos szerencsétlenség: az autó a koldust halálra gázolta. A koldust, szegényt már csaknem elfelej­tették ebben a „szenzációs“ történetben. El­tűnt az élete, sorsa a pletykaáradatban, amely Alice asszony körül hömpölyög. Egyszer csak mégis — felbukkant a ha­lott ember szelleme: . . . töpörödött, rongyos asszony jelentke­zik a Totisz palotában. Ügyvéd van vele. Az ügyvéd adja elő az asszony mondanivalóját: közös háztartásban élt „a szegény Schwerin- nel“ . . . egy szóval: kártérítésről van szó. Hatezer lejt kapott az öregasszony. Kezet- csókolt érte. Az ügyvéd állítólag húszezer lej honorá­riumot kapott. Meghajolt érte udvariasan. Hogy Totisz Rezső hogyan fogadja ezt a családi kellemetlenséget? Azt mondják, hogy Totisznak páratlanul jó idegei vannak. Va­laki elmondja ennek jellemzéséül a követ­kező történetet: ... az egyik bérháza megér mintegy har­mincmilliót. Még a hatalmas Totisz-vagyon arányában is óriási érték. Ezt a házat a vá­rostól vette meg a gyenge koronák idején. Most baj lett a ház körül: a városi tanács megtámadta a vételt és visszakövetelik a házat a város részére. Ez az akció akkor indult a vagyon ellen, amikor Totisz Rezső külföldi fürdőhelyen tartózkodott. Az ügy­védje felhívja telefonon és jelenti a dolgot. A telefonbeszélgetést a következőképen mondják el — benfentesek: — Elnök ur, nagy- baj van! — Nos? — A bérház körül. — Nos? — A város veszélyes akciót indított, el akarják venni a házat. — Of poty? — kérdezi erre Totisz olyan nyugalommal, ami egyáltalában nem állt arányban a ház óriási értékével. Harmincmillió veszélyben és az első hír­re, amely ezt jelenti, azt kérdezi vicces nyu­galommal: Of poty? Totisz Rezső jó idegrendszere most nagy megpróbáltatások alatt áll: egyetlen leányá­ról van szó. A szép, elkényeztetett Alice asszony a bör­tön küszöbén remeg ... 1 ■Bnana Nem ţâr kártérítés a férj elcsábításáért A házasság története például: Négy esztendővel ezelőtt vette feleségül dr. Biró Jenő fiatal ügyvéd „a legjobb pár­tit“. Nem kis szenzáció volt annakidején: egy avasi falucskában lakó szegény kocsmáros fia idekerül a Banat-i metropolisba, ügyvédi irodát nyit és egy év alatt elveszi Totisz Re­zső egyetlen leányát. Hogy ez a házasság nem ment éppen simán, az természetes. A romantikus szerelmi históriáknak minden fe­jezete lejátszódott. Alice kisasszony tizen­nyolc éves volt és olyan szerelmes, hogy ki­jelentette: vagy a fiú, vagy a halál . . . „A fiatalok sirig tartó szerelme győzedelmeske­dett“. A társaság egy darabig forrongott, de aztán mégis csak lekerült a szenzáció a napi­rendről. „Ez jól megcsinálta“ — ezzel a zárómondattal ratifikálta a házasságot a közvélemény. .. Most aztán, hogy ez a hajnali autóbaleset megtörtént, most nyaggatják a kiadós témát. A raglános férfi, aki valamelyik moziszi­nészre hasonlít, azért megy olyan feszesen a terrasz előtt, azért köszön olyan rövideket és néz olyan szúrósakat, mert érzi körül­belül, hogy mit beszélnek róla. En garde! — ezt. parancsolja most a férfisors: nőt kell vé'- deni és becsületet.. . * A nő, Alice kisasszony — alaposan rászo­rul a védelemre. Reggelig mulatott, reggel két férfi társaságában elindul sétakocsizásra, mámoros fővel a volán mellé ül és úgy ve­zeti az autót, hogy egy béna koldust a ház falához lapít. Mire Alice asszony kijózano­dik, emberhalál van. Mindenesetre sok függ attól, milyen szem­pontokkal mérünk. Nagyon enyhén lehetne úgy is elbirálni a történetet, hogy: fatális tragédia. „iMás is mulat“ — mondhatnánk és mással is megtörténhetik, meg is történt már, hogy mámoros fővel a volán mellé ül. Totisz Alice ellenben — éppen mert Totisz Alice, mert egy óriási vagyon egyetlen örö­kösnője, mert ,,a nábob leánya“, nem kapja meg ezt a legenyhébb Ítéletet. Éppen ellen­kezőleg: a legerélyesebb elbírálást hívja ki BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A magyar judikaturában szinte páratlanul áll az a jogeset, amelyet most döntött el ítélettel a budapesti kir. törvényszéken dr. Barabás Ernő tanácselnök. Tizenötezer pengő kártérí­tés iránt keresetet indítottak egyik fővárosi étterem tulajdonosnője ellen. A törvény­szék előtt kárigényét a felperes ügyvédje a következőképen adta elő. Az étteremtulajdonos, vendéglői üzemében két év előtt főpincérként alkalmazta Kurucz Mihályt. A főpincérnek a felesége azt állítja, hogy a tulajdonosnő férjét teljesen elszéditette és a mult év folyamán csaknem erőszakkal magához láncolta a „főurat“. A helyzet most az, hogy a férj teljesen elhagyta feleségét és a gyermekét és néhány hónap óta az alperes­sel együtt él. Kurucz Mihály ez időtől kezd­ve egyáltalán nem gondoskodik a családjáról. A tulajdonosnő tehát igéző magatartásával megfosztotta az asszonyt a kenyérkereső férj­től, akinek az étteremben kifejtett fizető- pincéri tevékenységéért sem ad pénzbeli el­lenértékét és igy alaptalanul gazdagodik. A feleségnek az a perbeli kívánsága, hogy a törvényszék ítéljen meg egy összegben fize­tendő 15.000 pengő kártérítést, vagy pedig havi 300 pengős élet járadékot. E különös és- szokatlan kereseti kérelem­mel szemben a tulajdonos ügyvédje egész rö­1 vid védekezést terjesztett elő. Mindenekelőtt tiltakozott a gyanúsító beállítás ellen, tagad­ta a kereseti tényállásokat és a kárigény el­utasítását jogi okokból kívánta azért, mert a magyar magánjog szerint a férjesábitás nem kártérítési jogalap. A törvényszék a főpincér feleségének kere­setét elutasította és mint pervesztest 400 pengő perköltség megfizetésére kötelezte. Az Ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy a ma­gyar magánjogban a csábítás fogalma csak olyan értelemben van megkonstruálva, ami­kor a nőnek elcsábításáról van szó. A férfi és különösen a férjesábitás fogalma ismeretlen. Ez alapon nemcsak az állítólag elcsábított férfi, hanem ennek a felesége sem léphet fel kártérítési igénnyel. Az asszonynak kár­térítési, illetve tartási igénye csali a férjjel szemben állhat fenn, aki az állítólagos csá­bítással szemben kellő akaraterővel védekez­hetett volna. Ha azonban a férj ilyen akarat­erővel nem rendelkezett és megfeledkezvén férji és atyai kötelességéről, elhagyta a fe­leségét és a gyermekét s róluk nem gondos­kodik, ez alapon az asszony a másik csá­bító nő ellen még akkor sem léphet fel, ha együtt is él a férjjel, sőt akkor sem, ha a férj tevékenységét az alperes üzletében in­gyenesen fejti ki. E könyv a kereskedő igazi mun­katársa ,!esz. - A főbb fejezetek címei: Általános kirakatszemlé- let. A kirakatrendezés felfogása és munkamenete. A kirakati rajz, festés és szövegirás. K rakatren- dezési anyagok leirá a és árki- számitási szokványai. Szerszám ismeretek. A színekről. Különféle árjnetnekből összeállított kira­katok. A kirakatrendezői hivatás. A vaskos, köze! 300 oldalos könyv ára csak 165 lej az Ellen­zék könyvosz ályában, P. Unirii l KIRAKA J RENDEZÉS I A jól rendezett kirakat, a JÓ tiZLEI Ml:NET TITKA 2 Szécsi Hacker József: BT-BEH A könyv fontos mellékletei : 50 Old. ábrsrész, mely a szerszámok használatát, a kirakati mozdula­tok tanácsait, a teljes szabadkézi és mértani rajzolás tanmenet, t, a kirakat-írást, a színharmónia mérést, a selyemáruk ráncolásá­nak lehetősé,eit, a ruha-tüzés alapelemeit mutatja. 35 oldalas képes melléklet: kirakatok, ki­állítások és üzlet-homlokzatok. Vidékre utánvéttel is szállítunk. Kérje azonnal a könyvujdonsá- gok jegyzékét! Díjtalan kapja! Frank Polgárság Tarifa —< Utópia MJPTA: Nem jelent újat számunkra a frank leértékelése. Hetekkel előbb megírtuk, bogy ez el nem maradhat, a hirt rövidesen hivatalosan is meg fogják erősíteni. Vizsgál­juk meg ezek után a lej helyzetét. Nem fér kétség ahhoz, hogy a frank bekövetkezendő devalorizációja, a lej árfolyamának hivata­los megállapítását is maga után fogja vonni. Ezzel véget vetnek majd a feláras rendszer­nek s a sok rendelkezésnek, mely a keres­kedelmet zavarja. A frank árfolyamának megállapítása kitűnő alkalmat nyújt erre, annyival inkább, mert a lej továbbra is meg kell tartsa a frankhoz fűzött kapcsolatokat. Igaz, hogy a devalorizáció drágulást von maga után, a 44 százalékos és 38 százalékos felárak azonban nálunk kellően előkészítet­ték a talajt s abban az esetben, ha a felárak megszűnnek, nem lesz ok drágításra. A re- stabilizáció nem jelent érték-devalorizálást, csupán a lej jelenlegi vásárlóképességét rög­zítené le hivatalosan. Az árdrágítókkal szem­ben törvényes utón lehet fellépni. A resta- bilizáció egyébként jól alkalom lenne fran­cia frankban fennálló külföldi tartozásaink elrendezésére. Helyes tehát, ha figyelemmel kisérjük, mi történik ebben az ügyben Fran­ciaországban . EPOCA: A franciaországi 70 kommunista képviselő nem szerzett tisztán kommunista szavazatokat. A polgári osztályhoz tartozók egy része is a szélsőséges baloldalra szava­zott s ha Leon Daudet jelölteket állit, ezek kapták volna meg a kérdéses szavazatokat. A jelenlegi franciaországi helyzet nyomort jelent, a nyomor pedig nem okos tanácsadó, a vakság katasztrófát is okozhat. A sztrájkok pénzügyi zűrzavarhoz vezetnek s a pénz me­nekülni kénytelen idegen országokba. A bi­zalom megrendül, az üzletek száma csökken, erőhöz jutnak a forradalmi megmozdulások. Franciaország kénytelen leértékelni a fran­kot. A munkásság nem akar áldozatot hozni s a pogárság bátorítja. Későn fognak kijó­zanodni. A polgárság azzal szavazott, hogy: „Úgy sem lehet már rosszabb!“ Meglátják hogy sokkal rosszabb következik. EXCELSIOR: A kereskedelmi forgalom le­bonyolítására ma kevés gondot fordítanak Sok a kincstári teher, gyönge a vásárló- képesség, drágák az ipari termékek, a nyers­termékek és félkészáruk behozatalára kirótt taksák is igen magasak. A válság felkészü­letlenül ért bennünket. Tanulmányozni kell a szállítási tarifa csökkentését. Nem elég, ha a gépkocsiforgalmat akadályozzuk s felemel­jük a CFR-tarifát. Ha a gépkocsikon való szállítás jobban kifizetődik, nem volna sza­bad ezt bántani. A viziszállitómüvek forgal­mát is elő kell segíteni. Nem olyan fontos, hogy a GFR költségvetése ki legyen egyen­súlyozva. Minden egyes tarifának meg van a maga poitikája. Ha a CFR vészit és a köz­gazdaság nyer: nincsen baj, mert egyik a másikat kiegyenlíti. Revízió alá kell venni a tarifákat s a szakkörök meghallgatása után uj díjszabást kell életbeléptetni. DREPTATEA: Minden harcnak jelszóra van szüksége. Az ifjúság a nemzeti állam jelszavát tette magáévá. Úgy látja, hogy străineknek kedvez a javak forgalma. A nemzet szolgálatába könnyű beállítani a lel­kes ifjúságot. Mit jelent azonban a nemzeti állam? Mindenek előtt: mi az állam? Liberá­lis szempontból maga a nemzet, tehát —; etnikai meghatározás. Az állam nem jelent formát, de jogszabályok rendjét jelenti a valóságban. A nemzeti állam tehát nem egyéb, mint azoknak a jogszabályoknak sora, melyek a nemzet erejének érvényesü­lését biztosítják. A nemzet és állam tehát egyet jelentenek. A nemzet az erőforrás, az állam a megvalósulás, mely a nemzeti erők érvényesülésével lép a történelembe. A nem­zeti államnak tehát az lenne a célja, hogy ilyen történelmi erőket termeljen magának. Dinamizálja, erősítse a meglévő termelő alapokat. !Ez lehet az egyedüli célja a nacio­nalizmusnak. így aztán nem az erő, de az érték lesz a fontos. Lelki értékekre van szükség, ez adja meg az erők történelmi jelentőségét. Ion Creanga, a legnagyobb ro­mán iró, Nicolae Grigorescu, legnagyobb fes­tőnk parasztnak a fiai voltak. Eminescu, Cosbuc, Vlahuta, Parvan, Aurel Vlaicu, Horia, Cloşca, Crisan, Tudor Vladimirescu, Avram láncú s több más kiváló iró és költő parasztszülök gyermeke volt. A nemzeti ál­lam nem lehet más, mint a meglévő 14 mil­lió román paraszt érvényesülésének biztosí­téka. A román nemzeti állam parasztság nélkül nem egyéb, mint utópia. Ssőlőtörvény teljes román szövege, magyar fordítása ég a tör­vény magyarázata 20 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Szőlőbirtoko­sokat, szeszgyárosokat, borkereskedőket érdeklő törvény. Vidékiek 2 j lejt küldjenek be pénzben, vagy postabélyegben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom