Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-30 / 148. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calca>Modlar 4 Fí-ókkia-dóhív«-ta! és könyvoszt^ly; Piaca Unirii 9 trim. ■— Tekfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési inak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 LVII. ÉVFOLYAM, 14 8. SZÁM. KEDD 1936 JUNIUS 3 0. Genta njra megteremtettél! az angol-francia hSzös arcvonalat üege^yezés fiHá légire st Dardanellák kérdésében. — II| lecarnói megegyezést terveznek Franciaország, Anglia, Németország és Olaszország között A genfi nemzetközi tanácskozás utolsó két napja különösen a franciák és angolok között lefolyt szorgalmas tanácskozásokkal telt el. Ezek a tanácskozások, amint Parisból jelentik, njra létrehozták a francia—angol közös arcvonalai, mely az abesszíniai válsággal és a német csapatok rajnavidéki bevonulásával kapcsolatban láthatólag megrendült. A közös arcvonal újabb megalkotása természetesen csak a kölcsönös ei^edé- kenység alapján sikerülhetett. De hozzájárulhattak ehhez a közben lefolyt események is, minthogy ma már Abesszínia elfoglalását és a német katonaság elhelyezkedését a Rajna- vidéken lehetetlen bevégziett ténynek nem tekinteni. Az angol—francia megegyezés azonban nyilvánvalóan felöleli nemcsak ezt a két fontos kérdést, hanem a nemzetközi életnek az utóbbi időben fölmerült többi vitás kérdéseit is. Genfben már arról beszélnek, hogy esetleg még a nyári hónapokban Franciaország, Anglia, Németország és Olaszország egy újabb és lehetőleg szilárdabban megalapozott locarnói megegyezés létrehozása érdekében négyhatalmi értekezletre ülnek össze Montreuxben vagy Brüsszelben. A genfi légkör, mely a tanácsülés első napján rendkívül feszült volt, tegnap igy az általános enyhülés és reménykedés képét nyújtotta. A népszövetségi fővárosban már arról is tudni akarnak, hogy Coppa gróf, olasz népszövetségi megfigyelő kijelentette Delbos francia külügyminiszternek, hogy a római kormány a szankciók eltörlése után azonnal el kivánja foglalni helyéi a népszövetségi tanácskozásokban. Sőt, elterjedt annak a hire is, hogy Ciano olasz külügyminiszter legközelebb szintén Genfivé érkezik. A franciák mindent megtesznek, hogy megteremtsék Olaszország visszatérésének a lehetőségét a Népszövetségbe. A külpolitikai félhivatalos Temps tegnap erélyes cikkben követelte az abesszin kérdés mielőbbi rendezését, mert a súlyos nemzetközi helyzet miatt Olaszország közreműködése az európai helyzet rendezésében napró!-napra nélkülözhetetlenebbé válik. Eden angol külügyminiszter, a jelek szerint, szintén ilyen irányban tevékenykedik. Beavatottak között elterjedt hírek szerint Haile Szelasszie négusnak azt a határozott tanácsot adta, hogy a népszövetségi közgyűlésen ne szólaljon föl, mert követelését Anglia nem hajlandó támogatni. A genfi tanácskozások legfontosabb eredményének azt tartják, hogy francia közbelépésre Eden, Litvinov és Rüsdi-Arras török külügyminiszter között tegnap megegyezés jött létre a Dardanella-vita kérdésében Ls. A megegyezés szerint a tengerszorosok úgy béke, mint háború idejében nyitva fognak állani minden olyan hajóhad számára, amely népszövetségi határozat végrehajtására akar áthaladni a Dardanellák és Boszporus vizein, Szovjet-Orosz»rszág hajóhada szintén szabadon kelhet át bármilyen irányban a tengerszorosokon akkor is, ha a keleti tengeri orosz hajóhadat akarja megerősíteni. Békeidőben az általános rendezés irányadó vonalául a montreuxi értekezlet elején Törökország által benyújtott indítvány fog szolgáim. Ez a megállapodás nagyban hozzájárult a genfi légkör enyhítéséhez és beavatottak szerint hozzájárult ahhoz is, hogy Anglia látható engedékenységet tanúsít az olaszokkal szembeni viszonylatban. Blum francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter tegnap vacsorát adtak Eden tiszteletére. A vacsorán lefolyt tanácskozásokat genfi táviratok nagyfontosságunak mondják. Föltűnt Genfben Delbos francia és Beck lengyel külügyminiszterek hosszú tárgyalása is, aminek nyomán az a hir terjedt el, hogy közeledés jött létre Franciaország és Lengyelország között. Valle olasz légügyi vezérkari főnök tegnap Berlinből visszarepült Rómába. A tiszteletére rendezett bucsulakomán kijelentette, hogy reménye szerint az olasz és német repülők viszonya a jövőben még el fog mélyülni. Maniutf ünnepelte a nemzeti-paraszrfpárí Célkitűzéseitől beszélt a volt miniszterelnök a Vin túl de Jos-i gyű/ésen. — Érdekes határozati javaslatok BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Vintul de Jos-i népgyülés teljes rendben folyt le tegnap 50 ezer ember részvételével. Mamii elmondhatta régtől várt beszédét, hívei pedig ismét kifejezést adhattak ragaszkodásuknak és bizalmuknak. A jelenlevők érzelmét leghűségesebben Valér Moldovan dr. tolmácsolta, aki a politikai és polgári szabadságjogok méltatásával kezdi. Moldovan Vaier beszéde Az uralmat „névleges" román uralomnak Sievezi, mely ellen „utolsó figyelmeztetésként“ emelik fel most szavukat. »— Isten és ember előtt kijelenthetjük — mondja —, hogy o Kárpátokon inneni részen lakó románság mindig szabad nép volt s sohasem fogja nyakát igába hajtani. 1918 december 1-én csupán egy óhajnak adtunk ünnepélyes kifejezést : a néppel, a nép nevében és 0 népért kormányozzanak az uj országban. Teljes politikai és polgári szaKüépés a Népszövetségből GENF. '(•Rador) -Nicaragua köztársaság képviselője bejelentette, hogy országa kiléfi a Népszövetségből. Párásból jelentik, bogy a Franciaországot a népszövetségi közgyűlés holnap kezdődő ülésszakán képviselő bizottságot a következőkből állították össze: Leon Blum miniszterelnök, Yvon Delbos külügyminiszter, Paul ßoncour népszövetségi miniszter, továbbá Paul Faure államtitkár, Henry Berenger, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, Mistier, a képviselőház kSi.l- ügvi bizottságának elnöke és Leon Jouhaux, az általános munkaszövetség főtitkára. Németország békét akar BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Frick birodalmi belügyminiszter tegnap Köbleidben beszédet mondott, melyben a német birodalom békés szándékait hangoztatta. Tizenhét esztendeje, hogy a versaillesi szerződést Németországra kényszeritették •— mondta Frick dr. — s a német nép csak most tudta helyreállítani becsületét és egyenjogúságát. Ez a helyzet most már lebetővá teszi számára, hogy nekilásson a békés munkának, nem fenyegetve senkit, de nem is tűrve semmiféle igazságtalanságot. Palesztinában a helyzet — változatlan JERUZSÁLEM. (Az Ellenzék távirata.) Palesztinában változatlanul tovább tartanak a zavargások. Az angol rendőrség és katonaság mindent elkövet, hogy a zendülést végleg elfojtsa — sikertelenül. A mult éjjel egy arab portyázó csapat Hebron mellett megtámadott egy angol rendőr csapatot. Heves tűzharc után visszaverték az arab támadást. badságot kértünk; demokrata rendszert, komoly és becsületes polgári szabadsággal. Utolsó felhívást, utolsó figyelmeztetést adunk tehát: hagyjanak fel a kalandok és diktatúra gondolatával. Ez a gyűlés a Kárpátokon inneni egész területet képviseli, jogunk van ennek nevében beszélni. Várjuk Maniu szavát és győzelmét. Maniu mindig egy Istent, egy eszmét szolgált, fejezi be Valér Moldovan dr. a népgyülés lelkes ünneplése közt beszédét. A cél A lelkes hangulat egy percre sem szűnt meg és nagyvonalú határozati javaslatban végződött, mely Maniu híveinek, célját is magában foglalja. így hosszú időre ismét tisztázást nyert Maniu helyzete, taktikája és munkája a nemzeti-parasztpártban. — A népgyülés — mondja a határozati javaslat — határtalan bizalmáról biztosítja Juliu Maniat, akit ezekbén a viharos időkben a megnagyobbított Románia egyedüli megmentőjének tekint. A népgyülés esküt tesz arra, hogy Maniu politikai elveinek teljes győzelméig nem szünteti be a harcot. Véget ért türelmünk azokkal szemben, akik csúfot űznek az ország alapját képező jogokból és ostromállapottal, cenzúrával kormányoznak. A népgyülés meg van győződve arról, hogy ütött a tizenkettedik óra, midőn egy emberként kell sorba álljanak azok, akik szeretik népüket és az országot, hogy megmentsék, ami még megmenthető. Megállapítjuk az állami tekintély hanyatlását s az erkölcstelenség terjedését az állami élet minden rezortjá- ban. Megállapítjuk, hogy késik az erkölcsi és politikai pusztulás megakadályozása s bizonyos körök támogatásában részesülnek a földalatti mozgalmak. A népgyülés reméli, hogy szükség lesz a nép határozatára, hogy maga teremlsen igazságot és nem lesz szükség uj albujuliai nemzetgyűlés összehívására, hogy állapítsuk meg a védelmi módozatokat. A népgyüiés végül üdvözletét küld Mibu- lachena*. és Popoviciunak s győzelmüket kívánja a nehéz harcban. A tömeg nagy ünneplése között emelkedett Maniu szólásra. Megköszönte a meleg ünneplést. Zártkörű ünneplésre vart és a románság tömegeivel találkozott. Részleteket mesélt el a múltból, midőn a tömegekkel együtt dolgozott, aztán jövő terveivel foglalkozott. — Senkit sem kényszeri trie arra , bog y azt tegye, amit én teszek — mondotta. — Mindenki ítélkezzen úgy, ahogy akar, akinek tetszik, kövessen. 1906-ban Becsben megmondtam: ha a nemzeti pártot követik, felosztjuk majd a birtokokat s a románság lesz az ur ezen a földön. Törvény szerint urak is vagyunk, kérdés azonban, meg vagyunk-e elégedve ezzel? A liberális párt ahelyett, hogy az általános szavazati jogot biztosította volna, megakadályozott ennek gyakorlásában. Célt értek, mert széthúzás volt közöttünk. Nyolc éven át harcoltam, míg Alba-Juliara jutottam. Győztem és átvettem a hatalma!. A mult eseményei Maniu ezután rendre vette, mit valósított meg programjából. — Szabad választást rendeztem — mondotta. — Leszállítottam a földadókat. Konverziót adtam a mezőgazdasági tartozásra, melyet a liberálisok a bojárok érdekéién megtoldottak. 'Az én időmben rf1 miniszter volt, kiknek számát a liberálisok ismét felemelték. Decentralizációt és önkormányzatot biztosítottam, amit a liberálisok megváltoztattak. A liberálisok 'diktatórikus eszközökkel dolgoznak. Vannak, akik' azt hangoztatják, hogy nincs szükség pártokra és nem a nép határozza meg az ország külpolitikáját. Pedig az a nép dolga, amely megvédi határait. A parasztság munkájának nincs értéke. Kifogások Egy mázsa buza kél! csizmára és két malac patkóra. Az állami alkalmazottak 90 százaléka román ugyan, de idegenek kezében van a parasztok munkája. Olyan korrupcióval és 'fosztogatással állunk szemben, mely sehol sincs másutt. Alkudozunk s nézzük, mi a teendő. (Folytatása a 8. oldalon)
