Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-28 / 147. szám

2

BELBN7ÉK

wmm

I 9 36 június 2 H.

Dl ATT! ETÁM

FÜSTÖLÖSZER

elpusztítja a

háziélősdieket, poloskákat, bolhákat, tetveket, konyhacsótányokat

(svábbogarakat) stb.

„BAYER“ I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft. Abt. Pflanzenschutz, Leverkusen A/Rli. Romániai vezérképviselet : Pharma Studerus et Co. Bucureşti 1., Str. Brezoianu 53. Tel. 3-92/86.

Nincs szükség semminemű készülékre! Nincs robbanási veszély! — Használati utasítás mi nden csomaghoz mellékelve van ! —

 itétf világpolitikája

A genfi tanácskozások előtt

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ

Ok. Levél Munka

MPtK'.A: Érdekes lenne megtudni, milyen külpolitikát folytat ina 'Románia. Sürgős felvilágosításra van szükség. Meg kell tudnunk, vájjon Titulescu, vagy Inculci politikai irányvonalát követi a kormány. Nem tarthat soká a bizonytalanság. Nem titkoltuk, lu»gy í.uval diplomáciája után a kisuntant radikálisan módosítani fogja politikáját. Hányán tiltakoztak Laval politikája ellen Romániában? .Nacionalistáink akkor támadják Franciaországot, midőn annak uj kormánya jóvá akarja tenni a Laval által elkövetett hibákat. Egyetlen ország sincs örökre szövetségeseihez kötve, joga van tehát mindegyiknek arra, hogy revízió alá vegye külpolitikáját. Ezt azonban becsületesen kell tegye. A szövetségesnek joga van arra, hogy az együttműködés megszüntetésének módozatait előre megismerje. Nem értjük, mi zajlik le körülöttünk. A jelek nem kedvezőek. (Mindnyájan szükségesnek látjuk a fegyverkezést, de nincs pénzünk s hitelre vagyunk utalva. Nem remélhetünk segítséget barátainktól, ha kétszínűségről teszünk tanúbizonyságot. Lehet, hogy csak a felszínen mutatkoznak az ellentétek, annyi azonban bizonyos, hogy Inculet belpolitikáját drágán fogjuk megfizetni. Emlékezzen vissza a liberális párt arra, milyen felszereléssel léptünk 1916-ban a világháborúba. Ugyanez a külpolitikai helyzet volt a bajok oka.

ZORILE (Em. Socor nyílt levele Maiimhoz): Románia két táborra van osztva. Eltűnnek az osztályok s helyt adnak veszélyes alakulatoknak, melyek forradalmi kalandot akarnak. Az egyik tábor nyugalmas fejlődést óhajt a jelenlegi társadalmi berendezkedés fenntartásával, a másik: erőszak utján szeretné a hatalmai. Az előbbi: szaporítani akarja a szabadságjogokat, az utóbbi: a diktatúra érdekében meg akar szüntetni minden szabadságot. Egyszóval: a demokrácia vívja harcát a fasizmussal. Az abnormális helyzet aggasztó. A válság uj fejezetéhez értünk, mely több veszélyt rejt magában, miután nem elég önérzetes a demokrácia. Az ütésekkel szemben defenzívába húzódik s tétlenségével maga pecsételi meg sorsát. Pedig -a lakosság úgyszólván teljesen azonos a demokráciával, hiszen földműves és munkás annak 90 százaléka. Hogyan lehetséges mégis, hogy az elenyészően kisebb rész az egész országot ural ja? A demokrácia nem fejt ki elég tevékenységet. Ahelyett, hogy offenzivába kezdene és összefogna, veszekszik s személyi kérdéseket tárgyal. Miért folytat Iunian külön harcot? Miéri volt Dobrescu a pártból kizárva? A szociáldemokrata párt és a munkásszövetség miért van tétlenségre kárhoztatva? Aliért nem jön létre a közös demokrata front? A kezdeményezésre Maniu van elsősorban hivatva. Kellő tekintéllyel és személyi kellékekkel rendelkező román politikus, kinek szava visszhangra találna. A harc megindult a fővárosban. (Mozgósításra vár a demokrácia. A j parasztság? Úgyszólván harcképtelen. Van , azonban erő a kispolgárokban és munkásokban, akik csak hivó szóra és szervezkedésre várnak. Könnyű harcra és biztos győzelemre van kilátás.

DREPTATEA: A román életben uj jelen- j ség tűnt fel: az ifjúság mozgalma. (Ennek j okát a liberális párt iskolapolitikájában, a i hiányos tanításban, a kulturális inflációban, | a gazdasági válságban, a társadalmi oszlá- j lyok robbanó képességének emelésében s ; sok másban kell keresni. Hogyan lehetne J ezt a zavart megszüntetni? A „parasztor- i szág“ összhangra törekszik minden vona- [ Ion, igy ezt a kérdést is megoldja. Nem j hibáztatjuk a kulturális offenzivát. Felvilá- gosodott paraszttal és jól felkészült diplomással lehet csak biztosítani az ország egyensúlyát. A valóságokat kell szolgálja az iskola, a jellemek kikristályositására van hivatva. üj lendületet kell adjon a nemzeti munkának a nacionalista erők felhasználásával. Fel kell használni az igénybe vett erőket s munkanélküli diplomásokat. El kell tüntetni azt, aki nem akar fegyelmezetlen belekapcsolódni a nacionalista munkába. Vissza kell vezetni a falukba az ifjakat, igy kéri véget vetni az anarchiának. A tanár falukban tanítson, mert sok az analfabéta. Az orvos szintén keresse a falut, hogy gyógyítson. A mérnöknek is ott a helye, hiszen annyi rossz hid, ut, ház van. A gazdásznak is ott a helye, hogy a nép az uj módszereket eltanulja. Véget kell vetni a nomád életnek és a falukból való továbbvándorlásnak.

Á kiválasztás során pedig egyedül a munka határozzon. A „végzett munka“ elvére kell alapítani az országot.

KORSZERŰ HUSNÉLKÜLI TÁPLÁLKOZÁS. Irta: Dr. Rusznyák István fzanatóriumi vezetőorvos. A legideálisabb vegetáriánus konyha, ízletes receptekkel orvosi ellenőrzés mellett. útbaigazításokkal vese-, gyomor-, anyagcsere., stb. bántalmaknál. III. bővített kiadás 99.— lejért kapható az Ellenzék könyv- oszíüáüyában, Cluj. Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

Az uj francia kormány külpolitikai programnyilatkozata a béke érdekében indítandó keresztes hadjáratról beszél, melynek azonban nem szabad egyetlen nemzet elltyj sem irányulnia. Hadjárat, mely nem irányul valaki ellen, bizonyos tekintetben önmagával ellentétben álló dolog. De a keresztes hadjáratnak megfelelő francia „croisade“ szó nem feltétlenül jelent háborút is. A béke érdekében megindítandó szélsőséges erőfeszítésekre pedig kétségtelenül égetően szükség van, mert a háborút követő nehéz külpolitikai légkörben talán sohasem függtek még olyan mélyen a vészterhesen fenyegető viharfelhők, mint manapság. „A háborús veszedelem — mondta nemrég a józanságáról ismert délamerikai Smuts tábornok — többé nem beképzelés, hanem valóság“. Talán a veszedelem teljessége lesz az. amely felébreszti a béke érdekében végrehajtandó, valóban hatásos munkát. Egyelőre, mini valami boszorkánykatlanban, vészjóslóan forrnak újra Európának mindazok a problémái, melyek viharkeltésre különösen alkalmasak s a diplomáciai kulisszák hátteréből szinte váratlanul bukkan elő a mult századok örök megoldatlan és többször háborúra is alkalmat adó vilatárgya, a Dardanellák kérdése is. Közben vezérkari főnökök sokatsejtető látogatásai folynak hol egyik, hol másik barátságos, vagy egyik-másik halalom elleni barátságkötés lehetőségeit éreztető fővárosban s a Szélsőkeletről már háborús összeütközéseket is jelentenek. A francia és angol külpolitika vezetőinek tegnapelőtt lefolyt megbeszélése azonban, hivatalos jelentés szerint, a legnagyobb összhangról lett tanúságot s a Genfben összeülő külügyminiszterek és diplomáciai megbízottak készülnek az Olaszország ellen sikerteleneknek bizonyult megtorló rendszabályok felfüggesztésére.

Uj vágányon

Genfben a sikertelenséget beismerő lépést valószínűleg Anglia kezdeményezésére fogják megtenni. A londoni külpolititka férfias önérzetére vall, hogy miután olyan eréllyel szinte egyedül kovácsolta össze a megtor- lási arcvonalat, most nem riad el a visz- szavonulás kezdeményezésétől sem. Maga Eden, a szankciós politika volt főképviselője az, aki a kínos küldetést vállalta. Ez kellemetlen lehet a brit önérzetre, de Anglia j népe már tisztában van azzal, bogy a visz- szavonulást, éppen a nagy eréllyel megkezdett újabb külpolitikai tevékenység érdekében, elkerülhetetlenül végre kell hajtani. Az angol külpolitika ezért teljes elhatározottsággal átkapcsolta a váltót s a birodalmi vonat útját a szankciós vágányról áthelyezte a népszövetségi reform vágányára. Abesszínia kérdése igy mellékvágányra kerül, ahonnan szükség esetén még mindig át lehet helyezni valamelyik fővágányra is. Az ebben a kérdésben már elszenvedett sikertelenségek után azonban nem valószínű, hogy ilyesmire még sor kerüljön. A régi kijelentéseket, hogy a Népszövetség sorsa Abesszinia sorsához van kötve, gyorsan elfelejtik. Ma az a jelszó, hogy „a régi Népszövetség halott, éljen az uj, a megreformált Népszövetség!“

Mert a Népszövetség megmentése még mindig az angol külpolitika célkitűzéseinek központjában áll, amiben támogatja Londont az uj francia kormány külpolitikája is. Ehhez viszont nélkülözhetetlennek látszik Németország bekapcsolása az európai helyzet békés rendezésébe. Berlin azonban azon az állásponton áll, hogy Hitler emlékezetes béke javaslatával megtelte a magáét az európai béke biztosítása érdekében és nem igen mutat sok hajlandóságot, hogy választ adjon az angol kérdőívre, mely ezen túlmenő kérdéseket is fölvet. iS az angol kérdésekkel szembeni tartózkodással egyidejűleg az olasz légi hadsereg vezérkari főnöke Berlinben tárgyal és meg nem erősített, de nem is cáfolt hirek szerint Cian» gróf olasz külügyminiszter is németországi látogatásra készül. Ez a helyzet komoly akadályokat gördít az angol terv elé, mely a külpolitikai váltóátállitásnál az Olaszországgal való megegyezés kérdését szintén mellékvágányra akarta tolni, hogy helyette a fővágányra a Németországgal való tárgyalások, esetleg egy német—francia—angol megegyezés kérdése kerüljön. Az angol közeledés természetesen még mindig olyan nagyértékü, hogy úgy Németország, mint Olaszország erős lekötöttségeket is hajlandóak volnának érte föláldozni. A két hatalom külsőleg olyan tüntetőén éreztetett barátkozása azonban arra vall, hogy az európai sakkjátékban nem engedik magukat egymással szemben kijátszani.

A Dardanellák kérdése

Az események különös játéka folytán kialakult különben az a helyzet is, hogy éppen a Föld közi-tengeren, ahol legerősebben éleződött ki az angol—olasz érdekellentét, egy fontos kérdésben Anglia és Olaszország alhj- j hanem párhuzamos politikát fognak követni. ! A Dardanellák kérdésének fölvetése hozta létre ezt az érdekes változást. Anglia, mely a IMontreux-i értekezlet első napján támogatta Törökország kívánságát, hogy a Lausannes békeszerződéssel ellentétben a Dar- danellákat megerősíthesse, a következő napon már a határozott ellenzés álláspontjára helyezkedett. Közben ugyanis az oroszok is megtették indítványukat, mely az orosz hajóhad számára teljesen szabad átjárást akar biztosítani a megerősített Dardanellákon áh mig ugyanezt megtagadja a Fekete-tengeren kivüleső államoktól. S az orosz indítványt a törökök is teljes erővel támogatják. Anglia előtt, mely földközitengeri utjának biztonsága érdekében minden lehetőséggel számit, erre fölmerült a másik hatalmas ellenfél képe is, mely Szovjet-Oroszországból, a vele szoros kapcsolatban álló Törökországból és az uj Törökországhoz szorosan kapcsolódó Perzsiából és esetleg Irákból és Ibn Saud Arábiájából alakulhat ki. Ez a lehető ellenfél, mely csak a jövő lehetőségei között szerepel, még veszedelmesebb hatalmat jelenthet Anglia kelet felé vezető útja számára, mint Olaszország. Nem hajlandó tehát a szovjetoroszokkal szemben sem elismerni a régi cári Oroszországnak Anglia által soha el nem fogadott álláspontját, hogy a Dardanellák az orosz kapu kulcsát képezik, amelyhez a Fekete-tengeren kivüllevö államoknak közük nem lehet.

Japán is belenyúl az európai vitába

Anglia éppen mert az utolsó időkben komolyan veszélyeztetve érezte a földközitengeri utat, fokozott szívóssággal ragaszkodik ahhoz, hogy szükség esetén a Fekete-tenger vizein is fölvehesse a küzdelmet keleti birtokai érdekében. Lehetetlenné akarja tenni azt, hogy a Dardanellákból még olyan újabb meglepetés érje, mely túlszárnyalhatja a világháborúban az angol tengeri hatalomnak annyi kellemetlenséget okozó „iGőben“ és „Breslau“ német hadihajók jelenlétét a Dardanellák zárával védett török vizeken. Az orosz előretörés következtében — írja a Times — Anglia álláspontja alapjában megváltozott. Oroszország követelése felboríthatja a földközitengeri egyensúlyt. Ha a Feketetengert elzárják a nyugati hatalmak hajóhadai elől ugyanakkor, mikor lehetővé teszik egy orosz hajóhad megjelenését a Földközi-tengeren, a dolognak olyan következményei lehetnek, melyeket a hozzá nem értők első pillanatra észre sem vesznek. A helyzet ennek következtében úgy fordult, hogy Anglia, mely kezdetben támogatta a török követelést, most már ragaszkodik a tengerszorosoknak a lausannei béke által

előirt nemzetközi jellegéhez és a/ álját.isi lehetőségek nemzetközi ellenőrzéséhez, l./.t az angol álláspontot támogatni fogja Olaszország is, mely a Dardanellák kérdésében váratlanul egy vonalra került Angliával, f.s támogatja főleg Japán, mely a s/.élsőkeleti japán orosz érdekellentét miatt Szovjet- Oroszország déli hajóhadát érthetően szeretné bezárva látni a Fekete-tengerre. Az európai érdekellentétek során így elérkezett már az a pillanat, mikor Japán is belenyúl a belső európai vitákba.

Gondolni kell minden lehetőségre

Mindez természetesen nem jelent annyit, hogy a vMontreux-i értekezleten, melyet egyelőre a népszövetségi tanácskozások idejére megszakítottak, megegyezés nem jöhet létre. Más fontos kérdések alighanem kényszeríteni fogják az oroszokat, hogy követelésükhöz ne ragaszkodjanak túlságos mereven. Az angolok szintén távol vannak attól, hogy az olaszokkal való ellentétüket tekinteten kívül hagyva, újabb ellentétet akarjanak maguknak teremteni a Földközi-tengeren. Á Fekete-tenger többi parti országai szintén kénytelenek számba venni minden lehetőséget s amint egy jótollu publicista nemrég irta, még ezeknek a lehetőségeknek az ellentéteit is. Románia például a 'Balkán-egyezség révén jelenleg szoros kapcsolatban áll Törökországgal és jó diplomáciai viszonyt tart fenn Szovjet-Oroszországgal. A létrehozandó Dar- danella-egyezmény tartama alatt azonban a diplomáciai helyzet megváltozhalik és akkor a nemzetközi megegyezéssel bezárt Feketetengeren a külpolitikáját esetleg változtatni akaró Románia szembe kerülhet a túlnyomó tengeri haderejü oroszokkal. Más kérdések is fölmerülhetnek már a mostani genfi tanácskozáson, amelyek kényszeríthetik a Dar- danella-vita közvetlen résztvevőit, hogy sima megoldást keressenek. A Dardanellák kérdésének fölmerülése azonban újabb bizonyíték arra, hogy a háború utáni Európának nemcsak a nagy összeüközés által keltett problémái megoldatlanok. Londonban és Parisban a népszövetségi reformtól várják a megoldásokat. De Baldwin rejtett fenyegetése, hogy Anglia az európai megegyezés sikertelensége esetén az Európától való el-> zárkózás politikájához fordul s a francia szocialista kormány különös áldozatkészsége a katonai követelésekkel szemben arra mutat, hogy Párisban és Londonban sem feltétlen a bizalom a genfi megoldás lehetőségeivel szemben. Ez azonban nem zárja ki, hogy a béke érdekében Párásból bejelentett keresztes-hadjárat, mely Anglia nagyerejü támogatására is számíthat, legalább a közvetlen veszedelem elhárításában eredményekhez vezessen. —s 1

ÖREGEMBEREK BETEGSÉGEINÉL ÉS NEU- RASZTÉNIÁSOK BAJAINÁL reggelenként egv egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keseriiviz soLzor igazi jótétemény! Az orvosok ajánlják.

Megsemmisítettek a Mures-meggei közigazgatási palota ügyében hozott Határozatot

TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudósítójától.) Muresmegye nagytanácsa határozatot hozott uj közigazgatási-palota építésére vonatkozóan, melynek költségeire mintegy 9 milliót szavaztak meg. A megyei nagytanács junius hó elején irta ki a pályázatot, melyre a helyi építészeken kivül több cég nyújtotta be ajánlatát. A pályázatokat felülvizsgáló és véleményező bizottság megyei tanácsülés elé terjesztette döntését, melyben a tiz pályázó építész közül ötöt kizárt a pályázatból, mig a többiek közül — a helyi jónevü kisebbségi építészek előnyösebb ajánlatát figyelmen kivül hagyva — Negrutiu, cluji vállalkozó egymillió lejjel drágább ajánlatának elfogadását hozta javaslatba.

A megyei nagytanács több tanácstag tiltakozása ellenére — szintén a Negrutiu cégnek Ítélte oda az építkezést. Ezzel a megyei tanács a helyi iparosok és polgárság érdekei ellen vétett, mert kizárta őket az építkezéssel járó munkákból.

A megyei tanács határozatát a kizárt építészek megfelebbezték. A belügyminiszter döntése már meg is érkezett a megyefőnökséghez, melyben helyt adott a felebbezésnek és a megyét újabb pályázat kiírására utasította. Remélhető, hogy ezekuJán a megyei tanács a megyei tanács a helyi építészek és iparosok érdekeit is szem előtt fogja tartani és helyi vállalkozót fog megbízni az építkezési munkálatokkal.

Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A

kisebbségi és emberi jogok clöäarsQta*