Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-26 / 145. szám
Arad — a kutyakultusz városa Karcolatok a „kutyavúrosu-búl ARAD. (A? (Ellenzék tudósítójától.) Sietek a netáni félreértéseket már :i/ első mondat* nál eloszlatni és ezért megnyugtatom az olvasót, ezúttal nem a nagy kutyákról lesz szó, hanem a kiskutyákról, a ház. és diványőrzö kutyákról, amiből van itt éppen elég, sőt napról-napra több és több, ngy hogy joggal és méltán nevezhetjük Aradot a kutyák városának. Alig van ház, ahol nincs kutya. Juhász, komondor, kuvasz, farkas, dogg, agár, apró japán chin és pekinéser, német és máltai selyempincsi, meg aztán egész biztosan törpetacskó, puli, drótszőrü foxi, az angol skvli terriereken át az airedale terrierig, köztük néhány elsőrangú szülőktől származik, úgynevezett jó gyermekszobával, az összes elképzelhető színben és fazonban, tehát mólét! épp olyan arányban, mint karcsú, csinos épp úgy, mint görbelálni, sőt néhányan szekszepil versenyre is benevezhetnének, aztán van harapós és libegős, meg nyalós — le egészen a szobatisztáig, az igazságtalan ítélkezések dicsőségére, mert például eszébe nem jutna valakinek a láncravert félőrült állatot, legalább vasárnaponként, vagy nagyobb ünnepek alkalmával bevinni a szalonba és tenyérből, vagy a perzsáról meg- uzsonnáztatni s helyébe a henyélő, kényes, agvoncicomázott és tulbecézctt foxit kivinni egy kicsit és kikötni, úgy, ahogy meg van írva. 'Belátom tényleg nem lehet, mert ha a kiskutya a díványon ugat, akkor kedves és igazán csak azért teszi, mert unatkozik s nem azért, mert ugatnia kell; meg vagyok győződve, ha énekelni, vagy legalább is fütyülni tudna, akkor inkább azt csinálná, hogy összetévesszük öl holmi silány utánzattal, vagy szórakoztatni akarja gazdáit, esetleg vendégeit egy kis ebédutáni ugatással, hiszen ennyit önekie is kell produkálnia, ha már egyéb örömeiről le kellett mondania, amikor megszerezte a szobatiszta előnevet és diplomát és egyáltalán, mért ne tegye, ha neki jólesik. Es, hogy jól esik, az kétségtelen, különben nem ugatna, azazhogy tudomisén, olyan nehéz belátni még a kutyába is s amióta ismét divatos lett a kiskutya. nagykutya nem ugat hiába ciinii dal. őszintén és komolyan elerzékenyiilök és arra gondolok: hátha tényleg oka van erre. Nem kételkedem a láncravert kutya ugatásának becsületességében, mert tudom, annak egyetlen kenyérkereseti lehetősége az ugatás, a minősítési foka és ő meggyőződé- ses ugató, ami világosabban kifejezve azt jelenti, hogy' nem csak akkor ugat, ha hóna alá nyúlnak és megcsiklantják, hanem mindenkor, ha annak törvényszerű, illetőleg ösz- lönszerü szükségszerűsége elkövetkezik. Felhívás keringőre Aradon sok ház kapuján szépre pingált bádogtáhlán büszke és pardont nem ismerő kutya portréja díszeleg és alatta a felirat: HARAPÓS KUTYA VAN de láttam már ugyancsak a jólsikerült arckép alatt ezt is: lrogy kutya ugrik elő s abban is igazuk van, hogy, ha mégis megtörténne valami malőr, tudomisén, mondjuk, ha olyankor surrannának he, amikor a kutya éppen vacsorája j után van s oda se szagolna a kolbászra, amit fennen lobogtatva félméterrel maguk előtt iránymutatónak visznek, kihasit egy daráin)! a pantalójukból, jobb esetben a vádli- jukhól, nem tehetnek szemrehányást a házigazdának, mert rendesen figyelmeztetve lettek. A közbiztonság itt jó. Holmi besurraná- sok nem igen fordulnak elő s ez az oka annak, hogy tolvajt még nem szállítottak a Pasteurbe. Ó, a* a kutyakultusz Sok itt a kutya. A tavalyi összeírásnál 5600-at vallottak be, az idén, tavasszal ismét házról-házra jártak a hivatalos közegek és egész pontosan ööll-et jegyeztek fel. Kn nem olvastam meg s arra sem vállalkozom, hogy leellenőrizzem, vájjon minden kutya be van-e jelentve, de igy látatlanba merem állítani, hogy sokkal több kutya van itt. Hát még az a rengeteg házonkiviili kóbor kutya! A Cluj-i Pasteur intézet tudná megmondani, hány beteget kap havonként innen. a Imsza- gyeprnev pfíy Most azt a szót akartam leírni, hogy „hatóság“ és egy csomó kérdőjelt utána tenni, de eszembe jutott, hogy erre nincs okom, mert mindent megtesz, hogy ez a litlságba- vitt kutyakultusz csökkenjen. Ingyen konyhái állított fel a kóbor kutyák részére: mérgezett kolbásszal szórta tele a külvárost. Persze lett ebből nagy rihillió. Tömegesen jött a panasz, a kolbászokat a juhok eszik meg. Nem vált he. 'Most másképen irtják, utóvégre dik században vagyunk. Nem? A tért mindenkor — szívességből dász kiséri, aki aztán kíméletlenül nyomban lepuffantja a kóbor ebet. Úgy látszik ez bizonyul legradikálisabb eljárásnak. Katasztert! Néhányszor szóba került a városi tanácsban a kutyakataszter felállítása, mely érthetetlen okokból mindenkor megbukott. Pedig előnyös lenne keresztülvinni, mert a törzskönyvezett kutyák közt mégis csak könnyebb lenne rendet teremteni és emellett ez egy igen jelentékeny bevételt jelentene a városnak. Ma a külvárosi lakók — az 1934. évi törvény értelmében — kutyáik után nem fizetnek adót, csupán a zsuzsut kell megváltaniok 10 lejért, a belvárosiak egy kutya után 200 lejt, minden további után 100 lejt fizetnek. A kataszter felállításával csökkenne a közönség lerhe, pontos lenne a nyilvántartás és többet inkasszálna a város. Ha megkérdeznünk a kutyákat, egész biztos, ők is a katasztert kívánnák. Pedig ők csak kiskutyák. De szeretik a rendet, (j. j.) Amerikai méretekben fejlődött autóbuszforgalmunk A KUTYA SZABADON VAN ÉS HARAP meg ITT HAMIS KUTYA VAN A „jólsikerült“ szónak az értelmét mindig az illető festő adja meg, aki elkövet egy-egy ilyen táblát s tagadhatatlan, hogy aszerint igazodik, hogy a portré mihez hasonlít inkább: bárányhoz, kutyához, «oroszlánhoz vagy szamárhoz. Az, hogy „hamis“, sok mindent jelenthet. Talán az egész vicc és félrevezetés. Csak azt nem értem, ha az a kutya tényleg nem valódi, miért írják ki? Azt beszéli a fáma, hogy a tolvajok, akik ellen a táblákat mumusként kitelték, állítólag igen rokonszenvesnek tartják ezt az intézkedést és velük szemben megnyilvánuló figyelemnek, mert ennek az előzékenységnek köszönhetik, hogy a körülményekhez képest aránylag elég sokáig viselnek egy nadrágot és nem éri őket a kapuk mögött meglepetés, CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az autóbusz ma a városközi forgalomban a legkedveltebb közlekedési eszköz lett és egyre többen veszik igénybe. Ennek egyrészt gazdasági okai vannak, másrészt pedig az, hogy országrészünk vasúti vonalai nincsenek még úgy* kiépítve, hogy a közönstég minden kívánalmát teljesíthessék. Vannak ugyanis olyan helyek, melyeket vasúton egyáltalán nem lehet elérni, más helységek megközelítése pedig vasúton óriási pénz és időpazar- lást jelent, inig az autóbuszok könnyedén, fürgén és föképen olcsón és kényelmesen a legtöbb várost és falut megközelítik. Országrészünkben az utolsó öt év alatt je- lentékeny lendületet veitek az autóbusztársaságok, melyeknek kocsijai ma már menetrendszerű pontossággal kölekednek és gyorsan, olcsón, kényelem nyújtással szolgálják ki utasaikat. Az autóbusz vállalatok közül főleg a Mera R. T. ért el óriási fejlődést, úgy, hogy ma országrészünk egyik legjelentékenyebb nagyüzeme lett. Ezt a vállalatot, amelynek ma 60 hatalmas országúti autóbusza szalad és hálózza be járataival országrészünk nagy részét és amelymek háromszáznál több alkalmazottja van, úgyszólván a semmiből teremtette meg páratlan szervezőképességével Mera László, a vállalat agilis vezérigazgatója. Amikor kezdte, néhány évvel ezelőtt, egy szerény kis járata volt Salaj-ban, de pontosságával, olcsóságával, kényelmes és tiszta autóbuszával annyira meghódította megyéje közönségét, hogy rövid időn belül uj autóbuszokat építtethetett. Az uj Mera-autók hatalmas, kényelmes, jól szellőztetett, fűthető gépkocsi kolosszusok voltak, amelyek nem vallottak volna szégyent bármelye nagy' nyugati államokban sem. Egyre több utasuk volt és a közönség valósággal rákényszeri- tette Merat, hogy' újabb és újabb járatokat szervezzen a régiekhez és a szerény szilágy7- sági járatból most már egy egész országrészt behálózó hatalmas vállalat lett, melynek fiókjai vannak Zaláun, Satu-Marén, Baia- I Mare-n, Bistritan, Bucovina-ban, Aradon, Tini is o ara n és minden jelentősebb városban pedig jegyárusító irodái. Meraék példája természetesen kihatással volt a többi autóbusz vállalatra is és ennek köszönhető, hogy az autóbusz vállalatok egymással versenyezve igyekeznek minél jobban szolgálni a közönség kényelmét. Hogy milyen amerikai méretekben fejlődött ki a Mera Autóbusz R. T., arra a legjellemzőbb, ha az ember látogatást tesz a helyi központi telepén. A hatalmas telep egyik sarkában áll az Ízléses, modern stilEIZSöáRf! auTfliiOm 17 LEJTŐL KEZDVE HATALMAS VÁLASZTÉKBAN az Ellenzék &0ngvoszt<fiţdi>an KAPHATÓK, CLUJ, PIAŢA UNIRI! 9. SZÁM ALATT KÖRYVEK ban épült emeletes igazgatósági épület, ahol az irodák vannak elhelyezve. Lenn óriási autójavító műhely, szerelő, kárpitos, esziergá- lyozó, festő és vulkanizáló üzemek vannak elhelyezve, valamint a raktárak, úgy, hogy ami javításra van szükség, azt mind házilag készítik el. Az üzemben nemcsak a belső rendre és tisztaságra fordítottak gondot, hanem a munkások higiéniájára is, úgy, hogy minden üzem mellett megfelelő számú mosdó és fürdőzuhany áll a munkások rendelkezésére. Az épület hátsó emeleti részén vannak elhelyezve a vállalat alkalmazottjainak jóléti intézményei, amelyet a részvény- társaság létesített. Itt vannak a vidékről beérkező soffőrök és a kalauz személyzet kényelmes és tiszta hálószobái, a személyzeti konyha, az étkező és társalgó termek. Mintegy 700 lejért itt teljes ellátást kaphatnak a vállalat alkalmazottjai, kiknek fizetései 2000 —5000 lej között váltakoznak. És ezt a hatalmas üzemet egyedül Méra László vezérigazgató akaratereje és szervezőképessége hozta létre. Mindenesetre a Mera- vállalat jó példája lehet az államvasuinak, hogy megmutassa, mit lehet elérni akkor, ha az utazóközönséget a pénzéért tényleg úgy szolgálják ki, mint ahogy illik. Sj vbsgâiot â Siânfitdbiít&h og»j€&eii TG.-MURES. (Az Ellenzik tudósítójától.) Mosun község lakói Morar dr. ügyvéd utján újabb akciót indítottak meg a Szánthó-bir- tok sorsának tisztázása érdekében, melyről több Ízben irt az Ellenzék. Ennek eredmé- nyeképen most újabb inspektor szállott ki a „Cooperative Centrala“ nevében Moseni-ba. A tárgyaláson megjelent Meteá J., Dragomir inspektor, Morar dr. a falusiak jogi képviselője és a 40—50 falusi földigénylő. A tárgyalás szenvedélyes hangon indult és Metea Juonnak szemébe vágták a földművesek, hogy anyagi kárt okozott. Dragomir a Cooperativa Culturala által kiküldött inspektor megállapította újból és jegyzőkönyvre vette a tényállást. Megállapította, hogy leljesen törvénytelenül jártak el az ,.obştea“ megalakításánál és nem engedték, hogg a parasztok igényeik szerint részesüljenek a Szánthó-féle birtokból. Metea értésére adta az igénylőknek, hogy nem tudják megvenni a földeket, mert meg fogja akadályozni, hogy a Banca Rurara-tól kölcsönt kaphassanak. Erre a támadásra Morar dr. azzal felelt, hogy kieszközli a föld- igénylők részére a földvásárláshoz szükséges összeg felét, melyet a Banca Ruraratól kellett volna felvegyenek a parasztok. így mégis abban a helyzetben lesznek a földművesek, hogy a teljes vételárat egy ősz- szegben letehetik s ezen a téren sem akadályozhatják, hogy törvényes keretelv között végre azok kezébe kerüljön a birtoktest, akiket Szánthó Gergely után az megillet. Jellemző a Mosunéi zavaros helyzetre, hogy még Szántó Gergelynek ez év augusztusáig joga van használni birtokait — Metea kiszántotta és csalamád'éva] vetette be veteményesét. (—dór.) Csodálaton dolog, de úgy vim. Minden haladást, inaidén előbbrejirtást, az emberiség cnak nehéz áldozatokkal járó, kemény küzdelem árán bir elérni. Áldozni kell a természettel folytatott küzdelemben az attól elesett és tulajdonba vett titkokért. De aránytalanul még l<>bfxjt keH áldozni a lioladás- ért, az emberi gonoszság s önzés ellen vívott tusában. Az utóbbi küzdelemben hozott áldozatok. a legfájdalmasabbak. Mig az első esetben a harc a szívtelen, kegyelmet és el- erzékenyüJést nem ismerő természet ellen lolyik, az utóbbi esetlxm, emlx-r küzd. ember (dien. Pedig mennyire mélyen igaz, hogy az emberi érdekek azonosak, mint ahogy testi-lelki fájdalmaink és örömeink is ugyanazok. Tulajdonképen mi is az a cél, melyért e küzdelem folyik? Az emberiség életét minél szebbé, könnyebbé, jobbá, tehát minél emberibbé tenni. Ebhez pedig egyéb sem kellene, mim elismerni, hogy minden világra jöttnek joga van emberi élethez. Ezen elvnek elismerése ugyanis egy oly mélyreható társadalmi reformot vonna maga után, mely a társadalomnak az élet versenyébe induló minden egyes tagja részére, egyenlő lehetőséget nyújtana tehetsége, képessége kifejtésére, boldogulására. Utópia ! . . . Igen, az volna, ha létrehozásához szükséges eszközök nem volnának meg, vagy létezésükről nem tudnánk. De tudjuk, hogy meg vannak. Nem hiszem, hogy akadna ember, aki állíthatná, hogy a száz és százmilliók gyötrelmeinek és szenvedéseinek eKirntetéséhez, a szükséges javak nincsenek meg. A tengernyi nyomor, szenvedés és bűn, ami létezik, nem azon midik, hogy „nincs“, hanem azon, hogy nem mindenki részesül a meglevőből. Ezt a részesedést, az önzés teszi lehetetlenné. A küzdelem is tehát ez ellen megy. Az önzés meg akarja rögzíteni a jelent. Art a jelent, mely bünteti az embert elveiért meg igazságának feltárásáért, az emberi szeretetet. .Azt a jelent, mely üldözi a más- fajtájuakat, vagy nyelvüeket. Azt a jelent, mely az éhezőket hagyja, hogy éhezzenek, a fá-zókat, hogy dideregjenek, a betegeket, hogy kórház és orvosság nélkül szenvedjenek. Azt a jelent, mely minél több gyermek után ordít, de a világra jöttékről nem gondoskodik. Azt a jelent, mely tömjénezi a nyerserőt és az igazság, méltányosság és emberi jog fölé helyezi. Az önzés fél minden előre menettől. Korlátot állít a fejlődés elé és mindazokat, akik e korlátok ledöntésére vállalkoznak, kérlelhetetlen szigorral igyekszik, letipomi. Roham!epésekkel közeledünk az emberiség történelmének legnagyobb fordulópontjához, amikor jobbra, vagy rosszabbra fog eldőlni, nem folytathatja továbbra is szemfényvesztő életét. Ezt már belátja mindenki. Mindenki élni akar. Ugv népek, mint a népeken belüli egyedek is. A szolgaság és nyomor fenntartását csak az önzés kívánja. A leszámolás, az önzéssel közeledik. Ez a készülődés, az izmoknak ez a megfeszítése oly nagy erejű, hogy a földnek minden táját és porcikáját alapjában rázkódtatja meg. A szemben álló táborok közül a végső győzelem nem azé lesz, mely a jelent más formában folytatni akarja. A pálma csak azé a táboré lehet, mely a jelent, mint egy rossz lidércnyomást el fogja temetni és a haladas vas1 törvényeinek megfelelően emberibb jövőt fog létrehozni. Vannak bizonyos természeti törvények, melyek alól nincsenek kivételek. Igen természeti törvény az is, hogy amiként a viz lefelé való folyását, úgy a haladást is, csak ideig-óráig lehet megakadályozni. Pocol Victor. A tavaszi könyvpiac uj, nagv szenzációja ! UJ RACHMANOVA J*** Â Gyár, ahoi az uj embert gyártják Félvászon -- propaganda kiadás 10J, félbörkötéses d sz- kiadás!26 lei, egész bőrkötéses disz-ki- adás ISO lei. Kapható az „Ellenzék* könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Rachmanova megjelent és kapható müvei: Szerelem, cseka, halál. Házasság a vörös vihar ban. A bécsi tej s- asszony. Gyermekkorom. Egy kötet ára félvászon pro paganda 100, féíbőr diszkiad. 126, egész bőr diszkiad. 180lei Kérje a hönyvujdonságok ingyen jegyzékét
