Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-26 / 145. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 14;. 163/1929. Szerkesztősig és kisdóiii vstal: Ciaj, Cale» Moţilor 4 Fiókkiadó hív«*! és kónyvosztályí Piata Unirfi 9 tzím. — Telefon szám: 109. — LevéJcim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTAí BARTH A MIKLÓS Előfizetési irak: havonta 70» negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő/A többi külföldi államokba csak a portókülonbözetteUabb PÉNTEK 1936 JUNIUS 26 Mitten tárgyal az olasz kaflrcMKs icztrkan Hóiké Dali Cooper, angol hadügyminiszter viszont Páriában jelentette ki, hogy az angol—-francia barátság élet-halát kérdés a kéí országra nézve• — Eden ma Parisban tárgyai A DardaneUa-frfekalden szcmbckcrau Anglia c§ Oroszország A francia és angol parlamentekben elhangzott kormánynyilatkozatok után az európai diplomácia készül a genfi tanácskozásokra. Eden ma repülőgépen Párisba érkezik, ahol Delbos külügyminiszterrel fog tárgyalni és este vele együtt utazik Genfbe. Ugyancsak elindult Londonból Genfbe Haile Szelasszié négus is, akit azonban kezdenek minden vonalon kellemetlen vendégnek érezni. Az angol kormány tudomására adta, hogy szívesebben látná, lia nem térne vissza Londonba, ahol a brit külpolitika érdekei szempontjából túlságosan mozgékonynak mutatkozott A svájci szövetséges kormány nem hajlandó a négust hosszabb időre vendégül látni, mint a népszövetségi tanácskozások idejére. S a népszövetségi titkárság szintén gondolkozik azon, hogyan szabaduljon a kellemetlen követelésekkel fellépő, országnélküli népszövetségi tagtól. Amint egyik párisi lap irja, a Népszövetség ugyan nem mondhatja ki Abesszínia bekebelezésének elismerése előtt, hogy a négus nem vehet részt a tanácskozásokban, az a bizottság azonban, mely ellenőrzi, hogy a népszövetségi küldöttek mindig valamilyen létező államot képviseljenek, esetleg megtalálhat ja a módot arra, hogy Haile Szelasszié kényelmetlen jelenlététől megszabadítsa a közgyűlést. Csak az a kérdés, hogy a történtek után nem riadnak-e vissza Genfben attól, hogy ilyen szélsőségesen nyers módszert alkalmazzanak, az elejtett abesszin uralkodóval szemben» A párisi parlamentben elhangzott kormánynyilatkozatot elég kedvezően fogadták Berlinben, ami kétségtelenül hozzájárulhat a feszült diplomáciai légkör enyhüléséhez. Ugyanakkor azonban komoly nézeteltérés merült fel a Dardanellák megerősítésének török kérésével foglalkozó Montreux-i értekezletem. Újrakezdődött ezen a tanácskozáson is az évszázados vila, mely a mult század majdnem minden nemzetközi értekezletén szembeállította egymással Angliát és Oroszországot. Az a kérdés merült föl újra, hogy minden államnak tiltsák-e el, hogy hadi jármüvekkel a Dardanellákon áthaladjon, vagy előnyt biztosítsanak a Fekete-tenger parti államainak, amelyeknek hajói kijöhetnek és visszatérhetnek a Dardanellákon át, mig a többi államok hadihajói számára a behatolás a Fekete-tengerre tiltva marad. Litvinov az előbbi megoldást követelte, melyet a cári Oroszország is mindig követelt. Az angol megbízott, aki a pillanatnyi helyzeten túl, a jövő lehetőségekre gondolt, azonnal fenntartással élt és hangoztatta, hogy a kérdésben kormányával kell tárgyalnia. A tanácskozás igy elérkezett a kritikus ponthoz s ma már világosait lehet látni a résztvevők álláspontját is. Törökország helyesli a Litvinov által kifejtett álláspontot s ezen kivül még más korlátozásokat kiván béke idejére is. Anglia nem akarja, hogy' a három Fekete-tengerparti állam külön elbánásban részesüljön, ami első sorban természetesen Szovjet-Oroszország ellen irányul. Olaszország ugyan nincs képviselve az értekezleten, de az események különös játéka folytán ebben a kérdésben teljesen az angol állásponton áll. És nyíltan támogatja ezt az álláspontot Japán is, amely viszont szélsőkeleti érdekeiért szeretne nehézséget támasztani a szovjetorosz hadihajók dardanellai szabad átjárása ellen. Franciaország elfogadja a Dardanellák megerősítését, de azzal a feltétellel, hogy bábom esetén akár genfi határozat alapján, akár a Fekete-tengerparti államokkal kötött körzeti egyezmény alapján szabad átjárása legyen a Dardanellákon. A helyzet igy meglehetős bonyolult és megegyezésről az értekezletnek a népszövetségi tanácskozásokkal kezdődő megszakítása előtt szó sem lehet. Hozzájárul a helyzet bonyolításához, hogy' az olasz hadirepülés vezérkari főnöke, Valle tábornok több vezérkari tiszttel és az olasz polgári repülés vezetőjével tegnap Berlinbe érkezett. Ez a látogatás nyilvánvaló jele annak, hogy7 Róma a Németországhoz való közeledés lehetőségeit igen komolyan veszi, vagy7 legalább is teljes erővel akarja fölhasználni a közeledés lehetőségének diplomáciai fegyverét. Angol részről nem is marad észrevétlen ez a látogatás, melyet viszont a londoni kormány hadügyminiszterének Párisban mondott, feltünőhangu beszéde ellensulyos. Duff Cooper angol hadügyminiszter a párisi „Francia-brit társaság“ ban$íttjén tegnap kijelentette, hogy7 „az angolfrancia barátság nyomatékos szükségessége élet-halál kérdése a két hatalomra'4. Duff Cooper ezután emlékeztetett Baldwin kijelentésére, hogy Anglia határai voítaképen a Rajna mellett vannak, hozzátette, hogy a két népet közös eszményeik is közel hozzák egymáshoz és hogy a világbéke ügyét akkor szolgálhatják leginkább, ha továbbra is együtthaladnak. A nap helyzetrajzához hozzátartozik az is, hogy a francia külpolitikai kormánynyilatkozatot igen langyos megelégedéssel fogadták Rómában. „Az olasz kormány — mondják a római lapok — nem sokat ér az egyetemes biztonságról és a Népszövetséggel szembeni kötelezettségekről Párisban elhangzott szokásos szólamokkal“. Az olasz légügyi hivatal főnöke Berlinben LVII. ÉVFOLYAM, 14 5. SZÁM. A béke trzilárdságát, a békerendelkezések átdolgozásával és a népszövetségi alkotmány szemhu- nydsápal igyekszenek most már biztosítani. Az utóbbiról nem beszélünk, mert az olasz politika győzelme p megtorlásokon s az abesszin tanácstag birodalmának a bekebelezésével most már szinte végleg elintézte az erő jogát és alkalmasint úgyis kezdeti pontja lesz a Népszövetség gyökeres átalakításának■ Időszerűbb és fontosabb kérdés, hogy mikép enyhítik a légköri feszültséget a békeszerződések éles sarkainak a letörésével és le- cshfzolásával. Ez a folyamat már évekkel ezelőtt elmozdult a szigorú holtpontról és elmosott gátakat. Még Brüning német birodalmi kancellár kezdte, amikor a Iloower- féle moratórium után egyenest megszüntette a jóvátételek további fizetését, ami a kisállamok hasonló kötelezettségét rendező párisi szerződést is az örvénybe rántötta magával. A másik, mondjuk igy: a pozitiv sarok szikrázott ki a következő kezdemény: a leszerelési kötelezettség megtagadása, még pedig a nagyhatalmak részéről, ami viszont a német fölfegyverkezést, majd a rajnai kiüri- tett öv katonai fölszerelését eredményezte, hogy sarkába hágjon az általános osztrák munkaszolgálat bevezetése, ami selyempapirba csomagok általános hadkötelezettség, végül a török kormánynak a népszövetségi alakiságok gondos betartásával a semlegesített tengerszorosok njabb megerősítése céljából előterjesztett kérése, amelyet hétfőn kezdtek megvitatni Montreuxben a séoresi, illetve a lausannei szerződést aláíró hatalmi csoportok. Ennek az értekezletnek a meynyitásn előtt hangzott el egy felelős angol kormánytag ízttörő vallomása, mely szerint a brit birodalmi kormány nem ellenzi Ausztriának esetleges olyan szándékát, amely belpolitikai kérdés és ha betű szerint p békeszerződésbe is ütközik, aligha veszélyezteti igazi lényegét, mert nem okoz háborút. Ezzel nyilvánvaló lett, hogy a nemzetközi szerződések hires rugalmassága, amelyet Simon és Hoare külügyminiszter korukban egyaránt hangoztattak, nem üti meg büntetve a felet, aki a népszövetségi alkotmányiban előrelátott módosítási szellemet kihasználja, ha mindjárt csak a kor önkényszenvedélyével, csak ne gyújtson föl ezzel háborús veszélyt, ami föltétele, hogy az euró- pai terület és határrendezésre ne gondoljon. Jóvátétel beszüntetése, föl fegyverkezés, mi amely az uj birtokosokat nem akarja háborgatni, szabad, különösen, ha előzetes ixzgy utólagos engedéllyel történik. Ma háborút már csak a területi szentség sérelme idézhet elő. Ezért van óriási jelentősége ezúttal is Titulescu bámulatos tisztaságii és tekintélyű mondatainak, amellyel szinte villámcsapás erejével és fényeire! világit meg minden kusza és uj helyzetet. Titulescu most Montreux- ben pompás képet talált a Boszporusz és a Dardanellák, valamint o Marmara-tenyer melléki ufraerődités kérdésében, amikor kijelentette, ha ezek a területek Törökország szive, akkor viszont Romániának a tüdői. De fontosabb ez a megállapítása: mikor a nemzetközi szerződések tiszteletbentartása sokkal becsesebb a tényleges alkalmazásuk egyre gyakoribb gyérülése miatt, rokonszenves, hogy Törökország a megegyezéses utat választotta s ezzel bizonyítékát adta, hogy a területi módosításnak ellensége s követte a jóvátételek történetét, amely a megszakitás- nélkül való békés módosítások sorozata volt; amit Törökország kér, megerősíti a szerződésekbe vetett 'ingadozó hitet. Ezzel a külügyminiszter megrögzitette, hogy főleg törvényes megegyezéssel módosítani lehet bármily súlyos szerződést vagyis bekövetkezett a „rugalmasság kora", csak területi módosításokról nem eshetik szó akár kérés, akár cselekedet utján. A mái válságos és bonyolult helyzet igy lényegesen megtisztult. ÍRÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz légügyi hivatal vezérkari főnöke Valle tábornok, több vezérkari tiszttel és Pellegrinivel, az olasz polgári repülés vezetőjével tegnap megérkeztek Berlinbe. Az olasz légügyi szakértőknek berlini látogatásával kapcsolatban a lapok azt írják, hogy három pontban foglalható össze az olasz és német légügyi szakértők tanácskozásainak alapja: 1. Kölcsönösen Icicserélik szakértői műszaki tapasztalatokat. 2. 'Az olasz—német polgári légi járat meggyorsítására szóló intézkedések megtételéről tárgyalnak. 3. Olaszország részvételéről is szó lesz a dél- amerikai repülőjáratban. Hivatalosan Valle tábornok látogatását úgy magyarázzák, hogy az Gőring német repülésügyi miniszter 1933-ban tett római látogatásának viszonzására szolgál. Ellentétek a Dardanellák ügyében MONTREUX. (Az Ellenzék távirata.) A tengerszorosok ügyének megtárgyalására ösz- szebivott konferencián, miután az első nap Törökország kívánságait tárgyalták meg, annak. a kérdésnek a megvitatására került a sor, hogy olyan háború esetén, amelyben Törökország nem venne részt, a törökök milyen feltételek mellett engednék átvonulni a tengerszorosokon a harcban álló államok hadihajóit. A konferencia mielőtt érdemben foglalkozott volna ezzel a kérdéssel, egy albizottságra bizta a kérdés részletes megtárgyalását, mely erről jelentést fog tenni a konferencián ak. Tegnap, a konferencia harmadik napján, IJivinov orosz külügyminiszter azzal a javaslattal állott elő, hogy meg kell tiltani a hadihajóknak, tengeralattjáróknak és repülőgépeknek, hogy áthaladhassanak a Dardanellákon. Szerinte kivételt csak azok a hajók képezhetnek, melyek a Fekete-tengerről indulnak ki. Az angol delegátus a kérdéshez nem tudott hozzászólni, mert arra hivatkozott, hogy előbb kormányával érintkezésbe kell lépjen, meg kell tárgyalja a Litvinov adtai tett javaslóira nézve Anglia álláspontját és a kapott utasítások után tud csak a javaslathoz hozzászólni. Saito japán kiküldött a tiltó javaslatot kivétel nélkül minden hajóra követeli és előre tiltakozik az ellen, hogy az orosz hajóknak esetleges előnyt biztosítsanak a tengerszoroson való áthaladásban. Az értekezlet tegnap Gontescu román delegátust a technikai bizottság elnökévé vá- I lasztotta. Bizalmat szavazott a francia ka» mara a kormánynak PÁR IS. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap a francia képviselőházban a kormánynak a szankciókra való nyilatkozata után felvetett bizalmi kérdésben a képviselőház 382 szavazattal 198 ellen bizalmat szavazott a kormánynak. Délbos külügyminiszter a szavazás után szólásra emelkedett és kérte a paria mentet, hogy legyen egységes. Franciaország — mondotta — nem akar eltávolodni a Népszövetségtől, mert nem akar visszatérni a háború előtti múlthoz. Franciaország teljes mértékben tudatában van az európai veszélynek. Semmiféle egyeduralmat nem kószát elő, de ezt nem is tűrné el senkitől. Blum nyilatkozata és a világsajtó BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A Völ kische Beobachter irja, hogy a francia álláspont, ha el is tér a német nézettől, a kor- mánnyilatkozat lényegesen megkönnyitette a közeledést. A Berliner Tageblatt pedig, mi-- után a dunai probléma fontosságát hangoztatta, megállapítja, hogy Blum nyilatkozata után egész más szemmel néznek a jövőbeni francia—német tárgyalások <ié. (Folytatása a 10. oldalon)
