Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-25 / 144. szám

BLLENZßK

19 3 0 j u ni u s í *.

Uj terveiről és az eddigi eredményekről beszél a Román Opera igazgatója

Élénk összeköttetés Budapest művészi köreivel

APR0HIRKIEŞEK

CLUJ. Ellenzék tudósítójától.) A helybeli Román Opera együttese június 20-án

délben befejezte ezévi szezonját, mely alkalomból dr. Nasta Igazgató érdekes nyilatkozatot adott a jövő évad programjáról. Mindenekelőtt kijelentette, hogy meg van elégedve az együttes eddigi működésével, mely mindenben követte utasításait. Hálával tartozik továbbá Victor Papiban egyetemi tanárnak. az Opera eddigi igazgatójának, aki ténykedésével lényegesen emelte az intézet nívóját s komoly művészi örökséget is hagyott maga után.

A szezonnyitó előadás szeptember 16-án lesz, mely alkalomból Sabi V. Dragoiu, a legnagyobb élő román zeneszerzőnek Na- pasta o. müvét fogják előadni. Uj betanulásban hozzák majd ki Andrea Chénier, Mignon, Faust, Tosca. Bohémek (Boskovics Sándor betanításában), Turandot, Lohengrin, Tan- h&user, A bolygó hollandi, A denevér és Mártha c. operákat.

A szezon első premierje Lehár Ferenc felejthetetlen operettje: A cúrevics lesz, majd a következő sorrendben Massenet: Herodiás operáját, Puccini: Nyugat leányát, Meyerbeer: A hugenottákat, A vörös rózsák cimü, Bobescu fiatal román zeneszerzőnek Zaha- ria Barsan müvére irt operáját, majd Adumnak könnyű operáját, Strauss Richard iRó- zsalovagját és Bretan Miklós: Horia cimü nemzeti operáját adják elő.

Az Opera együttese turnézni is fog Ora- dea-a, Aradon, Timisoara-n, Resita-n, Bra- sov-ban, Sibiu-ban és Craiova-n. Csereelőadásokat is fognak rendezni a Bucuresti-i, majd a szófiai operaegyüttesekkel. A jövő szezon eseményei lesznek Németh Mária, Helge Roswenge, Wittrich tenorista a berlini operától, Willy iFrey Hamburgból és még egynéhány olasz énekes szereplése.

ősszel dr. Nasta igazgató pályázatot fog kiírni három eredeti román opera megírására, melyeket még a tél folyamán elő fog adatni. Élénk összeköttetést kíván létesíteni a budapesti, bécsi, berlini, prágai operákkal, melyekkel az együttműködés régen kívánatos volna. Foglalkoztatni fogja a helybeli együttes fiatal elemeit is, mert hiszi, hogy ezekben sok tehetség rejlik.

Reméli, hogy megalakul városunkban is az Operabarátok Társasága, mely magába foglalja majd a város opera- és zenekedvelő társadalmát. Meg fogja valósítani azt a tervét is, hogy városunkban minden tavasszal német mintára látványos íMaifestspiele-ket rendezzen, olasz, német és román operákkal.

Dr. Nasta azzal fejezte be érdeke* nyilatkozatát, hogy megköszönte a közönség jóindulatát s annak a reményének adott kifejezést, hogy a magyar közönség is támogatni fogja.

A Román Opera együttese augusztus 20-án kezdi újra a próbákat (cl.)

MozQószinházak műsora:

SZBRDAi

CAPITOL-MOZGÓ: Premier! ŐFENSÉGE LUMPOL. Zenés, énekes vígjáték. Főszereplők: Carl Brisson és Máry Ellis, Amerika legszebb sztárjai. EDISON-MOZGÓ: Két film — két csoda román és magyar feliratokkal. I. RUMBA. Kalandorfilm csodaszép revüszámokkal. Carole Lombard. George Raft. II. Daudet regénye után SAPHO. Megható mese az örök szerelemről. Mary Marquet Jean Max, Fr. Rozei.

MUNKÄS-MOZGÓ: Dupla film egy helvárért

I. HA KETTEN SZERETIK EGYMÁST. Az évad szenzációja. Fősz. Gustav Fröhlich és Renata Müller. II. A FOGOLYTÁBOR. Háborus dráma. Fősz. Lukács Pál és Leslie Howard. Előadások 3, 6, 9.

OPERA-MOZGÓ: A PAJKOS HERCEGNŐ. Főszerepben Jeanette MacDonald és Nelson Eddy. Magyar feliratok. ROYAL-MOZGÓ: Két filmsláger egy helyárért. I. VÁLÁS UTÁN. Lionel Atwill.

II. KISMAMA. Gaál Franciska legszebb filmje.

SZÍNKÖR-MOZGÓ: NAGYT.AKAJRITÁS. Főszerepben Anny Ondra és Wolf Albert Retty. Magyar feliratok. Jön: Shirley Temple „ÁRVÁCSKA“.

ÁruCiisde jelentéi Gátiból: Bcrza (79 kl*r.)

42.000. —, (77) 39.ÍOO.—. Arţx (j9) 23.000.—,

(66) 25.00a—. Roes (70) 32.000.—. Zab (40)

28.000. —, (48) 32.000. Kukorica 24.000. Paszu y (corcitura) 26.500, (könnyű iru) 46.000 lej.

DEVIZA A CSEH FÜRDŐRE UTAZÓKNAK. A Banc* Naţionala ii millióban álLspL to-tca meg « csehországi fürdőhelyekre ucazó román állampolgárok deviza szükségletét. Ebből május és junius hónapokra, julius. augusztus fa szeptemberre 3—3 millió, október hónapokra 2 millió esik.

Egy szó árt 2 lej, vastagabb betűvel rzedve 4 kj. Legkisebb hirdetés ára ío lej, Allástkeresőknek egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csiak vasárnapra feladott hirdetések után 25 százalék felárat számítunk fel. Dij előre fizetendő.

Apróhirdetések feladhatók: a ktedóhÍTacaJban, könyvosztályunkban, bizományosainknál, bármely hirdetési irodában. Csak válazr.bélyegos kérdésekre válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre a választ közvetlenül a megadott címre ke'l irányítani.

Levelezés

í

ER-KA szalon kószát legszebben, legjutányoaab. ban gyermekruhát, kabátot Eminescu 11. F. 93

ASSZONYOM, GONDOLJON A REKKENÓ NYÁRI NAPOKRA, hogy mit szenved ön a kályha melett, sürgősen kererse fd a Moskovits és Társa céget Cluj, főpostáva] szemben; ahol kii- 1 ön leges pecrolfőzőt legolcsóbban vásárol. Takarékosságra is.

gyermekkocsik, nyugágyak legolcsóbb

árban. Bodner Aruház. Calea Marechal Foch 5.

______Gy. 181

Adás-vétel

i.

ELADNÁM harminc év ó^a fennálló jól bevezetett bádogos és vizszerelő műhelyemet betegség mwLt. Óim: Ottó Ludvig. Bisaáía, Str. Cipr ran Porumbescu. Gy. 198

KELETI £S BELFÖLDI perzssszőnyegek, gobelinek. festmények, parcellának sürgősen eladók BALCAN-bazir, Iuóu Manhi 6. F. 211

KIS 'WERTHEIM KASSZA é? jégszekrény kerestetik, Caspari-borleraint, Str. Reg. Maria

No. 34.

_________________________ Gy. 207

URADALMI FAJBOROK nagyban ehdók. Kitűnő minőség. Értekezhetni Füssy könyvkereskedésében, Túr dim

_______________Gr. 1152

EGY teljesen jó álkpotban levő 500 cm5 motorkerékpár, okUkocsival eladó. Cim a könyv.

asztilyban.

_______________________ Ko. 689

VAST ART ANY oca. 6 rrAes jutányosán d- adó. „Atlas“, Cluj, Str. Gutenberg 2. Ko. 688

Állást keres

KOMOLY, megbízható, 30 éves nő, kisebb híztertást vezetne, esetleg egyeduüló urnái vagy úrnőnél, vagy csak félnap: foglalkozást is vállalok. Megkeresést: „Komoly“ jeligére. Ko. 687 KÖZÉPIDÖS uxiasszony házvezetőnőnek éir menne. Cím: Graff VIlinoí>né Medios, Str. Sibiului 56. Gy. 190

GARANCIA-KÉPES INTELLIGENS NÓ, német — román — fronda — magyar nyelvtudással, pénztámoki vagy más irodai állá't keres. Ajánlatokat: „Feltétlen megbízható“ jeligére

Ellenzék könyvosztályba kérek.

_______Gr. 1144

Ingatlan - lakás

(■

KIADÓ 3 szoba, hall összkomforton, első emeleti, utcai Jakás. uj házban, napos oldalon. Str. Gojdu 2. e Calea Regele Ferdinand-on levő neolog zsidó temj/iom mellett. Ko. 684

Fürdő-nyaralás

l

MENJÜNK OLCSÓN NYARALNI BREA- ZA-RA! Jelentkezni: Str. Cogălniceanu 8. Ma- gyar Nők Titkársága. Délelőtt 10—írig. Gy. 151

TORDAI sós Bánya-fürdőn „Sándor villa", nzépen bútorozott szobák, jutányos áron k'-adók. Boér Rózsüca, Turda, Str. A vrem Láncú 65.

Gy. 211

Primăria Municipiului Cluj.

No. 15.490—1936.

HIRDETMÉNY.

Cluj város polgármesteri hivatala az érdekeltek tudomására he~ a, hogy 1936. julius 14-én, d. e. ii órakor a városháza Cluj. Str. Re^na Maria 2. alatti üléstermében nyilvános árlejtést ca-rt a Davila szinház és a Grigorescu hid közötti ut gránit és kaviccsal való kövezése tárgyában 361.600.— lej értékben.

Az árlejtés a C. P. törvény 88—no cikkelyei az O, C, L. szabályzat és a M, O, 1931. junius 4-én, kelt 127. számiban közölt szabályok szerint lesz megtartva.

A résztvevők ajánlataikkal egyidejűleg a munkálatok értékének 5%-át óvadékként ktétbe helyezni tartoznak. Az ajánlat a teherfűzetek szerint készítendő el, melyek naponta 11—;j óra között a Műszaki hivatal Cluj, Str. Cogaiinceanu 4., (emelet) alatti helyiségében tekinthetők meg,

Cluj, 1936. VI. 3.

Primăria Municipiului Cluj.

^HRAVEN

BKORDE

3.

Regény j

j FORDÍTOTTA : SZEGŐ ISTVÁN

Ez az Oaxacá-ban született indián, aki tizenötödik életévéig paradicsomi tudatlanságban élt, módot nyert valami képzettség megszerzésére. És amidőn sok fáradsággal végül magas képzetségre tett szert, kisajátította valamennyi egyházi birtokot a mexikói nép részére és az örök és istentől az egyháznak adományozott jogokat oly erőszakosan forgatta fel, ahogyan soha még senki sem, merte. Nem csoda, hogy az egyház ferde szemmel nézte az indiánok tanittatását A hatvan centavo, amit Don Leonardo Andreuért kiadott, a valóságban sokkal kevesebb pénz volt, mint ahogyan látszott. Mert: Andreu nem kapott semmiféle bért.

Vájjon ki is fizet egy indián gyermeknek munkabért! Az indián boldog lehet, ha annyira megbecsülik, hogy dolgozhatik. Ez bérnek elegendő. És a gazdának joga volt arra, hogy háládatosságot várjon az indiántól, mert foglalkoztatja.

Andreu megkapta élelmezését. Bőségesen; meg kell hagyni. Azonban étele csak ritkán volt egyéb, mint kukoricalepény, fekete bab és chile, illetve, hogy pontosabban mondjuk, tortilla, frijoe és zöldpaprika. Ha a gyermek nem jelentkezett tüstén, amikor szólították, vagy a munkájában hibát követett el, minden alkalommal szemére vetették, hogy ételét nem érdemli meg és gazdájának állandóan veszteséget okoz. Az élelmen kivül ruházatot is kapott a patrontól. Az öltözet fehér gyapjunadrágból, ingszerü fehér gyapjú- zekéből és háncskalapból állott. Cipőt, vagy csizmát nem kapott. Szandált sem. Mindig mezítláb járt és soha életében nem volt lábbelije. Megszokta már és jobbat nem ismert. Mikor aztán a község fiestája volt, Tenejapa védőszentjének ünnepe, akkor kapott eset leg öt centavot, vagy ha ura nagyon adakozó kedvében volt, két realet, huszonöt centavot, hogy dulcet, bonbonokat vehessen. Ilyesmi évente egyszer fordult elő, mert csak egyszer egy évben volt fiesta. Ezzel azonban még nem volt minden kimerítve. Ha a fiú

Dia de San tot, védőszentjének napját ünnepelte, újra kapott tíz centavot és, meglehet, egy uj cintaron de lana, vörösgvapju szalag is jutóit neki, amivel nadrágját megszorította a derekán,

Ágya nem volt. Ehhez nem szokott hozzá. Petatén aludt, gyékénytakarón, melyet a konyha egyik zugában, vagy a porţiei sarkában terített ki. Ezt a takarót hazulról vitte magával.

Minthogy' a fiu a finea urasági lakában töltött szolgálata alatt sohasem kapott fizetést és nem volt egyetlen centavoja sem, nem is tudta azt sem, mi a bér. És ezért, midőn kétszer egy évben néhány centavora tett szert urától, úgy érezte, hogy gazdasági helyzete jelentékenyen megjavult. Nagyszerű rendszer ez és olyan, amitől egy tőkés irigységében megpukkadhatna és aminek törvényes bevezeíése az egész földkerekségen minden munkaadónak szive-vágya.

9.

A tanító havi hatvan centavoért könnyen megtehette, hogy foglalkozzék a gyermekkel.

Huszonöt peso fizetése volt egy hónapban.

A jefe politico, a kerületi főnök hatszáz pesol él vezett havonta, nem számítva azokat a bevételeket, amiket zsarolásokkal és vesztegetésekkel szerzett. Ez még a fizetésénél is több volt.

Valamennyi állatni alkalmazott közül a tanítónak volt a legkevesebb jövedelme.

Az államügyészeket és rendőrígazgatókat húszszorta jobban fizették. És azért volt húszszorta jobb fizetésük és százszorta nagyobb becsületük, mert feladatuk volt, hogy az emberiség fogyatékosságain rágódjanak. Ez a megbízatás szükséges ahhoz, hogy az államot fenntartsák és az embereknek értésére adják: a magántulajdon elismerése a civilizációnak ismertető jele.

A tanító nem zsarolhatott, mert erre nem volt oka, sem joga, sem hatalma. És senkisem fáradozott azon, hog}' megvesztegesse; mert a tanulók, vagy szüleik előtt nem volt jelentősége annak, hogy valaki megállta-e iskolai vizsgáját, vagy sem.

Jövedemét csak azzal szaporíthatta, hogy esti tanfolyamot rendezett be azoknak a felnőtteknek és gyermekeknek, akik napközben nem látogathatták az iskolát. A városka gyermekeinek zöm/e, az indiánok

gyermekei mind, napközben dolgozni kényszerült. Egyesek a földeken, mások valamely háziiparban, ahol gyertyákat öntöttek, cigarettát sodortak, hangszert készitettek, gyapjulakarót szőttek, bőrt dolgoztak fel, bonbonokat főztek, kalapokat fontak. A tanító mindegyik tanulónak, akár felnőtt volt, akár nem, egy pesot számított havonta. Számtalan család ezt a pesot sem tudta előteremteni és emiatt a gyermekek tanulatlanok maradtak.

Don Leonardo, mint jó kereskedő, értett ahhoz hogy a pesoból, amit Andreuért kellett fizetnie a tanító kezébe, még negyven cantavot lealkudjon. Andreu- nak voltaképpen minden este látogania kellett volna az iskolát, héttől kilencig, vagy féltizig. Ment is volna minden este, mert örömet lelt a tanulásban. De ha gazdájának szüksége volt rá a boltban, nem mehetett. Az üzlet előbbre való és a tanulás csak időpocsékolás.

Don Leonardo könyveket sem vett a fiúnak. Ha egyszer tényleg adott a fiókból egy bemocskolt irásfü- zctet, vagy törött ceruzát, kis üveg beszáradt tintát, sok szót fűzött hozzá és savanyu arcot vágott. De kaphatott a fiú régi csomagolópapirt is, amelyet burkolásra már nem használhattak és az utcákon mindig ügyelhetett arra, hogy felszedjen egy ceruzavéget, amit valaki elveszített, vagy elhajított.

Az eszközök épp olyan hiányosak voltak, mint a tanitási mód, Andreu mégis sokat tanult.

És mint legfontosabbat, megtanulta felismerni, hogy a képzettségnek milyen értéke van. Mert az olvasni- és irni tudásnak becsességét csak az tudja értékelni, aki olvasni és irni tud.

II. FEJEZET.

Andreu időközben tizenöt esztendős lett. Még mindig mezítláb járt. És még mindig egy petaten aludt, amelyet a konyha egyik szögletében, vagy a portico egyik száraz sarkában terített ki és reggel, mikor felkelt, ismét összegöngyölt és valahová, egv gerenda alá csúsztatott. A petate, a gyékényta- karó, már nem a hazulról hozott volt. A gyapjutaka- ró, amellyel takaródzott. sem volt ugyanaz. A petate végül egyszer elrongyolódott. De Don Leonardo nem adott újat: mert egy petate húsz centavoba került.

(t'QliiiQÜUkJ

ú-