Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-25 / 144. szám
^ TAXA POŞTALĂ HATITÄ IN NUMERAR Ne, *42.165/1929. Szerkesztőség és kiad óhi varai : Cluj, Ctdoa1 Moţilor 4 Fié-kkiadóhivatal és köoyvosztlly : Piata Unkii 9 szim. — Telefonszám: 109, — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej, — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente Magyarországra: negyedévre io, felévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több LVII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM.-CSÜTÖRTÖK 1936 JUNIUS 25. LEON BLUM: „Német-francia megegyezés íréül Europa biztonsága nem palósitható meg" 99A béke azonban oszthatatlan és a francia—szóvjetorojsz Stap- esolatok megszakithatatlanok“. — Szükség van a dunai egyezményre, mely nem irányulhat egyetlen nemzet ellen sem. Süiwin Angliának Európától faló teljes elfordulásával fenyegette meg a Hatalmakat, ka nem sikerül a ü€ke intézményes megszervezése Tegnap az európai helyzet sorsára döntő jelentőségű kjét parlamentben, a párisi kamarában és a londoni alsóházban fontos viták zajlottak le- Mindkét helyen a miniszterelnök és nem a külügyminiszter fejtette ki a kormány külpolitikájának irányvonalait, amelyeknek természetesen döntő szerepük lesz a jövő hét elején kezdődő népszövetségi tanácskozásokban s amelyek sok tekintetben távolabbi kihatásúik is lehetnek az európai külpolitika további alakulásában. Mindkét miniszterelnöki beszéd egyaránt elejtette a szankciós politikát, ami a Népszövetség szankciós intézkedéseinek sorsát most már szintén véglegesen megpecsételi. Baldwin azonban kijelentette, hogy Anglia közelebbről nem készül elismerni Abesszínia bekebelezését Olaszország által és a francia miniszterelnök sem tett olyan kijelentést, amelyből ilyenirányú francia hajlandóságra lehetne következtetni. Mindketten erélyesen ragaszkodtak beszédükben ahhoz, hogy a Népszövetséget olyan intézménnyé kell átszervezni, amely hathatósan védheti meg Európa békéjét. Blum hozzátette ehhez, hogy Franci, ország a béke érdekében őszintén keresi az együttműködést Németországgal és tudja, hogy a béke biztonsága csak akkor valósit ható meg, ha Franciaország és Németország között megegyezés jön létre. Kijelentette, hogy nem kételkedik Hitler Franciaország iránti békekészségében sem, mert az olyan ember, aki négy éven át közvetlenül látta a lövészárkok veszélyeit, nem kívánhat háborút a két ország között. Hozzátette azonban, hogy béke alatt az oszthatatlan és feltétd- nélkiili békét érti az összes nemzetek számára és hogy ebben az irányban kétértelmiiség- nélküli választ vár az angol kérdőív arra a pontjára, mely Németország keleti terveivel áll kapcsolatban. Franciaország — tette hozzá önérzetesen kijelentéseihez — nem a félelem békéjét akarja, békeakarata nem a gyengeség jele, mert sohasem volt reálisabb és hathatósabb az az erő, amely fölött rendelkezik s amely védelmét biztosítja. Baldwin rendkívül érdekes, rövid beszédét egy cáfolattal fejezte be. amely fenyegetésnek is beillik. Kijelentette, hogy alaptalan az az állítás, mintha az angol kormány jövő külpolitikájában az Európától való elszigetelődést keresné. Anglia teljes erővel akar résztvenni az európai együttműködésben már a tartós béke megteremtésének érdekében is. Ha azonban ez a törekvése teljes sikertelenségre volna kárhoztatva, akkor, de csak akkor, sor kerülhet arra, hogy a brit világbirodalom külpolitikája az elszigetelődést tűzné ki célul Európával szemben. A londoni kormány azonban reméli, — tette hozzá kijelentéseihez megint jellegzetes módon Baldwin — hogy az európai béke érdekében megegyezés jöhet létre a három hatalom, Franciaország, Németország és Anglia között. A béke biztosításához szükséges a Népszövetség reformja is, aminek érdekében az angol kormány tevékeny tárgyalásokat folytat a francia kormánnyal és az angpl dominiumok kormányaival. Ezeknek a tárgyalásoknak során úgy a domíniumok, mint Franciaország helyeselték az angol kormány azt az elhatározását is, hogy a szankciókat Olaszországgal szemben feladja. Baldwin beszédét, melyet a többség zajos helyesléssel fogadott, a vita folyamán Sir John Simon belügyminiszter beszéde egészítette érdekesen ki. „A háború — mondta Sir John — végétért, ez a valóság és ezzel szembe kell nézni. Anglia nem hajlandó egyetlen hadihajóját sem föláldozni Abesszíniáért“. Leon Blum a francia külpolitika részletes terveire kiterjedő beszéde folyamán célzásokat tett a párisi diplomácia közvetlen terveire is. Hangoztatta, hogy Angliához hasonlóan, Franciaország szintén regionális egyezményeket kíván, a „regionális“ szó föidrajzi értelmét azonban kiegészítette az érdekközösségi kapcsolatok szükségességével. Ez a kiegészítés nyilván Párisnak Moszkvával való kapcsolataira vonatkozik, amelyek elszakithatatlanságát beszéde más helyén is hangsúlyozta BUun miniszterelnök. A regionális megegyezésekkel kapcsolatban egy uj francia tervről is tett említést. Kijelentette ugyanis, hogy a béke megvédésére katonai szempontból elég volna egy szilárd hatalmi csoport — értsd: nagyhatalmi csoport — megalakulása, a Népszövetség többi tagjai pedig csak gazdaságilag kellene, hogy támogassák szükség esetén ezt a hatalmi csoportot. Rátért arra is, hogy a francia karmány kívánja a dunai egyezmény létrehozását, ennek az egyezménynek azonban nem szabad egyetlen állam ellen sem irányulnia. Blum miniszterelnök beszéde után a francia kamara 382 szóval 198 ellen bizalmat szavazott a kormány külpolitikájának. Ugyanakkor a szenátus 184 szóval 90 ellen elfogadta a Francia Bank szervezetének megváltoztatására irányuló, sokat vitatott kormány- javaslatot. A francia kormány tehát szilárd parlamentáris hátvéddel indulhat a most következő nemzetközi tanácskozásoknak. És ugyanilyen szilárd parlamentáris hátvéddel indul az angol kormány is, melynek a külpolitikai vita befejezéseképen a londoni alsóház tegnap 384 szavazattal nyújtott bizalmat 170 szavazat ellen. León Blum beszéd© A közéleti egység a <1 közös politikai karc szükségét állapították meg a csehszlovákiai magyar pártok, amelyek közel 12 év alatt nem tudtak össze- olvadni. Most a megváltozott idők megváltozott helyzetében és változó érzései közt végié meglel fék az összefogás s ezzel a belső megújulás lehetőségét. Bár ezentúl is jelentős magyar elemek keresik majd a politikai boldogulást egyes haladó szellemű cseh pártok soraiban, lényegében a magyar egység most már megvan. Csak ne csinál jártál: bálványimádást és üres dogmát belőle! Köztudomású, hogy a kisebbségi sors beállta után hamarosan szervezkedett a tót és ndénföidi magyarság és könnyen, mert az uj csehszlovákká köztársaság szabadelvű népuralmi rendszere a legenyhébb és legszabadabb szellemet akikitetta ki az utódállamok sorában. Sajnos, az uj állam sok pártrendszere, amely miatt a kormányok állandóan pártszövetségekből alakulnak, Itatással vök a magyarságra is s igy két főpárt keletkezett: Szüllő Géza vezetésével a Magyar Keresztény-szocialista és Szentiványi József vezetésével a Magyar Nemzeti-párt. A választások és más fontos politikai küzdelmek alkalmából természetesen megegyeztek egymással és a cseh törvényhozásban vállvetve folytatták magyar nyelvű együttes bátor harcukat, amelynek jelentősége kidomborodott az elnökválasztás küszöbén, mikor Benes Ede fontos megbeszélést folytatott és egyezményt is kötött velük. A két pártrendszer nem volt akadály, hogy a felvidéki kisebbségi magyarság helyzetét a lehetőségek szerint a legjobba tegyék s főleg befelé mozgékonnyá, polgárivá, sőt lassanként népiessé, önsegítővé, szilárddá szervezzék össze a magyarságot. Mind amellett hiányzott az egy-párt rendszeréből folyó teljes tömörség, központi vezérlet és egyszerű önkormányzat. Az akadály világnézeti és személyi kényeskedés volt, ami nincs helyén a kisebbségi szomorú játékban. Minden népuralmi szabadelvüség ellenére Csehszlovákia is még Benes elnökké választása előtt eltévelyedett a kisebbségi reakció kétes útjára. Német pártokat oszlatott föl, szabadságjogokat megszorított s az államvédelmi törvénnyel kaput nyitott, hogy a határszél hadiérdekéből újabb földkisajáti fásokat végezze- nek. A szociális színezetű államnak ezt sajnos, romlását a szélsőjobboldal forró áramában mérlegelve sietett a Szudeta-németség számos szétszórt kis pártját Heinlein Konrád vezetésével nagy, bár most sem kizárólagos német egységgé kovácsolni össze, mely a csehszlovák képviselőházba legtöbb megbízólevéllel foglalt helyet. Azóta hosszú tárgyalások és egyezkedések folytak a magyarság körében és megszületett az egységes magyar párt, amelynek nagyszerű külsőségeit jogos irigységgel mérlegelhetjük. Vasárnap az ér- sekujvári nagygyűlésre tízezres tömegek vonultak föl s Jaross Andor elnökletével alakítottál: meg az uj pártot, amelyben a régi vezérek lelkes szerénységgel és bölcs áldozattal csak a második sor méltóságaiban ültek. A fölvonulás, a gyűlés, a folytatólagos ünneplés a szabadságjogok teljes birtokában, meleg közvetlenséggel, nagy érzésekkel zajlott. Nekünk itt, Transzilvániában egyetlen szám- bavehető magyar pártunk van, amely az egész romániai kisebbségi magyar nemzetet képviseli és irányítja. Eszerint nincs szükségünk, hogy mindenben utánozzuk az észak- kárpát-crlji magyarság példáját, bár nem ártana bevonod a töredékeket és a félreszorul- takat, bár volna mit eltanulnunk testvéreinktől: mint a népuralmi szeltem teljessége felé tartó ütemet, a belső megújulást az uj idő kényszerében és az idő változásai közt. Zord állapotok törtek be és újabbak fenyegetnek. Nagyon össze kellene fogni minden erőnket és a régieket föífrissiteni vagy nagyon is megerősíteni. PÁ'RIS. (Rador.) A kamara mai ülésén Leon Blum felolvasta a kormány külpolitikai nyilatkozatát. Blum beszédét Franciaország békés szándékainak hangoztatásával kezdte. Úgy belpolitikai, mint nemzetközi téren a mi politikánk az őszinteség lesz. Fran- ciaország békeakarata nem a gyengeség jelef mert sohasem volt reálisabb és hathatósabb az az erő, amely felett Franciaország rendelkezik s amely védelmét biztosítja Franciaországnak, megtartja kötelezettségeit és együttműködik az egyetemes biztonság szükséges megerősítése érdekében. A nagy erőfeszítés, amelyet a társadalmi igazság és emberi emancipáció érdekében tesz, növeli a mun- kástömegek hazafiságát, mert olyan mérték - í ben, ahogyan a haza mindinkább az összesek tulajdona, szorosabban érzik magukat kötve az ország sorsához. — 'A béke alatt osztatlan és fehétehtélküli békét ért az összes nemzetek számára. Franciaország nem kívánja a félelem békéjét. Franciaország Mzik a Népszövetségben. Az egyetemes biztonság elsősorban a törvények és nemzetközi kötelezettségek tiszteletbentar- t'V.n követeli meg, majd a kölcsönös bizalom helyreaditásáf. Á szankciók ügye Dacára annak a xokonszenvnek, amellyel Franciaország Olaszország iránt viseltetik, csatlakozott a szankciókhoz, hűségből azon elvekhez, amelyek a Népszövetség alapját képezik és amelyeket a francia kormányok megszakítás nélkül támogattak. De a jelen helyzetben a szankciók fenntartása csak szimbolikus jellegű volna, reális eredmények nélkül. Mire szolgálna olyan intézkedések állandóvá tétele, amelyek jellege csak súlyosbodna, mert nincs határozott céljuk. — A kormány aktiv politikát káván folytatni és regionális paktumokat kíván, amelyekbe tömörüljenek a hatalmak földrajzi helyzetük vagy érdekközösségük alapján abból a célból, hogy erejüket felhasználják a támadás ellen. Ezen kívül a Népszövetség összes tagjainak kötelező módon alkaknaz- kodniok kell ugyanazon gazdasági és pénzügyi szankciókat. Helyes lenne a dunai paktum létrejötte, amit azonban nem szabad egyetlen nemzet ellen sem fordítani s helyes lenne földközi-tengeri szerződés is. Ami a dunai paktumot illeti, az közvetlenül érdekli Franciaországot a kísantanttal való kapcsolatai miatt is. A támadás elhárítása végett mindig azonnal mozgásba kell hozni a nemzetközi közösség rendelkezésére álló összes eszközöket. Elég lenne minden esetre, ha egg szilárd hatalmi csoport lépne fel azonnal a támadó ellen, a többi állam gazdasági támogatásával. — Az elkövetkező hónapok alatt siettetni kellene a regionális paktumok kötésére irányuló tárgyalásokat. Szükség van Olaszország együttműködésére az európai béke biztosítása érdekében. Nyugat-Európát illetőleg kívánjuk, hogy egyezmény jöjjön létre a március 7-i német aktus által előidézett válság megszüntetése végett. Az egyetemes biztonság újjászervezése érdekében nem kételkedünk a nagy angol demokrácia feltétlen támogatásában, amelynek együttműködése elsőrendű fontosságú az európai béke biztosításában. Franciaország az amerikai demokráciában i,s bízik, amely a szabad nemzetek természetes barátja. Bízik a szovjetek erős támogatásában is, amelyekkel kölcsönös segélynyújtási szerződést között, ami nyitva áll minden állam előtt. (Folytatása a 3. oldalon)
