Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-24 / 143. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAL. No. 141.163/19*9. ST ÁRA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Cale» Moţilor 4 Fíókkí adóhivatal é* k önyvosztály: Piaca Unhir 9 szám. — Tekfocszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA.* BARTH A MIKLÓS Előfizetési ánakr havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, felévre 20, évente 40 pengő * A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több LVII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM. SZERDA 1936 JUNIUS 24 BBaanasaoBnasoBB Bőm lat, A Dardanellák megerősítésének török rüiiszcisfcl fői a üontrem-1 értekezleten Titulescu szerint,ha a tengerszorosokat Törökország szivének lehet tekinteni, akkor Románia tüdeiének is tekintendők. — Előkészületek a népszövetségi tanácsülésre m tarifa KOifigui programiKszftiet ai of francia Külügyminiszter A Moatreux-i értekeidet tegnap megkezdődött Az első ülésen a kiküldöttek elvi nyilatkozata hangzott el, hogy Törökország kívánságait rokonszenwei fogják megvizsgálni. Az értekezleten résztvesz Szovjet-Oroszország is, melyet Litvinov külügyi népbiztos képvisel. Olaszország azonban nem küldte ei képviselőjét, mert ragaszkodik ahhoz, hegy a szankciók felfüggesztése előtt ilyen nemzetközi tárgyalásokban nem vesz részt A távolmaradást bejelentő olasz jegyzék azonban kilátásba helyezi, hogy a helyzet megváltozása esetén Róma is bele fog kapcsolódni az értekezlet munkájába. Minthogy pedig a helyzetnek Olaszország által várt megváltozása a Népszövetség jövőheti tanácskozásán meg fog történni, a Montreux-i értekezletnek a népszövetségi közgyűlés után tartandó második felében előreláthatólag részi fog venni Olaszország is. Angliát és Franciaországot nem külügyminisztereik képviselik az értekezleten. Franciaország nevében Bouccur népszövetségi miniszter, Anglia nevében Lord Stanhope államtitkár tárgyal Monfcreuxben. Romániát Titulescu külügyminiszter, Törökországot Rüsdi-Aras külügyminiszter képviselik. A tegnapi első ülésen Törökország külügyaünisztere ismertette a tengerszorosok kérdésében országa kívánságait, melyek között legjelentősebb a felhatalmazás arra, hogy Törökország a szorosokat a katonai technika mai eszközeinek megfelelően megerősíthesse. Utána, mint közvetlenül érdekelt, Titulescu szólalt föl, aki hangoztatta, hogy a kérdésben hozandó döntésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mindaz, ami a szorosokkal kapcsolatban Törökország biztonságát érinti, érinti ugyanakkor Románia biztonságát is. Ha a tengerszorosok, amint Rüsdi-Aras mondta, Törökország szivét jelentik, ugyanakkor jelentik Románia tüdejét is. Titulescu ezután a békeszerződésnek a törökök kívánságának teljesítésével járó revízióját úgy magyarázta, hogy ez nem jelent területi revíziót, amit a maga részéről feltétlenül visszautasítana s a területváltozásoktól mentes revíziók fejezetét — tette hozzá kijelentéséhez — különben sem Törökország nyitotta meg. Lord Stanhope Anglia nevében feltűnő rokonszerawel nyilatkozott Törökország kívánságáról, melyet már azért is dicsért, mert a nemzetközi megegyezés eszközeivel igyekszik Ankara megvalósítani. Egy nemzetközi szerződésnek szemünk előtt a közelmúltban történt egyoldalú megsértése semmit sem javított az európai helyzeten, mondta Stanhope lord a rajnai német lépésre célozva. Franciaország nevében Paul Boncour és Litvinov hasonló értelemben szólaltak fel és miután a többi államok képviselői szintén hajlandóságukat nyilatkoztatták ki, hogy a török kívánságot jóindulattal vizsgálják meg, elhatározták, hogy zárt ülésen fogják megvitatni a török kívánságokat magában foglaló jegyzéket. Delbos francia külügyminiszter ma délután tartja külpolitikai expozéját a párisi kamarában. A beszéd elé politikai és diplomáciai körökben nagy érdeklődéssel néznek. Delbos, amint hivatalosan jelentik, nyilatkozni fog a szankciók kérdéséről is és megokolja, hegy miért tartja szükségesnek a francia kormány az Olaszország elleni szankciók gyors megszüntetését. A vita folyamán, melyre tizenkét külpolitikai interpelláció van bejelentve, valószínűleg felszólal Leon Blum miniszterelnök is. Az érdekes ülés, minthogy a francia kormány a vitát még a mai nap be akarja fejezni, előreláthatólag a késő éjjeli órákig húzódik el. A hétfőn kezdődő tanácsülés előtt egymást követik a kormánynyilatkozatok a szankciós politika feladásáról. Tegnap a belga kormány hozott ilyenirányú határozatot. Hir szerint a párisi és londoni kormány között megegyezés jött létre a népszövetségi közgyűlés elnökének személyére nézve is, minthogy Benes, akit az utolsó közgyűlésen erre a méltóságra megválasztottak, közben köztársasági elnök lett. A franciák és angolok Madariaga spanyol népszövetségi megbízottat jelölik az elnökségre, amit előreláthatólag a többi államok is elfogadnak. Hir szerint a népszövetségi reform ügyében is tárgyalások folynak az angol és francia kormányok között s Franciaország kormány- követei egy megoldási terv ügyében tapogatózó lépéseket tesznek a többi kormányoknál. Az angol népszövetségi ligák tegnap felszólítást intéztek az angol kormányhoz, hogy a népszövetségi reform esetén az alapokmánynak ne a gyengítésére, hanem inkább a megerősítésére törekedjék. Mindenekelőtt pedig igyekezzék újra előtérbe helyezni a leszerelés kérdését. I nonfreex-i érfchciicí ha már nem is ború sötétíti a világ egét. De még messzi az idő, amikor derű érkezhet a borúra. Egyelőre csak a jégesős felhők szakadnak föl. Eden hires beszéde a múlt hét végén és az angol alsóház magtalan vihara után nyilvánvaló, hogy a megtorlások rend- szere dugába dőlt és Olaszország, ha nem is elismerten, de tényleg a szerencsés támadó fél s a meg-nem-büntethető győztes jogán birtokolhatja uj gyarmatbirodalmát. Lehet, hogy a megtóriási politika kudarcától szégyenkező nagyhatalmak ezúttal is vigaszt keresnek egy föltevésben: Ethiopia megbékítése és berendezése szörnyű feladat lesz hadi, politikai, gazdasági, pénzügyi tekintetben és a- éghajlati, valamint egészségügyi nehézségek főkép a hires „nagy időszaki-tál támogatva majd a béke korszakában fognak hatni kedvezőtlenül s Olaszország bicskája végül is beletörik e nagy kalandba. Ámde az uj föltevés épp oly helytelen lehet, mint Eden beszédének szörnyűi vallomása szerint valótlanok voltak az országok vezérkarainak a szakjelentései és lám, nem több esztendőre, nem rendkívüli erőfeszítésekre, nem óriási áldozatokra volt szüksége a keletafrikai háború győztes elintézésének. Azonban most mindez mindegy már: holt ló megpatkolása, A nemsokára összeülő népszövetségi közgyűlés ki fogja mondani a megtorlások eltörlését és Olaszország nem fogja követelni ezek után, hogy a támadó fél bélyegét is ünnepélyesen letöröljék a homlokáról, iga bent marad a Népszövetségben, amelynek átszervezése és megerősítése talán most măr lehető lesz minden irányban, sőt egy esetleges uj nemzetközi tanácskozás a lázas rohamokban mostanság sűrűn gyöngélkedő békét is talpra állítja leszerelési és kisebbségvédelmi politikával egyéb között. Mindenesetre az uj hét legfontosabb eseménye, hogy az Unió megszüntette az elnök intézkedésére mindama rendelkezéseket, amelyek az olasz—abesszin háború folyamán az embargó ügyében szükségesek voltak, vagyis egyes középeurópai államok példájára eltörölte az ő amugyis kérdéses és eltakart megtorlást politikáját. Most aztán fölmerül a kérdés, vájjon a külpolitikai és gazdasági helyzet ez az uj szakasza nem fogja-e túlságosan fölélénkiteni a szélsőjobboldali rendszerek államait, Középeurópában e rendszerre vágyakozó pártokat? Hátha a francia és spanyol középbal uralma és Angliában a mesterségesen biztosított konzervatív kormányzás ellenére az erősebb belső rázkódtatások hiánya mellett is megerősödhetnek a jobboldali színezetű titkos vagy erőtlenül nyílt áramlatok? Ebben a gondolatkörben különös jelentőségű nekünk Argetoianu nyilatkozata, ki uj külpolitikai tájékozást sürget, vagyis a francia barátság fölmondását. Ez a szívós és rugékony politikus, aki már majd minden párt és világnézlet udvarán megfordult és legutóbb a Iorga-kormányban belügy- és pénzügyminiszter volt egy személyben, a német birodalom felé való tájékozás hívének bizonyult, most határozott hangon jelentette ki: csak a két végletnek van lehetősége és jogosultsága, a szélsőjobbnak és a szélsőbalnak. — Ami természetesen az ő szellemében csak egyet jelenthet: a szélső jobbhoz való csatlakozást, ami annál meggondol- koétatóbb, mert a közhit szerint nem céltalanul és nem reménytelenül kezdte meg a kis pártok egymás felé hajlitásái és kezdte meg a szélsőjobboldali színezetű elemek kö- zelebbjuttatását a kormányhatalomhoz. Ami most a felelőtlen politika területén történik, igazolni látszik szimatját: a szélsőségek ütköznek össze s az egyik szélsőség győzelmét akarják előkészíteni. Ez aligha más, mint, amelynek a kormány a mult évben, mint jó ellenzéknek ígérte az utódlást és a párt vezetőségével, az öregekkel való uj viszályban alighanem ismét a szivét adja. ^ (MONTREUX (junius 22). A tengerszorosok ügyében Montreuxba összehívott értekezlet tegnap délután 4 órakor megkezdődött. Az értekezlet résztvevőit a svájci kormány nevében Motta üdvözölte, majd Tevfik Rüsdi-Aras török külügyminiszter ismertette Törökország kívánságait, miközben kifejtette, hogy a tengerszorosokra vonatkozó megegyezések megkötése óta a helyzet lényegesen megváltozott, a megegyezéseket tehát módosítani kell Törökország érdekeinek szem előtt tartásával. Vita a tőrök kérésről (Utána Titulescu külügyminiszter annak a nézetének adott kifejezést, hogy az értekezlet helyét valóban jól választották meg, mikor Svájcba hivták össze a konferenciát, mert itt folytak le csaknem az összes nagyjelentőségű értekezletek, amelyek a nemzetek közötti megértés megteremtésével a béke megszilárdítását szolgálták. A román külügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy Törökország kívánságainak tanulmányozásánál mindenekelőtt tekintetbe kell venni, hogy mindaz, ami Törökország biztonságát érinti, érinti ugyanakkor Románia biztonságát is. Ä tengerszorosokon át vezet Románia egyetlen útja a nyilt tenger felé. „Rusdi-Aras azt mondta, hogy Törökország legsebezhetőbb pontját a tengerszorosok képezik — folytatta Titulescu külügyminiszter. — És azt is mondta, hogy joga van védeni ezt a sebezhető pontot s ebben a többieknek támogatni ok kell őt. Én azt mondom, hogy a tengerszorosok valóban Törökország szivét jelentik, de ugyanakkor jelentik Románia tüdejét is Románia és Törökország össze van kötve úgy földrajzi elhelyezése, mint a Balkán-egyezmény révén, amely ugyanakkor 'Görögországhoz és Jugoszláviához is fűzi őket. És a 'Balkán-szövetség államai szolidárisak“. Törökország igénye — folytatta Titulescu — nem jelenthet veszedelmes példát, mert nem jelent területi revíziót. Különben is nem Törökország nyitotta meg a területváltozásoktól mentes revízió fejezetét. Mindenkinek joga van arra, hogy teljes eréllyel védje érdekeit és Törökország, amely Európa jelenlegi területi fe’osztásában találta meg külpolitikájának alapjait, jogosan teszi ezt. Az angol kormány nevében Stanhope rámutatott arra, hogy a jelenlegi értekezlet egyenes következménye a leszerelési konferencia sikertelenségének és a Népszövetség válságának. Törökország kérése nagyon természetes. Egy nemzetközi szerződésnek a kö- ze'multban szemünk előtt történt egyoldalú megsértése semmit sem javított az európai helyzeten. Anglia figyelmesen tanulmányozta Törökország indítványait. Francia részről Paul Boncour ugyancsak arról biztosította Törökországot, hogy indítványait a francia kormány a legnagyobb figyelemmel vizsgálta meg. Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos hasonló kijelentést tett, ugyanígy Japán, Görögország, Jugoszlávia és Bulgária képviselői is. Az értekezlet résztvevői ma záTt ülést tartanak, amelyen érdemben vitatják meg Törökország kívánságait. A népszövetségi ligák kérése LONDON. (Rador.) Lord Allen of Hurt- wood ma délelőtt a következő határozati javaslatot terjesztette az angol népszövetségi ligák tanácsa elé, amit módosítás nélkül elfogadtak: Elsőrendű fontosságú dolog, hogy az ösz- szes nemzetközi viták esetében a népszövetségi tanács alkalmazhassa a 11. szakaszban fog'alt intézkedéseket anélkül, hogy tekintetbe venné az érdekelt felek szavazatát. Ezáltal ez az intézmény megmentheti a világ békéjét. Amikor tökéletes rendszere lesz az egyetemes biztonságnak és a kölcsönös segélynyújtásnak, akkor a regionális paktumok feleslegesekké vá’nak. Ezért kérjük az angol kormányt, erősítse meg és ne gyengítse a népszövetségi alapokmányt. Módozatokat -kell találni a háború megelőzésére és nem arra, hogy miután kitört, megszüntettessék. Ezért elsősorban az ellentétekre vezető feltéte'ek megszüntetése szükséges és azon helyzeteké, amelyek félelmet keltenek. Ha a siker útjára akarunk lépni, újból elő kell vennünk a leszerelés problémáját.
