Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-21 / 141. szám

193 6 }uaias 2 /. HMw—■uiMimnim ’MEBlfBS» ntra zmm A zsidóság helyzete a modern világban Cikksorozat a palesztinul zavarokkal ujrafeivetődöti zsidó kérdésről bias KILVÉNI JÓZSEF I. Az elmúlt században jelentéktelen, elha­gyatott hely volt Palesztina, a hatalma« tö­rök világbirodalom forgalmon kivüleső ki­csiny tartománya. Vidéki kisváros számba ment Jeruzsálem, a keresztény, mohamedán és zsidó vallásos érzés kegyeletes szent vá­rosa. A század elején csak nehány kegyeletes ér­zéstől vezetett öreg zsidó zarándokolt el oda, hogy élete hátralevő napjait a régi őshazában leélve, fejét a megszentelt földön hajthassa le pihenőre. A század nyolcvanas éveiben a vallási messianizmus uj erőre kap és lobo- gószemii fiatal orosz-zsidók vándorolnak ki és telepednek le, hogy a régi, elfelejtett föl­dön uj éietet kezdjenek. A századforduló al­kalmával a budapesti Herz! Tivadar bonto­gatja a politikai cionizmus álmait, melyek az ő halála idején (1904) még elérhetetlen álom­nak tűntek fel. A világháború egymástól el­ütő politikai érdekei két érdekes eseményt hoznak létre. Az angol csapatok elfoglalják Palesztinát 1917-ben és ugyanabban az év­ben, egy orosz születésű, de angol állampol­gárságot nyert zsidó, dr. Weizmann Cháim a Herzl-féle politikai cionizmusnak lelkes har­cosa, az u. n. Balfour-féle deklarációban megnyeri az angol kormány Ígéretét, hogy a békeszerződések alkalmával támogatni fogja a zsidó nemzeti otthonnak Palesztinában va­ló újbóli felépítését. Az álom valósággá érlelődött. A Népszö­vetség mz arab félszigetet darabokra szedi szét és azon önálló államokat hiv létre, akik lerázva a török uralom emlékeit, a nyugati államok mandátumaiként megkezdik életüket. Körülbelül tízezer négyzetkilométernyi terü­leten, ma mintegy egymilliókétszázezer lakos­sal jön létre angol mandátterületként Palesz­tina, melynek első angol főkormányzója a zsidóság nagy barátja Sir Herbert Sámuel, angol liberálispárti politikus. Az önálló élet jelenségeit ismerjük. A zsi­dó telepítés történetét később még részletei­ben is ismertetni fogjuk. A nemzeti állam alapjának lerakása megtörtént s a világon szerteszóródotit zsidóság uj államot és uj összefogó kapcsot nyert. A régi ősi nyelvet elfelejtett zsidóság lázas igyekezettel kezdi meg a nemzeti élet újjászervezését s az ősi nyelvnek, a hébernek felújítását. A jeruzsá- lemi zsidó egyetem, az idei esztendőben ün­nepli meg fennállásának 10. évfordulóját. * A zsidóság világproblémát jelent, a zsidó kérdés megoldása majdnem minden nemzet­nek és államinak egyformán érdeke. Az alábbi cikksorozatban ismertetjük a zsi­dóság világhelyzetét, elhelyezkedését, külön­féle és sokoldalú problémáit. Ismertetésünk alapját első sorban dr. Ruppin Arthurnak, a jeruzsálemi héber egyetem szociológiái tanárának angol nyelven az elmúlt évben ki­adott munkája képezi, aki mintegy harminc esztendő óta a zsidóság szociográfiai kutatá­sára szentelte munkásságát. KI A ZSIDÓ? A legtöbb ember előtt ennek a kérdésnek feltevése szinte feleslegesnek látszik. De, ha feltess z ük a kérdés t, ki is há t a zsidó, cs ak az egyszeri ember módján tudunk felelni, •» zsidók, a zsidók. A kérdésre komolyan három kritérium szem előtt tartása melleit tudunk megköze- litoem pontos feleletet adni. E három krité­rium a vallási, népi és faji hovatartozandó- ság. Vallási alapon indítva el vizsgálódásainkat, megái la p i the tjok, hogy zsidók mindazok, akik a zsidó vallási közösséggel kapcsolatu­kat valamilyen formában ma is tartják, avagy annak szertartásait gyakorló szülőktől származnak. A vallási kritérium elfogadása alapján a világ zsidóságának 'lélekszámút mintegy 16 millióra tehetjük. Azonban ezzel a kritérium­mal is sok nehézségünk van. A középeurópai államok mindegyikében és Keleteurópában is a népvándorlás alkalmával a< vallási hovatar- tozandóságot is be kell vallani. A nagy nyu­gateurópai államok eziránt már nem érdek­lődnek s igy ilyen helyeken a lélekszám meg- állapitását becslések, a rabbinusok hivatalos összeállításai, zsidó születési bejegyzések és temetések adják. Hasonló nehézséget okoz a vallásváltozás kérdése. Ott, ahol ez hivatalos formaság betartása mellett történik, ott köny- nyü ennek ellenőrzése, de ott, ahol, mint pél­dául szovjetorosz földön s a távoli nyuga­ton is, a ki és bejelentkezés nem kötelező, ott a legtöbb helyen a vallási közösségből kilétpett zsidót a hivatalok, mint a vallási közösség tagját tartják nyilván. A zsidó val­lásos intézmények igen gyakran tagjaik közé számítják azokat is, akik a maguk részéről megszakították a vallási kapcsolatot feleke­zetűkkel. A vallási közömbösség elterjedése a nyug:"teurópai országokban a zsidónál öl­tötte fel a legnagyobb arányokat s igy na­gyon nehéz annak a megállapítása., hogy az a zsidó, aki bosszunapkor egyszer elmegy a zsinagógába, avagy ettől is távoltart ja magát, még abban az esetben is, ha adományával esetleg támogatja vallási közösségét, valóban mennyiben gyakorló tagja a zsidó vallásos társa dal ómnak. Végül pedig a vallási kritérium elfogadása esetében ö zsidó közösség tagjai közé kell számítani a szombatosokat is, néhány régeb­bi kisebb szektát, az abessziniai falas-hókat, mintegy 30.000 lélek, a Malabar parton mint­egy 1500 színest és az oroszországi Gerim szekta tagjait, kiknek száma ma nem álla­pítható meg, akiknek fajileg semmi közük nincsen a zsidósághoz, de akik a történelmi idők folyamán felvették a zsidók vallását s igy velük a vallásközösség folytán kapcso­latba jutottak. A zsidó vallási közösségnek tagjai továbbá néhányezer néger Newyork- ban, akik áttérve a zsidó vallásra, néger rabbikat képeztek ki, akik néger-jiddis-héber- angol keveréknyelven tartják szertartásaikat, de akik fajilag velük semmiféle közösségben nem állanak. A zsidó népközösség volna a második le­hetséges kritérium. Ennek hátránya azonban az, hogy ennek elfogadása esetén, a zsidó népközösségben: az előbbi kritérium által be­sorozott mintegy tizenhatmillió zsidó helyett csak legfeljebb nyolcmillió zsidót tudunk be­sorozni. A legtöbb országban a zsidó kifejezés meg­felelője vallási vagy népközösségi, sok he­lyen mindkét fogalom meghatározására hasz­nálatos. A népközösségi fogalom egyik legegysze- J rübb kritériumát, a közös nyelvet a zsidóság esetében nem használhatjuk, mert a történe­lem folyamán először feladták .saját héber nyelvüket, azután hosszú vándorutjok során mindig azt a. nyelvet használták, melyet szomszédaiktól átvettek s néhány héber kife­jezéssel tarkítottak. A középkori jiddis sem volt az egész világzsidóság nyelve s ma már viszonylagosan egyre kevesebben beszélik azt. A zsidóság ma a legtöbb államban az illető ország nyelvét beszéli anyanyelve- képen. A zsidó népközösségnek tagja mintegy 8 millió ember, akit az egyes államok népszám­lálásai, mint zsidó nemzetiségűt tartanak nyilván, főként Keleteurópában és Kisázsiá- j ban1 s azok az amerikai zsidók is, akik még j beszélik a jiddist. A többi nyolcmillió, aki j szintén tagja tágabb értelemben a zsidó népi j és vallási közösségnek is, külön átmeneti j állapotban él. Részben önkényte’enül olvad j bele a környező ország lakosságába, részben pe j dig minden törekvésével azon van, hogy oda j minél előbb beleolvadjon. Ha sikerül elsza- j j kadnia környezetétől, akkor ez a beolvadás j hihetetlenül hamar, két három generáció j alatt befejezést nyer a mai időben. Ennek j igazolása azok az esetek, amikor a német ‘ árjaparagrafus igazoltatásai során igen sok í emberről derült ki, hogy második avagy bar- j madík őse zsidó származású, amiről az illetők | ; egyáltalán nem tudtak s ami nem egy eset­ben komoly tragédiát its okozott. Végül- tagja a zsidó népközösségnek a kikeresztelkedett zsidók tábora is, -aminek bizonysága az a tény, hogy az angliai Association of Chris­tian Hebrews. A keresztény héberek egyesü­lete, Palesztina déli részében földet szerzett, hogy oda a megkeresztelkedett zsidókat kü­llőin: közösségben telepítse le. A faji kritérium eldöntése, minden népnél kétségtelenül nehéz, hiszen « kétségtelen be­olvadások és keveredések különféle típusokat hoztak létre. Kétszeresen áll ez igazságként a zsidókra, akik vándorutjuk során az ázsiai különféle arab keveredés mellett kelet és nyugat minden népének véréből magukba ömlesztettek valamit. Bár kétségtelen, hogy a keresztény elemmel való keveredésük na­gyobb mértékben csak az utolsó száz esz- j tendőben s .súlyosabban megérezhetően csak I a legutóbbi ötven évben tallálható. Ennek a : keveredésnek eredménye ma még nem mér­hető le teljes biztonsággal. Faji alapon a zsidóság keretén belül három nagy csoportot különböztethetünk meg. A ke­leti, a spamyol és a német zsidó típusát. A keleti zsidó megtartotta' a régi ősi voná­sokat, spanyol zsidó típusa alatt azokat ért­jük, akik a földközi tenger környéki vándor­lása során arab és déli, főként spanyol vér­rel keveredtek. Ezek neve Sephard. ami hé­berül spanyolt jelent. A harmadik tipus kö­Az egyetlen leány, a család szeme- fénye, férjnél van egy bírónál Cér­náiéiban — ki tudná kifejezni azt a melankóliát, azt a napról napra nö­vekvő vágyódást a szülőknek szere­tett gyermekük után? A telefon megszűnteti a távol­ságot, közel hozza egymáshoz az elválasztottakat, az emberi hangot a maga természe­tességében közvetíti, minden árnyalatával, színével, barát­ságos hangsúlyával. Ki tudná pénzben kifejezni az örömet, hogy ezer és ezer ki­lométernyi távolból hallhatja azok hangját, akik önnek ked­vesek? Egy hatalmas szervezet — 3200 ember, akik éjjel nap­pal buzgón és lelkiismeretesen dolgoznak— megszerzi önnek ezt az örömet, mindent meg­tesz, hogy a román telefonszol­gálat tökéletes legyen, hogy hangját a lehető legtisztábban nemcsak az ország egyik szélé­től a másikig, hanem nagyobb távolságokra is, országokon és tengereken keresztül vigye. SOCIETATEA ANONIMĂ ROMÂNĂ DE TELEFOANE zép és Keleteurópában bolyongott, mely fő­ként közép és kisrészhen szláv elemmel ke­reszteződött s melynek tagjai a jiddis nyelvet beszélték. Ezeket a héberben németet jelentő Ashkenazi szóra! jelölik. Nem célunk, hogy az egyes speciális faji tulajdonságokat meg­őrzött zsidókról is beszámoljunk s természe­tes az is, hogy nagyon sok olyan zsidó egyén van, akinél a faji sajátosságok a keveredés folytán teljesen eltűntek. Fejtegetései alapján Ruppin professzor semmiféle konklúziót levonni ebben az irány­ban nem tud. Arra a kérdésre, hogy ki a zsidó, mindenki és mégis senki sem tud igazi, komoly feleletet adni. A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK LÉLEKSZÁMA Amikor a büszke római Cézár lobogóját végleg kitűzte az elfoglalt jeruzsálemi vár or­mára, amikor Urunk születése hetvenedik évében a zsidó állam teljesen és véglegesen megszűnt, az akkori világ zsidóságának a lé­lekszámút mintegy 4 és félmillió délekre be­csülik. A keresztény kor első idejéről kevés ada­tunk van a zsidóság lélekszámbeli változásai­ról. Tény ellenben az, hogy lassan, de bizto­san fokozatosan csökkenőben van. Mélypont­ját ai tizennegyedik és tizenötödik században éri el, amikor a spanyolorsaági tömeges ül­dözés és megtérítés után, .számukat mintegy egy és félmillióra becsülték. Ettől az időtől kezdve számuk újra ro­hamos gyarapodásnak indul. A XVIII, szá­zadban számuk már két és félmillió. Hihe­tetlennek látszó a zsidóság számbeli szapo­rodása a tizenkilencedik században, mely­nek odrait az általános fejlődésben, a gyer- meghalandóság csökkentésében, de legfőké- pen abban az okban kereshetjük, hogy ezen idő alatt a XVIII, században nyomorban és szenvedésben élő zsidóság jobb megélhetési körülmények közé jutva, a rohamosain in- dusztrialozodó életben könnyű és biztos meg­élhetéshez jut. 1825-ben, tehát 25 év alatt egymilliót gyarapodva, számuk már három és félmillió. A század közepén már majdnem elérik az ötmilliós lélekszámút, a. század vé­gére pedig nem egészen öt ven esztendő le­forgása alatt ez a szám megkétszereződik és tiz és félmillión felül jár. Ilyen és hasonló méretű fejlődést sehol a történelemben nép felmutatni nem tud. Ez az ötven esztendő, jelzi a zsidóság számbeli és egyben hatalmi gyarapodásának aranykorát. A század első negyedében ez a gyarapodás, habár kissé lelassudott mértékben tovább tart, 1925 kiörül éri el a 15 milliós lélekszá- mot. Jelenleg a világ zsidóságának a szám­beli gyarapodása ugyan még tart, de már na­gyon lassú ütemben s az elmúlt tiz év alaít csak mintegy egymilliót gyarapodott a szá­muk. Amint később látni fogjuk a születések korlátozása és a fogamzást meggátló szerek nagymérvű használata, valamint a tömegesen szaporodó vegyesházasságok, a zsidóság számbeli gyarapodásának egyelőre igen erős kerékkötői. A tizenhatmillió zsidó, a világ kettőezer millióra becsült lélekszámának 0.8 százalékát alkotja. Ha azonban nem vesszük tekintetbe Indiát, a távolkeleti államokat és az afrik t. belső területeket, akkor mintegy egyezer­millióra tehető azoknak a száma, akik fajban és kultúrában az európai lelket képviselik. Ehhez a számhoz viszonyítva a világ zsidó ságának számát, már az a megállapításunk hogy az európai kultúrkörben a lakosság 1.6 százalékát alkotják. Az összehasoinlitás azt mutatja, bogy a zsidóság számbeli gyarapodása felette van fehér faj általános gyarapodásának és a vi lág lélekszámbeli szaporodásának is. Mi 1800-ban az akkor élő mintegy két és fél millió zsidó a világ lélekszámának csak 0.4 és az akkor élő mintegy hatszázmillió fehéi fajtájú embernek, 0.8 százalékát alkotta. A két adatot összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy szaporodásuk a világ és a fehér faj szaporodását is, az elmúlt 125 év alatt teljes száz százalékkal multa felül. , Ilyen szaporodási indexet a világtörténe­lem sehol sem ismer. NŐI DIVATLAPOK a tavaaai ssezen?». (ruha, kabát, kosztüm) már hatalma» ysÜiííj- tékbau kaphatók az Ellenzék könyv«** bau, Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom