Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-19 / 139. szám

Megalakul országrészünk fesdő- és szoibrászsnüvészcánck szindikátusa Harmonikus egycíórléssel alarják mcqvcdcni érdekéikéi a művészek. — Aurél nagyszabású beszéde müvészeiünk inai lielyzciéről és a ieeudökröl Baia-Mare. (Az Ellenzék tudósítójától.) Negyven évvel1 czteJőrt, 1896-lxm lett szerel, jnes Hollósé Simon az Erdélyi Barbizon“ kék egébe, amilyen még Nápoiliy'ban látható, de mii vésziéi két betöltötte az egész vidék festői szépsége is. Thorma János és Réti István kérésére akkor jört át Baia-Mare-ra Hollósi cs a Jóikor-domb oldalán egy kis csűrben megalakította, magán-iskoláját. öt éven ke­resztül minden nyáron lejött és tanított. — Munkájának meg is volt a gyümölcse, mert a „kis Barbizon“ azóta vilógyiszoniylatban is kiemelkedett a szürkeségből és a nagy meste­reket valósággal ontotta magából, akik ma is élnek külföldökön és dicsőségére válnak a kis bányavárosnak. A képzőművészet egyik gócpontja lett ez­után Baia-Mare. A magyar éra alatt az Aka­démia növendékei jöttek irányt és szint ta­nulni, majd az impérium változás utón a Bucuresrí-i és röbbi szépművészeti akadémi­ák tanítványai nyertek kiképzést a Baia-Me- re-i festőiskolában. Az utóbbi években viszont a sok torzsml- kodás és meg nem nevezhető gátak a sóiiye. dés útjára terelték nálunk a képzőművésze- tét. Politikai árnyalatdiííerenciak is segítsé­gére voltak a visszaesésnek, míg most Thor­ma János, Pop Aurél cs Septeleci Dimitrie indítványozására észbe kaptak a művészek, hogy a csőd elől menekülni kell. Meg kell menteni országrészünk képzőművészetét, mert ha még sokáig igy kell küzdeni, előbb- utóbb a paletta kiesik az érdemesek kezéből és kizárólag csak a kontároknak 'lesz létjo­gosultságuk, akik ma az egész országot, mű­kereskedők agyafúrtsága folytán elárasztják tákolmányaikkal. Baia-Mare.n ezért összegyűlt 68 művész, akik nem kérdezték egymástól, hogy ki mi­lyen nemzetiségű és vallásu, hanem a kezük vonása érdekelte mindegyiket. Egybegyűltek, mielőtt még a végelpusztulás be nem kö­vetkezik az igaz értékű művészetre, hogy a jövőben karöltve tudják megvédeni a ma­guk existenciális, valamint a képzőművészet legszükségesebb érdekeit. Jóleső érzés mindenkinek tudomásul ven­ni, hogy Thorma János, Pop Aurél, Krizsán János, Ziffer Sándor, Kováts Ferenc, V. A. Constantinescu, Csikós Antónia, Sarkadi Sándor, Stelek Norbert, Tóth Gyula, Ud- vardy Lgnáccail! élükön országrészünk neves művészei vagy személyesen, vagy pedig kép­viseltetve magukat, résztvettek a Baia-Mare-1 első művész-kongresszuson, hogy megalakít­sák a szindikátust, amelyre még soha nem volt Olyan szükség, mint most. Vasárnap délelőtt 11 órakor a színház nagytermében kezdődött meg a kongresszus. A szónoki emelvényen a kezdeményező bi­zottság tagjai foglaltak helyet, közöttük dr. Nist-or Aurél polgármesterrel. Pop Aurél elő­készítő bizottsági elnök a mieţgialakuilas for­maságai után az alábbi nagyszabású beszéd­ben vázola a művészek helyzetét és a rájuk váró teendőket: Á kétségbeejtő helyzet. — Az ardeaíi és bánáti képzőművészek sorsa, erkölcsi és anyagi helyzete ma már nemcsak megdöbbentő és kétségbeejtő, de el­érte már a megsemmisülés határait. — Egy nagy és (gazdag országrész nemzeti kultúrájában megállapítható összeomlás., in­dokolttá tteszik megmozdulásunkat. Ma már nemcsak mi rólunk, művészekről, de Ardeal és Banat művészeti kultúrájáról van szó. Ar­ról a kultúráról, amelyért mi művészek éle­tünket áldoztuk. Amelyért, szebb és jobb I jövőnk reményében, a Mindenható adta tehetségünk mellett — mindig mint inkább kitaszítottak és sohasem jólétben áldoztuk, áldozzuk fiatal, férfi és öreg-korunk minden minden pillanatait. — Keserűség és 'szemrehányás nélkül em­lékezünk meg helyzetünkről. Keserűség pá­lyánk velejárója s szemrehányás sorsunk miatt senki mást nem illet, mint magunkat. — Mi voltunk azok, akik 17 év óta némán és megádban tűrtük helyzetünket, bár mel­lettünk és felettünk és nagyon sokszor alat­tunk is — 'hányán és hányán bányászták ki érdemtelenül a meggazdagodás alkalmait? Eddig tűrtünk és hallgatva dolgoztunk, ma azonban, amidon a tragikus ku húr-összeom­lás örvénye szélén il'átjuk művészi kultúrán­kat, amidőn ennyi idő után be kell látnunk, hogy senki, még az isten sem segít rajtunk, ha mink ne mmozdulunk meg, akkor — úgy gondoljuk — senki sem vetheti sze­münkre mogmozduilásunhat és szervezkedni akarásunkat. — Az ardeali és bánáti művészeti kultúra nevében szólok első sorban. Annak a művé­szeti kultúrának nevében, mely minden vo­nalon illetéktelenek kezén keresztül jutott miad állapotára. S ha az eltmult 17 év alatt mi, a művészek indolenciáján muliotc az, hogy megmentéséért az utolsó pillanatban bár, de harcra, keljünk. — A harcot azonban egyedül! senki «cm vivitatja. A művészet ellenségei megszámllá'l- hiatatlanak, s igy velük a harcot egyedül sen­ki som veheti fel. Egyesületben, szindikátus­ban tömörített összességünk küzdhet meg csak a tudatlansággal, amely nyomorba dön­tötte tehetségeinket, sok-sok műremektől fosztotta meg kullturánkat —: ma a kultura- ölő hamis műkereskedelmet; zúdította reánk. Azt a kereskedelmet, amely kenyerünk utol­só falatját is veszélyezteti s amely a tömeg művészeti-kultúráját, azaz egész Ardeal és Banat kultúráját is pökhendien iltenézi. Az okok — önkéntelenül vetődik fel a kérdés: mi az oka ennek az állapotnak? — Hiszen az állam szindikátusba tömö­rítetté az ország művészeit. Az állam három művészetet tanító intézetet tart fenn, ahon­nan évenkint sok művészileg oktatott nö­vendék kerül ki az életbe. — Mondják, hogy az állam vásárlásokat is csinál, s mondják, hogy a kultuszminisz­térium felügyel és óvja a művészeti érdeke­ket ... — Mindebből mi látszik azonban itt ná­lunk? — Az állam ardeali és bánáti művészek­nél nem rendel, megrendeléseit központban lakó politikai pártok emberei részére tartja fenn. Az ordeaili és bánáti képzőművészek érdekeit sem az állam, sem a közigazgatási hatóságok nem istápolják s aki figyelemmel kiséri a jelenségeket, — az velem együtt — megállapíthatja, hogy a mai állapotokért nem az ardeali és bánáti művészek a felelő­sek, hanem egyedül csak a mi életünk ve­zetői. — Mintha átok volna ezen az országré­szen! Sehol a világon olyan szuverén gőggel nem mellőzik a komoly művészeket és mű­vészetet, mint nálünk. — Vájjon ki törődik azzal, hogy tehetsé­geink elpusztulnak, hogy meglévő művésze­ink sorsa és anyagi helyzete napról-napra rosszabb és rosszabb helyzetbe kerül? Ki tö­rődik azzal, hogy országunkban külföldi mű­vészek munkáiból1 rendezzen kiállítást, avagy hogy a mi művészeinket segítse, hogy kül­földi tárlatokon részt vegyenek? Ki törődik azzal, hogy a nálunk nagyon kevés közmun­kában, templomok pályázatain', akár a zsű­riben, akár a pályázaton, arra hivatott mű­vészek résztvegyenek?. S ha megtörténik, ak­kor ki nem hallott volna arról, hogy nálunk minden pályázat a hozzá nem értők judiciu- imibam és a protekció posványában fullad meg minden jó ügy! — Nálunk, ha közmunkáról a közönséget érdeklő művészeti ügyekről van szó, több szava van a pártpolitikusnak, mint a mű­vésznek és több reménye a jó összeköttetésű tehetségtelennek, mint a komoly művésznek. — íme, ezek azok az okok, amelyek mű­vészi kultúránkat Ardealban és Bánatban idáig juttatták. Itt már nem nehéz bármilyen kultúrálatlan üzletet is meghonosítani. A kö­zönség) megszokta nem értékelni a művésze­tet, hiszen csak elvétve van alkallma és mód­ja művészetet látni. It már szava sincsen a művésznek semmiféle művészeti kérdések­ben, hiszen, hiszen jobban értenek művésze­ti kérdésekhez azok, akik kontár üzleti „műalkotásokon“ nevelték müérzéküket s lettek: müértőkké. „Ijesztő példái az ízléstelenségnek“. — Újabban' csinált köztereink, épületeink, templomaink — tisztelet a nagyon kevés ki­vételnek — ijesztő példái az Ízléstelenségek­nek. Közhivatalaink és gyüléstermeink gyűl- helyei a közízlést rontó képeknek és szob­roknak. Vezetőink 'legelőkelőbbjeinek laká­sain nyüzsögnek a féromunkák — s ezzel mind-mind hirdetik nekünk, s az idegenek­nek azt, hogy Ardeal és Banatban a képző­művészet csődje előtt állunk. A művészet he­lyén itt már kényelmesen helyet foglalt a kontárok ilioJtóságiJag támogatott serege. — Megyéink és városaink költségvetései­ben millliók szerepeltek a 17 év alatt, álmű­vészetek, bulvárd-ir<xlalom és vándor-színé­szet támogatására, de ezeknek a költségveté­seknek rublikaiban hiába keressük a komoly művészetért hozott áldozatokat. A komoly művészet ez alatt az idő alatt alig jutott fezáraz kenyérhez. — A letargia, amelyben a művészet ilyen isúpolása után jutottak művészeink: meg­döbbentő, de érthető azok előtt, akik isme­rik a művészeti élet belső struktúráját. A művészeti éllet ,,kerek e világon, egyorima és egyenlő. Állandóan forrongó mesterség ez., ahol nincsen megállás és nincsen vég. A forrongás a művészettel, annak keletkezésé­vel egyidős, s a meglevéshez való joga épp a művészet végcéljával, a tökéletesre törekvés, sei indokolható. A művészek L árnyaik kö­zötti harc azonban semmiben, sem indokol- Ivatja a mai állapotokat. Mi. művészek, soha. sem vonjuk kétségbe sem egyik, sem más k irány létjogosultágát, ha annak az iránynak tudás az »lapja. S bár nem vonhatjuk kétség­be a nagyközönségnek sem azon jogát, hogy maga Ítéljen az irányok helyességéről, meg kell állapítanunk, hogy éppen ma: nagyot vétett a művészettel szemben, amikor az irá­nyok közötti harcokban sem az egyik, sem a másik irányhoz nem csatlakozott, hanem inkább teret és alkalmat adott a kontárkodá­sok érvényesülésére. A tájékozatlan és tudat­lan közönség Ls hozzájárult ahoz, hogy vé­güli' a táborokra oszlott művészek mindeni- ken felülkerekedett a kontárok tábora és a hamis műkereskedelem inváziója, amely az­tán megadta a kegyelemdöfést még azoknak is, akik kellőleg tudták ideig-óráig magukat ■adminisztrálni. — így lett nemes harcunkból csúfos bu­kás, igy keletkezett ideális küzdelmünkből — kontárok fel ül kerek ed ése ... A teendők. Nyilvánvaló, hogy a közös kulturcél, amelyért ma összejöttünk, nemcsak a művé­szek érdekeit szolgálja. Az tehát, amit tár­gyalásainkon megbeszélni akarunk. Ardeal és Banat kultúrájának kérdése elsősorban. Épp ezért azt, amit munkaprogramunkban fel­venni akarunk, mind olyan kérdés kell le­gyen, amely előbb kimutatott álláspontun­kon segíthet. Első és legfontosabb kötelességünk, hogy mi. ardeali és bánáti képzőművészek egységes frontot alkossunk, szindikátusba szervezkedjünk, amelyen belül: 1. még kelü alakítanunk Ardeal és Banat mübarátainak egyesületét; 2. meg kell alakítanunk az arde­ali és bánáti képzőművészek Termelő Szövet­kezetét; 3. meg kell szerveznünk kiállítá­sainkat, 0 mi évi kiállításainkat, a regáti és idegen országbeli művészek kiállítását, s a mieink kiállításait Bucuresti-ben és idegen or­szágokban. A szindikátus távolabbi céljai volnának: a) az állam, vármegyék és municipiumok bevonása a komoly művészet anyagi és er­kölcsi támogatásába; b: vármegyék és muni- cipiumok vezetőségei mellé művészeti bizott­ságok ailakitása a közmunkák művészi kivi­telének biztosítására. Ezen célokat szolgáló alakulataink kikép­zésére albizottságokat fogunk választani, eze késznek hivatva javaslatokat tenni, hogy megalíakulásunk hogyan és mikép történjék és működésünk milyen irányú llegyen. Tartós sikereket akarunk fakasztani újra megta.ált akarásainkból és nem pillanatnyi eredménye­ket. Országrészünk kultúráját akarjuk meg­menteni. * Dr. Nistor polgármester fejezi ki ezután örömét, hogy végre összeolvadva nemes aka­rásaik eléréséért a művészek az itteni Bar- bizonban tartják meg eliső kongresszusukat. Meleg hangon méltatja Thorma Jánost, aki­hez régi barátság fűzi és aiki annyi sok elis­merést szerzett Baia-Mare-nak, annak a vá­rosnak, amelynek közönségét most ő képvi­seli. ígéretet tett dr. Nistor, hoigy a' város mindenben segélyezni fogja a művészek tö­rekvéseit, mert ha Baia-Mare nem érti meg ezt az akarást, akkor mindenütt zárt ajtók­ra kell találjon a komoly kérés. Thorma János üdvözlő szavai után kérte a kongresszust, hoigy ad hoc elnöknek válasz­szák meg Pop Aurélt, aki fáradságot nem kiméivé küzdött, hogy a szervezkedés ebbe a stádiumba jusson. Heltai Jenő: A NÉMA LEVENTE. A leg­nagyobb budapesti színpadi siker könyvalak­ban, illusztrált, amatőr kiadásban 119 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállit­Pofjíosság A legpontosabb, a legprecízebb asszony a világon özvegy Szabóimé. Olyan percre kel, jön-rnegy, dolgozik, főz, takarít, piacra megy, piacról jön, mint a legremekebben járó svájci óra. De nern csak pontos háziasz- szony — pontos anya is. Mechanikai pon- tossággal súrolja, öltözteti, fésüli, abriktolja egyetlen gyermekét, Mancikát. A Mancika megfenyitése egészen különle­ges körülmények között történik. Szabókné a konyhában tesz-vosz, egyszer csak a Man­cika csinál valami rosszat. Eltör valamit mondjuk és erre éktelen bömbölésbe kezd. Szabókné felnéz és azt mondja: Na várj csak te kis disznó. Most nincs időm megverni. De te csak várjál... iMancika vár, azaz el is feleji az egészet, hisz még nem iskolaköteles és szabad neki felejteni és butának lenni. A rossz tett elkö­vetése mondjuk délelőtt történt. Ezután meg­ebédelnek Szabókék, nagymama, mama és Mancika. Mosogatás. Kis pihenés. Délután négy óra van. A mamának pár perce szabad, mert azután stoppolás és foltozás követke­zik. Megnézi az órát és kikiált: — Gyere csak Mancika! És utána gondolja magában egészen sze­líden: — Hadd verjelek meg. Mancika nem tudja, hogy mi következik, elfelejtette az egészet. Gyanútlanul betotyog s akkor a mamája, szabad ideje lévén, szé­pen megveri, úgy, mint aki egy elmulasztott fontos feladatot teljesít. Mert ugyebár fő a pontosság. (M. L.) A SERDÜLŐ IFJÚSÁGNAK adjunk heten­ként legalább egyşzer reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes „FERENC JÓZSEF“ keserű vizei, mert gyomor-, bél. és vémsztitó ha­tásának, fiuknál és leányoknál egyaránt, igen fon­tos eredményeket köszönhetünk. A gyermekkli­nikákon a FERENC JÓZSEF vizet a kisdedek makacs szék szorulásán ál ér. nagyobb gyermekek gyomorbél hunijánál már régóta kitűnő sikerrel alkálin? zzák. TANÜEÜI HÍREK PÁLYÁZATI HIRDETÉS. A Sfântu-Gheor- ghe-i refermáku? Székely Mikó-kollegium elöl­járósága pályázatot hirdet: I. a főgimnáziumnál megüresedett 1. román-történelem 2. franc’>a<- romlín, 3. természetrajz-földrajz vagy földrajz- természetrajz, 4. mennyiségtan-fizika vagy fizika- chémia, 5. német, romi n~í ran cia, 6. filozófia, magyar vagy filozófia-román, 7. latin-görög, esetleg m'tgyzr szakos teljes képeritésü rendes, illetőleg bcenciás helyettes tanári _ állásra. 8. igazgatói-titkári állásra s végül három interná- turi felügyelői állásra; II. a leánygtmnáíztumnál megüresedett 1. francia-román. 2. francia-latin, vagy romiín-Latin, 3. ének-zene, 4. történelem­földrajz, 5. kézimunka-háztertásitari szakos he­lyettes tanári állásra, továbbá két internátusi fel­ügyelői áfásra. Az igazgatói titkári állásra ta­nári, jogi. lelkész! vagy tanítói oklevéllel bíró olyan ref. vaüásu román állampolgárok pályáz­hatnak. akik katonai kötelezettségüknek eleget teletek és a román nyelvet írásban és szóban tö­kéletesen bírják. A tanári állásokra pályázhat­nak ref. valllásu, legalább iteenca é« pedagógiai bizonyítván nyal rendelkező tanár jel öftek. Az internátusi felügyelői állás betöltéséhez lega.abb az egyetem elvégzése szükséges, de. előnyben részesül, akinek licenciája és pedagógiai bizonyít­ványa is van. Az igazgatói titkár fizetéssé képe­sítésének megfelelő lesz, a megválasztandó taná­roké pedag az egyházkerület igazgató-tanácsa ál­tal megállapított javadalom. Szabályszerűen fel" fzelrel't kérések legkésőbb ju-ius hó 13-ig a kol­légium igazgatóságához nyújtandók be. A ref. Székely Mikó-kollegmm elöljárósága. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON kapható az Ellenzék könyvosztályában, Claj, Plata Unirii. Fehér szalvéta 50 darab 9 lej, mintád szalvéta 25 darab 9 lej. Cukrászdáknak, ét­termeknek negyedes fehér szalvéta 1000 drb Forrfos fíájiaptfási üjífoosásl Ä gondos háziasszony könyvei 100 recept a burgonya elkészítéséhez (ve- L. getáriánus konyha) — — — — 33 100 mód főzelékek és saláták elkészítésére (francia és vegetáriánus konyha — 33 100 rögtönzött étel (könnyű francia konyha) 33 100 francia tojésátel (vegetáriánus konyha) 33 100 mód gyümölcs elkészítésére (francia konyha, eddig nem ismert receptek) 33 100 sütemény, torta és desszert. Milyen tésztát készítsünk (cukrász receptek) 33 100 diétás recept és étrend (a budapesti diétás étterem vezető orvosának ösz- szeállitásában) — — — — — — S3 Kaphatók az ESIenzÉk köny vosztályáüan, Cluj, Piafa Unirii 9. szám. — Vidékre azonnal szállítjuk — utánvét mellet? Is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom