Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-17 / 137. szám
0P Ám 3 TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ I IN NUMERAR No. 141.163/1929. ßz«rkc5z16sé g é® kiadóhivatal: Cluj, Cale»Moţilor 4 FiĂkkiflEĂhiv«taî és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Tekfonszám: 109. — Levélcím: Cin;, postafiók 80. LVII. ÉVFOLYAM, 13 7. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP. ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS vmvmmKaammmmm Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 44°, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több SZERDA 1936 JUNIUS 17. Szárnyak kezdenek egyre sűrűbben és erősebben egymás ellen csapkodni s a világ-közélet nagy jelentőségű erőpróbáit elé került. A politikai jobboldal és a politikai baloldal, mondjuk most már kevésbé divatosabb szóval: az ellentétes világnézletek mind jobban morognak egymásra és mind erőteljesebben szorítják ökölbe a kezüket. Az európai baloldal erőre ■kapott az újabb spanyolországi forradalommal és a francia népfront kormányrakerülé- sével, sőt annak a következtében is, hogy a szélsőséges szovjet némi visszakanyarod ást rendez és országát az európai „koncert“-be Borzalmas szerencsétlenség a Dunán Felborult a budapesti villamos-tá kompea — bármim ember a vízbe — Erélyes vizsgálat indult a tragédia ügyében csempészte, aminek a neve most Népszövetség. Közbül, mint egy ostromlott fellegvárban áll állig fegyverkezve a fasizmus és nemzeti szocializmus uj államrendszere, amely diadalmas erőtől feszíti mellét, joggal kidül- leszti, hiszen Itália óriási gyarmat-országot szerzett magának s megverte az angol kül- üggi politikát, Németország pedig egymásután szerzi vissza nagyhatalmi jelzőit: másfél évvel ezelőtt a Saar-vidéket és az általános hadkötelezettséget, most pedig a rajnai öv teljes népfelségiségét, a lefegyverezés és semlegesítés megtörésével. Ebben az ostromlott középeurópai várban, amelyet a jobb- és baloldali főldhasáb szorongat, természetesen vannak még viaskodó és tétovázó terüleBUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) tegnapról mára virradó éjjel borzalmas szerencsétlenség történt Újpest mellett a Dunán. A budapesti közúti villamostársaságnak, a „Beszkárt“-nak tisztviselői mulatságot rendeztek az Újpest magasságában levő Szunyogszigeten. A mulatság végeztével, éjjel két órakor a társaság két motoros kompon indult el az újpesti Dunapart felé. Az első komp baj nélkül át is érkezett a partra. A második komp, amelyre 60—70 ember szállt föl — számukat még nem tudják pontosan — valamivel később indult el az utasok vig éneklése közben. A komp azonban ilyen tömeg befogadására nem volt berendezve, befogadóképessége legfennebb ötven ember volt. Az utasok úgy látszik vig kedvükben nem is viselkedtek nyugodtan, úgy, hogy a Duna közepén a komp egyszerre oldalt billent. Óriási pánik tört ki, az utasok majdnem mind a komp egyik oldalára siettek, ami még elősegítette a fölborulást. A komp vezetője szerencsére nem veszítette el lélekjelenlétét, azonnal mentésbe kezdett és segélytkérő jeleket adott le. A parton álló rendőrőrszem figyelmes lett a jelekre s azonnal telefonált a legközelebbi segélyállomásra. így indult meg a mentés, melynek sikerült huszonöt embert élve kimenteni. A mentés reflektorok fénye mellett folyt és még az éjjel folyamán tiz halottat ki is halásztak a Duna vizéből. A megmenekültek közül négyet súlyos állapotban vittek kórházba. Pontos ada» tokát a szerencsétlenségről reggelig még nem lehetett szerezni, mert valószínűnek látszik, hogy többen kiúsztak a partra. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a szerencsétlenségnek legalább harminc halottja van. A borzalmas szerencsétlenség ügyében erélyes vizsgálat indult meg. tek; a kétoldali nyomás következtében, amely vagy közelebbről, vagy távolabbról, de elér hozzájuk, súlyos belső ellentétekben hánykolódnak, mert az erődítményekben a f'gye lem és kitartás is ijedt és feszült. Az elméleti vagy önérdekbe merülő elemek szerint érdekfeszitő ez a helyzet és érdemes ezt az izgatott világtörténelmi korszakot végigélni. Az ember szinte beleláthat a sors konyhájába és műhelyébe. Szemlélheti a történelmi erők „ipari munkáját“. Az emberiségre olyan feladat és átalakulás vár, aminő alig kettő-három volt az európai történet folyamán. Ezért érdemes izgulni. A kesernyések és■ kutyahitüek meggyőződése szerint, ez a helyzet óhatatlan következménye az idő előtt félbemaradt háborúnak. Szóval szükségszerű. Elég annyit mondani, hogy a mesterségesen, főleg túltermeléssel és pénzügyi hadmozdulatokkal fölértékelt nemes pénznemek egészséges lefokozása csak most folytatódik, mikor a dollár, a font, a belga után most már a frank is értékcsökkentés előtt áll. A háború után megfeledkeztek arról, hogy már nem országok sora volt itt, hanem egy fé- lig-meddig összefogott kész Európa és a különböző népek kezdték már emberiességgé összeközülni. A megfeledkezés a közös európai hazáról és az elárult emberiségi közület bosszút áll most s nem ok nélkül kiáltvá- nyozta Budapesten az épp befejeződött szellemi együttműködés népszövetségi bizottsága, hogy helyre kell állítani a humanista szellem döntő erejét. A gyakorlati emberek, a derülátók, a reménykedők, az életigenlés apostolai nem haboznak. Meggyőződésük, hogy már csak egy földrengés utóhullámait érezzük és a világtengely visszatér hamarost régi egyensúlyozott állásába. A forradalmi viharok elülnek, a bűnös nagy-kapitalizmusból majd kis-ka- pitalizmus lesz, a szabadelvű népuralom megfiatalodik és megszépül az ellentétek éghajlati változásaiban. Ami az európai külpolitikában most rettenetes küzdelem és ami az egyes országok belső életében élet-halálharc: vanitatum vanitos; mind valami biztonsági és egyensúlyi helyzet keresése forró-hideg lázban. Ha egyelőre nem lesz is egyéb, minthogy a népszövetségi játék és a társadalmi harc elodázza egyidőre a világháborút. Ez a biztonság és egyensúly olyan, mint a bűvész játéka, ki a halom lapdát biztosan dob föl egyszerre és hibátlanul elkapja? Nem baj, hogy nyugtalanító ez, de a fő, hogy a labdák nem hullanak le és törnek össze a földön. Csüiüa'iiSkosi nysieikozSk Edén a szankciók feladásáról. — Â francia külüevinirciszierek találkozása Hie^streo&basi es asssiQ! Az angol külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy követendő külpolitikája főirányelveiről csütörtökön nyilatkozni fog az alsóházban. Valószínű, hogy Eden mellett ebből az alkalomból föl fog szólalni Baldwin miniszterelnök is. Az előre bejelentett kormány- nyilatkozatra nagy érdeklődéssel várnak, bár raa már nem szenved kétséget, hogy az eddigi szankciós politikája feladását fogja meghozni, melynek továbbfolytatása Neville Chamberlain pénzügyminiszternek a parlamenten kiviil tartott egyik beszéde szerint „szentivánéji őrültség45 volna. A gyökeres álláspontváltoztatás megindokolásához mindenesetre szükség lesz Eden és Baldwin teljes szónoki ügyességére, mert az ellenzék bizonyára nem mulasztja el, hogy különösen Edenre ráolvassa ebben a kérdésben régebben hangoztatott elveit és az ezekkel járó politikájának teljes sikertelenségét. Az alsóház nagy többsége azonban, mely meg van győződve a szankciós politika teljes kilátástalanságá- ról, minden bizonnyal támogatni fogja a Baldwin-kormányt az események által kikerül- hetetlenné tett pálfordnlásában. A szankciós politika feladása tehát nem kérdéses többé, csak az kérdés még, hogy milyen módot választanak erre a Népszövetségnek junius végén esedékes ülésszakán. Angol részről, már szépségtapaszképen is, szeretnék a visszavonulást összekapcsolni a népszövetségi alaptörvények reformjának legalább nagyvonalakban való leszögezésével. Azt szeretnék, hogy ha már a szankciós 16. paragrafus Abesszínia esetében felmondta a szolgálatot, akkor most már határozzák meg a továbbiakra is, hogy a paragrafusban foglalt megtorló lehetőségek meddig mehetnek. És ezzel az igénnyel szemben érdekes helyváltoztatás alakul ki PáTis és London közölt. Amig a 16. paragrafus teljes erejének alkalmazásától Páris idegenkedett a keletafrikai háborús konfliktussal kapcsolatban, addig most éppen a francia kormány az, mely el akarja kerülni a paragrafus élének letompitását és az angol kormány igyekszik szőkébb határok közé fogni a szankciós paragrafusban rejlő lehetőségeket. A helyváltoztatás oka az, hogy úgy a francia, mint az angol diplomácia most már európai lehetőségekre gondol, melyekkel szemben Páris- nak és Londonnak nem egészen párhuzamosak az érdekei. Páris huzódozásához hozzájárulhat a kisantant közbelépése is, mely szintén meg szeretné őrizni európai lehetőségekkel szemben a szankciós paragrafus teljes erejét. A francia külpolitika ettől eltekintve igyekszik lehetőleg minden vonalon közeledni London külpolitikájához. Nem hajlandó azonban vállalni az angolok által neki szánt szerepet, hogy francia részről indítványozzák a szankciók megszüntetését. De ez a kérdés nem fog nehézséget okozni, mert a már jól kialakult genfi tárgyalási technika minden bizonnyal megtalálja a módját annak, hogy a kérdést az összes érdekek kímélésével hozza napirendre. Eden és Belbos külügyminiszterek még a népszövetségi tanácsülés előtt tárgyalni fognak egymással a 22-én kezdődő Montreux-i értekezleten, mely a Dardanellák ujrafölfegyverzése kérdésében van hivatva dönteni. A népszövetségi közgyűlésen valószínűleg megjelenik Blum miniszterelnök is, aki nagyobb beszédben készül vázolni a francia népfront kormányának külpolitikai célkitűzéseit. Az uj olasz külügyminiszter, Gaetano Ciano gróf hivatalbalépése alkalmából táviratilag üdvözölte a római egyezmény másik két államának, Magyarországnak és Auszriá- nak külügyminisztereit. Kánya magyar külüügyminiszter, amint Budapestről jelentik, a következő szövegű táviratot kapta Ciano gróftól: „Örömömre szolgál, bőgj- a római egyezmény politikája értelmében az Olaszország és a magyar nemzet közötti szívélyes viszony kimélyitésén közreműködhettem'5 A magyar külügyminiszter erre a következő táviratban válaszolt: „Boldog vagyok, hogy nagy méltóságoddal működhetem együtt nagy hazája és a magyar nemzet közti baráti viszonynak a római egyezmények keretében való kifejlesztéséért". Külpolitikai vitát rendez az angol kormány LONDON. (Az Ellen-zék távirata.) Az angol alsóházban tegnap szóbakerült Chamberlain pénzügyminiszternek az Olaszország elleni megtorlásokkal kapcsolatban pár nappal ezelőtt mondott beszéde, melyben a szankciók megszüntetését kívánta. Eden külügyminiszter kijelentette, hogy a kormány vitát kíván arról az együttes eljárásról, amelyet a népszövetségi közgyűlésen és a tanács ülésén követni fog Anglia az olasz kérdés rendezése ügyében. A Reuter-ügynökség alaptalannak minősiti a hirt, mintha Edeai külügyminiszter le kellene mondjon a kincstári kancellár beszéde miatt és azt a meggyőződését fejezi ki, hogy Eden a pénzügyminiszterrel azonos álláspontot foglal el a szankciók megszüntetése tekintetében. Politikai körök Eden helyzetét mégis megrendültnek tartják. Angol politikai körökben különben úgy tudják, hogy a jövő héten az angol kormány nyíltan leszögezi magát a szankciók megszüntetése mellett. A Press Association jelentése szerint az angol kormány csütörtökön külpolitikái tájékoztatást fog adni az alsóházban s ez alkalommal igazolja Chamberlain pénzügyminiszter kijelentését, aki szerint a megtorlások további fenntartása „szentivánéjji“ őrültség volna. PÁRIS. (Rador.) Angliát és Franciaországot a Népszövetség legközelebbi ülésszakán külügyminisztereik fogják képviselni. De az első üléseken résztvesz Blum miniszterelnök is, akinek szándékában áll expozét tartani a népfront kormányának külpolitikai célkitűzéseiről. Ami a szankciók kérdését illeti, ugy vélik, hogy a Blum-kormány nem fogja vállalni az angol kormány vagy más állam kormányának kezdeményező szerepét a szankciók felfüggesztése érdekében elsőnek teendő felszólalását illetőleg. (Folytatása a 10. oldalon)
