Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-14 / 135. szám
1936 /o a ia s 14. mmmmassaMam BEEBtf2Tí9JC 13 KSKAlBASÂCi A eseti-román kereskedelmi forgalom újabb adatai A csehkorona árfolyamának emelkedése várható BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A küikereskedeílimat irányító hivatal! most hozta nyilvánosságra a január, február, március és április havi román—csehszlovák külkereskedelmi forgalomról szóló jelentését, mely azt igazolja, hogy az áruforgalomban eltolódások keletkeztek a múlt esztendő hasonló időszakának eredményeivel szemben. A csehszlovákiai áruk behozatala csökkent; ugyanis a mait esztendeivel1 szentben kevesebb importengedétyt adtak ki, aminek oka az, hogy a Banca Naţionala nem rendelkezik elég csehkoronával. Azok a kereskedők, akik rendszeresen hozattak csehszlovákiai speciális árukast, kárt szenvednek a behozatali engedélyek megszorítása miatt, mert igen sok olyan árucikk van, amelyet nálunk nem tárnáik előállítani, más országokból pedig még nehezebb importálni azokat. A behozatali engedélyek késedelmes kiállítása következtében különösen a szezonáruk importja válik rendszertelenné, és ez is veszteséget okoz az árusítóknak, mert igen gyakran megtörténik, hogy csiak az idény eknukávaí kapják meg a nagyérté- kü árukat, 'amelyek igy gyakran a nyakukon mtanadnak. Érdekes, hogy ez év január, február és március hónapokban egyáltalán nem adtak ki behozatali engedélyt csehszlovákiai árukria. Az az árucikk; ami ebben a három hónapban bejött, még az 1935. utolsó évnegyedében kiadott importengedélyek alapján került hozzánk. Ugyancsak most került nyilvánosságra a csehszlovákiai export-importál i vatal kimutatása arról, hogy mennyi árut hoztunk be Csehszlovákiából! ez év januártól április 30-ig, összehasonlitva a mtilt év hasonló időszakának importja vall. A kimutatás szerint 1936 január i-től május i-ig 40 millió cseh- koronta, értékű árut hoztunk be, mig 1935. ugyanazon hónapjaiban 70 millió cseh korona értéket képviselt az áru behozataliunk, tehát az év első négy hónapjában 30 millió csehkoronával esett az importunk. Ugyancsak feltűnést kelt a tőlünk Csehszlovákiába szállított árukról szóló érték-kimutatás is. 1936 január i-től' május i-ig 38 millió csehkorona értékű petróleumot exportáltunk, az 1935. év hasonló idő-szakában pedig 24 millió értéket reprezentált petróleumán vitelünk. Más exportárucikkeink és termékeink értéke 1936. év első négy hónapjában 5 6 millió csehkorona volt, összesen tehát 94 millió csehkoronát képviselt egész importunk. Az 1935. év első négy hónapjában a kü- dönböző exportált áruk értéke 29 millió csehkorona volt, tehát ® mult év első négy hónapjában 53 millió csehkorona értékű árut exportáltunk. Ezek szerint az év első négy hónapjában 41 millió csehkoronával nagyobb értékű az exportunk, mint az előző év hasonló időszakában volt. A Bucureşti-i külkereskedelmet irányító hivatal meg álla pit ása szennt ez év végéig összesen 170 millió csehkorona értékű árukat fognak tőlünk átvenni & csehszlovákiai importőrök, de ebben az összegben nincsen benne a kőolajtermékekért fizetendő vételár, amelyet szabad devizával egyenlítenek ki. Ha a behozatali engedélyeket gyorsabban állítanák ki nálunk, úgy élénkebbé válna a két ország közötti áruforgalom. Több, mint bizonyos, hogy ezen az állapoton a legrövidebb idő alatt segít & külkereskedelmet irányitó hivatali, valamint a Banca Naţionala, mert erre lehetőséget ad az ez év március 28-án életbeléptétett uj román— csehszlovák kereskedelmi és fizetési szerződés. Ennek alapján ugyanis a Bucuresti-i külkereskedelmi hivatal jogosult árubehozatali engedélyeket kiadni még az esetben is, ha a Jegybanknak nem áll rendelkezésére elég csehkorona, másszóval, ha nincs elég deviza-diszponibili- tása. Ezen a helyzeten uigy akarnak segíteni, hogy a szabadkereskedelmi forgalomnak adják át a csehkoronát. Ez az újítás lehetővé fogja tenni, hogy azok, akik a külkereskedelmi hivataltól árubehozatali engedélyt kaptak, a szabadkereskedelmi forgalomban megvehessek a csehkoronát és az importáruikat azzal fizessék ki. Ha ezt az uj rendszert életbelépcetik, úgy a csehkorona árfolyama előreláthiatóllag emelkedni fog. Ugyanis most oly kevés árubehozatali engedély van érvényben, hogy azok tulajdonosai csak oliaosony árat kínálnak a csehíkoroná- ért, amely iránt elenyészően kevés a keresllet. A csehkorona aiLacsony árfolyamára való teBUCURESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Balkán-szövetséghez tartozó Románia, Jugoszlávia, Török- és Görögország megbízottai július 6-án, .a jugoszláviai Bled üdülőhelyen gazdasági kongresszust tartanak, amelyen a ,,közgazdasági tanács“ tagjai vesznek részt. Ugyanakkor Bleden fognak tartózkodni a jugoszláv királyi család tagjai jis, mert ez a gyönyörű fekvésű karimái iái üdülőhely — amely a békeszerződés megkötése előtt Veildes volt — már 15 év óta a jugoszláv uralkodó család üdülőhelye. A júliusi kongresszusra kijelölitek a kormány megbízottjait és megállapították a ta* náoskozás programját. — Szorosabb gazdasági kapcsolatot akarunk létrehozni — mondta Tabacovici meghatalmazott miniszter, a Bucuresti-i delegáció elnöke —, mert azt szeretnénk, hogy a Balkán-szövetségbe tömörült négy állam áru. és személyforgalma megerősödjön, hiszen szomszédi viszonynál fogva ez igazán köny- nyen elérhető. — Egységesíteni szeretnénk a szállítási tarifákat, felismerni a turistaságot, teljesen ilieegyszerüsiteni a közigazgatást és vámeljárást és létre akarjuk hozni a teljes közlekedési együttműködést. A jövőben megvalósítandó újítások mellett azonban meg fogjuk vizsgáim, hogy a Ilegutóbbi kongresszusokon hozott határozatok közül melyeket hajtottuk végre és milyen tervek maradtak megj valósit átlómul. Mii.denfeló győz a „P.imeros“ utolérhetetlen minő- sége állal, mert a Prrmeros antíszeplikuB éa több évi p ró íj a állal megállapított használhatósága keszitmórjy. Az egészséges „Primerősu-ban a csodás finomság és bebizonyított bizalom egyesül. Jrinrtettel exportőrjeink nem nagyon áhítoznak a Csehszlovákiába való árukivitel után; mert hiszen a vételárat csehkoronában kapják és azt alacsony árfolyamon kell érté- kesMteniök. Azt remélik, hogy a csehkorona forgalmának felszabaditása esetén ismét eléri a 6.20—6.50 fejes árfolyamot. A jelenlegi helyzethez mérten a (lehető legjobb feltételek mellett kívánjuk megkötni >a négy állaim között a kűlkereskedeilmi és fizetési egyezményeket. A program összeállításában segítségünkre volt a nemzeti exportintézet és a Kereskedelmi és Iparkamarák Uniója, amely megállapította, hogy milyen felltétdlek mellett jöhet létre a négy állam szoros együttműködése. Siajtókörök értesülése szerint a bledi tanácskozáson elhatározza a négy állam, hogy a legközelebb megkötendő kereskedelmi szerződésekre a ,,legtöbb kedvezményű“ záradékot is rá fogják vezetni, amint az a világháború ellőtt is szokásban vollt az egymással szoros gazdasági kapcsolatot fenntartó államok közt. Az áruforgalom teljes zavartalanságának biztosítása céljából van szükség a ,,legtöbb kedvezményű“ záradék bevezetésére és ez esetben elkerülhetők lesznek azok a kereskedelmi és vámháboruk, amelyek az utóbbi hónapok ban a Balkán-államok között keletkeztek. Mint emlékezetes, a román—görög és román—török külker eskedelírni forgalmat is megzavarták ezek a kereskedöümi és vámdifferenciák, melyek több hónapra megszakították a kapcsolatot az említett államok között. Ezeket a gazdasági háborúkat egy- szersmindenkorra ki akarják küszöbölni és e óéiból gyakorlati megoldásokról döntenek a blíedi kongresszuson. Rövidesen összeül a Balkán-szcvetsé gazdasági konferenciája HÁRMASOK f ifOit-rßPfcP' r liíí : Dr. Stanca Domokos Az ut mellett sürü akácos húzódik, alatta gyalogösvény. Véres szemekkel, emberfeletti erőfeszítéstől elalélva vonszoljuk magunkat előre, arcunkat és kezünket véresre tépik a tüskék. Az emelkedő balra kanyarodik a Piávétől. Lihegve, kiszáradt torokkal mind nehezebben törtetünk előre. Végre épület romjai sötétlenek előttünk, mellette félig ép kőkerítés. A kerítés mögött hangokat hallunk: a 32-es ezred utászai temetik halottaikat. Százszámra feküsznek a hullák s a sirásók elvadult hangon tessékelnek a jó helyre. Az épületen túlhaladva, balra, egy mellékösvényen csakhamar elérjük az ezredtörzs állását. Ülő és álló emberi alakokat látunk a félhomályban. A gyalogösvény mellett egy méter magas emelkedés van, ennek védelme alatt kifeszitett sátorlap alá bújva tárgyal Baitner a 32-ik ezred parancsnokával. Ásóval egyengetett talajban kevés szénán, néhány rossz sátorlap alatt húzódunk meg. Ifoltfáradtan dűlök a földre. Tizenkét órára érkeznek be a jelentések arról, hogy a felváltások az egész vonalon megtörténtek. Végigfekszem a szénán s nem törődve a zugó lövedékekkel, elalszom. Junius 19-én reggel öt órakor gránátrobbanásra ébredek. Lankásan emelkedő domb alján vagyunk védett helyen. Az ellenséges lövedékek előttünk és mögöttünk robbannak. Embereim egy részét elküldöm vizet kutatni. Kis idő múlva jelentik, hogy hatvan lépésnyire ciszterna van s olasz hullák feküsznek benne. Jelentések jönnek, hogy az állás elé szüntelenül olasz járőrök kúsznak s harcba bocsátkoznak járőreinkkel. Embereink éheznek, az utánpótlás megszűnt. Az elkeseredés tetőpontra hág: mindegyikünkben ég a vágy, megrohanni az ellenséget, még ha az ördögök légói állnának velünk szemben. Űzni, hajtani akarjuk őket, mig kenyérhez és vízhez jutunk1 A kilences huszárezredtől jelentés érkezik, hogy visszanyomták az olasz járőröket és utánuk nyomultak. A szélső századokat erre nem lehet visszatartani. Parancs nélkül kiugrálnak lövészteknőikből és megrohanják az ellenséges állásokat. További jelentések szerint az ezred egyes századai már az olasz zászlóaljparancsnokság állásáig jutottak előre. Ghyczy őrnagy jelenti, hogy a kilencesek előreszaladtak s parancsot kér. Telefonon küldjük a parancsot: Tartsa fenn az összeköttetést, lassan, óvatosan nyomuljon előre s ha elérte a kilenceseket, velük együtt az ezred eredeti állásaiba vonuljanak vissza. Egyidejűleg parancs megy Reök őrnagynak is, hogy az előrerohant századokat vonja vissza. Ghyczy jelenti, hogy súlyos tüzérségi tűz alatt állanak, az embereket elragadta a harci kedv, betörtek az olasz állásokba, túlhaladtak azokon, 130 foglyot, ejtettek s az állás mögött 6 előrevont ellenséges ágyút és 23 golyószórót zsákmányoltak. Ismételten szigorú parancs megy, hogy a kilencesekkel összeköttetésben vonuljanak vissza a régi állásba. Visszavonulás közben a kötelékek meglazulnak, mire az előretolt olasz és francia tartalékok nagy tömegben rávetik magukat a visszavonuló századokra. Legendás jelenetek alakulnak. Egy-egy elszánt huszárra négy-öt ellenséges katona csap rá. Egy-két jól irányzott kézigránát s az olaszok meghátrálnak, hogy aztán a túlerő, a szakadatlan előrerajzó ellenséges tartalékok legázolják az egyes embereket. Közvetlen előttünk dühöng már a harc, az ellenséges ágyú tűz a leghevesebbre fokozódik. A lövedékek sűrűn, közvetlen közelünkben csapódnak le, az olaszok a dombtetőn, több golyószórót állitanak fel, melyeknek lövedékei fejünk felett embermagasságban si- vitanak. Halálravált arccal, önkívületien állapotban szalad állásunkhoz Serényi zászlós, Ghyczy őrnagy segédtisztje s jelenti, hogy az ellenség már elözönlötte Ghyczy állását és ő revolverrel hajtotta a félezred embereit harcra. Rövidesen jön a jelentés, hogy a 32-esek tartalékszázada haláltmegvető bátorsággal rohant előre és kegyetlen harcok árán keresztül törte az ellenséges vonalat, de a lendület akkora erejű volt, hogy csak tiz ember maradt közülük. Tartalékszázad érkezik a 32-esektől s a műszaki századdal megerősítve, Márton kapitány parancsnoksága alatt újabb ellentámadásra kapunk parancsot. Fejenként két kézigránátot osztanak ki. össze- szoritott fogakkal várjuk a támadás idejét. Hangtalanul, lappangva csúszunk fel az eperfák védelme alatt előre, kezemben szorongatom a gyalogsági ásót. Fás terepre érünk, előttünk földemelkedés. XII. Halljuk Márton kapitány tompa hangját: — Élőre! A levegőben a golyók füttye szünetel. Hallgat a fegyver ágyudörgés közben. Felfűzzük a szuronyt és az emelkedésen átugorva, a csúszós talajon rohanunk előre. Ötven-hatvan lépésnyire már látjuk a mozgó, ellenséges alakokat. Lángok csapódnak előttünk, füstfelhő vesz körül, siketitő csattanások előttünk, mögöttünk. Rémes dörgések között fekete földtömegek emelkednek magasra, mintha orkán tépné ki gyökerestől a fákat. Lehajtott fejjel rohanunk a sistergjő por, föld és füsttengerben. Nyakszirtem merev, úgy érzem, hogy kalapáccsal verik a fejem. Kénszag szorítja torkom. Néha ugrunk egyet s tovább tántorgunk a földön: ide-oda sodor a halál szele. Elvakulva, könyező szemekkel tovább tántorgunk, Kevéssé, mintha tisztulna a tér. Alakokat látok: a földön vonaglanak, csúsznak ide-oda. Egy- egy öriiletes fájdalomkiáltást hallok, újból tűz és láng tör elő a földből, levegőből. Egymásba ütközünk. Néhány ember összerogy és belekapaszkodik lábainkba. Mintegy villámtól megvilágítva látom, hogy a 32 es hadnagy megáll, levegőbe dobja karjait, aztán térdre rogy és dereka hátracsuklik. Pillanatra meg- állanak körülötte, mire egy altiszt ordítja: — Előre! Füstbe burkolva haladunk tovább. Kiérünk a füstből s közvetlen közelben előttünk gomolyognak az alakok .. . Üvöltő ordítások szakadnak fel. Néhány kézigránát repül, ahol lecsap: két-három ember esik össze széttépve. (Folytat luk>1 ű I
