Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-10 / 107. szám

„Kokonvonások a Párthus és erdélyi érmek művészetében" Farkas Sándor Ér^miudós könyve Nets ndndennapi könyvecske látott nap­világot Árudon. Címe: „Rckon vonások a Párthus és erdélyi érmek művészetében“, írója Erdély j-dien-leg egyetlen nuima-zma- tikutsa, Farkas Sándor. Míg mi alig nehá- nya-n ismerjük ezt a munkát, addig Angliá­ban Bemard Quartich londoni cég, a ber­lini Plarterkönige és a budapesti Nemzeti Muzeum kiadásában már ismeretes. Mint Farkas Sándor könyvében olvassuk, az er­délyi fejedelmiéig keletkezése nagyon hason­lít a párthusok birodalmának kialakulásához. A párthusok, kik ma Khorasszan és a perzsa Irák egy darabját lakják) érmeinek hasonlatossága tehát nemcsak az erdélyi fe­jedelemség veretein lelhető fel, hanem a je­lenkori érmeken is. Ebből látható, hogy egy faj lelkivilágában kialakult művész törek­vések különböző korokban hasonló alakkal fejezi ki ugyanazt az eszmét. Mindkét fe­jedelemség érmeit a fejlődésben levő styl jellemzi. Mindkét terület érmei kifejezésre juttatják gondolatviláguk egyéb eszméit is. Amint a buddhista párthusok érmeinek hát­lapján az örök tűz oltárát Zoroaster két fő­papjával, ó-perzsa arameus hetükkel je­gyezve láthatjuk, ugyanúgy az erdélyi feje­delmek vaililásos érzelmeik kifejezésére ér­meikre vallásos tartalmú feliratokat veret­tek. Pl. Bethlen Gábor fejedelem 1616. évi clu ji aranyain, Szt. Pálnak az efézusiiakhoz irt leveléből olvashatjuk: Etel Daraus Est Nequis Glorietur! A párthus királyok és erdélyi fejedelmek aranyokat is verettek, a párthus ananyérem- verési központ: Raghe, Tambrax és Nicea voltak. Erdélyben: Bnasov, Fagaras, Cluj, Târgu-Muras, Bistriţa és Aiudon verték az; arany tallérokat. Mindkét faj érmeinek arc­képein az egyén idealizált vonásait lehet föl- feáearu. Amint I. Mithtidates fején skythe foveggel ven megörökítve, épp úgy pl. Bocs­kai érmein a fejedelmet székely sapkával re­det fejjel mintázták. EH. Ph&rtrest ábrázoló érmeken a metszet ‘kifejezi az egyén belső világát, amint gondolataiba merül és I. Rá­kóczi György meLLképein is felismerjük az erélyt és öntudatot. Végül még a csoda- szarvas legendájának legelső szarvaskepét is jól fölismerhetjük a párthusok I. Orodos kis- bronz érmein. A hasonlatoknak érdetkes hosszú során át vezet minket Farkas Sándor, ki már kora ifjúságától fogva komoly tanulmányképpen foglalkozik a numizmatikával. Farkas Sán­dor az igazi kutató csendes-komoly életét éli, többizben járt keleten, háromszor volt Perzsiában, hol a múzeumokkal szoros kap­csolatokat tart fenn. A bagdadi Irak Mu­zeum igazgatója személyes jó ismerőse, s minthogy a perzsa nyelvet beszéli, nem egy közös kirándulást tettek teve és fehérsza­már karavánon ritka érmek felkutatásara. M. Unvoila Marianpura (India) egyik kiis­mert mumizmatikai szaktekintélye gyakran keresi fel angol leveleivel. Ugyancsak jóis­merője Hensíeki Ernő, aki a samarai arab romokat kiásatta, egykoron Vilmos császár küldötte ki 15 éves tanulmányútra, mely alkalommal Babilóniában 6 hónapig 300 munkással ásatott mumizmiatikai kincsek után, jelenleg a pensilvánlai egyetem tanara. Farkas Sándor összeköttetésbe van Stein Au­réllal, ki az Indiai archeológiái intézet nyug. igazgatója. Alig is tudná felsorolni azt a sok nevet és helyet ahonnan levelek érkeznek Farkas Sándor aiudi elmére. Tanulmányokat, tanácsokat, bírálatokat kérnek ás küldenek egymásnak. Az olvasóközönség előtt a még kissé tá­vol álló murnizmatika folyton fejlődik, ku­tatói érdekes és értékes felfedezéseket tesz­nek, melyek külön történelmet alkotnak. A tudós és kutató előtt nincs tér és idő, nem­zet vagy határ, sietnek egymás segítségére és örvendenek egymás sikerének. örömmel veszünk tudomást arról, hogy nekünk is van egy emberünk ezen a fronton, aki nem hangos dobpergéssel, de csendes, kpmoly munkával hívja fel a müveit nyugat és ti­tokzatos kelet figyelmét az évszázadokon át immár művészivé vált mmnizmatikai kin­cseinkre. Horváth Ella. 6&agwsâg®$ MsszongSI KÉRJÜK, MÁR MOST JEGYEZZE ELŐ: BUDAPESTEN keresse fel KUTNEWSKY-t Cscdis modellek kávéié mii%&$é§ek idűssmü árakon § KUTNEWSKY SZŰCS BUDAPEST IV.. KHISTOF-fÉ?. 6, SZÄM mikor épült a Szánt Mihály templom? Könyv a tsmpiom történ eléről Alig van városunknak értékesebb és im- pozánsabb építészeti emléke a főtéri templomnál. Aki gyerek korában lépett be először a Szent Mihály templomba, a gó­tikus uionumentaüwás oly emlékeivel telt meg, .melyek a világ hires gótikus emlékei­vel szemben is minden fokozottabb megle­petést leegyszerűsítenek. Bőgi templom. A középkori gótika emléke. Az iskolában úgy tanították, hogy Zsigmond király idejében épül®. Tudtunk róla, hogy tornya egészen ujkdletü, hogy több tűzvész alkalmával ja­vítani és részben újjáépíteni kellett, hogy a reformáció után csaknem kétszáz éven át birtokolták a protestánsok, különösen az unitáriusok, hogy az egykori gótikus beren­dezés és a falfestmények, eltűntek s a templom mai berendezése a bárok és neo- get idejére esik, de részletes és a meglévő történeti adatokkal állá támasztott tanul­mányt vagy könyvet senki se irt még idáig 0 Szent Mihály templomról. Ezt a hiányt pótolja Gnandpierre Edith - nek „A Cluj-i Szent Mihály Templom“ cimmel megjelent doktori értekezése, mely a rend.es disszertációktól eltérően, szokatlanul pompás külsőben, Jeges Ernő, neves buda­pesti festőművész címlapjával került könyv­piacra. Az aramnyiail, kékkel és sárgával kombinált háttérből sejtelmes nemességben bontakozik ki a gótikus dóm madártávlat­ból készített képe. A címrajz nem a könyv­ben tárgyaik anyag, hanem a középkori szellem visszatükröződése. A 'történelmi és művészettörténeti tények magyarázatára szinte ritkaság számba menő nagyszerű fényképek és rajzok sorakoznak a lapok között. A könyv külseje annyira tetszetős és szemléltető, hogy az első pillanatban ieí- hivja az ember figyelmét. Oly témáról van szó, möly minden itteni lakós érdeklő­dését foglalkoztatja. A munka szerzője maga is városunk szülötte, aki a legnagyobb lelkiis­meretességgel!. és tudományos felkészültség­gel készítette el munkáját. Az újonnan feltárt adatok szerint sem si­került pontosan megállapítani az időpontot, mikor a templom építését elkezdték. Bizo­nyos adatok arra engednek következtetni, hogy 1316-ban kezdték el az építést, de bi­zonyosan csak annyit tudhatunk, hogy 1349- ben a munkálatok már folyamatban voltak. Száz éven át épülhetett a templom, tehát már Zsigmond uruikodáisa előtt, az Anjouk idejében tető alá került. A XIV. .század vége felé az egykori adományozó okmányok sok adatot tartalmaznak a templom belső be­rendezésére és aja-pitványaina vonatkozólag. A különböző oltárok fenntartásáról külön­böző városi céhek gondoskodtak. Ezekből az adatokból sajnos a templom régi beren­dezésére vonatkozólag nagyon keveset le­het megtudni. 1545-től kezdve 172 éven át a protestánsok kezén maradt a templom. Kivéve 1603. és 1606. között azt a két éves megszakítást, mikor Básta rendelete a jezsui­táknak adta. 1545-től 1558-ig az evangé­likusok, 1558-tól kb. 1566kg a kálvinisták, attól kezdve az unitáriusok birtokában volt. Mikor visszakerül a katholikus egyház tu­lajdonába, uj berendezést kap. Ennek leg­nagyobb része ma is látható. A templomot ért megpróbáltatások többnyire arra az időre esnek, mikor az unitáriusok kezén, volt. Előbb csak egy tűzvészről]' van biztos adatunk. 1489-ben tűzvész következtében a szentélyt újra kellett boltoztatni. A tüzet minden, valószínűség szerint gyújtogatás okozta, mert Mátyás király a gyújtogatok kinyemozására biztosokat nevezett ki. 1630- ban villámcsapás következtében két haran­gozó meghall, egy megsebesül, két év múlva újra villámcsapás következtében kigyul a to­rony, de a tüzet sikerüli hamar eloltani. Ugyanazon évben villámcsapás1 gyújtja meg a tornyot. A tűz a fedelet annyira elemészti, hogy a tetőn ilévő gomb is leesik a földre. 1655-ben újra tűzről számolnak be a ko­lozsvári krónikások 1689-ben és 1697-ben ismét tűz támadja meg a sokat restaurált székesegyházat. Az unitárius egyház nem győzi többé a nagy áldozatokat, a tűz okozta károk pótlására- Belgiumban és Hol­landiában rendeznek gyűjtést a hitsorsoknál. Az igy szerzett 17,204 forinttal aztán rend­behozzák a székes-egyházat és az iskolát. A jelenlegi neogótikus torony építését 1837-ben kezdtek el. A legrégibb toronyról egy 1617- bőí való holland rajzoló metszetéből alkot­hatunk magunknak halvány képet. Négy fia- tornyos gótikus torony volt, melyet a nagy tűzvész pusztított el. A XVIII. század ele­jén Bíró János plébános a kor ízlésének meg­felelően hagyma alakú bárok fedéllel épít a templomhoz homlokzati tornyot, melyet földrengés dönt le nemsokára. A mai torony tehát nem több száz évesnél és a templom harmadik tornya. Tudnunk kell még, hogy a főkapu timpanonjában Szent Mihály dom­borművé 1442-ből valló, a sekrestye gyö­nyörű reneszánsz kapuja pedig 1528-ból. A régi időkből egy Mózes szoborról van még tudomásunk, mely a főkaputól délre, a fiáié alatt állt. A déli oldalon, a csigalépcső mel­lett lévő szobor töredék a reneszánsz korból maradt. Tudnunk kell, hogy a templom szép csihagböltozata nemcsak keleteurópában, de nyugaton is ritkaságszámba megy. Spanyol- országban találni inkább ehhez hasonlót. A templom falában talált mesterjegyekből arra lehet következtetni, hogy az építőmesterek nagy része magyar volt. Az orgonakarzat szobájában falfestmények találhatók, melye­ket Rómer Filóris fedezett fel 1864-ben, mi­kor a vakolat egy része leomlott. Az első, alsó kép tárgya: Krisztus Kaifás előtt. „A középső Jézus töviskoronázását ábrázolja“. A harmadik kép: „Jézus ostoroztatása“. Ezek fölött a boltiv egész mezejét a Kál­vária sok alakos jelenete tölti be. A nyugati ablak melletti faisi-kon az Ecce Homo képe látható. A déli falon foglal helyet az U-tolsó ítélet. Az ismeretlen festő nem tartozott kora jelentékenyebb fxeskófastői közé, a ké­pek stílusából ítélve megállapítja Grandpi- erre Edith, hogy érdekes és egyéni művész volt, oki a XIV. század német művészeté­nek középeurópai áramlatához tartozott. A j templom oltárait, a neogót főoltárt, a Jézus I Szent Szive oltárt és Szűz Maria oltárt ki­I véve, melyek egészen uj keletűek, Biró Jó­zsefnek a Cluj-i Szent Mihály templom I borok emlékei cknü munkája alapján ismer­teti röviden. Gnandpierre Edith munkája a franciaor­szági műemlékek hasonló tárgyú munkáival I nyugodtan felveheti a versenyt. Megállapi- 1 tásaiban, ott, ahol adatok nem állanak a háta mögött, nagy stiluskukuráról tanús­kodó tudással jár el. Óvatoson és bizonyos fenntartásokkal ítélkezik, lelkiismeretesen idéz még oilyan megállapításokat is, melyeket élőszóban hallott. Hatvannégy szorosan a tárgyhoz tartozó forrásmunkát használt fel értekezésében. A mű tudományos felosztása és pontossága, tárgyilagossága és stílusának értel-metssége az olasz-francia művészettörté­neti kuiituna magyar hatásának jelentős do- I kum-entuma. Kováts József. i Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A I kisebbségi és emberi jogok elöharcosa. Ára fűzve 132, kőivé 173 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom