Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-09 / 106. szám
ELLENZÉK mm Rabol, f jszío' at a cszczel ák az o'asz bevonulás előtt Addis-P,bcbában mm Százezer dinárért eladta. férjét egy zágrábi uríasszony I 0 3 (> in ú j u s (j A megrendítő bucsulevél s/ó ,/eríiif ijjj hangzik: — I. ... i ..... KLNDl S|- \ l>:ibmi;i.s ti.sZtvl<*U*t ébreszt«* :<vk Ixnmeni :izok a kivételes tehetségű tudó* ■M‘k, akik jelentek (delieknek látszó dolgok- i>ó! dóntó fontosságú és csalhatatlan követ* he/teleseket hamo/nak ki A csodának jutna üszőbe, hog> akad olyan lók*kbúvár is, 'ki csak rápillant a cipőnkre s azonnal leolvassa a bensönklH'n rejtegetett személyi lapot. 11a pl. egy női cipősarok gyorsan kopik, az mély anyai érzelmekre vall <s a szabályt valószínűleg csakerősíti az olyan ki- ' étel, mikor a sarok a találka megnyúlt ideje miatt, vagy a kiadós séták folytán, vagy éppen a kártyaasztalnál végzett ideges siliteié-s következtélnm apad le a harmadára. Ha a talp külső fele kopik az arra mutat, hogy viselője kivált) kezdeményező képességgel rendelkezik, lőz azonban még nem jelenti azt, hogy most már minden karikalábu emberi ebbe az osztályba sorozhatunk, mert pl. a cipőt alpod l>el ül koptató férfi gyenge és határozatlan jellemii, mig ugyanez a szokás a nőkre nézve nagyon előnyös tulajdonságot jelent, amennyiben jóságot és kedvességei Tételez fel: nagy elégtételére a gyöngédebb nemnek, melynek bájos virágai túlnyomó többségben az iksz-lábuak csoportjába tartoznak. — Kár. hogy a tudósok horoszkópja nem terjed ki minden esetre. Érdekes volna azt is megfejteni, hogy a cipőfoltok és nyílások milyen tulajdonságról pletykálnak s akik mezitláb járnak, azoknak a jelleme miliői állapítható meg. Bizonyára az ilyenekre is van kádencia, de azl nem kötik a mi orrunkra. I * A SZAKISKOLÁK száma egy olyannal növekedett, mely kétségei kizárólag a korszerűség bélyegét viseli magán s amellett általánosan érzett hiányt fog pótolni s nem kell attól tartania, hogy növendékeinek megcsappant létszáma miatt nyilvánossági jogától megfosztják. — Madame Lulu felállította a szerelem iskoláját az erre lega’kalmasabb székhelyen: Parisban. Az intézet legfőbb tan- tétele, hogy a nők ne higy jenek a férfiaknak s kizárólag pénzük mennyisége szerint értékeljék őket. Ami más szóval annyit jelent, hogy fejüket ne szép szavak hatása alatt, hanem jó adag pénz ellenében veszítsék o:. A szerelmében már csajódolt leánynak elenge- dig a felvételi vizsgát és soron kivül a haladók közé osztják be. A növendéket gondosan előkészítik jövendő feladatukra; táncra és egyéb szükséges szerelmi kellékekre megbízható fiatal emberek tanítják őket, akiket az egyébként hazudozó férfi-társadalomból nagyitó üveggel válogatnak ki erre a célra. — Madame Lukinak az a határozott véleménye. hogy majdnem minden nőt meg lehel tanitani a szerelemre. Ezzel szemben nekem az a határozatlan felfogásom, hogy ezt a tárgyat majdnem minden nő megtanulja iskola nélkül is. Amit ráadásul még tanítanak nekik, az már nem szerelem, hanem — üzlet. Alighanem ez az egyetlen pont, amilyen — ba hallgatólagosan is — egyezünk az iskola nagynevű alapítójával. * A KINAIAiK az emberi élet minden fontosabb fordulóján újabb nevekel kapnak. A csecsemőnek tej-neve van <s ezt tanuló korában könyv-névvel, majd a házasság alkalmával nagy inévvel cseréli fel s az utolsó keresztelőn csak halála után esik át. A nők itt is hátrányos helyzetben vannak, mert egé.sz életükben meg kel! elégedniük egy névvel, amit valószínűleg azzal próbálnak indokolni, hogy a nő egy kalap alá is tűrhetően el tud rejtőzni. —- A müveit Európa e téren nagyon el van maradva, amennyiben csak a renegátok és sikkasztok, meg szélhámosok űzik ezt a szórakozást, de reméljük, hogy a szaporodó névtörvények kedvező változást fognak előidézni. ARÁNYTALANUL könnyebb tanácsokat adni a nyomorúság felszámolására, mint azt valójában meg is szüntetni. Ha olcsó kenyeret akarsz, lángot vetnek a gabonahegyek; ha a cukor vagy papir árát próbálod szelídíteni, a kartellek fulánkjai sziszegnek feléd; ha nem iszo\ a kocsmáros sir; ha egészségednek örülsz, az orvos, meg a gyógyszerész busul. Ami az egyiknek haszon, a másiknak kár: mig az egyik hálálkodik, a másik káromkodik; mig az egyik dicsér, a másik gya- láz. A létérdekek olyan éles ellentétbe kerültek egymással, bogy azoknak kibékitése, összeegyeztetése a lehetetlenséggel baláros. Még a lengyel hóhér is felszisszen a tömeges kegyelmezésekre, meri minél kevesebb az akasztófavirág, annál ritkább gyümölcs terem a számára, hiszen az ő részvényeit babonás kötéldarabok képezik. Még a halállal sem ebet takarékoskodni anélkül, hogy az életérdekekbe ne ütközzék. Omikron. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. .4 kisebbségi és emberi jogok elöharcosa. ZÁGRÁB (május hó.) Különös házassági tragikomédia történt Zágrábban — Egy fiatal zágrábi uriasszony százezer dinárért eladta feltűnően szép férjét egy dúsgazdag özvegyasszonynak. A furcsa házassági bonyodalom bőse, aki 1931- ben feleségül veti egy lársaságbeli mi- leányt. A házasság zavartalanul boldog volt, aniig a férj el nem vesztette állását. Az anyagi gondok megzavarták a fiatal házaspár egyetértéséi. Ekkor jelent meg a láthatáron az asszonynak egy özvegyasszony barátnője, aki azt a különös ajánlatot telte az asszonynak, hogy BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megrendítő diáktragédiát fedeztek fel kedden a Tatai-utón. A Rákospatak közelében vértócsában találták egy 15 év körüli gyermek holttestét. Értesítették az őrszemes rendőrt, aki telefonon jelentést lett a főkapitányságra. Pár perccel később rendőri bizottság sietett ki a helyszínére. A rendőri bizottság alig kezdte meg ag- noszkálási munkáját, amikor az összesereg- lett tömegből kilépett egy 50 év körüli férfi és zokogva, szaggatottan mondta: — Az én drága fiam . . . A szerencsétlen kisfiú, aki Fromme'-pisz- tollyal fejbelőtte magát, Rubcsics Géza 15 éves kereskedelmi iskolai tanuló volt. Az Izabella-utcai kereskedelmi iskola első osztályába járt és a Reitter Ferenc-utea 105. Bucureşti székesfőváros ünnepi köntöst öltött. Rendkívüli eseményt megillető fénnyel és pompával készül a ritka nagy ünnepre. Ma van a „Bucuresti-i hónap“ felavatása és a kiállítás megnyitása nagyszabású ünnepség keretében, az uralkodó, a kormány, a városi tanács, a diplomáciai kar és egyéb előkelőségek jelenlétében. A rendezőbizottság emberfeletti munkát végzett. Aránylag igen rövid idő alatt olyan földi paradicsomot varázsolt a baneasa-i tó partjára, amely úgy méreteiben, mint tarka látványosságainak gazdagságában vetekedik az európai metropolisok nagy nemzetközi kiállításaival. Mint előző cikkünkben röviden vázoltuk, a „Bucureşti-! hónap“ kiállításán résztvesz Jugoszlávia és Csehszlovákia is, mindkettő saját külön pavillonnák A két szomszédország idehozta mindazt, ami alkalmas arra, hogy a szomszédnépek egymást közelebbről megismerhessék. Az úgynevezett királyi pnvillonban Románia történelme elevenedik meg a • királyság 50 ezer dinár ellenében mondjon le jer jéröl. Az asszony ingadozott, mire a barátnő 100 ezer dinárra emelte fel a vételárat és igv csakhamar létrejött az egyezség. Az ajánlatot az asszony is és a férj is elfoyadta és a különös trió most a legnagyobb egyetértésben várja a válóper kimenetelét. miközben a férj és feleség számláit a férjét árubaböesátó asszony barátnője fizeti. szánni házban lakott. Átkutatták a fin zse- beit. Lgy levelezőlap került elő, amelynek egyik oldalán piros hetükkel állt ez a felírás: ..Punkósdi üdvözlet". A másik oldalára kusza írással néhány sort irt búcsúzóul a kisfiú: ,,Pont két órakor követtem el tettemet. Holttestemet nehezen fogják megtalálni. Isten vetetek'*. Egy másik zsebéből mindkét oldalán teleirt irkalap került elő. Fent a dátum: ,Bp. 1936 május 5-én reggel 2 órakor“. A fiú szabályosan, mint ahogy az iskolai feladatoknál megszokta, középütt szépen, gondosan leírta a címet: ,,Öngyilkos lettem megalapítása (1866) óta napjainkig. Az itt kiállított tárgyak: között lesz látható az a delizsánc, amelyen I. Károly király, mint Románia trónjára meghívott Hohenzollern herceg Turnu-Severintőí, az akkori dunai román határkikötőtől BucuTesti-ig utazott. A delizsánc a látogatók nagy érdeklődésére tarthat számot. Lesz hajózási, kézműipari, háziipari, közművelődési és csecsemőgondozási pavilion, ezen kivül külön mozi, ahol kulturális filmeket és különböző hazai tájképeket vetítenek a látogatók okulására és szórakoztatására. A falu, amelyről előbbi cikkünkben futólag szintén megemlékeztünk, felejthetetlen látványt nyújt. Minden utca más-más falut, illetve vidéket jelképez. E sorok írója érdekes titokra jött rá az épülőfélben lévő faluban tett egyik látogatása alkalmával. A házak, amelyek a falut alkotják, nem aféle, gyárakban vagy Bucuresti-i műhelyekben minta után összetákolt építmények és külön - böző eljárásokkal r megvénitett“ vityillók, ,,1936 április 28 án, kedden kihirdettél, in löket és amikor rám került a sor Seit ff f igazgató ur a következőkéi mondotta; Hubrsit , Habi sic ,, búi látom, bogi/ /(dpi nul.sz, ár eredménytelenül és igg l.énytt >/» leszek a? év végén is megbuktatni téged, j Megtolt lelkiállapotban mentem haza s/(jfc leim lakására. édesanyámnak el akarlanţ mondani, de nem volt annyi lelkierüm és i tön ebéd után a városba mentem csavarog, ni, mert nem tudtam elviselni, hogy szüleim akik olyan nehezen fizetik értem a tandíjaU, ezt a szégyent is meg kelljen érniük. Mimiié ezek dacára nem haragszom egyetlen tanúi- romra sem é nagyon kérlek bennetekeli, kedves szüleim, hogy mondjátok meg nekik; , hogy soha nem is haragudtam rájuk. Zombory tanár úrtól bocsánatot kér«k,|. hogy annyi kellemetlen percet szerezte ina neki és azért, hogy olyan gyakran kelLttl: mondania : Hubcsics, ne éggé! óra ahaft, mert kjI foglak dobni! Steiner tanár nrtól elnézést és bocsánatot kérek azért a sok négyes feleletért, ami az utóbbi időben olyan gyakran volt. Bocsánatot kérek még a tisztelendő urtnljl , illetve a le kia!vámtól hogy ezt a végzef- s] tettet, amellyel végleg pontot tettem életerm!;- re, el tudtam követni. Most már búcsúzom az osztálytársaimtól;!, akiket nagyon szerettein és kérem őket, hoey] ■ hccsássatnak meg azért, hogy amikor vigyá'jJ voltam, így p'rs/o kénytelen vo tam őkel] felírni. Ez az utolsó levelem, többet senki sendj fog kap tv 'ölem. Kérlek benneteket, hogy] taitsatok meg jóé mlékeze tetők ben. Tisztelet-, tel: Rubcsics Géza, I/B osztályú tanuló“.] A főkapitányság ügyc’etéről rendőrtiszt) ment ki az Izabella-utcai kereskedelmi isko-1 - lába. hogy itt is tisztázza a megrendítő diák-Bf I tragédia hátterét. A szerencsétlen fiu holttes-1 j tét a törvényszéki orvostani intézetbe szálli-1 tolták.----------wnimu—n-«’----------------------Filmbemutató RANDEVÚ BECSBEN (Bemutató a Capitolban.) Magda Schneider uj filmjében idegenveze- ! tőnőt játszik, aki külföldi ismeretségei révén sikerhez segíti szerelmét, az ifjú zeneszerzőt: WoLlf Albach Rettvt. Sok derű, bonyodalmas epizód és pompás Márkus Alfréd muzsika kö- j zepette, amint ez zenés vígjátékhoz illik. A babaarcu Magda közönsége örömmel J látja kedvencét, de számunkra a brilliáns 1 Adélé Sandroch, a fűm igazi sztárja. Mint j férfias nagymama elragadó. Nagyon jó Slezik Leó és Georg Alexander, aki hamisítatlan ’ angol kiejtéssel alakit egy nagy zenekiadót. Wollf Albach Retty ezúttal mintha férfiasabb ilenne, egész jó és ötletes. Halmay Tibor is jó kis szerepében. A film sikerrel fut a Capi- ] tóiban. (—) ERŐTELJES, KÖVÉR EGYÉNEKNEK, KÖSZ MENYESEKNEK ÉS ARANYÉRBEN SZENVEDŐKNEK reggeenként i — i pohár természetes ,,FERENC JÓZSEF“ keserüviz gyakran felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Az orvosok ajánlják. SZERENCSEJÁTÉK. — Nem játszik velünk? — Nem. .Utálom a szerencsejátékot. — Ez nem szerencsejáték. Itt mindenkinek pecbe van. hanem az illető faluban lebontott és itt újból darabonkint összeállított házak eredeti példányai. Rangját megillető helyen áll a községháza, iskola, templom, posta, malom és hogy a falusi intézmények száma teljes legyen, nem hiányzik a . . . nagykocsma sem. Se szeri, se száma annak a sok látványosságnak, amit a kiállítás az itt felsoroltakon kivül még nyújt és amelyeket egy rövid cikk keretében ismertetni lehetetlen. A „,BucuréSti-i hónap“ keretében rendezik meg a romániai sportkedvelők nagy örömére a Balkaniádát, egy nemzetközi repülő mee- tinget és még számos egyéb látvánjmsságot. Mindezek megtekintésére most igazán rendkívüli alkalom nyílik, mert ünnepnapokra esnek, amikor is az állam vasutakon 75 százalékos kedvezménnyel lehet utazni Bucures- tibe és vissza. A „Bucuresti-i hónap“ hétköznapjain a vasúti jegykedvezmény 50 százalék. Hoesásiatot kiért mindenkitől és főbelőtte magát az elkeseredett kereskedelmista Megrendítő diáktragédi * Budapesten ünnepelnek Bucurestiben
