Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-31 / 124. szám

BEEBWf»* 10 36 mt MIT 1K A ROMÁN SAJTÓ lfjii.sAf! Gvlllís Varsó — (ijTriiirkliét UURENTU j'. Az összes európai Államok­ban, öreg és fiatal államokban egyaránt, nagy figyelmet szentelnek a világháború lilán az ifjúság nevelésének. Vissza kellett térni a friss, uj nemzedékhez, újjászervező munkát kellett végezni s az ifjúság került az uj élet tengelyébe. Az uj nemzedék azon­ban veszedelmes erőtartalék. Hevesebb és nagyobb az élniukarás benne. Baj és zűr- avar származna, ha szabadjára eresztenék. A/ állam tehát saját célkitűzéseinek szolgá­latába állította be őket. Junius 8-án — a restauráció napján nagy ifjúsági tömeg­felvonulás lesz Bucuros! i-ben. Két éve an­nak, hogy az uralkodó megalapította az „Ország Őre“ nevű szervezetet, mely 7—18 éves korig magába foglalja a fiatalokat. így négymillió gyermek és felnőtt taggal rendel­kezik. Nincs szó politikai nevelésről, mint Szovjet-Oroszországban és Németországban történik. Nem oszlatták fel a többi ifjúsági szervezeteket, csupán közös vezetés alá he­lyezték őket az uralkodóház, egyház, iskola s hadsereg érdekeinek védelmében. Fegyel­mezett, praktikus munkát tanítanak s min­den állampolgárt egyformán magukba ölel­nek. A nacionalista nevelés minden uj állam feladata. A román jelleg bizonyítéka ez. DIMINEAŢA: A belügyminiszter csupán egy népgyiilést engedélyez ezután egy vá­rosban, vagy községben. Nem írja körül pontosan, hogy milyen gyűlésekre vonatko­zik rendelkezése, pedig ipari, kereskedelmi, pénzügyi gyűlések is lehetnek. Azzal indo­kolja rendeletét, meg kell védje a közren­det. Sablonos érvelés. A belügyminiszternek megfelelő hatalom áll rendelkezésére, nincs szüksége ilyen alkotmányellenes rendelkezé­sekre. Az alkotmány szerint ostromállapot­nak csak rendkívüli esetekben lehet helye, mégis három év óta ostromállapot alatt élünk s ami még súlyosabb, nem a rend­zavarokkal szemben alkalmazzák a kivételes rendelkezéseket. A kormány a sajtószabad­ságra is haragszik. Három év óta cenzura van. ugyanakkor a jobboldali sajtó gyűlöle­tet hirdet. A kormány mégis azt hiszi, hogy túlsók a szabadság s a gyülekezési jog meg­szorítására újabb rendeletet készített. Chisi- náu-ban előbb a nemzeti-parasztpárt adta be a népgyülés engedélyezésére vonatkozó kérelmét, mégis a keresztény nemzetipárt kapott gyülésengedélyt, nekik adták az el­sőbbséget. Igen messzire mennek. A kor­mány kihívó magatartást tanúsít, minek a nemzeti-parasztpárton nem marad el a kö­vetkezménye. A nemzeti-parasztpárt kiált­ványa bebizonyította, hogy oly belső harco­kat okoztak, metyekre Romániának nincs most szüksége. UNIVERSUL: Arcisewski Bucuresti-i len­gyel követ előadást tartott Cluj-on. Hangoz­tatta, hogy a 15 éves román—lengyel szö­vetség jóban-rosszban továbbra is meglesz, mert ez nemcsak közös érzésünkben, de kö­zös érdekeinkben is gyökerezik. Milyen ér­zelmek nevében beszélt Arcisewski követ? Annak a lengyel érzésnek nevében, mely a „Báthori“ tengerjáró hajó vizrebocsátása al­kalmával hangzott el? Akkor jó lesz, ha megtudja, hogy a román nép érzése nem közös ezzel. S ha közös érdekekről szólt, akkor rámutathatunk azokra a lengyel kije­lentésekre, melyek kizárják a közös érdeke­ket. Azt is leszögezte Arcisewski követ, hogy Lengyelország nem akar revíziót s tiszteli a jelenlegi határokat. Ez a kijelentés nincs összhangban a varsói nyilatkozatokkal. Kö­szönettel vesszük tudomásul szavait abban a reményben, hogy Varsóban is visszhangra találnak ezek s ígéretet képeznek arra, mi­lyen lesz Lengyelország magatartása a jövő­ben. ZORILE: A gyermekhét reggel 9 órakor kezdődött és véget is ért néhány óra lefor­gása alatt. A program kimerült a diszfelvo- nulásban. melyből megállapíthattuk, mit nem tettek a gyermekek érdekében. Éhség­től fájó tekinteteket láttunk, kétségbeesett szemeket, koraérett fejeket, ami mind a nyomor következménye. így kezdődött és igy végződött a gyermekek hete. Kinek hasz­nál az ilyen ünnep? Nem szeretjük a frá­zisokat, a melodrámát s nem döngetjük ök­lünkkel mellünket. Okosabb, ha eltakarjuk bűneinket, ha egész éven át csak egy hét marad részükre s ez sem jelent diszfelvonu- lásnál többet. Ne küldjük ki őket, hogy dí­szes dámák és üzletemberek közt szégyen­kezzenek. A gyermekhét mai formájában nincs megszervezve. Bizottságok alakulnak, melyek nagyfelirásu táblákat készítenek, hogy éhségtüntetést rendezzenek ezekkel a gyermekek. Tragikus farsangi kép. Nem bi­zonyítanak semmit, csupán a jó érzés hiá­nyát igazolják. A nagy feladatot nem lehet diszfelvonulással és gyermekhéttel elintézni, így újabb éhségtől gyötört oszlopokhoz érünk majd jövőre. Nézzünk a kérdés mé­lyére, akkor már értelme lesz az ilyen gyer­mekhétnek. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előbarcossu A hét világpolNiiíája Mz európai wáliság három sarkpontja Egyik nagy nyugati folyóirat azzal kezdi a kül poli Ilkáról szóló utolsó havi beszámoló­ját, hogy Európa nemzetközi válságának sarkpontjaiban ma a Rajna és a Nílus folyók állanak. A megállapítás e^'k cltsü pillanat­ra hangzik különösnek. Mert a válságos kül­politikai problémák eddig példátlan torlódása miatt <i Nílus kérdése valóban a nagy euró­pai kérdések legelső sorű'lxa került. Hogy a Ra jna szüntelenül ott van, azt ma már senki­nek sem kell különösen bizonyítgatni. A Ní­lus körül, miután Abesszínia most már visz- szavonhatatlanul olasz kézl»c került, az an­gol olasz ellentét kristályosodik ki. A Rajna körül a hosszú megoldatlanságra Ítélt francia —német ellentét az oka a nagy légköri fe­szültségnek, mely az olasz angol ellentét­tel egyidejűleg átsugárzik Európa nagy bő­ségben fennálló többi feszültségi területeire is. Az utóbbiak között játszik elsőrendűen fontos szerej>et a Dunnvidék, melyei, ha nem is mérkőznek körülötte u Rajna és a Nílus körül fe.lsorakozókkal egyenlően nagy erők, mégis leljem joggal az európai válság har­madik csomópontjának lehet tekinteni. A két első kérdés megtárgyalása a népszövetségi tanács június 16-i ülésére vaui' kitűzve.. A harmadik nagy kérdés nem szerepel a tárgy- sorozaton, de mint a két elsőnek láthatatlan kísérője, lia mint hívatlan vendég is, elma­radhatatlan ul szintén olt lesz aiz előbbiekre vonatkozó minden megbeszélésen. Eddigi jelek szerint azonban úgy a két első kérdés, mint a láthatatlan harmadik még távol van attól, hogy' junius közepéig akárcsak meg­oldási tanácskozásokra is érett legyen. Ezért a most következő genfi összejövetel is való­színűleg azzal fog végződni, hogy a kérdé­sek megtárgya'Üását .a legközelebbi alkalomra halasztják é. Beavatott k Londonból és Paris­ból egyhangúlag azt jelentik, hogy a júniusi tanácsülés szintén a már megszokott halasz­tási taktikához folyamodik, mert az angol—• olasz kérdés kiérlelődéséhez időre van szűk­fejezett tényt előbb-utóbb kénytelenek lesz­nek elfogadni. Egyelőre azonban a legtelje­sebb hallgatásba burkolóznak. Alxsssziniáról, mélyet a lx-kebelez.és hallgatólagos elismerése esetén sem fognak az olaszoknak ingyen oda­adni, hivatalosan lehetőleg szót sem ejtenek. Annál erélyesebb kijelentések hangzanak el a londoni Alsóháziján Egyiptommal és Pa­lesztinává1! kapcsolatban, melyeket elsősor­ban látnak veszélyeztetettnek Olaszország újabb afrikai térfoglalása által. Baldwin mi­niszterelnök pár map előtt feltűnő eréUyel je­lentette ki, hogy ezeknek a területeknek min­den háboritósát ellenséges lépésnek tekintené Anglia. Minden beavatkozásra Egyiptom vagy Palesztina belügyeibe katonai erővel vála­szolna. „És azután?“. Olasz részről az angol nyugtalankodásra ismételten hangoztatják, hogy Abesszínia el­foglalásával], Olaszország a megelégedett ha­talmak közé került és távol áll tőle minden olyan törekvés, hogy Anglia hatalmi helyze­tét akár a Földközi-tengeren, akár a Szuez körül eső területeken bántani akarná. Róma állítólag arra való készségét is tudatta Lon­donnal, hogy abesszíniái térfoglalásának el­ismerése esetén hajlandó garanciális egyez­ményt kölni ,a három afrikai gyarmati nagy­hatalom mai területi elhelyezkedésének biz- tositására, hajlandó csapatai nagyrészét visz- szavonmi Abesszíniából és Lybiából, hajlan­dó a Földközi-tengeren kölcsönös megnem­támadási szerződést és haditengerészeti pak­tumot kötni. London egyelőre hallgatással válaszol a közvetlen és közvetett ajánlatokra. És építi a hadseregét, hogy újabb meglepeté­seknek ne legyen kitéve. Anglia ma olyan, mint az álmából fölébredü óriás. Látja, hogy alvása alatt sok minden megváltozott a vi­lágon. Nyújtózkodik és készül talpra állani. És ez a talproállás komoly változásokat okozhat Európa hataHmi viszonyaiban. Az an­JUNIUS 4-ÉN csütörtök este9-kor a cluji zs dókórházegyesület javára GOLDMARK FILHARMOilAI TÁRSASÁG SZiftiFÓRilKlIS K01CERTJE! Mozart, Lattuada, Debuss/, Goldmark Szólista : — K. MOLNÁR IRMA Dirigens — BOSKOVICS Sándor JEGY-ELŐJEGYZÉSEK : TELEFONSZÁM : 4-62 ÉS MAGYAR SZÍNHÁZ ség. Anginának idő kell ahhoz, hogy a tör­téntek után Olaszországhoz való helyzetét tisztázza s az olaszok, bármennyire kelle­metlen számukra a szankciók további fenn­maradása, ezt is szívesebben veszik, mint egy pillanatnyilag elkerülhetetlennek látszó sú­lyos genfi összetűzést Angliával. A rajnai kérdés megoldása szintén jobban megközelít­hető, ha az összetűzésre okot adott események a múltba tolódnak eft. A genfi bölcsek tehát a szükségessé vált népszövetségi reform elő­készületeire is hivatkozva, alighanem őszre fogják eltolni a mostanra kitűzött súlyos kérdések tárgyalását. Jobb híján — s az adott viszonyok között igazán nem látni, hogy mi lehetne jobb — ez is valamelyes megoldás. Bár manapság igazán senki sem tudja, hogy melyik pillanatban gyűlhetnek össze a világ egyik vagy másik pontján a közvetlen nagy veszedelmet hozó viharfel­hők. Anglia hallgat Egyelőre úgy Angliában, mint Olaszország­iján látható a törekvés arra, hogy a háborút minden lehető módon elkerüljék. Ez a törek­vés természetesen a két ország vérmérsékle­te szerint nyilvánul meg. Angliáiban tartóz­kodó hidegséggel, Olaszországban a békés hajlandóságnak néha a szenvedélyek kirob­banásával megszakított hangoztatásával. Azt azonban egyelőre nem látja sem London, sem Paris, sem Róma, hogy milyen alapon jöhet­ne létre Anglia és Olaszország között valódi békés megállapodás. Egy év előtt Abesszí­nia bekebelezését az angolok még egész biz­tosan' a háborús okok közé sorozták volna. Ma, hármenyire is tiltakozzanak ellene, be­fejezett ténnyel állanak szemben és ezt a be­1 goi külpolitika belátja, hogy az abessziniai eseményeket meg nem történtté tenni többé nem tudja. De fölteszi a megszokott angol kérdést: and after? ,,És mi lesz ezután?“ Tudni akarja, hogy mit jelent Abesszínia be­kebelezése az olaszok által. Újabb lépések kezdetét vagy utolsó lépést, amelynek nem lesznek az angol érdekekre nézve újabb sú­lyos következményei. Európa jövőjének ala­kulása sok tekintetben attól! a választól függ, amelyet az angol óriás alapos és hosszú meg­fontolás után erre a kérdésre fog magának adni. , v Beck lengyel külügyminiszter belgrádi útja A Nílus és a Rajna kérdésétől igy elvá­ltasz Lhataitlanná vált dunai kérdéssel áll kap­csolatban Beck lengyel külügyminiszternek e héten lefolyt belgrádi látogatása is. Hivata­losan a lengyel külügyminiszter látogatását úgy magyarázzák, hogy válasz Marinkovics, néhai jugoszláv külügyminiszter négy év előtt tett varsói látogatására. A négy év alatt mindenesetre sok minden megváltozott. Ma­rinkovics éppen úgy, mint Zaleszki akkori (lengyel kül ügyminiszter még a zavartalan franciabarát külpolitikai orientáció vizein eveztek. Beck külügyminiszteri sajkája más vizekre tért és sok jel azt mutatja, hogy Ju­goszlávia külügyei legalább részben szintén uj áramlatok sodrába kerültek. Egyik bucu­reştii lap példáu'l1 különös ellentmondás nél­kül állapíthatja meg, hogy Jugoszlávia igazá­ban csak egy kérdésben ragaszkodik szorosam eddigi szövetségeseihez. Ez az egy kérdés mindenesetre a szövetségeseknek is egyik leg­fontosabb kérdése: a Magyarországgal szem­beni állásfoglalás, köiücsönös garancianyuj­Epilcpuziábun szenvedőit! Minden betegségre meg kell végre i a gyógyszert találni. Az ön szenvedésének gyógymód ja a ,JL>onhide“ szerben valósuk meg, amely önnek lehetővé teszi, hogy uj 1)01 felvehesse régebbi foglakozását, anéiku Hogy ci rohamok állandó megismétlésé tó kellene félnie. Ha a „Donhide“ amerikai kezelési mód szert alkalmazza, úgy aktivitása folytán uj- Lói hasznos tagpi lesz az emberi társada­lomnak és egyidejűleg visszanyeri fizika, é erkölcsi képcs.ségeiben való hitét, életkedvét mig ciz élet, amely önnek elviselhetetlennek tűnt, ismét örömmel tölti el. A pesszimiz mus és erkölcsi levertség helyébe optimiz­mus és az élet srerecetc lép. „Donhide“ kapható a vezérképviseletnél: Császár Ernő gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei 124. Vidékre 200.— lei utánvéttel küldjük. tás arra, hogy Magyarország mai határainak megváltoztatását ne tűrjék. A lobbi nagy eu­rópai kérdősekl>en azonban a jugoszláv kül­politika meglehetősen függetlenítette magát Paristól és igy bizonyos fokig a Parissal to­vábbra is szorosan együtt menő szövetsége­seitől: is. Az Olaszországgal, Ausztriával, Né­metországgal és Szovjetoroszországgal szem­ben elfoglalandó álláspontról öncélú vélemé­nyei vannak a belgrádi külpolitikának, ugyanúgy, mint ezeknek a kérdéseknek leg­többjében a •varsói külpolitikának is. Ennek az öncélú külpolitikának lehet a következmé­nye az is, amit ugyancsak bucureştii lapok­ban lehet olvasni, hogy a Krupp-üzetn had­felszerelési gyárat készül alapítani szerb föl­dön. A lengyel külügyminiszter látogatásáról szóló hivatalos jelentés mindenesetre nagy erővel liangsulyozza a varsói és belgrádi kor­mányok külpolitikájának párhuzamosságát és — ami ilyenirányú diplomáciai komüni- kékben újítás — hivatkozik a szláv szolidari­tásra Ls. Aligha hihető azonban, hogy ez a magán tán c túlságos távolra vitte volna el Ju- yoszláviát eddigi táncosaitól. A régi kapcso­lgatok sok okból még mindig nagyon erősek. S amint a másik oldalon érdekeltek jelentik, Belgrádban feltették a kérdést Beck lengyel külügyminiszternek, hogy a varsói külpoliti- ko hogyan gondolkodik a háborút bezáró nemzetközi szerződések módositásáról1. Erre a kérdésre mindenesetre nehéz lehetett len­gyel részről Belgrádot és Berlint egyaránt ki­elégítő választ adni. Pál jugoszláv régensher- ceg különben rövidesen Bucurestiben lesz s ugyanekkor Benes csehszlovák köztársasági elnök is oda fog érkezni a Idsantaot-államok szoros további kapcsolatának kihamgsulyo- zására. # Az európai közvéleményt mindebből az ér­dekli elsősorban, hogy mi lesz: háború vagy béke? Mert a béke kívánásában egyek min­den ik népnek túlnyomóan' n-agy tömegei. A béke fontosabb számukra, mint azok a nagy kérdések, melyek évek óta feszültségben tart­ják a világot. A Nyugateurópában lefolyó utolsó parlamenti választások első sorban ennek a békeszükségletnek adtak kifejezést. Államférfiak dolga, olyan államférfiaké, akik meg is érdemlik ezt a nevet, hogy az álta­lános békeszükségletből Európa békéjét épít­sék ki. —s. A MIGRÉN ÉS AZ IDEGESSÉG azon esetei, amelyek, a gyomor- ép bélműködes zavaraiból erednek, gyakran már egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz használata által is megszűnnek. Az orvosok ajánljak. BEKÜLDÖTT HÍRÜK PÜNKÖSDI ISTENTISZTELETEK SOR­RENDJE AZ UNITÁRIUSOKNÁL. Ünnep első napján egyházi beszédet tart: Benczédi Pa fő- gimn. vallástan.ár; urviacsorai ágendiát mond: Ür- mosf Károly esperes. Ünnep másod-napján Szent" Iványi Sándor félkész, teol. tanár, harmadnapján pedig Nagy Zoltán ünnepi legátus prédikál. Junius 4-én, a Goldmark Zenetársaság hang­versenyezik a Magyar Színházban,. Elsőrangú él­vezetben lesz része junius 4-én, csütörtök este a zenekedvelő közönségünknek. Ekkor tartja hangversenyét a zsjdókórházegyesület javára a Goldmark Zenetvírsaság a következő program* mai: 1. Mozart: Figaró, Nyitány, 2, Mozart D* Moll Zongoraverseny, szólista K. Molnár Irma, 3. Latruadű-: impressziók egy katonatemetőben, 4. Debussy: Petite Suite, 5. Goldmark: Sakuntala, Ä Goldmark társaság eddigi hangversenyei és komoly művészi teljesítményei folytán az ér­deklődés a koncert iránt már is nagy, ezért ajánlatos a jegyek beszerzéséről előre gondos­kodni. By irányú megkeresések telefon utján, 4—62, is eszközöUietők. PÜNKÖSDI BÚCSÚ. Az évenkint szokásos sumü'eui pünkösdi búcsút az idén is megtartják. Négy vármegye róm. katolikus hívei zarándo­kolnak e kegyhelyre, ahol hagyomáynos szoká­sok szerint, — folytonos imádkozás és énekelés­sel — vonulnak fel, a fumuleui kis „Kálvárián“. A búcsú, a csodtevő Mária tiszteletére van, mely alkalommal hatalmas embertömegek láto­gatják a sumuleui szentíerencrendii kegytemplo­mot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom