Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-27 / 120. szám
4 ELLENZŐK MESÉK AZ ÍRÓGÉP KÖRÜL Aki elsőnek olvasta az illeni irodalom világsikerű müveit Megkapó színek és képek a költők és írók darabjainak világrahozatalakor. — Tüzes Margit a mai íródeák CLUJ (Az Ellenzék tudósítójától.) Az interjú gondolata akkor jutott eszembe, mikor egyik kollégám figyelmeztetett, hogy legyek kész hamarosan a versszövegek megírásával, mert — igy mondta: Margitka jövő tiéten egy nagy regényt kell gépeljen. — Na és? Legfeljebb gépelem én — válaszoltam könnyedén. — Ne beszélj, nem értesz te ehhez. A Kabala fiam... a Kabala! — ö gépelte az összes világsikereket, amelyek itt országrészünkben születtek. Köszönöm, ezt kerestem — vágtam vissza lelkesen ... és délután, amikor a szerkesztőségi szobákban elült a zaj, a legbelső szobából kihallatszó irógépkattogás felé siettem. Ujságiróskodásom első napjaiban történt, hogv a gépirókisasszonyunk megbetegedett és Margitkát kértük meg egy napon a helyettesítésre. Emlékszem, első szava az volt: Oh fiuk, én valamikor itt dolgoztam. Es ezt olyan hangsúllyal, lelkesedéssel mondta! Szinte kiérzett szavaiból, hogy a szerkesztőség munkáját tartja mindenek felett elsőnek, mert itt készül a lap szelleme, lelke: maga az egész lap. .Megvallom, zavarban voltara, mert nem tudtam neki elég gyorsan diktálni. De mégis megnvugtatólag hatott az, ha ránéztem az arcára. Egyszerre leolvashattam róla, hogy jó vagy rossz az a szó, amivel dobálózom. És amikor elolvastam a legépelt ivet, én csodálkoztam a legjobban: az egyszerű napi események leírásának is muzsikája volt.. Szóval munkára serkentett, lelkesített, belevitt! Akkor tudtam meg, hogy Tüzes Margitka több mint az Ellenzék tisztviselőnője. Röviden igy fejezhetjük ki: íródeák. A mai íródeák — Kuncz Aladárról nem lehet hétköznapi szavakat használni . . . Angyali lény . . . Igazi tiszta fej. Novellákat, regényforditásokat gépeltem neki És a „(Fekete kolostor“-!, amelyhez mikor hozzákezdett, fejében teljesen kész volt az egész regény. Megmondta kividről, hogy melyik lesz a 12-ik fejezet. Naponta három órát dolgoztunk, közel két hónapon át. Mikor utoljára diktált nekem, a ■Helikon helyiségében, a Str. Bratianu-n, már két nap óta beteg volt. — Panaszkodott erről magának? — Nem. Csak megemlítette, hogy nővére szeretné, ha orvoshoz menne, de ő nem akar, mert érzi, ha leteszi a ceruzát, soha nem fejezi be a regényt. A betegség aztán elhatalmasodott rajta. Regényének második kötetében az utolsó fejezeteket a nyomda ceruzás kézirata után szedte ki. — ö volt a fiatalok buzditója. Azóta is szétestek ezek. Egyik délután Laczkó Géza kereste fel Budapestről Tréfásan mulatott be iró barátjának: az itteni irodalom mártírja — és jóízűen kacagott hozzá. — Hogy- diktált? — öt éve már ennek és mégis úgy emlékszem minden szavára, mintha most lenne. Nagvon szerettem. Nem tudom a könyvét elolvasni. Próbáltam többször, nem sikerűik Ha elkezdem olvasni a sorokat, a fülemben hallom hangját, annak minden rezdülését és az a tudat, hogy nincs többé... kiejtem a kezemből a könyvet. — Majd talán jó pár év múlva sikerül. Amikor egy percre megáll a munka Akkor éreztem először, hogy talán ilyenek lehettek valamikor nagyon régen „Mátyás király ludtollas Íródeákjai'1, „a betűvetés mesterségét ismerők“, „másolók“, akiknek — történelmi tény — nagyon nagy megtiszteltetés járt ki akkoriban. Mikor a modern íródeákhoz belépek, átfutnak rajtam a gondolatok: Irodalmunk az elmúlt nyolc-tiz év alatt világmárka lett. Ha szabad a divathoz hasonlítsam, akár csak egy Patou-modell a toalettek között. Az itteni költők és irók mondanivalója, amelyeknek hangjai ma az egész nyugat ünnepi koncertjeként hatnak, ennek a nőnek kezei alatt váltak legelőször láthatóvá és hallhatóvá. Talán lesz számomra valami mondanivalója azokról a nagyokról, akikkel hosszú, csendes órákon át dolgozott. — Jaj drága Margitka, milyen modern j írógépeket láttam tavalyelőtt egy bécsi kiállításon! Látja, egy ilyennel szeretném egyszer meglepni magát. De hát tudja . . . — Tudom, tudom — kacag hozzá szívből. A hangulat kedvező. Hátha nem veszi észre. Még amilyen szerény, képes lesz nem nyilatkozni. — Mondja, kiknek gépelt már darabot? — kérdezem félvállról, mintha nem is nagyon érdekelne az egész. — Meg akar interjúvolni? Lesújtva felelem: igen. Erre ö elkomolyodik, leül szemben velem az asztalhoz. Rámnéz. Mintha csak azt mondaná: vigyázzon mit ir, mindnyájan finom, választékos emberek voltak ... és ünnepnapokról fogok most beszélni. — Na kérdezzen! — Bánffy Miklós kegyelmes urnák is én gépelem mindig a regényeit. A kegyelmes ur soha nem diktál. Kézirataiból gépelek Ezek a kéziratok valóságos térképek, annyira pontosak és kimeritőek. És nagyon jól el lehet igazodni rajtuk. A ..Reggeltől estig11. ,.For- télyos Boldizsár“, ..Megszámláltattál“ című regényeit másoltam le eddig. Most legujab-, ban pedig a „Könnyűnek találtattál"-!, melv külön regény, de az utóbbi folytatásaképen lehet tekinteni. — Bizonyára ezeknek a regényeknek egyes részleteiben elsőként és hosszasan gyöegcsz esztendő alatt. Apróbb darabtémákat diktált, vázlatokat, amelyek már régóta fejében voltak. Emlékszem, köztük volt a „Ritz 1019“ későbbi színdarabjának témája is. Jó kabala — nem jó kabala? — Amikor Indig Ottó következett, már rég kabalás íródeák voltam. „Játék“ cimii darabját gépeltem elsőnek. Ez azonban kevés előadást ért el. Azután futott be. 1931- ben a „Torockói rnenyasszony“-nyal (Majd a „ Fűz a Monostoron“ következett. Ezt mint a Torockói menyasszony befutott Írója diktálta. De amint tudjuk, a siker nu^g sem közelítette az előbbit. Nevetve mondta nekem: na. kabalás Íródeák, ezen még te sem segítettél — Két egyfelvonásos darabja örökre kézirat maradt: a „Rossz szerep“ és „A magas C“. — Amiből a magas iskolát irta? — Nem, ez más volt. Filmszcenáriumnak szánta. — Váltakozó szerencséje közben Indig Ottó soha nem vesztette kedvét. Az „Ember a hid alatt“ nagy sikere után újra bizolt kabalámban. Legutóbb 1934 őszén diktálta nekem legújabb regényét. Ezek után még Aprily Lajosról beszél 1 iizes Margitka, r.z íródeák, akinek „Falusi elégia“. „Elmerült harangok“ és többi más versköteteit gépelte s „aki olyan figyelmes ember volt, hogy ha egy szobán keresztülOrippát, hülést, lejfájáat azonnal ./..nt-.i a legideálisabb ide^csillapító L haladt, ahol dolgoztak, lábujjhegyen foly tatta lépteit“. Majd legutóbbi munkáját, Szentimrei Jenőnek a „Csáki biró )ányá“-t j ernliti. — Most pedig? — G red inár Aurél és Walter Gyula uj darabját gépelem. Ez az első zenés darab, amit gépelek. Kívánom, hogy legyen sikerük vele. Gredinár Aurél lelkes diktálásba kezd, mikor Margitka visszaül a géphez. Az íródeák kezei alatt hihetetlen gyorsa- ' Sággal kezdenek repülni a betűk. Igy repültek ki tudja hány év óta azok a szavak is, amelyek nagyon, de nagyon messze szálltak. Valahonnan nyugat felől pedig alámenő nap a vadszőlővel befuttatott ablakon ál vérvörösen ömlik szét a szobában... Valahonnan nyugat felől . . . ahol Pest. Récs. London Berlin, Hollywood jelzik a befutott világsikerek útját. iváni Zoltán. * .ti lü 1REGÉNYT IR ÉLET Bíróság előtt ért véget a könnyelmű gyermekszereiem Ha a Í2 éves kislány házasságai ígér udvarlásának... SIBHJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Széles, boltíves ablakon mosolyog a májusi napsugár a terembe, hol emberi sorsok felett dönt a földi igazságszolgáltatás. A közönség számára fenntartott sűrű padsorokban várakozás izgalma ül az arcokon, a tárgyalóterem ajtajára kifüggesztett jegyzéken egyetlen tárgyalás szerepel csupán: Kopoltz Mihály — gyilkosság kisérlcte. A vádlottak padján ül Kopoltz. a foglár mellett. Szőke, alacsony férfi, mindössze 20 éves. A Csehszlovákiában lévő Brünn városban született. Apját a világháborúban elvitte a srapnell s édesanyja, aki romániai illetőségű, nem sokkal férj-ének elvesztése után Aradon telepedett le. Az elemi iskola elvégzése után — 1932-ben — a sibiui Fiatalerdő |Ö9! SEEECÍ-MOZGÓ BÜKK IMIÉI fönn SLAGERE KÖNNYŰ LOVASSáG nyörködhetik, hiszen úgy ossza be munkáját, ahogy akarja, nincs a háta mögött diktáló? — Igen, ez rendesen igy is van. Egyik regényében egy tengeri vihar van leírva. Mikor ide értem, megálltam a gépeléssel. Nem tudtam tovább dolgozni. Szinte hallottam ennek a viharnak, az egész leírásnak a kisérő zenéjét. Hosszú ideig nem akartam zavarni ezt a hideg és éles irógépkopogással. Az íródeák: Hunyady. mit csinál a sörrel? Jób Dániel: Vigyázz Sándor, mit akarsz a sörrel? Az Írógép lelke — Talán csak a nagyokat említsük. És időrendben. Kivel kezdte meg a sorozatot? *— Reményik Sándorral, 1920-ban. A „Fa- gyöngyök“-et kivéve minden verseskötetét én gépeltem. Itt fent a szerkesztőségben az esti órákban diktálta verseit. Úgy hivott: az írógép lelke és kedvesen magyarázta: mert maga értelemmel, lélekkel felfogja azt, amit ir. Egyik kötetében a „Hálaadás az Írógépnek“ cimii versét ezekkel a szavakkal dedikálta nekem: „Tüzes Margitnak, az írógép lelkének, poéta álmok hibátlan rögzítőjének“. Soha nem hozott magával kéziratot, fejében volt az utolsó vessző, utolsó pont is. Az irodalom martinja Magától mondja a következőket: — Kuncz Aladár! Mondja, milyen volt mint ember? Hiszen annyi szépet olvastam róla. Elhallgat, csak hosszabb szünet után folytatja, mintegy maga elé: Hunyady Sándor következik, a soha ki nem alvó szivarjával. — Tudja mit, ő volt az. aki olyan élvezettel diktált, hogy egyáltalában nem éreztem fizikai fáradságot a gépelésnél. Minden egyes szerepet tökéletesen megjátszott. Hej, ha látták volna a színészek Hunyadyt! .. . Ezt még senkinél nem tapasztaltam. Nem azért mondom, mert Hunyady, hanem mert igy volt! — A Feketeszáru cseresznyét irtuk, amikor egy nagyon megrázó és megható rész után hirtelen egy sörözési jelenetet kezdett diktálni, önfeledten kiáltottam fel: Hunyady, az istenért, mit csinál itt a sörrel? — Ne féljen, csak menjünk tovább — válaszolta nyugodtan mosolyogva. — És mikor a fordulat megkapó hatása alatt megjegyeztem, hogy ennek a darabnak nagy sikere lesz, alig hallhatóan, szerényen felelte: Gondolja? A nagy siker után pedig személyesen mesélte el, hogy darabját, mikor először olvasta fel, annál a bizonyos jelenetnél Jób Dániel, a Vígszínház igazgatója igy kiáltott fel: Vigyázz Sándor mit csinálsz a sörrel. — Igaz, hogy ő fogta magára a kabalát? — Ezzel kapcsolatban elmondok egy érdekes esetet. 1930-ban történt talán, hogy újév napján behivatott a szerkesztőségbe és kérte, hogy gépeljek neki, mert úgy érzi, hogy ha 2Z év első napján nem dolgozik és nem velem, nem fog semmit produkálni az közelében levő hengermalomhoz került inasnak s Kessner János molnármester vállalta a fiú teljes ellátását. Itt ismerkedett meg a molnármester két kiskorú leányával: a 11 éves Friedericke és a 9 éves Katarinával s az ismeretség pecsétet tett sorsára. Az alig 17 éves, kamaszkorban levő molnárinas együtt hancurozott a két gyermeklánnyal, Lgy vette kezdetét a nagyobbik leány iránt érzett szerelme, mit „lángoló levelekkel“ hoztak egymás tudtára. öngyilkossági kisérlei Kopoltz Mihály 1935-ben felszabadult <s ezzel merész elhatározások születtek benne. Mivel szülői tilalom folytán a malom környékén már nem találkozhatott „szive választottjával11, a1 városban adtak egymásnak találkát, hová különben a kislányok rendszeresen kijártak iskolába villamoson. A molnárlegény különböző édességeket is vásárolt most már szerelmének, a szülők azonban erre is rájöttek s elbocsátással fenyegették meg, ha nem hagy békét a gyermeküknek. Szeptember másodikén aztán el is bocsátották állásából. Kopoltz erre haza utazott anyjához Aradra, majd néhány nap múlva ismét beállított a malomba s kérte, vegyék vissza szolgálatba, a malom vezetősége azonban erről hallani sem akart. A szerelmes szivü molnárlegény aztán elkeseredésében öngyilkossági szándékkal komolyabb szúrást ejtett szive táján. Kórházba szállították, honnan két heti ápolás után gyógyultan távozott. Ekkor sem utazott haza s naphosszat a városban csavarogva, kereste az alkalmat, hogy a kislánynyal találkozzék. Gyűlöletes bosszút forralt a molnár és családja ellen s többek előtt kijelentette, hogy7 min dann yiuk at meggyilkolja. Drama o malom közelében haladtak előtte, kilépett rejtekéböl s elsütötte a pisztolyt. Az első lövés csütörtököt mondott. mire gyors egymásutánban több lövést adott le. A vaktában kilőtt golyók közül a© egyik befuródott Friedericke hátába, a kislány egv darabig tovább szaladt, majd a malom udvarára érve, eszméletlenül esett össze. Kórházba szállították s gyors műtéti beavatkozással sikerült megmenteni. Egy órával a gyilkossági merénylet elkövetése után Kopoltz Mihály önként jelentkezett a rendőrségen s jegyzőkönyvbe mondta va&lomását. A főtárgyalás A vádlott kihallgatása után a teremszolga a koronatanú nevét kiáltja: — Kessner Fridericke! A közönség kíváncsian fordul az ajtó felé. Kis termetű, vézna leányka lép a terembe, hajában két fehér masnival, fején a zárda sapkájával. Banda dr. törvényszéki főelnök idegesen tolja fel szemüvegét, mikor megkezdi a koronatanú kihallgatását. — Szeretted Kopoltz Mihályt? — kérdi. — Na, nem. —*- .Akkor miért leveleztél vele? Koronatanú: (haülgat.) — Mit irt neked Kopoltz a levelekben? — Azt, hogy nem játszik többé velem... — Ügyész: Igaz, hogy ezt mondtad Ko- poltznak, hogy mire felnősz, felesége leszel? — Mondtam. — .Akarod, hogy megbüntessük Kopoltzot? — Ha még egyszer ilyen dolgot csinál, akkor igen. Következnek a többi tanuk,, a leányka szülei. A perbeszédek elhangzása után a bíróság félórái tanácskozás után kihirdeti Ítéletét s az enyhítő körülmények figyelembe vételével 10 havi fogházra s ezer lej perköltség, valamint 1500 lej kórházi költség megtérítésére ítéli a vádlottat. Az ítélet jogerős. (d. m.) A mult év december 19-ikén aztán be is váltotta fenyegetéseit. Revolvert vásárolt s ezzel’ felfegyverkezve, délután 1 óra tájban lesbe áDdott a malom közelében, mert tudta, hogy a kislányok ekkor térnek haza az iskolából. Kis idő múlva, mikor a lányok elA tavaszi könyvpiac uj, nagy szenzációja! UJ RACHMANOVA Gyár, ahol az uj embert gyártják Félvászon - propaganda kiadás 90 lei, félbőrkötéses disz- kiadás 126 lei, egész bőrkötéses disz-ki- adás 180 lei. Kapható az „Ellenzék“ könyvoszt ályában, Cluj, Piaţa Unirii. Rachmanova megjelent és kapható müvei: Szerelem, cseka, halál. Házasság a vörös viharban. A bécsi tejes- asszony. Gyermek- ’ korom. Egy kötet ára félvászon propaganda 90, félbőr diszkiad. 126, egész bőr diszkiad. ISO lei Kérje a könyvujdonságok ingyen jegyzékét
