Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-24 / 118. szám

t T.zxA postula nsrrrx IN NUMEl'. AU No. 141.1Ó3nyzs. MA S >s2 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 î> i 3 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 iba szám. _ Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. _____ Satií»3Si38KnH,.!S:iíWQiPatS M luViic MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440^ évente 840 lej_ — Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözcttel több ÉVFOLYAM, 118. SZÁM. Hllllllll ... Ml MMM————— VASÁRNAP 1936 MÁJUS 2 4. * D a rBDíu rm>q í ta\ ss.'áu ai n nin . non íiíjV. sr?. •' lom ■boti in»\ 8^1 iám bm info oyl nin so j aín 10 A \ n tan azo IBS ssn >s?, ba lu ah In sí k\ ; M A b j d I I n í l i [ m » Ünneplésre készül a nemzeti-paraszt párt egyik szárnya s a román közélet elfogulatlan része. 30 éve, hogy Maniu Gyula képviselő lett, miután a magyarországi román nemzeti-párt a hosszú passzivitásának végét vetette s megbízó leve­let szerzett Maniu Gyulának, aki csakhamar uezéri dm nélkül tulafdanképerri vezére lett a románok képviselőházi csoportjának. Ma­niu Gyula keményen harcolt a hatalmas du- naparti palotában, de tiszteletreméltó han­gon és elvi szilárdsággal. Nemrég Hegedűs Nándor épületes szemelvényeket állított disc­s'ze Mordultak a magyar képviselőházban mortdott súlyos beszédeiből és mi a gyűlöl­ködések klasszikus korában álmélkodva pil­lantunk e kor kázdehni lehetőségeire és a legyalázott szabadehmség gyakorlati enged­ményeire. Aztái\ bekövetkezett a fordulat, mely alkalmat adott a szavak cselekedetté alakítására, a következetesség föl~Agesen egyenes vonalára. Országrészünk egyik sú­lyos történelmi rozsdázatu városában Ma- niuék nemzetgyűlése kihirdette az egyesülést az ókirálysággal és ama ^hires pontokat“. Ma­niu valóságos tartományi minisztérium, a kormányzótanács élére került s alkalma nyílt a régi célkitűzések minden oldalának a meg- valósctására. Majd jött a nagy belpolitikai csalódás, amely az ellenzék padjaira sodorta s rákésztette, hogy egy ókirályságbeli párt­tól, a paraszt-párttal egyesítse nenaeli-pi ■ rasztpártját és hosszú küzdelem után meg­szerezze a hatalmat, hogy véget vessen az eddig baráti suba alatt folytatott kormány­utódlások rendszerének, a hires rotációnak, hogy megbuktassa hamar a régenstanácsort és utat nyisson kitűnő uralkodónk visszatérésé­re, hogy a magasan rögzített lej alapján pró­báljon átgázolni a gazdasági válság mocsarán és bukása után föl felé-le felé súlyos ellenté­tekbe bonyolódva is megőrizze száraz puri­tánságának és meddő tisztaságának jtrva részét. E tüneményes hatalomban* és változatos drámában hová lett a magyar törvényhozás­ban a nemzetiségi jogokért küzdő apostol? Hova lett ama hires pontok hőse és hova lett a kisebbségi kódex nagy ígérője együtt az 1930-ban Pop Ghita belügyi alminiszterre bízott Oficiul de studii minoritarilor-alf Hova lettek az elvek, az ígéretek, a fogal­mak, az eltökéltségek? Maniu Gyula szilárd, makacs, következetes, felfelé és lefelé gerin­ces magatartása épp azon a ponton mondott tökéletes csődöt, amelyre politikai és állam­férfim lényege , hitele, hivatása és kötelessége fölépült. Tudott bántatlanul állani a Duna- parton, tudott a Jászi-féle megbeszélések ku­darca után is bántatlanul nagy nemzetgyűlést rendezni, tudott megbirkózni a Bratianu-ház hatalmával, tudott összetörni régi barátságo­kat és kockáztatni uj kötelékeket, de a tör­ténelmi küldetést nem bírta, a nemzetiségi vezér múltját és jövőjét kútba ejtette. Ez a jövő a háta mögött van, ez a mult messze előtte ködlik a számonkérésben. Miért a me­részség, hogy most itteni szócsöve anto­lógia-félét állít össze és Maniu életének leg­főbb részletekép a magyarországi szereplést szellőzteti? Jó-e vájjon ezeket a kötelező em­lékeket ennyire a napvilágra állítani ? Elol­vadhatnak. Jó-e ha erősen hányt or gátjuk Ma­niu és Tisza, aztán Maniu és Jászi tárgyalá­sait és a volt monarchia többi nemzetiségei­vel való összefüggéseket, amelyek manapság csak egy gyakorlati hasznot ígérnek: válasz­tást, vájjon Vaida régebben vagy most szó- rakozik-e felelőtlen és gyújtogató gyermekjá­tékokkal•? A magyar közvélemény hozzájá­rult Maniu alakjának és jelentőségének a fo­kozásához, hideg népszerűségének és vonzó erőt nem sugárzó tisztaságának a híréhez. Az évforduló pillanatában csalódva palinó­diái kell énekelnie. Hamal felfogása győz a nemzeti* Popoviciu Mihal a parasztgárdák felállítását sürgeti. — Mit §og mondani Maniu vasárnap a Timişoara-! népgyülésen BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata). Politikai körökben megállajpitják, hogy Mad- gearu beiiisi beszéde és Maniu újabb elhatá­rozása a nemzeti-parasztpártot komoly fordu­lat elé állította. A Zorile szerint többé nem lehet sző a liberálisokkal v*aió alkudozásról* és halogatásról. Mihaloche elhatározta, hogy kíméletlen harcot indít a kormány és a jelenlegi rendszer ellen, aminek indokát Maniu jelenlétében Timiso- fljran fogja vasárnap kifejteni. A Zorile érte­sülése szeriint Mihalache „hősi“ elhatározást kór pártjától. Az elhatározás ideje még nincs megállapítva. A Curentul úgy tudja, hogy erre csak a junius 8-i ünnepség lefolyása után fog sor kerülni. Addig tovább tartanak » népgyülések s egyrészt a Maniu-csoport, másrészt az ezzel szemben álló Costaches-cu-csoport közötti e* lentétek kiküszöbölésével igyekszik egységes­sé kovácsolni a kormánybuktató akciót, úgy, hogy a jobboldali előretöréssel szemben még inkább megszervezik a parasztgárdákat. Popoviciu felhívása A Patria vezető helyen Popoviciu Mihai, volt miniszter cikkét közli, melyben a pa­rasztgárdák felállításának szükségességét hangoztatja. — A szabadságjogok, általános szavazati jog, személyi és kollektiv szabadság, melyek­ért a magyar időkben harcoltunk — írja Po­poviciu — pusztulófélben vannak. Cenzura és ostromállapot idejét éljük, ami nem jelent dicsőséget reánk, románokra. A román nép annyira hátramaradott, hogy veszélyeztetni akarná jövőjét? Ne tudná megkülönböztetni a jót a rossztól? A kormány nem rendelke­zik kellő tekintéllyel, bal és jobboldali moz- gálmák indulnak el az országban szemünk láttára. A nagy elégedetlenség miatt jó ta­lajra* találnak s az anarchia fokozódik. Ezek a pártok akarnak bennünket hazai is ágra ta­nítani. Csúfság ez reánk nézve, akik a ma­gyar időkben a nemzeti gondolatért harcol­tunk. A zavarosban akar *a kormány ha­lászni. Ily körülmények között minden párt saját védelmére van utalva. A jobboldaliak had­sereget, rohamcsapatokat szerveznek s a baloldaliak is igy tesznek. Ezt a többi pártok szervezkedése kiséri és nő a zűrzavar. A nemzeti-parasztpárt tehát ar­ra kényszerül, hogy megszervezze a paraszt- gárdákat. Ha pártunk egy órával előbb nem indította volna el a szervező munkát, holnap vagy holnapután polgárháború lenne az or­szágban. A nemzeti-parasztpártnak kötelessége a közrend biztosítása ebben az anarchiában. A paraszitgárdák fegyelmet, rendet, törvény­tiszteletet biztosítanak — végzi feltünéstkeJtő cikkét Popoviciu Mihai. Mire készül Maniu Timisoaran? Politikai körökben kiváncsiam* várják a va>- sárnapra összehívott nemzetiparasztpárti nép­gyülést, melyen a Romania Noua bejelen­tése szerint Maniu is fel fog szólalni. Azt hiszik, hogy M'cmiu a nyolc évvel ezelőtt Alba-Julian tartott kormány buktató gyűlésen mondot­takat fogja megimételrú. A Lupta már napokkal előbb figyelmez­tetett Maniu szavaira, melyeknek lényege az, hogy „nincs nemzeti szabadság, egyéni sza­badság nélkül és a szabadságjogok tisztelet­ben tartása nélkül nem lehet gyümölcsöző nemzeti szabadságról beszélni“. Nemzetiparasztpárti körökben nem tart­ják kizártnak, hogy Maniu falusi hiveitől a 8 évvel előbb Alba-Julian tett esküt is ki­veszik, anélkül azonban, hogy „a román nép nemzetgyűlésévéi‘ alakítanák a Timisoara- ■a összehívott népgyülést, úgy, amint azt az 1928. évi kormánybukta- tás alkalmával tették. Az eskütételt a Reiuson tegnapelőtt tartott nép gyűlésen már meg­kezdték. Hivatalos jelentés szerint Maniu Qujon tartózkodik s innen még a mai nap folya­mán Aurel Socol, Jonel Pop, Nemes dr., Stochita, Bianu s több más politikai barátja kis ér etében Timisoarara utazik. Azt hiszik, hogy Mihalache magáévá tette Maniu takti­káját s a timişoarai népgyülés már ebben a szellemben fog lefolyni. király lovábbfolQíaíja közvetítő tárgyalásait Tilaalesc&s megbeszélései Leein Biom-mei. — Előkészületek a jusaiusi oépsző^etfségi áasiácsliléss'e A külpolitikai válság még mindig az elő- J zetes tanácskozások jegyében áll, melyek a junius 16-ra kitűzött népszövetségi tanács­üléssel kezdődő uj fejezetet akarják előké­szíteni. Lipót belga király, aki Olaszország és Anglia között közvetít, még mindig Lon­donban vau, tárgyalásairól azonban a leg­nagyobb titoktartást őrzik meg. Az angol sajtó, nyilvánvalóan illetékesek kérésére, tegnapi számában alig tesz említést e tár­gyalásokról. Párisban Leon Bium folytatja megbeszéléseit, melyek most már annál fon­tosabbak, mert a jövő héten előreláthatólag megalakítja kormányát. Tegnap Titulescuval tárgyalt hosszasan, aki előbb meglátogatta a déli tengerparton üdülő Flandin külügymi­nisztert és megbeszélést folytatott Párisban a külügyminisztériumot vezető Paul Bon- courral is. Titulcscu nagy megelégedéssel nyilatkozott Blum-mel folytatott tárgyalá­sairól, melyek az európai külpolitika főbb kérdéseire terjedtek ki. Hir szerint szó volt a tárgyalásokon a népszövetségi reform ter­vekről is, melyekkel kapcsolatban angol rész­ről az alapokmány 19-ik pontjának több ér­vényesülési lehetőséget akarnak biztosítani. Kisantant részről ezt a törekvést, mely köny- nyebb utat nyithat a nemzetközi szerződé­sek megváltoztatása számára, veszélyesnek ! Ítélik és nem hajlandók támogatni. Leon Blum különben tárgyalt tegnap a francia népszövetségi ligák vezetőivel, Boréi volt mi­niszterrel, a hires matematikussal, akivel szintén a népszövetségi reformról folyt szó. Az uj francia kormány megalakulását a jövő hét első napjaira várják. Tegnap a radikál- szocialista párt Blum kormányalakításának feltétlen támogatását határozta el. A feltét­len támogatás indítványa ellen egyedül Sar­cául jelenlegi miniszterelnök szavazott. A párt tagjai erre a jelenlegi kormány azon­nali lemondását követelték. Herriot szavaza­tát a kormányt támogató indítványra adta le, az egész vita alatt hallgatott, amiből arra következtetnek, hogy miniszteri tárcát sem­mi körülmények között sem fogad el. Badoglio marsall visszautazása Európába szintén sok magyarázatra ad okot. Rómából, miután először azt jelentették, hogy a mar­sall mindaddig Európában marad, amíg há­borús veszély fenyeget, most visszatérésének azt a magyarázatát adják, hogy pihenő-sza­badságra jött. A túlzott magyarázatoknak valóban nincs sok értelme. Badoglio az olasz hadsereg legfőbb parancsnoka, nem érthe­tetlen dohig tehát, hogy a mai viszonyok között Európába tér vissza, miután Abesz- szi ni libán fontosabb hadműveletek többé J nem várnak rá. Az abessziniai olasz győze- 1 lemmel kapcsolatban különben Mussolini j újabb címet, a Duce della Patria, a „Haza vezére“ elmet veszi fel. Hatalmi jogkörét az eddiginél is inkább kiterjesztik és egyes hí­rek szerint arról is szó volna, hogy cimét családjában örökletessé tegyék. Az olasz mi­nisztérium is át fog szerveződni s a külügy­minisztérium élére Mussolini veje, az Abesz- sziniából visszatért Ciano gróf kerül. Az angol kormány átszervezése Thomas gyarmatügyi miniszter elkerülhetetlenné vált visszavonulásával szintén megkezdődött. Thomas családjában emlilést tett a készülő uj adótörvényekről és egyik fia ennek alap­ján nagyösszegü biztosításokat kötött. Az in- diszkréció Thomasnak tárcájába került, aki benyújtotta lemondását, még mielőtt a ki­küldött parlamenti bizottság megtette volna jelentését. A gyarmatügyi tárcát Armsby Gore közmunkaügyi miniszter, a kormány egyik fiatal tagja vette át. Helyette Sir Philippe Sassoon, volt repülésügyi minisz­ter került a kormányba. Sassoon igen tekin­télyes politikai egyéniség, akinek miniszter­ségével a Baldwin-kormáuy megerősödött. Tárgyalások folynak abban az irányban is, hogy Sir Samuel Hoare vegye át a tengeré- l szett tárcát. JFcd^tatása a 16, oldalofli).

Next

/
Oldalképek
Tartalom