Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-23 / 117. szám
rraTT'rznrry*;. TAvmwna-ysm.ic .x xjvk;. r r.r r v 7 pk ÍUStMCmn ■JLuMLLM 10 3 0 ni n i ti t 23 Ä régi nemes családok válsága PARIS, májii.s hó. A Tou‘lousel>ól a Pyne- :íru.sokhoz \t»» őrs/ágiit mentén fekvő 11>r- R-uc mi St. I li\ kastély, melyet jól Ismer iumj. len íuiivós. I er/ékii turista, a hozzátartozó nng\ uradalommal együtt v a Unni nevetséges - á/e er frankos áron kótyavetyélték el a ■ apókban. Egyedül a kastélyhoz tartozó igen termékeny földnek az értéke messze felülmúlja ezt az árat hiszen a vételt éppen az ne he. iti, hogy a fel sem becsülhető értékű sok száz éves kastély tartozik hozzá, mely ..Monument historique classe'“ s mint ilyent, a mindenkori tulajdonos épségben kell, hogy tartsa és lega ahh valamennyire gondozza, ami roppant költséggel jár. A st.-elixi parasztság sűrű rajokban vándorolt az árverés napján Muretbe a törvényszékre, zsúfolva volt nemcsak az árverési terem, hanem az összes folyosók is, meg a főtér. Nem mintha o/ek a derék parasztok a kastélyt akarták volna megvenni, de egyikük sem restelte a távol utal, hogy élsönek tudja meg, hogy ki lesz az uj földesur. Jobbágyság és nemesi előjogok hiába szűntek meg a nagy forradalommal másfélszáz év előtt Franciaországon: a hagyományokhoz ragaszkodó föld népe nem felejti el oly künv- nyen, hogy ez a büszke kastély nemcsak im1- rész tornyaival uralkodik a környékbeli templomtornyok fölött, de a st.-elixi földesurak uralkodtak itt a telkeken is nagyapák és iik- apák idején, ameddig csak ember emlékezni tud. A világhírű loirei kastélyokhoz hasonlít ez a St.Elix szépvonalu büszke domjonjaival, hajóorr szerűen felhajló tetejével, finom renals- sance-ablakaival és parkjának csillagban szétsugárzó, piniasorokknl övezett utaivaj', az ember nem is érti, hogy, hogy került ide messze délre a Garonne völgyébe, erre n nap- sugaras lamguedoci földre, ahol általában kevéssé tenyésztek lovagvárak és büszke dinaszták. Árvereiik a történelmet A történelmi francia kastélyok csaknem mind válsággal küzdenek. A tíz év előtti devalváció szörnyen megcsonkította a kastélyon középosztály meg a régi családok összegyűjt ött tartaléktőkéit. Egyre kevésbé bírják a várurak a régi várbirtokok és kastélyuradalnv'k karhantarlásá- val járó teljesen meddő óriási költségeket és országszerte csaknem minden ,,chateau“ és „manoir“ eladó . . . csak nevű nem akad rájuk A turista szempontjából n magántulajdonban levő kicsiny francia várkastélyoknak, melyek természetesen nem vetekedhetnek a Versailles! vágj- fontainebleaui csodálotos királyi lakokkal vágj“ az állami tulajdonban levő loirementi kastélyokkal, mi:nő Cham- bord vagy -Blobs, az a különleges előnyük és vonzóerejük, hogy csaknem valamennyien lakva vannak ma Ls. A félig-meddig tönkre ment régi családok jobb híjáin tovább lakják ősi sasfészküket, alszanak, daróclepedőn faragott és mennyezetes renaissance-ágyak- ban, talán túrót eszinek a címeres tölgyfaasztalon és szalamander-kályhát állítanak be az ötszáz éves kandalló tágas medencéjébe; de a regi nyárson sütik, a régi „vaskutyákon“ főzik az ételt ma is, ősi ládákban és almáriumokban tartanak cimeres fehérneműt, folytatják az ősök életét és mintha a környezet konzerválóan hatna az erkölcseikre, robosztusak, egyszerűek, emberbarátok és isten- hivők, templomlátogatók, koránfekvők és erényesek. A várurak szakszervezete Minthogy Franciaországban minden emberfajta szindikátusokba tömörül (még az arisztokraták is megpróbálkoztak néhány éve egy külön főurszindikátussal, melynek Louy- nes herceg volt o szindikátusa), igy hát a kastélytulajdonosoknak is meg van a maguk szakszervezete. melynek „La demeure historique“ (történelmi lak) a hivatalos neve. Az elnökük Noailles herceg, a világhírű gyűjtő és mecénás, de az igazi vezérük Garvallo dr., a vnllandryi kastély ura, egy furcsa, spanyol származású hidalgo, ki önfeláldozó lelkesedéssel dolgozik a régi kastélyok újjáélesztésén. Sikerült is az egyletnek az utolsó években egész tömeg „demeure historique“-ot felvásárolnia és múzeummá alakítania, vagy más módon jövedelmezővé tennie, igy többek között Loche- ban az ősi „Hotel Nau“-t, Amboiseban a hatszázéves óratornyot, Pl ess i s - les - to u rs -b an a XI. Lajos történelmi kastélyát, a mondás Vendome-kastélyt és Saumureben a „szicíliai királynő házát“, melyet a XV. században René király építtetett. Kiállítást, is rendeztek a közelmúltban a Saint T.azare pályaudvaron ismeretlen francia kastélyok képeiből, hogy propagandát csináljanak a kastélylátogató idegenforgalomnak, ami a tönkrement vár uraknak bizony hovatovább eavetlen jövedelemforrása marad . . . (iyilkos galambok A galambok csodálatos történelmi érzéke, illetve előszeretetük vén boltbajtások és szentekkel ékes gól fülkék iránt közismert dolog. Hiszen ha fészket raknak például az. asszlszi szent szelíden kinyújtott kezében, vagy lm repdesö szárnyakkal ráereszkednek a szentté magasztosult lotharingiai liba pásztor lányka, .leanne d'Arc válhüra, az költői, frappáns, idillikus és idegenforgKilomfejlesztő körül- mény. \ baj csak az, hogy ahová letelepszenek. történelmi kastélyok fasszádjai, magas diadalivek reliefjei között, mindenütt ott hagynak valami kis emléket; már |>edig a galambguanó maró savaival, hamarosan l>ele- eszi magát a púim homokkőbe, melyből a francia ősök e kastélyokat rakták valaha és a galambkurmoeskák aztán egyre tovább lazítják a köveket. így a roueni hires gót katedráüs csucsivei- nek filigrán vese te it már teljesen szét roncsol - ták és az egyes fülkékben álló apostolok és szentek orra minid a galambguanó áll dozata lett. A párisi „Arc de Triomphe“-nak a napoleoni csatákat ábrázoló harci reliefjei között ütöttek tanyát a béke szimbőlikus szárnyasai, nem zavarja őket a diadalív alján nyugvó névtelen katona sírja fölölt lobogó maftaláng véres visszfénye sem és csakúgy szétmorzsolják a Napoleon halhatatlan győzelmeit, mint ahogy apránként komikus karikatúrává csonkilották a Louvre fasszádján Miért szenved többet a no, mint a férfi ? Minden idők orvostudományinak egyik legsúlyosabb problémája a nők menstruációs zavarainak kérdése volt. Úgy a pubertás korában, mint később i«, de légiéként a klli- maluériumban (változó évek) súlyos testi és lelki rendellenességeket okoznak a menstruációs zavarok. Ezeknek leküzdésére sok nagynevű orvostudós tett kisérlctot kisebb-na- gyobb eredménnyel. A legutóbbi évek — ezen a téren elért — egyik legnagyobb eredménye a hosszú évek tudományos kísérletei alapján a newyorki „Riwcrside“ laboratóriumok által előállítóit „Menokhn“ elnevezéssel forgalomba hozott gyógyszer, amely a nő menstruációi zavar-. . nak minden fázisában (fájdalmak, görcnök, fejfájá ok, hcvuléxck stb., tökéletes enyli . lést nyújt. A kJimaktérium idején fellépő lyos tevli, de főként lelki megrázkódtatásod eseteiben ez. a gyógyszer a legbiztosabb hat sunak bizonyult. „MenőkIin“ kezeléssel — a newyorki bécsi klinikákon — olyan nagyszerű eredményeket érlek el, mint eddig emminem j más gyógyszerről sem. Megrendelhető a vezérképvi.selőnél; Császár gyógyszertár, Bucureşti, Calea Victoriei 124. Lei 125 utánvéttel. Franciaország legnagyobb szellemeinek em- lékszobrait is. A párisi városi tanácsnak csak annyi gondot okozott ez u galamb-probléma, mint a „demeure historique“-nak és már-már ngy látszott, hogy a galamb minden állami gondoskodás és minden történelemápoló szervezet fölött győztes marad . . . Egy ölyv a magas politikában Ekkor jelent meg a galambátkon kétség- beeső franciák segítségeként a kék égben, pontosabban Bordeauxban és pedig éppen a 109 méter magas Szent Mihály-torony csúcsa fölött, mely Dél-Franciaország legmagasabb műemléke — egy ölyv. Az ü éles szeme is észrevette a nagy magasságban békésen szaporodó galambtömegeket és kegyetlen lakomát ülőtt közöttük. A tér közepén magában álló vén harangtorony csúcsáról véres galambtetemek kezdtek lehullani a járókelők közé és a sétatér kertésze minden hajnalban uj meg uj galambcsontokat talált a bokrok között. A bordeauxiak szörnyen felháborodtak :i kegyetlen galambmészárlásokon. Különböző tervek merültek fel ;i Mihály-torony galambjainak védelmére. „Csapdákat kell állítani a toronytetőre“ — mondták egyesek. — „Az semmit sem ér“ — vélték mások — „olyan magasban; hanem három jó lövészt kell elrejteni a toronypárkányz.aton — okoskodtak — hogy levadásszak az ölyvet!“ — „Még csak az kellene** — vélték a pesszimisták — „hiszen a mi kitűnő vadászaink mind bennünket puskáznának le onnan felülről az ölyv helyett!“ A nagy kérdést végül Mar- quet polgármester, volt munkaügyi miniszter oldotta meg. Rá jött a mindenesetre eredeti ötletre, hogy a galambveszedelem leküzdésére a régi kastélyoknak — ölyveket kell tenyészteniük . .. (—y) Ml LENNE HA... Humoros apróságok a világ minden tájáról CLUJ, május hó. Minden nap olvas az ember valami furcsát, rendkívülit, szokatlant, abban a hatalmas belföldi és külföldi újság- tömegben. amely naponta a szerkesztőségbe érkezik. Híreket a világ minden tájáról, furcsa emberek furcsa ötleteit, amelyeket felvetnek és aztán elfelejtenek, mert nincs, aki megvalósítsa azokat. Különböző eml>ereknek különböző nyilatkozatait, amelyek abban a pillanatban fontosnak látszanak, mikor leírják vagy kimondják őket, de azután nyom nélkül elpárolognak. Talán a londoni Sunday Pictorial nevii hetilapnak van a legérdekesebb ilyen furcsa- sággyiijtem-ónve hírekből, nyilatkozatokból és felvetett ötletekből, amelyet bogárgyűjteményként, röviden, szinte gombostűre szúrva nyújt át vasárnaponként olvasóinak. Ezekhez hozzá kell képzelnünk azután, hogy mi lenne, ha ez vagy az a dolog általánossá válna, bekerülne a köztudatbo és számolni kellene vele? .4 mozgó-iroda Például. Ezt olvassuk a Pictorial-ben; „Néhány uewyorki munkanélküli gépíró- kisasszony eredeti ötletet valósított meg. Megvett egy autót és kereken járó gépiró-iro- dát rendezett be rajta“. Ennyi az egész. És most képzeljük el a kereken járó irodát a csinos neivyorki gépiró- flapperekkel. Mondjuk igy: A kocsi oldalán amerikaias izü reklámsorok: Olcsón legépeljük iratait, leveleit ! Állítson meg és Írassa- meg velünk! Mik történhetnek egy ilyen autóban dolgozókkal? Mondjuk, hogy kocsijukat kisebb baleset éri, összeütköznek egy autóval. Az autótulajdonos: Tönkretették a sárhá- nyómat! Ezért beperelem magukat! A mozgó-iroda egyik tagja: Ügyvédjének akar írni? Olcsón számítjuk, Írassa meg a levelet velünk. Ha az autós gépirókisasszonyt autózni akarja vinni a jó barátja, azt fogja válaszolni : — Ó, köszönöm, egész nap autózom az irodámban . . . — Tessék továbbhajtani ! — mondja nekik a rendőr. — Sajnáljuk — felelik a kisasszonyok — most nem lehet, éppen tízóraizunk. Tegyük fel, hogy a „cég“ kifutófiut keres. A jelentkezőnek kész autómechanikusnak kell lennie, hogy az iroda esetleges hibáit azonnal kijavítsa. És végül, ha a divat elha- rapódzik s az autós gépirónők társaságot alapítanak és évzáró ülést tartanak, elnöknőjük igy fogja kezdeni g beszámolót: — Örömmel közlöm, hogy nagyszerű üzleti évünk volt, jobb, mint tavaly. Egy iv és két másolópapír az újabb eredményünk kilométerenként . . . Autós iskolásfiuk Maradjunk a motorszakmánál. A Pictorial prágai tudósítójának jelentése szerint a közeljövőben a csehszlovákiai elemi iskolásfiukat kötelező tantárgyként tanítják autót vezetni. Képzeljük csak el a dolgot kicsit. .4 tanító bácsi: (mialatt éber figyelemmel lesi az autót vezető tanítványát). Kelemen, mit csinálsz? Százszor fogod leírni egymásután: nem használom a dudát feleslegesen... Évzáró ünnepélyen a kisfiúk, akik legjobban kitüntették magukat az autóvezetésben, különböző dijakat kopnak. Például’gyönyörű autókereket vagy hiilödiszt első dij gyanánt. Ha Jancsi vagy Pista iskola-autója véletlenül a kutyaólba vagy a kerti lugasba rohan és papája kétségbeesve kérdi, hogv az Istenért, mi történt, a mamája szelíden fogja válaszolni: — Semmi szivem, Jancsinak rosszul sikerült a házi feladata. Kígyó, mint háziállat Amerikában a teknősbéka, tengeri malac és színes gyík mellett divatba jött a lrázi-ki- gyó — ennyit ir furcsaság rovatában a lap. Képzeljük el a hölgyeket, akik pórázon vezetnek kisebb-nagyobb kígyókat s még selyem masnit is kötnek a nyakukba. Képzeljük el a hitelezőket, akiket jobban megsza- laszt egy csinos kígyó, mint a legvadabb véreb. Házaspárokat, akik nem vesznek ki egy lakást, mert az nem felel meg Fifi nevű kedvenc és becézett óriáskígyójuk egészségének. S végül a férjet, aki estefelé sétálni viszi a házi-kigyót és legfeljebb annyi haszna lehet belőle, hogy csomót köt rá, hogy el ne felejtse bedobni felesége levelét. És a többi furcsaság Ausztráliában egy építész olyan nyaralót épített magának, amelyet körbe-körbe lehet forgatni. Az ilyen házba mindig besült a nap s a szél ellen is védekezni lehet vele. Ha ez a ház-tipus általánossá válik, napirenden lesznek a következő jelenetek: .4 férj (agyonrakva csomagokkal, a homloka izzad): Drágám szólj a lánynak, hogy forgassa ide a kaput. Képtelen vagyok megkerülni a házat. Vagy: Ember a számlával (csaik áll, ál‘1 a gyorsan forgó ház előtt): Ördög vigye el őket! Mikor megláttak, hogy jövők elkezdték forgatni a házat, hogy ne tudjak bemenni. Azért is itt várok addig, még el nem szédülnek valamennyien . . .« Más: Egy amerikai divatdiktátor — olvassuk a Jegkomolyabb formában — felveti az ötletet, hogy a rosszul vagy Ízléstelenül öltözködő embereket a törvény büntesse meg. Tegyük fel, hogy az amúgy is fantasztikus törvényekkel rendelkező Amerika ezt is megszavazza. Mi lesz akkor? Rendőrtiszt: Miért hozta be ezt a nőt? Rendőr: Jelentem alássan piros szoknyát hord, meg kék cipőt! — Mi az — mondja majd a férj — megint iij kalap? — Igen drágám — felel a felesége — talán csak nem akarod, hogy lecsukjanak? Detektívek betörő lábnyomait kutatják: — Hopp! — kiált fél az egyik — ennek félre volt taposva a- sarka! Ezért külön büntetés jár! És végül a jószivü öreg hölgy: — Fogja jó ember egy kalap. Koldus: köszönöm naccsága, de a mostani ruhámhoz nem merek puha kalapot hordani . . . Marton UH. Szegény lazacok!.., Junius felé halászflotta indul útnak a viharos tengeren az alaskai Bristol Bay felé. Ezt az öblöt nemrégen tették szabaddá lazachalászat céljaira és a halászok most nagyban készülődnek már, hogy kihasználják a rövid hadászati időt, amely junius végétől július végéig tart. A világ lazacfogyasztásának fele A'laskából származik. Feszült figyelemmel lesik a halászok a viztükrüt, hogy mikor ugrik ki abból egy-egv hal, ami azt jelenti, hogy nagyobb lazacraj közeledik. Ekkor azután odaeveznek bárkáikkal és a keritohá'iókat ólomnehezékkel leeresztik a vízbe és elhelyezik a parafabólyákat. A lazac át akar úszni a hálón, benne akad és nem tud többé szabadulni. A halászok, akik nagyobbrészt skandinávok. olaszok és finnek, meglehetős sivár életmódot folytatnak. Foglalkozásuk is veszélyes és mivel a halászati szezon rövid, bármilyen idő is van, kimennek a tengerre, aminek folytán gyakran történik szerencsétlenség. Nem sokan tudnak usztni közülök és ha tudnak is, könnyen elmerülnek, mivel ruházatuk nagyon nehéz. Gyapjú ailsóruhát, olajozott zubbonyt, gumicsizmát és vitorlavászon kesztyűt hordanak. A halászokat jól fizetik. Hetenként csak öt napig dolgoznak, mivel a kormány megtiltotta a 'lazachalászatot szerdán és vasárnap. Ez a rendelkezés a lazacok kiméletét célozza. A fogás mértékéhez képest, háromszáz-kétezer dollárt keres egy halász az; idényben, úgy, hogy az átlagos kereset ezer dollárra rúg. Ide kell számítani még azt is, bog}7 a halászok néhány hónapig parti munkát végeznek és a lazac konzerválásával foglalkozó társaságok, akik a halászokat szerződtették, fizetik az útiköltséget és ellátják őket ruházattal, élelemmel és lakással. A folyótorkolatoknál fagátakat állítanak fel, amelyen egy7 méter széles nyitás van. A kormány egyik megbízottja azután megszámlálja az ezen átúszó halakat. Ahányszor egy hal arra úszik, egy7 vonást tesz a kezében lévő fatáblára. A Csendes-óceán mentén minden ilyen» ha- lászbély mellett konzervgyárakat állítottak fel ez amerikaiak. A kormány ugyanis megtiltja, hogy a lazacokat a tengerből való kifogásuk után két nap múlva konzerválják. Éppen ezért a frissen kifogott hal azonnal a konzervgyárba kerül. Egy-egy ilyen halnak a súlya négy és 22 font között váltakozik. Régefite kinaiak bontották ki a halakat, de 1908-bam feltalált egy Smith nevű hajószakács egy gépet, amely elvégzi ezt a piszkos munkát. Ezáltal sokezer kínai vesztette él kenyerét. A «lazac most már futószalagon kerül az úgynevezett „vas-kínaihoz“, amely küiötibözö kések kombinációjából áll, amelyek levágják a hal fejét és felmetszik hasát. Külön készülék gondoskodik a halak megtisztításáról, végül egy gép darabokra vágja a halat és bepréseli a bádogdobozokba. „Sistem Amerikám“ . . . Gép és embert gyomor. A lazacok is érzik az idők múlását. Szegény lazacok ! (—t.)
