Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-03 / 101. szám

8 ELLENZÉK I—ii11 n muri mi im 10 3 0 rn ÍJ UM ... * !i Meghalt ai ancgol íréfacsitólélk királya LONDON, (anircius hó.) A napodéban el- iutuyr 1 lorav.c Coláról helyszűke ai liote irok : ven rövid cikkeit'. Code egyóríis^e megérde­melné, hogy több hacdJxxt sz/cnitáljünk neki. \ könyvet nemhogy „kellene“ róla írni, liá­néin már valószínűleg írják Londoniban er­ről a tígtuúról, oki egyedi!! álló ás különleges jelensége volt az angol életnek. Vogyoaxxs, v.r/dag Caolád ragja volt, egyik unokatest­vére Enniskillen gróf, .1 másik Mrs. Neville Chamberlain: az ango'l pénzügyminiszter fe- esége. Horace Cole Anglia legnagyobb tre­ia csín álója volt, C7 voh a foglalkozása. Neve már az életében legenda Volt. Ilyen embe­reket az individualista tizenkilencedik szá­zad termelt szomorú ^ bizalmatlan, ala­csony virarbtásu, fanyar és 'kicsinyes kenuink­ban egyike vall a legszokatlanabb jelensé­geknek. Tipikuson „békebeli“ jelenség volt, pedig nem volt öreg. A háborúéi ott i „boldog" években_ amikor nem akadt munden hétre, sőt minden napra is egy hírlapi szenzáció, a köpcnicki kapitány vakmerő kalandjáról hónapokig, évekig beszéltek az emberek- Nem akarok könnyelmű kijelentéseket ten­ni, de ha Wilhelm Voigr, a német .suszter ma, 1936-ban hajtotta volna végre a köpc­nicki csínyt, garantálom, hogy két hét alatt napirendre tértek volna felette. Meg aztán a )rköpenicki kapitány“ mulat­ságos kalandjával kapcsolatban ne felejtsünk e! egy érdekes motívumot. Voigt, a börtön- viselt öreg német suszter, nem viccből masz- k’rozta ki magit a császári had-sereg tisztjé­nek és tartóztatta le egy, éppen az ő csíny- je révén világhírűvé "vált német városka ta­nácsát. a polgármesterrel egyetemben, ha­nem, végső elkeseredésében, hogy útlevél­hez juthasson é» krvánckxrolhasson Ameri- kibfi. Ezzel szemben Horace Cole (ahogy barátai hívták: „Molar“ Cole) a művészet a művészetért jelszavával, magáért a tréfa kedvéért követte el világhírű csíny jelt. ame­lyekről mi nem sokat hallottunk, mert ób­ban az időben, a háború előtt a ködbebur­kolt Albion szinte csillagászati távolságban volt tőlünk. Cole klasszikus: kakmdja a „zanzibár-i. szul­tán“ esete volt, amely aztán, egy csapásra is­mertté tette a nevét az egész angol nyelv­területen. Nem arról van szó: Cole azelőtt >■' csmáli már különböző kópéságexkat de ezeknek a híre nem terjedt túl egy szükebb b„ráti körön, A zanzabari szultán esete óta azonban, amelyen hónapokig nevettek Lon­donban az emberek, az angol közönség szin­te év ről -évre várra az uj Cole-csinyit. Ennek a varakozasnaik a különc angol gentleman aztán pontosan eleget is tett. A világhírű csíny elkövetése idején Cola még fiatalember volt. Pár évvel azután, hogy elvégezte az iskolát. Egy nap a oambridgei egyetem tanácsa levelet kap, amelyben beje­lentik, hogy a zanzibári szultán, aki azok­ban a napokban tényleg Angliában tartóz­kodott, kíséretével' megkívánja látogatni a világhírű egyetemet. A tanács természetesen rendkívül megtiszifcélk'e érezte magát s igye­kezett kitenni magáért, hogy az előkelő ven­dég jól erezze magát Cambridge gótikus fa­lai között. Az életüket a könyvek között töltött, komoly, tudományos férfiak izgatot­tan várták a szultánt, aki a jelzett időben meg is érkezett; megtekintette az egyetemet, megebédelt, meghallgatta a város polgár­mestere üdvözletét, beírta nevét a diszai- buuiba s aztán eltávozott. A maszk, amit a nemreg, elhunyt' Willy Glarkson, az ugyan­csak híres angol színházi jelmezkölcsönző készített Colié és 'barátai számára, annyira 'íökeietes volt s Colé olyan jói játszotta sze­repet. hogy a tréfára sohase jöttek volna rá, ha a másnapi 'lapokban a Londonban időző igazi zanzibari szultán nem olvas a legna­gyobb megrökönyödéssel, saját cambridgei 1 látogatásáról. Következő kníiándjának szenvedő hőse egy angol csatahajó parancsnokai volt. Az admi­rálist egy napon telefonon felhívta egy hang a külügyminisztériurnibói, hogy az abesszí­niái királyi család egyik tagja óhajtja a ha­jót megtekinteni „s kíséretével délután négy­kor érkezik. A parancsnok bodog örömmel rakna fel összes kitüntetéseit és adott paran­csai a hajó feldíszítésére. A jelzett időpont­ban megérkezett az illusztris társaság: egy abesszin „hercegnő“ és három kísérője, akik közüf egy az angol külügyminisztérium kép­viseletében érkezett, egy pedig a tolmács .szerepűit töltötte be. Az admirális csak napok múlva (tudta meg, hogy tréfának esett áldozatul s egész Anglia rajta nevetett, amikor kiderüt, lvogy úgy az abosszín „hercegnő“ mint a „tóimács" első unokatestvérei voltak, akiket) nem ismert lel. Colé tréfái aztán annyi ijedelmet okoztak barátainak, hogy a, vegén mór non merték meghívna házaikba, mert féltek, hogy kakas- gyufát tesz a szák állá s az ajtó mellé lebukó pimlvist állít, vagy hasonló szív derítő dolgo­kat miivdl1. Ez az indokolt álláspont aztán nagyon meg bosszantotta Cole-t s mikor meg­tudta, hogy egymásután két ismert angol társasági hölgy, aki közül az. egyik rokona is volt, szándékosan nem hívta meg az. es­télyre, bosszút forralt. Az első házban úgy éjfél után, „váratla­nul'“ megrepedt a vízvezeték s tíz perc múl­va már az egész ilépcsőház úszott. A gyorsan előhívott „szerelők csak azt tudták konsta­tálni, hogy a ház összes mellékhelyiségeiben, sala ki kalapáccsal összetörte a csöveket. Ké­sőbb derült ki, hogy Cole alkalma pincérnek maiszkirázta ki magát az. alkalomra. A másik esetben már nehezebb dollga volt Colc-nak, mert ott a háziasszony nem a sa­ját házában adott estélyt, hanem a Ritz- szajlóban. Az estély folyamán semmi külö­nös nem történt, de reggel felé, mikor a ven­degek liaza akartak menni, megdöbbenve vették észre, hogy az éjjel a Piccadilly úttes­tét a bejárat előtt „munkások“ felbontották s csak nagy fáradsággal találták meg, a sár­ban botorkálva, autóikat. A vizsgálatnál ki­derült, hogy Cole felbérelt 20 utjavító mun­kást és felszedette velük az úttestet. A mun­kások persze atzt hitték, hogy Colt a lon­doni közmunkatanács elnöke. Mikor MacDonald először jutott uralomra, akkor még prr,zr munkáspárti program moll, Cole egy este ka maszkírozta magát MacDo- naiklnak. akit al>ban az. időben még nem is­mert olyan jól fényképről az. angol közön­ség, mira most s a Hyde Parkiban előadást tartott a munkások előtt, amePyben „várat­lanul“ éles hangon kelt kn a raociailúzmus ellen. Következő hire*, csinyjét egy április else­jén hajtotta végre a londoni Piccadilly Cir- cuson, aho’í épitőmu nkásnak maszkírozta ki magát s iivnlmatikin hosszú mérőszalaggal a kezében odaálk egy mit sem sejtő u<r elé s arra kérte, legyen szives fogja meg a szalag másik végét. Fontos mérési munkálatokat végeznek — mondta — s attól tart, hogy a ház másik sarkánál a munkás hirtelen rosszul lett. A szolgálttkész ur perv/r meg­fogta a .szalagot, mire Cole a szívességet elő­re is köszönve, gyorsan a ház másik sarká­hoz ment s őrt egy másik urat kért fel ugyanerre a szolgálatra, aztán, mint old dol­gát jól végezte, eltávozott. A két ur órákon keresetül állt a PicadiMy sarkán, kezében a szalaggal], várva, hogy Cole visszatérjen. Cole-nak saját bevallása szerint .sohasem esett bántódása. Ami kárt csinált, mindig megtérítette s Angliában még a rendőrség is nevetett csinyjein. Egyszer azonban Cole is rajtaveszteti. Ak­kor Oliver Locker-Lampson angol képvise­lőt tréfálta meg, aki rendkívül sietős lép­tekkel tartott cvz angol parlament felé. Cole utánairamodoJit és ordítani kezdett: „fogják meg, fogják meg, tolvaj../“ A képviselő, akinek sietni kellett, hogy időt ne veszítsen, ahhoz a szerencsétlen ötlethez, folyamodott, hogy rohanni kezdett a Whitehallon, amire a szolgálatkész járókelők és egy rendőr út­ját állták, letartóztatták és bevitték az őr­szobába. Másnap aztán Cole-t is let art áztat­ták s csak öt font bírsággal szabadult meg. Hegedűs Ádám. A sivatagi homok csodája Titokzatos uj gyógyitóanyagot fedeztek fel a Szahara porában? A por az emberi élet egyik legnagyobb átka — különösen forgalmas nagyvárosban. Belepi a légzőutakat, felsérti az érzékeny nyálkahártyákat, megtámadja és a vele szál­longó kórokozó csirák által megfertőzi a tüdőt és a legveszedelmesebb betegségek felé egyengeti az utat. Harcol is ellene a tudomány, meg a technika, teljes erejével, de a villamos legyezőtől a legbonyolultabb füsttisztitó- és poreltávolitó-készülékekig, a találmányok egész légiójával sem sikerült mindmáig teljesen legyőzni. Csak végig kell tekinteni a nagyvárosok háztengere felett, hogy riasztó bizonyítékát nyerjük a por ret­tentő hatalmának. Csaknem állandóan szür­késpiszkos por- és koromfelhő lebeg a váro­sok felett, benne a fertőző miazmák elkép­zelhetetlen miriádjával és mind az alant la­kók tüdejére, egészségére, életére pályázik. Ezért javallják az orvosok a tüdőbajban, légzőszervi megbetegedésekben szenvedők­nek a tartózkodást magaslati helyeken. Mert utazni a hegyek közé: menekülés a mindenütt jelenlévő, egészség-romboló, gyil­kos por elől. Kivonni egyidőre az elfáradt, elnyűtt testet a levegőben kavargó por- és koromrészecskék ádáz ostroma alól. melyek úgy koptatják, rombolják szakadatlanul a szervezetet, mint a kocsi kerekei az úttest gránitkockáit. Tehát: fel a magasba! A hegyek közé! ős­régi tapasztalat, hogy a havasok derült, ve­rőfényes légkörében enyhülnek a lélegzési nehézségek, csökkennek a légzőszervi bán- talmak, sőt gyakorta tartós javulás áll be a beteg állapotában. Tulajdonítják p>edig ezt a magaslati táj ibolyántúli sugarakban gaz­dag napfényének, a ritkult levegő rendkívüli tisztaságának, csirátlanságának, de elsősor­ban: pormentességének. A por, a konok el­lenség, a lapály szülötte; ide fel már nem követheti az embert és elmaradása tereli az­után a beteget a gyógyulás útjára. És most — mily döbbenetes meglepetés! Kiderült — ha ugyan a legújabb megállapí­tásoknak hinni lehet, — hogy ezeknek a tiszta éteri tájaknak egyik leghatalmasabb gyógyító tényezője nem annyira a levegő tisztasága maga, hanem éppen ellenkezőleg, a — por. Igaz, hogy nem az a korommal és csirákkal terhelt por, amely a városok lakóit fojtogatja, hanem a sivatagi por. Még pedig a hegyek magaslati helyein a Szahara homokja az, amely tevékeny szerepet ját­szik a légzőszervi betegségek gyógyításában. Oe hogyan kerül a Szahara homokja Észak-Afrikából az európai hegyoldalakra és völgyeibe? Az avatatlan fülében valósziniit- leniií cseng, de a meteorológia törvényeit, a légkörzés rengeteg erőit ismerő tisztában “ van vele, hogy hatalmas szelek olykor rop­pant mennyiségű homokot kavarnak a le­vegőbe és röpítenek magukkal ezerkilométe­res távolságokra, útközben fokozatosan alá­permetezvén terhüket az utbaesö vidékekre. A Szahara homokja is ilyképpen jut Euró­pába; a légáramlatok néha millió tonna- számra emelik a magasba a finom, sárgás- vöröses homokot és átröpitik a Földközi­tengeren. Az Alpok hegygerincei fékezik, lassítják a szelek rohanását, mire a homok lassan alá szállingózik a hegyóriások olda­lára. A század elején, 1901 márciusában pél­dául, becslés szerint, nem kevesebb, mint kétmillió tonna Szahara-homokot hintett el a szél Európa felett és az óriási afrikai por­felhő nyomait egészen a dán szigetekig ki lehetett mutatni. A magasabb csúcsokat vö­rösesbarnára festette a rájuk permetező af­rikai por, mint ahogy az Alpok déli oldalán a hómezők és jégárak felületét helyenként még ma is sárgás rétegben lepi el a Szahara homokja. Már most. dr. E. Gehrke berlini egyetemi tanár legutóbb arról tudósit, hogy a svájci Davosban munkatársaival megvizsgálta a sziklákra rakódott finom por réteget és arra az eredményre jutott hogy abban egy eddig közelebbről nem ismert hatóanyag lappang, amely a porral a levegőbe kerül és beléleg­zés utján enyhítő hatást fejt ki a betegre. Ez az anyag a sivatagok homokjában is elő­fordul s talán éppen ezt a titokzatos gyó- gyitó tényezőt használják ki már régóla ön­tudatlanul az egyiptomi üdülésre küldött be­tegek. Gehrke tanár arra a meglepő követ­keztetésre jut, hogy az alpesi üdülőhelyek kedvező hatása jelentékeny részben ennek a sivatagi homoknak tulajdonítható, mely a szél szárnyain érkezik oda és különösen azok a helységek tűnnek ki ebben a tekin­tetben, melyek ilyen homokot szállított rend szeres széljárás útjában fekszenek magasan fekvő, mindenünnen zárt völgyek mélyén, mert azokban a délről fúvó szél lerakja ter­hét. (De ez nemcsak az Alpokban van igy, hanem . minden magas hegységben, melyet rendszeresen érnek a sivatagos, sziklás tá­jak felől érkező- légáramlatok, igy Tibetben vagy a délamerikai Andesekben. Mennyiben helytállók a német tudós meg­állapításai, még nincs határozottan eldönt­ve, mint ahogy a Szahara rejtélyes „orvos­ságának“ mibenlétéről és hatásának módjá­ról sem tudunk semmi közelebbit. Ezen a nyomon haladva — ki tudja — talán még meglepő felfedezések várnak a gyógyító tu­dományra. Most csak egy bizonyos: e fel­fedezés ismét a költő sejtelmét igazolja: több dolog van ég és föld között, mintsem bölcselmünk álmodni képes . . . Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elő harcosa* 363 miKiemos Naí&arországoüH BÜiDAHÉST (Április.) Magyarország zcl kilencmillió főnyi lakosságából pu 7 180.912 fő fizet egyáltalában vagyouaco amit azt jelenti, hogy ennyi lakosnak w megadóztatható \agyona, egymillió pene nél magasabb vagyouadóalapot pedig c“ 156-ari vallottak l*-, vagyis a vagyon tulaj« nosok összességének is csak egy ezreié volt milliomos. Ue elenyésző számot te' nek még a félmillió pengős vagyonnal r» > delkezők is. mert félmillió pengőt megha­ladó vagyonnal rendelkezők is csak 467--' rendelkeztek, a fentebb említett 15(3 miiül mosori kivül. Azonban jogosan milliomosa; tekinthetjük már azokat is, akiknek v gyona a 900 ezer pengőt túlhaladja; ebb*«c a/, értelemben 363 milliomosról beszélh tünk. akiknek együttesen közel egymilliá; i pengőt képviselő vagyonok van. A legtöbb milliomos vagyona földbirtok ban fekszik. Nem kevesebb, mint 211 olya földbirtokos van, akinek vagyona megkoz; üli az egymillió pengős értékhatárt, vag> azt túl is szárnyalja. A vagyonadót fizet* földbirtokosoknak azonban csak kétezrei« k volt milliomos. A legnagyobb vagyonadó alappal biró földbirtokos 54 millió peng. vagyon után adózott. A milliomos földbir tokosokat a háztulajdonosok követik, bá.; ilyen már csak 76 volt, az összes vagyon:: adót fizető háztulajdonosok három ezreié « ke. Ezeket a szolgálati viszonyban élő mii Hornosok követték. Ilyen 28 volt, minder, valószínűség szerint saját vállalatának rész­vénytársasági formáját vezető tisztviselő stb. Amíg az egyes foglalkozási kategóriák­ban vagyonadót fizetőknek csak alig né­hány ezreléke milliomos, addig a gyárosok­nak 2.3 százaléka tartozik a legjobb módú egyének közé és egy-egy ilyen milliomos gyárosra átlagosan két és félmillió pengő vagyon jut. A milliomos vagyonokat is súlyos terhek nyomják. A vidéken élő 16ő milliomos 530 millió pengős vagyonának 31 százalékát le­hetett mint tőketartozást a vagyonadó alap­jából levonni. Ez főként a földbirtokosok súlyos eladósodásával magyarázható, mert a vidéken élő 165 milliomosból 151-nek volt vagyona földbirtokban, háromnak gyárak­ban és öt volt egyéb foglalkozása. Budapesten 197 milliomos szerepel, ezek közül 74 háztulajdonos, 27 szolgálati vi­szonyban él, 10 kereskedő. Van ezeken ki­vül 9 gyáros, 4—4 ügyvéd, tőkés és szabad­foglalkozású, 2 iparos, 1 orvos és egyéb értelmiségi foglalkozást űző. Ezek vagyo­nát csak 16 százaléknyira terhelik adóssá­gok. Ezek között is a haszonbérlő volt leg­jobban eladósodva, majd a szolgálati vi­szonyban élők következtek és csak ezek után a háztulajdonosok. A milliomos va­gyonokat aránylag is sokkal nagyobb adós­ságok terhelik, mint a kisebb vagyonokat. A milliomosok számát és vagyonát sem hagyta megtépázatlanul a gazdasági válság, de 1928 óta a nagy vagyonokban egyébként is érdekes változások következtek be. Amig Magyarországon öt év előtt még 257 egy milliónál nagyobb vagyonú ember volt 1933-ban már csak 158 ilyen milliomos volt található. 1928-ban 250 vagyon volt egymil­lió pengő felett, 6 ötmillió pengő és 1 tíz­millió pengő felett. Ezzel szemben 1933-ban 153 volt egymilliónál több és 6 volt ötmillió pengős értékhatár felett. A félmillió pen­gőtől egymillió pengőig terjedő vagyonok száma azonban lényegesen emelkedett, mert az 1928. évi 161-el szemben 1933-ban már 457 olyan vagyonról tud az adóstatisztika, amelynek összege félmillió és egymillió közt volt. Az egymillió pengőnél nagyobb vagyo- nokból sok visszasülyedt ebbe a kategóriá­ba, de úgy látszik, a válság alatt mégis ke­letkeztek uj vagyonok is. A milliós vagyo­nok leolvadtak, de helyükbe egy uj nagy­tőkés osztály alakult Sajnos, arra nincs le­hetőség, hogy foglalkozási ágak, illetve va­gyoncsoportok szerint részletezzük, hogy ez a fejlődés miként ment végbe. ísj-*v ras lm Şii ▼8 JI lie-D-x ni ői-£ i T 4 Siesta Sanatorium, Budapiest L, Ráth György-u. 5. a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvosilag legtökéletesebben felsze­relt gyógyintézete. Bel- és ideggyógyászat sebészet, szülészet, nőgyógyászat urológia, stb. Röntgen. Kémiai és mikroszkópiái labo­ratórium. Elektrokardiograph (szivvizsgáló). Krogh-féle alapanyagcsere vizsgáló készülék. Enterocleaner (bélfürdő). Modern vizgyógy- intézet. Orvosilag vezetett villanyüzemü konyha. Elsőrendű ellátás. 9700 négyszög- öles Dark! Olcsó árak!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom