Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-21 / 116. szám

K 1 r í ■ ■ i mmm & ÁRA 3 TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea- Moţilor 4 Fiókkiadóhiv®tal ég könyvosztály: Piaţa Unirii 9 *zám. — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 8o. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, evente 40 pengő.' A többi külföldi államokba csajk a portókülönbözettel több LVII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM. A Béke ágyúit kell szembeszögezni a háború ágyúinak — mondta Munch dán külügyminiszter, aki Eu­rópa legtartósabb minisztere, mert 25 év óla minden kormány tagja s igy jól ismeri Euró­-C S ü fÖRTöK 1936 MÁJUS 21. Mussolini útépítési rendelőtől Abesszíniában. — Várakozás az ul francia kormány megalakulására---—— — l■l■lll;nWlf^W^nS8^JaatTlw■■1-|............ ierri-iS nem fogadta cl a icll fclotáisoft Iliiül tárcát Az európai külpolitika nagy válságos kérdéseiben tovább tart a pár nap elölt meg­kezdődött szélcsend. Olaszország abessziniai hódításainak megszervezésével van elfog­lalva és a külső jelek szerint legtávolabbi hajlandóságot sem mutat az engedékenységre. Hitler még nem válaszolt az angol kérdőívre s a hosszas késést mast már lehetetlen »ein tudatosnak tekinteni. Német részről is nyilyánvalóan a helyzet kialakulására vár­nak, mielőtt a további fejleményekben döntő szerepet játszó angol kérdésekre válaszol­nának. Az angol kormány túlnyomó parlamenti többsége ellenére is belső elégiiletleuség- gel küzd s a szélcsendet szintén arra akarja kihasználni, hogy a jövő hónapban meg­induló fontos külpolitikai tárgyalások előtt szilárd parlamenti hátteret teremtsen. Az eiégületlenség napról-napra megnyilvánuló jeleiből Ítélve azonban, könnyen megtör­ténhetik, hogy a Baldwin-konnány átalakulása, sőt esetleg a miniszterelnök személyé­ben beálló változás is közelebbről kerül sorra, mint ahogy azt eddig gondolták. Fran­ciaország szintén ui kormány születési fájdalmaival vajúdik. Egy ideig arról volt szó, hegy León Blum már a közeli napokban megalakítja kormányát. Legújabb jelentések szerint ez csak a hónap végére fog bekövetkezni, mert amint hivatalosan jelenük, a lelépő Sairraut-kormány 25-én tartja meg utolsó minisztertanácsát Blum tovább foly­tatja fáradozásait minisztériuma összehozása érdekében. Tegnap Herriot-val tárgyait, akinek a külügyminiszteri tárcát ajánlotta fel, Herr int támogatásáról biztosította a jövő kormányt, de a felajánlott tárcát nem 5: gadta el. A visszautasítás azonban, úgy látszik nem végleges, mert párisi jelentések szerint, Blum kérésére hajlandónak mutat­kozott a dolgot újra meggmidolni és végső választ a radikál-szociaíista párt pénteki intézőbizottság! ülése utánra helyezett kilátásba. Hir szerint bizonyos ellentétek álla­nak fent a radikálisok és a szocialisták pénzügyi tervei között és Herriot válasza is ennek az ellentétnek eloszlatásától függ. Bizonyos érdeklődést kelt az osztrák helyzet alakulása is, mely a belső szilárdság hiánya miatt különös érzékenységgel reagál mindig Európa külpolitikai légkörének íeszüitségi változásaira. A Schuschnigg-k ormányból kihajózott Starhemberg herceg római útját ezért különös figyelemmel kisérték. Starhemberget Mussolini ebéden látta vendégül és olasz külpolitikai körök is tárgyaltak vele. Hir szerint azonban Róma mér- sékletet ajánlott a Keimwehr-vezérnek, aki egyelőre pár napot Velencében tölt és állí­tólag azután is pihenőszabadságot akar venni. Schuschnigg kancellár igy egyelőre egye­düli döntő hatalom marad Ausztriában, ahol a hadsereget elég erősen megszervezte ahhoz, hogy a felfegyverzett Heimwehr-alakuíatokíól is elvegye a fegyvereket. Starhem­berg, Rómából érkező hírek szerint, továbbra is meg akarja tartani a Heimwekr-szcr- vezetet, mini fegyverek nélküli fasiszta alakulatot, melynek nyilvánvalóan még további szerepet szán Ausztria fejlődésében. Olaszország abessziniai intézkedéseiben már a teljes szuverénitás alapjára helyez­kedik. Ez meglehetős idegességet kelt Parisban is, ahol nagy elégületlenséggel fogadták tegnap a hirt, hegy olasz hatóságok kiutasították Abessziniáből Andre Jarosseau fran­cia katolikus missziós püspököt, aki a kiterjedt harrari francia missziónak és az ottani francia kórháznak állott az élén. Harrar közel fekszik Francia-Szornálihoz és a katoli­kus misszió itt a francia befolyást segítette elő. Olasz részről most nyilvánvalóan vé­gezni akarnak ezzel. Az uj francia kormánynak a szankciók nehéz kérdésének megol­dása mellett nyilvánvalóan sok fejtörést fog okozni az az olasz álláspont is, mely Paris­tól is érdekeltségének teljes feláldozását kívánja Abesszíniában. Az angolok szintén az uj francia kormány magatartására várnak és a Baldwm-kormány, amely be nem val­lottam, de szintén szeretne már szabadulni a szankciós politikától, titokban abban re­ménykedik, hogy a szankciók szigorítását követelő angol baloldali pártok talán több megértéssel fogadják majd a szankciók elkerülhetetlen megszüntetését, ha azt a balol­dali és kimondottan angolbarát irányú francia kormány képviseli. Abesszínia fejlesztési lene pát, a világot, az embert, az életet. És mond­ta az érdekes értekezlet után, amelynek ö volt az elnöke, a 10 semleges állam tanács­kozása után: hogymint is menthetnék meg o Népszövetséget? Mert ez a Népszövetség, ha fordulat nem következik, hamarosan elpusz­tul. Máris úgy fest az uj csipkés mennyeze- tes, drága genfi ágyában, a patyolat párnák és a selyem takaró alatt, amelyeket csoda­szépre hímeztek a tagállamok ajándékaiból, mintha már az utolsókat lélegzetté. Izgató és élesztő befecskendezésekre van szükség, oxi­gén-belélegzett ctésre, uj varázsigék mormo- lására s természetfölötti csodára. Ha Olasz­ország kilép a Népszövetségből s esetleg ma­gával vonz még egy-két kisebb államot, ha Brazilia egykori lépését a közép- és délame­rikai köztársaságok követik, ami már kezdő­dik és egyben megvalósítják Roosevelt elgon­dolását, az amerikai Népszövetségről, akkor o nagy ür, mely Japán és Németország távo­zása folytán támadt, elnyeli ezt az egyik vál­ságból a másikba sodródó intézményt. A semleges államok véleménye szerint azonban szükség van erre a roskatag és beteg Népszö­vetségre is, mint valami találkahelyre, fényes cukrászdára, hol kibeszélhetik magukat az emberek és olykor-olykor, in camera carita- tis esetleg elintézhetnek fontos dolgokat is, mindenesetre fékezhetik a harcias kisállamo­kat. Ha pedig nem menthető meg jelen alak­jában, meg kel! menteni a német és francia ajánlat, az újabb angol s a régebbi olasz óhaj szellemében tökéletesen átdolgozott alapokmánnyal, ha igy sem, akkor belőle vadonatúj Népszövetséget kell formálni a Wilson-féle tervhez való visszanyulással, amely komoly, bírói, gazdasági, fegyveres megtorlások gyors alkalmazására megfelelő fölszerelést kap és a: államok egyenlő jo­gán, a kisebbségek nemzetköz jogi személyi­ségén, slb. alapszik. Tagadhatatlan, hogy nekünk, a kisebbségi népeknek rokonszenvvel kell néznünk a semlegesek ily erőfeszítéseit. Nekünk égető szükségünk van a Népszövetségre, erre a pi- pogyára is; egyezünk a semlegesekkel a meg­győződésben, hogy a világ mai szellemében és irányzatában, még ha tán beleszédülünk uj világháborúba, sem előtte, sem utána nem nélkülözhetjük a Népszövetséget, amely leg­alább egyre jó: két véres korszakot össze- kötö valamilyen békének a biztosítására és elhúzására. A kisebbségvédelem pedig mai teljesen átlyukasztott, elrongyolódott, bepisz­kított alakjában jobb a semminél és ez a pa- ránsgi lehetőség szorosan összefügg a Népszö­vetség létével, a magyar panaszjog csak két­szer aratott félid-meddig sikert: a telepesek és magánjavak ügyében; de a színfalak mö­gött a Népszövetség néha mégis apró-cseprő engedményekre készteti a kisebbségi jogokra kötelezett államokat; legutóbb a román köz- igazgatási törvény némi enyhítése Titulescu- nak utolsó percben Genf bői küldött intésére történt. Igaz, a kisebbségek nem lehetnek pe­res felek és men napig nem sikerült legalább prejudicionális utert biztosítani az állandó nemzetközi bírósághoz Hágába. De mindez lehetséges. Bizonyára kevés volt 20 egyné­hány magyar panasz és Antóniádé most pedig lorga keveselvén a számot, gyorsan tárgyiat- Icm következtetést vont le. Nyilván már ennek a cselekvő cáfolata érdekében, a tagállamok szorgalmasabb foglalkoztatása céljából is szük­ség van a Népszövetségre. Mindent meg kell tennünk, hogy a semlegesek a szükséglet ezt a légkörét érezzék maguk körül s a mentés munkáját folytassák. RÓMA. (Az 'Ellenzék távirata.) Az olasz gyarmatügyi minisztériumbau közelebbről el­készül Abesszínia fejlesztési terve. A terv egyéb pontjai között szerepel egy 2800 kilo­méter hosszú autóut. Az utak nagyrésze Ad- dis-Abebából vezet ki és a legtöbb Eritreát köti össze az abesszin fővárossal. A városban lassan megindul a kereskede­lem vérkeringése. Az üzletek megnyíltak, az áruforgalom fokozottabb. A rend teljesen helyreállt. A város felett cirkáló repülőgé­pek vigyáznak a rendre. Szombaton már megtartják a szokásos nagy hetivásárt is. Megnyílt a városban a trópusi betegek kórházai is. A kórházban, neves olasz szakor­vosok kezelik a betegeket. Számos uj isko­lát létesítettek és nyitottak meg. Az egyik olasz állami iskolában 60 felszabadított rab­szolga-gyermeket is felvettek. Van-e még remény az abesszi­neknek? KAIRÓ. (Az Ellenzék távirata.) A délen harcolt abesszin haderő vezetője Na«rbu her­ceg, aki a négust kisérte, megbetegedett, Na- sibut a Port-Said-i kórházban ápolják. Kai­róban tartózkodnak Mulugheta Rais és Wehib pasa is. Wehib pasát a négus táviratilag ma­gához rendelte. Wehib Kairóba megy, innen pedig repülőgépen folytatja útját Jeruzsálem­be. Az újságírók előtt kijelentette, hogy az olasz—abesszin háború még nem fejező­dött be. Az olasz nép akarata RÓMA. (Rador.) A Stefani-iigynökség je­lenti: A fasiszta párt igazgatósága a fekete- ingesek és az egész olasz nép akaratát telje­sítendő, ebben, a történelmi pillanatban elha­tározta, hogy az összes fasiszták — 21 éves kortól 55 évesig — kérni fogják, részesülje­nek abban a megtiszteltetésben, hogy a fa*, siszta milíciában szolgálatot teljesíthessenek. A fasiszta párt igazgatósága elhatározta, hogy a termelés és fogyasztás minden ágában fo­kozni fogja a küzdelmet a nemzeti munka önállóságáért és felszabadításáért. Gyűjtést indítanak egy monumentális épület emelésé­re a fasiszta császárság alapításának emlé­kére, amelyben oltár lesz a háborúban el­esetteknek szentelve, hatalmas terem gyűlések számára és külön szószék Mussolini részére. Herriot nem akar külügyminiszter lenni PÁRIS. (Rador.) Herriot tegnap Párisba érkezett, ahol még az este folyamán hossza­san tanácskozott Leon Blum-mel, aki fel­ajánlotta neki az uj kormány külügyminisz­teri tárcáját. Herriot visszautasította az ajánlatot, részle­tesen kifejtve azokat az okokat, amelyek az elhatározásra késztetik. Blum arra kérte Herriot-t, hogy gondolkoz­zék, még a javaslat felett és később adja meg végleges válaszát. A lyoni polgármester azon­ban hangsúlyozta, hogy ha nem is vállal tárcát a kormányban, annak munkáját min­den igyekezetével támogatni fogja. Valószí­nűnek látszik, hogy közte és Leon Blum, il­letőleg a népfront egyik része között a pénz­ügyi kérdésekben bizonyos ellentétek merül­tek fék PÁRIS. (Rador.) A lapok figyelme Leon Blum és Herriot találkozása felé irányul. A Matin azt hiszi, hogy Herriot nem fogja el­fogadni a külügyi tárcát, de kész vállalni a kamara elnökségét. A Figaro szerint Fernand Beuisson, a képviselőház volt elnöke, ismét jelöltetni fogja magát. A Popülaire-ben Paul Faure, a szocialista párt vezértitkára rámu­tat arra, hogy nem a szocializmus az, amely hatalomra jön. A szocialista párt nem azért kerül hatalomra, hogy saját programját va­lósítsa meg. Csupán a baloldali pártok közös programjának alkalmazásáról van szó. A népfront kormányának megalakítása azonban nem gátolja meg abban a szociaJsta pártot, hogy harcoljon elveiért. MacDonald visszavonul LONDON. (Rador.) MöcDonald egyik, Weddingtonban tartott beszédében kijelentet­te, hogy rövidesen visszatér első szerelméhez, a tudományhoz. A kijelentés nagy feltűnést kelt mindenfelé. MacDonald szavaiból arra következtetnek, hogy a volt miniszterelnök visszavonul a politikától. A négus tervei LONDON. (Rador.) Hivatalos körök sze­rint semmiféle intézkedés nem történt a né­gus európai utazására vonatkozólag. Egyelő­re a négus sem jutott semmilyen elhatáro­zásra ebben a tekintetben. NEWYORK. (Rador.) Newyorknak Har­lem nevű négernegyedébea tüntettek Abesszí­nia meghódítása ellen. A tüntetők és a szét­szórásukra kivezényelt rendőrség között ösz- szeütközés támadt. Egy néger meghalt, több megsebesült. Sérüléseket szenvedett három rendőr is>.--------——■—■■——■ 11 ------­IDEGENEK ELLENŐRZÉSE. Bucurestiböl jelentik: A belügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben tudatja, hogy semmi eset­re sem maradhatnak az országban azok az idegenek, akik 1935 június 1. után jöttek az országba. Ily értelmű utasítást küldtek az idegenellenőrző hivataloknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom