Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-19 / 114. szám
I I J936 má jas 19. BEZBNZem I Ezrekre menő t&me^ icisérie uio!sé nijára îsuiafk Vilmost a magyarság nagy haiotijái Virágér«lí5 bsmáoíáa 3 rava^alá. — íüegliaaíó bucsubeszédeií raséíia^álc Csudák VíIbuíos felejíSíededleia érdekeid CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az egész magyarság osztatlan részvéte mellett Sfantu-Gheorghe-n szombat délután helyezték örök nyugalomra Csutak Vilmost, a Székely iMikó Kollégium és a Székely Nemzeti Muzeum tudós igazgatóját, a református Egyházkerület igazgató tanácsosát. Csutak Vilmos halála mély gyászba borította azokat az intézményeket, amelyek az ő kiváló szervező és irányitó kezei alatt állottak. Szülővárosának mély bánatát nagyban növelte, hogy éppen halálának napján jutott el oda uMakkai Sándor püspök lemondásának a hire. Mindenki tudta, hogy’ milyen meleg barátság fűzte a két kiváló embert egymáshoz s mindketten mennyire pótolhatatlan értékei voltak az egyháznak. A két intézmény vezetői valósággal kétségbeesetten állanak a Csutak Vilmos halála és dr. Makkai Sándor lemondása előtt. A kollégium ügyeinek az intézését ideiglenesen Demeter Béla kollégiumi tanárra bizták. Végleges utódként azonban úgy a kollégium, mint a muzeum részére Dániel Viktort, a Brasov-i református kereskedelmi iskola jelenlegi igazgatóját emlegetik, aki éveknek hosszú során át volt igen kiváló tanára a Mikó Kollégiumnak. Utolsó köszöntések Csutak Vilmos ravatalát a Székely Nemzeti Muzeum fekete posztóval bevont dísztermében állították fel, amely a pénteki és szombati napon valóságos zarándokhellyé változott Az elhunyt barátai, ismerősei, tisztelői, volt tanítványai nemcsak a környékről, hanem a távolabbi vidékekről is Sfantu-Gheorghe-ba mentek, hogy a végső tisztességet lerójják a nagy halott koporsója előtt. A két nap alatt több ezerre ment azoknak a száma, akik Csutak Vilmos koporsója előtt búcsút vettek attól, akit a végtelenségig tiszteltek és szerettek. Eljöttek a nép egyszerű fiai, akik közül Csutak Vilmos is kikerült, de akikhez mindvégig hü maradt. Valóságos szekérkaravánokkal jöttek a legtávolabbi székely falvakból, mert Csutak Vilmost szerették. Tudták, hogy Csutak Vilmos életének minden percét arra szentelte, hogy a Mikó Kollégium és Székely Nemzeti Muzeum mint két védőbástya álljon a székelyek felett. Tudták, amikor gyermekeiket a kollégiumba bevitték, hogy Csutak Vilmos úgy ügyel rájuk, mint saját fiaira. Tudták, hogy fiaikat életre neveli, akik kezeinek nevelő munkája alatt az élet minden viharában meg fogják helyüket állani. Tudták, hogy értékes műkincseik az általa naggyá növelt múzeumban vannak a legjobb helyen. Tudták, hogy munkáiban nem az elvégzett munka jutalma vezérli. Többször lett volna alkalma, hogy eltávozzon városából. Fényesebb, több anyagi haszonnal járó pályát is futhatott volna meg, de ő roskadásig kitartott őrhelye mellett. Csutak Vilmost szerették a tanítványai, mert tudták, hogy ha né- I ha szigorú is volt, szigorúsága mögött szeretet volt, mellyel példás életre nevelte növendékeit. Szerették a véndiákok, mert ösz- szetartofta őket azután is, miután az életben való küzdelemben már megfáradtak, ügy mehettek mindig a Mikó Kollégiumba, mintha saját otthonukba tértek volna be. Csutak Vilmost szerették a papok, mert a Trei-Scaune-megyei papságnak otthont adott a kollégiumban, ahol bármikor összegyűlhettek, hogy kérdéseiket megbeszéljék. Szerették a kartársai, mert kiváló tehetségével a legnehezebb kérdéseket is megoldotta s minden ügyben a legmesszebbmenő áldozatra is képes volt. Szerették egyházában, mert fáradságot nem kiméivé dolgozott és irányított. Szerették barátai, akiket jó tanáccsal látott el. Csutak Vilmosnak mindenkihez volt jószava. Nem kimélte tudását, erejét és idejét, ha arról volt szó, hogy egyháza és népe érdekében valamit tegyen. Óriási elfoglaltsága miellett időt tudott szentelni, hogy eredményes munkát végezzen megyéje egyik magyar pénzintézetének felállításában. A magyar párt munkájában is résztvett, mint intézőbizottsági tag. Ember ember után fordult meg a múzeumban és könnyes szemmel állottak meg a virágerdővel borított ravatal előtt. Tisztelői annyi virágot hoztak ravatalára, hogy péntek este az egész városban nem lehetett egy szál virágot kapni. A koporsóra koszorút helyezett többek között a Református Egyházkerület, a Muzeum Egyesület, a testvér kollégiumok tanári kara és ifjúsága, a Brasov-i és Targu- Săcuesc-i róm. kát. gimnáziumok, a Mikó Kollégium elöljárósága, tanári kara, mindegyik osztálya külön-külön, a református leánygimnázium, a Székely Nemzeti Mu- zuem elöljárósága, a iHáromszéki Takarék- pénztár és még sokan mások. fi fiyaszoftOM Csutak Vilmos mélyen megtört özvegye és két gimnázista fia, valamint a kiterjedt rokonság előtt, kik Csutak Vilmosban a mindenre kész, hűséges, gondos férjet, apát és rokont vesztették el, a különböző testületek, intézmények és alakulatok képviselői szombaton délelőtt jelentek meg, hogy részvétüket kifejezzék. Megjelent az egyházkerület képviseletében Vásárhelyi János püspökhelyettes, az E. M. E. nevében dr. Tavaszy Sándor, a Cluj-i református kollégium képviseletében László Dezső, az Aiud-i kollégium képviseletében Csefó Sándor és Mál- nássy Károly igazgatók, a Brasov-i református kereskedelmi iskola tanárai Dániel Viktor igazgató vezetésével, az Odorheiu-i Tanítóképző képviseletében Szabó András és Haáz Rezső tanárok, a Brasov-i és Targu- Săcuesc-i rom. kát. gimnáziumok képviseletében csaknem az egész tanári kar. A Mikó Kollégium tanári kara nevében Demeter Béla helyettes igazgató fejezte ki részvétét, a Székely Nemzeti Muzeum nevében dr. Benedek János. Képviseltette magát a református férfiszövetség, református nőszövetség és református leányszövetség is. A Magyarországon élő véndiákok nevében dr. Kelemen Zoltán, a Háromszéki Takarékpénztár nevében Bogdán Arthur mondottak megható szavakat. Csutak Vilmos végtisztessége A temetési szertartás délután 4 órakor kezdődött meg. A koporsót levitték a muzeum tágas udvarára, ahol ekkor már több mint háromezer ember tartózkodott. A „Tudom az én Megváltóm él“ cimü egyházi ének után Szász Béla kollégiumi vallástanár mondott megható hangú imádságot, majd Vásárhelyi János gyászbeszéde következett, aki Csutak Vilmos érdemeit méltatta. Rámutatott arra, hogy Csutak Vilmos egész életét a léleknek szentelte. Isten üzenete általa az, hogy küzdeni kel! a székely népért és lankadatlanul kitartani ebben a küzdelemben. A ,,Te benned bíztunk“ kezdetű ének eléneklése után dr. Barabás Andor ny. árvaszéki elnök a kollégium elöljárósága nevében gyönyörűen felépített beszédében vett búcsút a pótolhatatlan „vezértől“. Dr. Török Andor nyug. alispán a Székely Nemzeti Muzeum nevében mondott beszédet mélj’ bánattól el- csukló hangon, méltatva azt az időt és testi erőt nem kímélő felbecsülhetetlen értékű munkát, amelyet Csutak Vilmos a muzeum érdekében kifejtett. Demeter Béla a kollégium tanári kara nevében mondott búcsúbeszédet, rámutatva arra, hogy a kollégiumot milyen pótolhatatlan veszteség érte Csutak Vilmos elhunytával. A kollégium ifjúsága nevében Gocz István VIII. osztályos tanuló keresetlen szavakban vett búcsút szeretett igazgatójuktól. A muzeum udvarán tartott temetési szertartás a református kollégium énekkarának énekszámával ért véget. Az egész szertartás alatt a muzeum egyik kéményén fészkelő gólyák a gyászoló gyülekezet felett repültek körben. Elbúcsúztak ők is attól, aki nekik zavartalan hajlékot biztosított. ^ A gyászmenet A temetési menet négyes sorokban fejlődött fel. Elől ment Vásárhelyi Jáínos, a sepsii egyházmegye 50 palástba öltözött papjainak kíséretében. Utánuk haladtak a kollégium fiú és leánygimnáziumának növendékei, a presbiterek, a férfiszövetség tagjai, a véndiákok hatalmas csoportja. A gyászkocsi után haladt az elhunyt megtört özvegye, özv. Csutak Vilmosné, két fia Csaba és Árpád, anyósa özv. Simonffy István né, Csutak Salamon és Boldizsár Józsefné, az elhunyt testvérei gyermekeikkel, valamint sógorai: dr. Csutak Mihály és dr. Kovács István. A távolabbi rokonok után következett a tanári kar. Csutak Vilmost elkísérte utolsó útjára két öreg barátja is, a két nagyhírű tudós: Barabás Samu és Roidiger Lajos, akik Csutak Vilmossal több évtizeden át dolgoztak és akikhez igen melteg barátság fűzte. A két idős tudóst leirhatatlanul összetörte kar- társuknak tragikus halála. A nagy rendben haladó gyáarcmenet csek- egy kilométer hosszúságot tett ki. Amint a város főterén keresztül haladtak, a kegyelet jeléül az összes kereskedők becsukták üzleteiket. Az összes templomok harangjainak zúgása mellett érkezett ki a gyáiszme- n«t a temetőbe. Búcsúztatások a sírnál Az egyházközség az elhunyt földi hamvai számára díszsírhelyet adományozott. A Magyar Dalárda énekszáma után Kiss Albert esperes tartott bibliamagyarázalot. Az Egyházi Dalárda éneke után Málnáéi Károly a Beth- lemkolHégium igazgatója mondott beszédet a testvérintézetek nevében. Dr. Tavaszy Sándor professzor a Muzeum Egyesület nevében vett búcsút — ahol Csutak Vilmos már egyetemi hallgató korában komoly munkát fejtett ki — méltatvai a® elhunyt tudományos munkásságát. „Csutak Vilmosnak nagy érdeme az volt — mondotta dr. Tavaszy —, hogy a tudományt műveltséggé tette. Ez a műveltség nemzeti gyökerű, de internnel ónál is kitekintésű“. Dr. Szemlér Ferenc, a brasovi róm. kát. gimnázium nevében mondott búcsút. Beszédében kihangsúlyozta, hogy Csutak Vilmos, azok közé az emberek közétartozott, akikkel a felekezeti kérdés fél Tétételével tudtak bármilyen ügyben együtt működni. Ennek köszönhető, hogy olyan szoros barátság jött létre a Mikó Kollégium, valamint a Tg. Sacuesc-i és a brasovi róm. kát. gimnáziumok között. Bedő Béla ref. lelkész a voll) tanítványok nevében közvetlen szavakban vett búcsút Csutak Vilmostól. Megköszönte art a szeretettel átitatott szigorúságot, amellyel a Mikó Kollégiumba» nevelte őket az életre. Barabás Sándor Zagoa-i ref. lelkész könnyekig megható szavakkal tolmácsolta a szülőfalu rettenetes fájdalmát. Virágot és földet hozott a szülőfaluból, hogy az azok örökre Csutak Vilmossal, szülőfalujának szerelmével maradjanak. A temetési szertartás alatt talán egyetlen VERisSZTíTASRA olyan szer ajánlatos, amely a sikert már őssreléfelénél fogva biztosítja. Leopills tisztán növényi anyagokból készült preparátum, amely biztosan hat. Mihályi LEOPILLS-t szed, ereibe uj, friss vér kerül és energia, életöröm, frisseség lép e fáradtság és bágyadtság helyébe. LEOPILLS a legjobb vériísztifó szer! Dobozokban 30 és 30 leiért minden gyógyszertárban és drogériában kapható. szem sem maradt könny nélkül. Mindenkinek volt bánatkönnye, amelyet a felejthetetlen emlékű halottért hullatott. Csutak Vilmos koporsójáéra kezdtek hullani a göröngyök. A kicsiny székely város temetőjében uj hant keletkezett, amelyen ma még semmi jel .sincs. A Csutak Vilmos emléke azonban már be van irva sokezer ember szivébe, ahonnan kitörölni sohasem lehet, mert oda életét követelő, nagy tettei Írták be. Csutak Vilmos halálával pótoLhatatlan ür maradt szükebb családjában, a Székely Mikó Kollégiumban és Székely Nemzeti Múzeumban. Hiszen mindhárom egyformán családja volt az elhunytnak. Egyformán szerette őket. Egyformán feje volt mindháromnak és egyformáin árván, támasz nélkül maradtak mindhárman. Csutak Vilmos megharcolta földi pályafutását. A megállást nem ismerő, kíméletlen munkában megtört teste ott nyugszik az általa annyiszor szeretett székely földben. — Teste megsemmisülhet, lelke azonban mindenkor közöttünk fog ékni . . . (I. a.) fonlos ttlebezietet Sári®!» § Kisiparoson a teil icmiralclraM Hogyan alkalmazzál« az uj iparáörvényá ? — Höríő jelentősége van a mostani választásoknak CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az uj ipartörvény nyomán keletkezett izgalom még nem ült el, habár a törvény szövege sok félreértést tisztáz, különösképen azt az elterjedt hiedelmet cáfolja meg, mely szerint a jelenleg iparengedéllyel- rendelkező összes iparosoknak nyelvvizsgát kéne tenni. Megcáfolta azt a riasztó hirt Chiríla mun- kaüggi vezérfel ügyelő is, aJci szombaton érkezett haza Bucurestiből arról a háromnapos megbeszélésről, melyet az ipartör- vény alkalmazásónak ügyében a munkaügyi minisztériumban tartottak. Chirila munkaügyi felügyelő a leghatározottabban kijelentette, hogy a törvénynek nincsen egyetlen olyan rendelkezése sem, mely az iparosokat nyelvvizsgára kötelezné. Az uj ipartörvényről tartott előadást tegnap délellőtt a Munkásotthon helyiségében dr. Deutschek Géza a szociáldemokrata kisiparosok előtt. Szép számmal voltak jelen érdeklődők a szociáldemokrata iparosok közül, akik dr. Deutschek előadása után elbucsuztatták az ipartedtületet és azután a legfontosabb tennivalókat beszélték meg. A felszólalók azt hangoztatták, hogy az ipartörvény alkalmazásának módja attól függ, hogy a küszöbön álló munkakamarai választásokon az iparostársadalom haladó elemei jutnak-e győzelemre vagy a maradiságoi szolgáló elemek. Ha az előbbiek győznek, úgy az ipartör- vény, mely kétségtelenül a haladás szolgálatában áll, az iparosok kiképzését elő fogja mozdítani, mig a második esetben nem az általános ipari előrehaladás szempontja, hanem az iparpolitikától független túlzott szempontok jutnának győzelemre. Az elhangzott felszólalások után a jelenlevő kisiparosok elhatározták, hogy az iparosság gazdasági és műveltségi helyzetének előmozdítása érdekében hajlandók együtt működni a már most működő ipari szervezetekkel és ebben az irányban nyomban megteszik a kezdeményező lépéseket. Felhívják a helyi munkakamara területén lévő összes kézműipari szervezeteket, hogy kössenek választási egyezményt és szavazataikkal csak azokat támogassák, akik a haladás ügyét szolgálják. A tegnapi előértekezleten felvetődött egy általános, minden ipari szakmát magába fogkdó iparosszövetség megalakulásának gondolata is. Ezt a javaslatot a jelenlevők egyhangúlag helyeselték és a terv kivitelének érdekében szintén mozgalom beindítását hcdározták el. Két hét múlva az iparosok újabb gyűlést tartanak, amelyre meghívják az összes kézműipari szervezetek képviselőit, hogy velük összeköttetésben megalakítsák a haladás szellőmét megértő iparosok egységes arovonalát, hogy a munkakamarai választásokon tényleg olyanok kerüljenek be az ipari szakosztályba, akik nem akarják megölni a kisipart, hanem annak fejlődését akarják előmozdítani. IJjabb véres zavargásokkal nyugtalanítják az arabok Palesztina zsidó lakóit LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Palesztinában mind súlyosabb a helyzet. Az ostromállapotot, amely eddig csak a „régi városira vonatkozott, most kiterjesztették egész Jeruzsálemre. A zsidó lapok megállapítják, hogy a zsidó lakosságnak az angol mamdatárius kormányba vetett bizalma erősen megrendült, mert a kormány nem tartotta be Ígéretét, hogy biztosítsa ia lakosok életét s vagyonát. Az arab mozgalom vezetői az este nyilatkoztak és kijelentették, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az angol közvetítő indítványok fölött mindaddig, mig az angol kormány be nem tiltja a zsidók palesztinai. bevándorlásait. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Palesztinái zavargások továbbra is súlyos aggodalomra adnak okot. Jeruzsálemben egy ismeretlen férfi több revoberlösvést adott le a mozgóképszínházból kijövő közönségre. A lövések három zsidót halálosan megsebesítettek. A merénylőnek még idejében sikerült kereket oldania. Tegnap délután temették el a legutóbbi zavargások három zsidó áldozatát A temetés incidensek nélkül! folyt le. A gyászszertartás és a temetési menet idején az összes zsidó üzletek zárva voltak. Az éjjel folyamán Jaffábcm és Tel-Avivban újabb zavargások voltak. Haifában az arabok több épületet felgyújtottak, «• kár jelentékeny. Az arabok általános sztrájkja tovább folytatódik és rendkívüli aggodalommal tölti el a lakosságot. A kormány rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe a rendzavarások megismétlődésének elkerülése érdekében. Az összes útvonalakat rendőrség és katonaság őrzi és minden utast megmotoznak, hogy elkobozzák a náluk levő fegyvereket.
