Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-19 / 114. szám

I I J936 má jas 19. BEZBNZem I Ezrekre menő t&me^ icisérie uio!sé nijára îsuiafk Vilmost a magyarság nagy haiotijái Virágér«lí5 bsmáoíáa 3 rava^alá. — íüegliaaíó bucsubeszédeií raséíia^álc Csudák VíIbuíos felejíSíededleia érdekeid CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az egész magyarság osztatlan részvéte mellett Sfantu-Gheorghe-n szombat délután helyez­ték örök nyugalomra Csutak Vilmost, a Szé­kely iMikó Kollégium és a Székely Nemzeti Muzeum tudós igazgatóját, a református Egyházkerület igazgató tanácsosát. Csutak Vilmos halála mély gyászba borí­totta azokat az intézményeket, amelyek az ő kiváló szervező és irányitó kezei alatt ál­lottak. Szülővárosának mély bánatát nagy­ban növelte, hogy éppen halálának napján jutott el oda uMakkai Sándor püspök lemon­dásának a hire. Mindenki tudta, hogy’ mi­lyen meleg barátság fűzte a két kiváló em­bert egymáshoz s mindketten mennyire pó­tolhatatlan értékei voltak az egyháznak. A két intézmény vezetői valósággal kétségbe­esetten állanak a Csutak Vilmos halála és dr. Makkai Sándor lemondása előtt. A kol­légium ügyeinek az intézését ideiglenesen Demeter Béla kollégiumi tanárra bizták. Végleges utódként azonban úgy a kollégium, mint a muzeum részére Dániel Viktort, a Brasov-i református kereskedelmi iskola je­lenlegi igazgatóját emlegetik, aki éveknek hosszú során át volt igen kiváló tanára a Mikó Kollégiumnak. Utolsó köszöntések Csutak Vilmos ravatalát a Székely Nemzeti Muzeum fekete posztóval bevont dísztermé­ben állították fel, amely a pénteki és szom­bati napon valóságos zarándokhellyé változott Az elhunyt barátai, ismerősei, tisztelői, volt tanítványai nemcsak a környékről, hanem a távolabbi vidékekről is Sfantu-Gheorghe-ba mentek, hogy a végső tisztességet lerójják a nagy halott koporsója előtt. A két nap alatt több ezerre ment azoknak a száma, akik Csutak Vilmos koporsója előtt búcsút vettek attól, akit a végtelenségig tiszteltek és szerettek. Eljöttek a nép egyszerű fiai, akik közül Csutak Vilmos is kikerült, de akikhez mindvégig hü maradt. Valóságos szekérkaravánokkal jöttek a legtávolabbi székely falvakból, mert Csutak Vilmost sze­rették. Tudták, hogy Csutak Vilmos életé­nek minden percét arra szentelte, hogy a Mikó Kollégium és Székely Nemzeti Muzeum mint két védőbástya álljon a székelyek fe­lett. Tudták, amikor gyermekeiket a kollé­giumba bevitték, hogy Csutak Vilmos úgy ügyel rájuk, mint saját fiaira. Tudták, hogy fiaikat életre neveli, akik kezeinek nevelő munkája alatt az élet minden viharában meg fogják helyüket állani. Tudták, hogy értékes műkincseik az általa naggyá növelt múzeumban vannak a legjobb helyen. Tud­ták, hogy munkáiban nem az elvégzett mun­ka jutalma vezérli. Többször lett volna al­kalma, hogy eltávozzon városából. Fénye­sebb, több anyagi haszonnal járó pályát is futhatott volna meg, de ő roskadásig kitar­tott őrhelye mellett. Csutak Vilmost szeret­ték a tanítványai, mert tudták, hogy ha né- I ha szigorú is volt, szigorúsága mögött sze­retet volt, mellyel példás életre nevelte nö­vendékeit. Szerették a véndiákok, mert ösz- szetartofta őket azután is, miután az élet­ben való küzdelemben már megfáradtak, ügy mehettek mindig a Mikó Kollégiumba, mintha saját otthonukba tértek volna be. Csutak Vilmost szerették a papok, mert a Trei-Scaune-megyei papságnak otthont adott a kollégiumban, ahol bármikor összegyűl­hettek, hogy kérdéseiket megbeszéljék. Sze­rették a kartársai, mert kiváló tehetségével a legnehezebb kérdéseket is megoldotta s minden ügyben a legmesszebbmenő áldozat­ra is képes volt. Szerették egyházában, mert fáradságot nem kiméivé dolgozott és irányí­tott. Szerették barátai, akiket jó tanáccsal látott el. Csutak Vilmosnak mindenkihez volt jószava. Nem kimélte tudását, erejét és ide­jét, ha arról volt szó, hogy egyháza és népe érdekében valamit tegyen. Óriási elfoglalt­sága miellett időt tudott szentelni, hogy ered­ményes munkát végezzen megyéje egyik magyar pénzintézetének felállításában. A magyar párt munkájában is résztvett, mint intézőbizottsági tag. Ember ember után fordult meg a mú­zeumban és könnyes szemmel állottak meg a virágerdővel borított ravatal előtt. Tiszte­lői annyi virágot hoztak ravatalára, hogy péntek este az egész városban nem lehetett egy szál virágot kapni. A koporsóra koszorút helyezett többek kö­zött a Református Egyházkerület, a Mu­zeum Egyesület, a testvér kollégiumok ta­nári kara és ifjúsága, a Brasov-i és Targu- Săcuesc-i róm. kát. gimnáziumok, a Mikó Kollégium elöljárósága, tanári kara, mind­egyik osztálya külön-külön, a református leánygimnázium, a Székely Nemzeti Mu- zuem elöljárósága, a iHáromszéki Takarék- pénztár és még sokan mások. fi fiyaszoftOM Csutak Vilmos mélyen megtört özvegye és két gimnázista fia, valamint a kiterjedt rokonság előtt, kik Csutak Vilmosban a min­denre kész, hűséges, gondos férjet, apát és rokont vesztették el, a különböző testületek, intézmények és alakulatok képviselői szom­baton délelőtt jelentek meg, hogy részvétü­ket kifejezzék. Megjelent az egyházkerület képviseletében Vásárhelyi János püspök­helyettes, az E. M. E. nevében dr. Tavaszy Sándor, a Cluj-i református kollégium kép­viseletében László Dezső, az Aiud-i kollé­gium képviseletében Csefó Sándor és Mál- nássy Károly igazgatók, a Brasov-i refor­mátus kereskedelmi iskola tanárai Dániel Viktor igazgató vezetésével, az Odorheiu-i Tanítóképző képviseletében Szabó András és Haáz Rezső tanárok, a Brasov-i és Targu- Săcuesc-i rom. kát. gimnáziumok képvisele­tében csaknem az egész tanári kar. A Mikó Kollégium tanári kara nevében Demeter Béla helyettes igazgató fejezte ki részvétét, a Szé­kely Nemzeti Muzeum nevében dr. Benedek János. Képviseltette magát a református fér­fiszövetség, református nőszövetség és refor­mátus leányszövetség is. A Magyarországon élő véndiákok nevében dr. Kelemen Zoltán, a Háromszéki Takarékpénztár nevében Bog­dán Arthur mondottak megható szavakat. Csutak Vilmos végtisztessége A temetési szertartás délután 4 órakor kezdődött meg. A koporsót levitték a mu­zeum tágas udvarára, ahol ekkor már több mint háromezer ember tartózkodott. A „Tu­dom az én Megváltóm él“ cimü egyházi ének után Szász Béla kollégiumi vallástanár mondott megható hangú imádságot, majd Vásárhelyi János gyászbeszéde következett, aki Csutak Vilmos érdemeit méltatta. Rá­mutatott arra, hogy Csutak Vilmos egész életét a léleknek szen­telte. Isten üzenete általa az, hogy küzdeni kel! a székely népért és lankadatlanul ki­tartani ebben a küzdelemben. A ,,Te benned bíztunk“ kezdetű ének elének­lése után dr. Barabás Andor ny. árvaszéki elnök a kollégium elöljárósága nevében gyö­nyörűen felépített beszédében vett búcsút a pótolhatatlan „vezértől“. Dr. Török Andor nyug. alispán a Székely Nemzeti Muzeum nevében mondott beszédet mélj’ bánattól el- csukló hangon, méltatva azt az időt és testi erőt nem kímélő felbecsülhetetlen értékű munkát, amelyet Csutak Vilmos a muzeum érdekében kifejtett. Demeter Béla a kollé­gium tanári kara nevében mondott búcsú­beszédet, rámutatva arra, hogy a kollégiu­mot milyen pótolhatatlan veszteség érte Csutak Vilmos elhunytával. A kollégium ifjúsága nevében Gocz István VIII. osztályos tanuló keresetlen szavakban vett búcsút sze­retett igazgatójuktól. A muzeum udvarán tartott temetési szertartás a református kol­légium énekkarának énekszámával ért véget. Az egész szertartás alatt a muzeum egyik kéményén fészkelő gólyák a gyászoló gyü­lekezet felett repültek körben. Elbúcsúztak ők is attól, aki nekik zavartalan hajlékot biztosított. ^ A gyászmenet A temetési menet négyes sorokban fejlő­dött fel. Elől ment Vásárhelyi Jáínos, a sepsii egyházmegye 50 palástba öltözött pap­jainak kíséretében. Utánuk haladtak a kollé­gium fiú és leánygimnáziumának növendé­kei, a presbiterek, a férfiszövetség tagjai, a véndiákok hatalmas csoportja. A gyászkocsi után haladt az elhunyt megtört özvegye, özv. Csutak Vilmosné, két fia Csaba és Ár­pád, anyósa özv. Simonffy István né, Csutak Salamon és Boldizsár Józsefné, az elhunyt testvérei gyermekeikkel, valamint sógorai: dr. Csutak Mihály és dr. Kovács István. A távolabbi rokonok után következett a tanári kar. Csutak Vilmost elkísérte utolsó útjára két öreg barátja is, a két nagyhírű tu­dós: Barabás Samu és Roidiger Lajos, akik Csutak Vilmossal több évtizeden át dolgoz­tak és akikhez igen melteg barátság fűzte. A két idős tudóst leirhatatlanul összetörte kar- társuknak tragikus halála. A nagy rendben haladó gyáarcmenet csek- egy kilométer hosszúságot tett ki. Amint a város főterén keresztül haladtak, a kegyelet jeléül az összes kereskedők becsuk­ták üzleteiket. Az összes templomok harang­jainak zúgása mellett érkezett ki a gyáiszme- n«t a temetőbe. Búcsúztatások a sírnál Az egyházközség az elhunyt földi hamvai számára díszsírhelyet adományozott. A Ma­gyar Dalárda énekszáma után Kiss Albert es­peres tartott bibliamagyarázalot. Az Egyházi Dalárda éneke után Málnáéi Károly a Beth- lemkolHégium igazgatója mondott beszédet a testvérintézetek nevében. Dr. Tavaszy Sán­dor professzor a Muzeum Egyesület nevében vett búcsút — ahol Csutak Vilmos már egye­temi hallgató korában komoly munkát fejtett ki — méltatvai a® elhunyt tudományos mun­kásságát. „Csutak Vilmosnak nagy érdeme az volt — mondotta dr. Tavaszy —, hogy a tudományt műveltséggé tette. Ez a művelt­ség nemzeti gyökerű, de internnel ónál is ki­tekintésű“. Dr. Szemlér Ferenc, a brasovi róm. kát. gimnázium nevében mondott bú­csút. Beszédében kihangsúlyozta, hogy Csu­tak Vilmos, azok közé az emberek közétar­tozott, akikkel a felekezeti kérdés fél Tététe­lével tudtak bármilyen ügyben együtt mű­ködni. Ennek köszönhető, hogy olyan szoros barátság jött létre a Mikó Kollégium, vala­mint a Tg. Sacuesc-i és a brasovi róm. kát. gimnáziumok között. Bedő Béla ref. lelkész a voll) tanítványok nevében közvetlen sza­vakban vett búcsút Csutak Vilmostól. Meg­köszönte art a szeretettel átitatott szigorúsá­got, amellyel a Mikó Kollégiumba» nevelte őket az életre. Barabás Sándor Zagoa-i ref. lelkész könnyekig megható szavakkal tolmá­csolta a szülőfalu rettenetes fájdalmát. Vi­rágot és földet hozott a szülőfaluból, hogy az azok örökre Csutak Vilmossal, szülőfalujá­nak szerelmével maradjanak. A temetési szertartás alatt talán egyetlen VERisSZTíTASRA olyan szer ajánlatos, amely a sikert már őssre­léfelénél fogva biztosítja. Leopills tisztán növényi anyagokból készült preparátum, amely biztosan hat. Mihályi LEOPILLS-t szed, ereibe uj, friss vér kerül és energia, életöröm, frisseség lép e fáradtság és bágyadtság helyébe. LEOPILLS a legjobb vériísztifó szer! Dobozokban 30 és 30 leiért minden gyógyszertárban és drogériában kapható. szem sem maradt könny nélkül. Mindenkinek volt bánatkönnye, amelyet a felejthetetlen emlékű halottért hullatott. Csutak Vilmos koporsójáéra kezdtek hullani a göröngyök. A kicsiny székely város teme­tőjében uj hant keletkezett, amelyen ma még semmi jel .sincs. A Csutak Vilmos emléke azonban már be van irva sokezer ember szi­vébe, ahonnan kitörölni sohasem lehet, mert oda életét követelő, nagy tettei Írták be. Csutak Vilmos halálával pótoLhatatlan ür maradt szükebb családjában, a Székely Mikó Kollégiumban és Székely Nemzeti Múzeum­ban. Hiszen mindhárom egyformán családja volt az elhunytnak. Egyformán szerette őket. Egyformán feje volt mindháromnak és egy­formáin árván, támasz nélkül maradtak mind­hárman. Csutak Vilmos megharcolta földi pályafu­tását. A megállást nem ismerő, kíméletlen munkában megtört teste ott nyugszik az ál­tala annyiszor szeretett székely földben. — Teste megsemmisülhet, lelke azonban min­denkor közöttünk fog ékni . . . (I. a.) fonlos ttlebezietet Sári®!» § Kisiparoson a teil icmiralclraM Hogyan alkalmazzál« az uj iparáörvényá ? — Höríő jelentősége van a mostani választásoknak CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az uj ipartörvény nyomán keletkezett izgalom még nem ült el, habár a törvény szövege sok fél­reértést tisztáz, különösképen azt az elterjedt hiedelmet cáfolja meg, mely szerint a jelen­leg iparengedéllyel- rendelkező összes iparo­soknak nyelvvizsgát kéne tenni. Megcáfolta azt a riasztó hirt Chiríla mun- kaüggi vezérfel ügyelő is, aJci szombaton érkezett haza Bucurestiből arról a három­napos megbeszélésről, melyet az ipartör- vény alkalmazásónak ügyében a munka­ügyi minisztériumban tartottak. Chirila munkaügyi felügyelő a leghatáro­zottabban kijelentette, hogy a törvénynek nincsen egyetlen olyan rendelkezése sem, mely az iparosokat nyelvvizsgára kötelezné. Az uj ipartörvényről tartott előadást tegnap délellőtt a Munkásotthon helyiségében dr. Deutschek Géza a szociáldemokrata kisiparo­sok előtt. Szép számmal voltak jelen érdek­lődők a szociáldemokrata iparosok közül, akik dr. Deutschek előadása után elbucsuztatták az ipartedtületet és azután a legfontosabb tennivalókat beszélték meg. A felszólalók azt hangoztatták, hogy az ipartörvény alkalmazásának módja at­tól függ, hogy a küszöbön álló munkaka­marai választásokon az iparostársadalom haladó elemei jutnak-e győzelemre vagy a maradiságoi szolgáló elemek. Ha az előbbiek győznek, úgy az ipartör- vény, mely kétségtelenül a haladás szolgála­tában áll, az iparosok kiképzését elő fogja mozdítani, mig a második esetben nem az általános ipari előrehaladás szempontja, ha­nem az iparpolitikától független túlzott szem­pontok jutnának győzelemre. Az elhangzott felszólalások után a jelen­levő kisiparosok elhatározták, hogy az iparosság gazdasági és műveltségi hely­zetének előmozdítása érdekében hajlandók együtt működni a már most működő ipari szervezetekkel és ebben az irányban nyom­ban megteszik a kezdeményező lépéseket. Felhívják a helyi munkakamara területén lévő összes kézműipari szervezeteket, hogy kössenek választási egyezményt és szavaza­taikkal csak azokat támogassák, akik a hala­dás ügyét szolgálják. A tegnapi előértekezleten felvetődött egy általános, minden ipari szakmát ma­gába fogkdó iparosszövetség megalakulá­sának gondolata is. Ezt a javaslatot a je­lenlevők egyhangúlag helyeselték és a terv kivitelének érdekében szintén mozgalom beindítását hcdározták el. Két hét múlva az iparosok újabb gyűlést tartanak, amelyre meghívják az összes kéz­műipari szervezetek képviselőit, hogy velük összeköttetésben megalakítsák a haladás szel­lőmét megértő iparosok egységes arovonalát, hogy a munkakamarai választásokon tényleg olyanok kerüljenek be az ipari szakosztály­ba, akik nem akarják megölni a kisipart, ha­nem annak fejlődését akarják előmozdítani. IJjabb véres zavargásokkal nyugtalanítják az arabok Palesztina zsidó lakóit LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Palesz­tinában mind súlyosabb a helyzet. Az os­tromállapotot, amely eddig csak a „régi vá­rosira vonatkozott, most kiterjesztették egész Jeruzsálemre. A zsidó lapok megállapítják, hogy a zsidó lakosságnak az angol mamdatárius kormány­ba vetett bizalma erősen megrendült, mert a kormány nem tartotta be Ígéretét, hogy biz­tosítsa ia lakosok életét s vagyonát. Az arab mozgalom vezetői az este nyilatkoztak és ki­jelentették, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az angol közvetítő indítványok fölött mindaddig, mig az angol kormány be nem tiltja a zsidók palesztinai. bevándorlásait. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Pa­lesztinái zavargások továbbra is súlyos aggo­dalomra adnak okot. Jeruzsálemben egy ismeretlen férfi több revoberlösvést adott le a mozgóképszínház­ból kijövő közönségre. A lövések három zsidót halálosan megsebesítettek. A merénylőnek még idejében sikerült ke­reket oldania. Tegnap délután temették el a legutóbbi zavargások három zsidó áldozatát A temetés incidensek nélkül! folyt le. A gyászszertartás és a temetési menet ide­jén az összes zsidó üzletek zárva voltak. Az éjjel folyamán Jaffábcm és Tel-Avivban újabb zavargások voltak. Haifában az arabok több épületet felgyújtot­tak, «• kár jelentékeny. Az arabok általános sztrájkja tovább folytatódik és rendkívüli ag­godalommal tölti el a lakosságot. A kormány rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe a rendzavarások megismétlődésének elkerülése érdekében. Az összes útvonalakat rendőrség és katonaság őrzi és minden utast megmotoz­nak, hogy elkobozzák a náluk levő fegyve­reket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom