Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-17 / 113. szám
rai ELLENZÉK wmmmammmm « ck climtmóruljwM váltanak ki a/ ember- ivl, inert M iéy,i tixrvényeibet uj .szellemi, rar- U'kwviml ivem sikerül megölt énünk s .17 uj s/eMwn buldk meg. így nuIvi* problémák v- cxlöfévé válik a társadailoni törvényeivel • icg nem alkuvó szerelmi élet, illerve há- :*ovág. \ női öngyilkosságok növekedése szinte . heteden nők .latszik. A/ utolsó ken évtized- ben a no társadalmikig, i'dnanihndult és több lontos iogl.ilko/ási ághoz jutott, jgy tehát Isídve/őbb a helyzete, mint a békében volt. i 1 ogv mégis olvem sokan (lesznek öngyilkosok, a/ art bizonyítja, hogy szimukna a tei- alxidulás nem hozta meg életük szabadságával járó örömöket, hanem újabb problémás elé állította őket. Az újabb problémák oka pedig, hogy o nő te.lszabad uil.t abb erkölcsi cselekedetei számára nincs meg a társadalmi lederet, összefoglalva a lényeget: .1 háború oh an kort hozott maga után, mely ben a nő telszabadulva a konzervatív szokások és hátrányos társadalmi helyzetek (pld. rossz anyagi viszonyok) hatása alól önállóbbá válik, gondolkodásában szabadabb, többet megenged magáinak, utánozza a rér- t, tehát megtagadja a háború előtti nő cselekvési problémáját, s így sokszor Olyan helyeibe kerüli, (erkölcsi bukás, házassági háromszög stb.), melyet a társadalom nem szentesit, végeredményben, tehát a lejtőre jutva, nem talál más megoldást, mint az ólortől való megválást. . Az öngyilkos lélek. Nincs olyan ember, akinek ne lett volna öngyilkossági elképzelése. A lelki vizsgálat ki tudja mutatni, hogy sokszor a legszínesebb öngyilkosságok elképzeléseiben tudnak az emberek elmerülni, szánté válogatnak azok módozataiban, lelki szemelnek elé idézik, hogy haláluk milyen hatást fog kiváltani környezetünkben. Legérdekesebb azonban az, hogy az öngyilkosoknak célja az öné: pusztítással nem maga a hallói, hanem az ,,'tt nem levés“ gondolata, és annak a lelki hatásnak elérése, melyet az élettől való megválni akarás környezete körében maga után vonhat. Szinte feltűnő, hogy a sokszor egyéb :. k Intelben gyengén kara tu emberek milyen erélyt tudnak kifejteni öngyilkosságukban. Az ilyen ember a benne élő romboló erőket önmaga ellen fordítja. Az életösztönnek ez a pálfordulása, amikor váz öngyilkos támadó Ösztöneit önmaga ellen fordítja-, két okban keresendő: 1. tulszigoru az erkölcsi itélőszeke önmaga felett, amikor mar Olyan bűneiért i< halálbüntetéssel sújtja magát, amelyért, na Ltenbe vetett hite erős lenne, az Egyház és a Társadalom :s felmentette volna. 2. Valamely szeretett egyén elvesztése: Az ember szeretet nélkül élni nem tud és mert a szeretett egyén elvesztése miatt önmagában keresi a hibákat: öngyilkosságával saját hibáiért akarja magát megbüntetni, egyben bosszút is akar állni azokon, akik a szeretetet megvonták tőle. A szeretett egyén elvesztése után így szól a lelki formula: ,gyűlöllek, mert nem szeretsz“. De a gyűlölet és az általa kiváltott fantázia miau lelkifordulást is ér az egyén. így az öngyilkosság részben mint ön büntetés, részben ramt bosszú szerepel. Szinte azt akarja megmutatni: „lásd mit vesztettél bennem“. Az öngyilkosság tehát valóban „foHe ä deux (két ember ügye). Az öngyilkos leggyakrabban nem magának akar meghalni, hanem valakinek, illetve általa a világnak. Az öngyilkossággal való fenyegetődzést mindig komolyan kell venni, mert soha nem lehet kiszámitani, hogy milyen jelentéktelen, motívumok válthatják ki az öntudat rövidzárlatát, tehát azt a pillanatnyi elmezavart, melyben az egyén végez magával. Szinte fel- scröihatatilanok a pozitiv okok, amelyek az öngyilkosságot előkészítik: csalódás, anyagi bajok, üldözött ség, gyógyíthatatlan betegség, cletuntság -stb., .stb., de tudnunk kell, hogy a? öngyilkossági szándék mögött mindig mélyebben fekvő lelki háztartási zavarok, önbüntetés és vezekiési vagy, általában a destruktiv ösztönnek a győzelmi törekvése hu- zódik meg. Az öngyilkossági képzeletet mutató egyéniségekkel foglalkozni keli, mert csak a lelki háztartás orvoslása gátolhatja meg a végleges cselekedetet. Az öngyilkossági vágy épp olyan betegség, mint bármilyen más tól-ki kényszer, melynek gyógyításához az orvos: tudománynak minden erőfeszítésével hozzá kell járulnia!----------------------------------------------Románia uj autótérképe minden autóvezetőnek nélkülözhetetlen. 34 kitünően színezett térkép és az ország 16 nagy városának külön térképe egy tartós vászon tokba gyűjtse. A teljes gyűjtemény 250 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. 19 3 6 m á J u a ÍJ. A no a teremtés koronája Már évezredekkel ezelőtt is megbecsülték és csodálattal övezték a nőt. Nagy alkotók, művészek lestették meg, költők énekelték meg .szép szavakkal az isteni nőt. Mindig, minden korban ideál volt a női-szépség. Ezt az ideálÍ7musr a nő finomabb lelki élete é.s főleg szépsége hozta létre. Azonban a női szépség előfeltétele a zavartalan egészesé», a belső kiválasztási mirigyek zavartalan működése. A Nő a teremtés mikrokozmikus megtestesítője, az anya kultusz hordozója, tehát nagyon fontos szerepet tölt be a világegyetemben, éppen ezért nagyon kell vigyázni egészségére. A nemrégiben fölfedezett és forgalomba hozott amerikai „Menokim“ nevű gyógyszer — a női mirigyrendszer zavarainál, a nők havi görcsös panaszainál, a változó évek idegzavarainál, migrénnél, hevüléseknél, ingerlékenységnél, fejfájásnál, álmatlanságnál, stb. — olyan megJcpő eredményeket adott, amilyent eddig semminemű gyógyszerrel elérni nem tudtak. A „Menoklin“ nemcsak csillapítótag hat, hanem a betegség okát szünteti meg. Lei i2j.— utánvéttel küldi: Császár E. gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei 124 r~ liüMTnil <><■*— AZ EslET ÚTJA Vásárhelyi János püspökfteiyettes könyve „Az Elet útja“ címen szép kiállítású kötetlse gyűjtötte össze a Minerva irodalmi és nyomdai müintézet Vásárhelyi János református pü-spökheiyetes kisebb cikkeit. Ezeket a cikkeket azonban a min den i kükön átvonuló közös szellem és emelkedett lelki felfogás magasabbrendii egységgé fűzi össze. Vásárhelyi a nemzetnevelő értékes és nemes hivatását tölti be igy összegyűjtött írásaiban is, melyek külön-kiilön bizonyára szintén elvégezték hivatásukat, amelyek azonban könyvbe összefogva még különös lendületet, egységet és emelkedettséget nyernek. A könyv minden fejezetében törhetetlen hittel, bizalommal és igazi erdélyi emelkedettséggel hirdeti Vásárhelyi János az erdélyi magyar kisebbségnek a szeretetet, az erkölcsi tisztaságra és az erdélyi népek közötti kölcsönös megértésre alapított teremtő munka szükségét. Minden alkalom jó neki erre. Néha olvasmányaihoz kapcsolja fejtegetéseit, máskor a mindennap eseményeiből, külföldi nagv egyéniségek, vagy n mi kiválóbb értekeink életéből vett példák képezik a kiinduló pontját. Innen indulnak ki lelkészi hivatásával mindig erős összhangban álló fejtegetései, hogy az erdélyi magyar kisebbség jelen és jövő kötelességei felé mutassák az ifit. A könyv mindegyik fejezetét igaz szendét, megértés, az erdélyi népek közötti egyet'u'iés és az erkölcsi megújhodás szükségének h:r- detése hatja át. Mindjárt egyik első fejezetében „A következő vonat“ címen képletes összefoglalását adja Vásárhelyi János mindannak, amif később mondani akar. Egy amerikai vasúti szerencsétlenségről beszél, melynél a vonat- vezetőt szétzúzott testtel, de még élve hozták ki a romok alól. A szerencsétlen embernek kimondhatatlan fájdalmai között is első szavai ezek voltak: „Adjatok jelt a következő vonatnak“. Tudta, hogy ugyanazon a vonalon nemsokára jönnie kell a következő vonatnak, tudta, hogy ha nem adják a jelt, arra is halálos veszedelem vár. Az erdélyi magyar kisebbségnek szintén meg ke'! adnia a jelt a következő vonat számára. Ez a legközelebbi vonat — mondja Vásárhelyi a fél növekvő, utánunk következő nemzedék. Ezek elől kell elhárítani minden akadályt, hogy ne rohanjanak a biztos veszedelembe. „A veszedelmet — írja Vásárhelyi — látjuk. A mi vonatunk elakadt. Mennyi áldozat hever a sínek között. A mi kötelességünk figyelmeztetni ezekre a veszedelmekre az utánunk jövő nemzedéket . . . Tegyük meg ezt a kötelességünket, hogy legalább gyermekeink szemrehányása ne érhessen minket...“ És a következő fejezetek mind ezt a célt szolgálják, amelyet Vásárhelyi annyira erélyesen rajzol meg a nélkülözhetetlen jeladást követeli soraiban. Mindenik ékesszólóan figyelmezteti és neveli a magyar kisebbséget a ráváró veszedelmekre és a ráváró kötelességekre. És a kötelességekre való figyelmeztetés épp olyan meggyőző erejű fejtegetésekben nyilvánul meg „Az Elet utjá“-ban, mint a veszélyek megmutatása. Vásárhelyi különböző alkalmakból kiindulva végigszalad Írásaiban a kisebbségi élet egész területén és magasrendü példákra hivatkozva, hirdeti minden téren a szeretetteljes munkát és bizakodást. S a példák között nem feledkezik meg azokról a román példákról sem, amelyeknek követését különös melegséggel ajánlja kisebbségi testvéreinknek. Egyik fe- I jezetében Maniu Gyula édesapjának, Maniu i Jánosnak Suciu tanár által kiadott levelezéséről ir. Maniu János ezeket a leveleket nagybátyjához, Bamutiu Simeonhoz intézte. A levelek egyrésze Budapestről Íródott, ahol Maniu János egyetemi tanulmányait végezte. Innen írja a megszivlelésreméltó sorokat: „Boldogok azok az ifjak, akik a szép tudományokat nemzeti nyelvükön képesek tanulni. Mikor lesznek a mi nemzetünknek is akadémiái, vagy épen egyetemei . . . Vájjon remélhetem-e, hogy lesz olyan egyetem Erdélyben, amely hordozni fogja ezt a nevet: Román Nemzeti?“ Es Vásárhelyi mindjárt fel is teszi a kérdést, hogy mit mondjunk mi mindehhez. „Csak azt — válaszolRovatve~ető : JULES EROS. ja, — hogy az igazság reánk nézve is jg,-lZ. sóg. Boldog az n gyermek, aki élve/heti t/, anyanyelvű oktatás előnyeit és áldásait IstiicrHexek azok a nehézségek, amelyekkel e tekintetben már elemistu gyermekeink küzdenek. Mi elismerjük a szükségét annak] hogy az ország polgárai ismerjék az. állam nyelvét, de valljuk, hogy bensőséges, karak terképz.ő, erőteljes nevelést csak anyanyel. ven lehet közölni, különösen a gyermekekkel! kiváltképpen az elemi iskolákban. Ezért kell1 gondoskodnunk anyanyelvű iskoláink fenn- tartásáról, az. anyanyelvű oktatás igazságé- nak egyre teljesebb elismertetéséről..." Fej. tegetései további folymán Vásárhelyi hivatkozik arra, hogy Maniu János, amint levele- ben írja, a külföldön talán jobban is érvényesülhetett volna, mégis kötelességének tartotta hazajönni népe szolgálatára, szülő- földjére. Es hozzáteszi: „Mi a Maniu János '•'kés, forró fajszeretettől áthatott leveléből példaadást olvasunk ki tanuló ifjúságunk, a ini népünk számára. Ez 0 lelkűiét az, mely egy népet megtartani, megújítani képes. Viszont azt is kétségtelen, hogy az ilyen jellemek más népek jogainak, hitének kultúrájának megliecsülésére, megértésére is képesek lesznek, mert az olyan ember, aki szent kötelességének ismeri az áldozatos szeretetet és kötél ességfel jesitést saját népével szem- l>en. meg fogja érteni és meg fogja becsülni más nemzethez tartozó embertársát is. akit szintén ugyanolyan becsületes kötelességtudót hat át sa ját népével szemben.“ Ez az emelkedett hang és szeretetteljes okfejtés vonul végig Vásárhelyi János egész könyvén, mely szülőknek, nevelőknek s a kisebbségi közéletek vezetőinek egyik leghasznosabb olvasmánya lehel. „Az Élet útja“ ebiben az értelemben nemcsak könyv, hanem tett is — és dokumentum egy példásan kiváló nemzelmevelő munkásságáról. Szépség a divatban Újdonságot, lényeges újítást tulajdonképen csak a ruhák d szitésében hozott a tavaszi divat. A tervezők minden ötlete részletötlet. De a párisi bemutatókról annyi ilyen rés-zletötletet hozhatott magával min- i denki, hogy zsákmányuk mégis igen gazdagnak mondható. Az angol vagy francia ruhák díszítése egyformán sok változatot mutat. Akár dolgozó nő, akár úgynevezett társaságbeli dáma. különböző ruhákra van szüksége. Egészen természetes, hogy a dolgozó nő kénytelen jobban átgondolni minden eshetőséget, minden ruhaviselési alkalmat és nemtranszparent és az inaprimésel vemmel való felfriss tések kombinációjával. Kitünően meg lehet változtatni a régi ruhát azzal is, hogy az elejébe olyanféle mellényrészt állítunk, amely egyszínű anyagból vagv ango'os mintájúból készül. Sima fekete selyemruhát frissíthetünk fel olymódon, hogy kiszedjük a régi ujját és hozzáillő mpríméből uj, bő berakott ujjaka* teszünk a helyébe. Sima szö- vetruhához késziilletjük a következő összeállítást: Sima vagy kockás vékony szövetből csinálunk egy sima övét, amelyre két zsebet gombolunk. A nyaknak is álló nyakat készítünk a szövetből és ugyanabból a kockás vagy sottis anyagból csináltatunk egy pelerini s egy meglehetősen magas kalapot. A peler'nt a ruha anyagával béleljük. A legdivatosabb összeállítás sötétkék, fekete és sötétszürke angol kosztümökhöz a fehér piké- böl készült mellény és piké-kalap. Egyik- másik nvakdisz szabása virágra emlékeztet. csak ezekre a szempontokra kénytelen tekintettel lenni, hanem pénztárcája duzzadt- ságára és laposságára is. Számolni kell nemcsak a rendelkezésre álló, rendesen nagyon kevés pénzzel, hanem azzal is, hogy éppen azért, mert kevés a pénze, azt az egy-két ruháját, ami van, minél jobban kihasználja, minél több alkalomra tegye viselhetővé. A mai divat nagy segítségére van az embernek abban, hogy egy -ruhából hogy lehet többet elővarázsolni a jó öreg Fregoli mester módjára. A jól öltözött nőnél nagyon fontos a délelőtti ruha. Ez a délelőtti ruha lehet kimondottan sportszerű, de lehet csak egyszerűen angolos. Ha ügyesek vagyunk, akkor úgy készíttethetjük, hogy még a kora délutáni órákban Is hasznukat tudjuk venni. Ha egészen sportosan varratjuk meg őket, akkor azonban csakis délelőtt viselhetjük, vagy kirándulásra és sportra. A sok-sok ötletből a téli ruhánkra varázsolhatunk egy kis tavaszi illúziót a fehér piké, a fehér Sőt nemcsak emlékeztet, hanem sokszor virág is. Batisztból, linonból, gvapjuszálból. selyemből egész füzéreket csinálnak a v rág- tervezők s gallér helyett használják. Többnyire az egész nyakat körülfonja a tavasz j díszítő keze, sőt meg sem elégszik esetleg annyival, hanem még a ruha elejére is lefut egy darab. Nagyon sok a pöttyös-batiszt garnitura. Néha ezek a pöttyök színesek, esetleg kézzel hímzettek. A sok fehér nyakdisz mellett fekete vagy sötétkék ruhán tótunk színeseket is. Világoskéket, rózsaszínt, sárgát vagy zöldet. Sokan szeretik az egyszínű batiszt-, organdi-, zsorzsettgallérokat finom kézimpn,kával disziteni. Ez a kézimunka aztán lehet tühimzés, azisurmunka, stb. De talán még divatosabb a csipke. Úgyszintén a csipke és valami nagyon könnyű anyag keverésével készült gallér. A habkönnyű csipke a maga álomszerű könnyedségével igen alkalmas arra, hogy az egyszerű, komo’y ruhát frissé és fiatalossá varázsolia. J. E.
