Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-17 / 113. szám

BLLBN ZÉK 10 3 0 tu á I ii n / 7. MMBBUMI — • M Ellenőr ur, a perc va Jász... Vasúti történet az utazási kedv fokozást akciók ideiéből I «cloni :> CFR ellenőrrel éis cnmek nyomá­ban lx\szt*lgoté.sein a vezérigazgatóval: erről s/ól a riport . . . V történet maga rövid es sablonos: a vas­úti <Honor e! akarja venni a jegyemet, meg akar büntetni a végén is megsemmisíti a már megirt büntetési jegy/ökönyvet. Mondom, sablonos történet, de éppen a sab­lon az, ami veszedelmes az ilyen történetek­ben. az a reménytelen általánosan érvényes helyzet, az az elhanyagolt, krónikus állapot, amelyben úgyszólván „fel sem tűnik ' az el ele. Most, hogy ez a ..sablon" velem történt, hogy ream igy a különleges, egyéni élmény erejével hatott, most alkalmam van ponto­san közvetíteni egy olyan történetet, amelyre azt szoktuk mondani felületesen „egy kis bosszantó jegykezelési affér". A pontos köz­vetítés előtt még néhány olyan körülményt megemlítek, amelyek — gondolom, beillőnek a háttérbe. * Tehát: színhely a Rapid étkezőkocsija, amely e pillanatban Campina körül fut. Idő pontosan: nos, ill egy kis eltérés mutatkozik. Az ellenőr óráján ugyanis csak három porc múlva lesz félhat, viszont az. utasok óráin, amelyek a vita során előkerültek, két-három jxTeeel már el is múlt. hűinek az öt-hat perc differenciáinak nagy szerepe van a történet- bon. Van ugyanis egy CFR szabályzat, amely azt írja elő, hogy harmadosztályú utasok délután csak fél hat órától kezdve tartózkod­hatnak az étkezőkocsi ha n. (Kisebbségi újságíró manapság, amióta nines számunkra «zabadjegy kedvezmény, in­káid) csak harmadosztályú utas, ami nem szégyen, inkább csak kellemetlen, de ezzel szemben a „hivatás gyakorlásában" néha na­gyon is célszerűnek mutatkozik. Mint jelen­leg például . . .) * Nos, amint mondom, félhat és kelten, har­madosztályú utasok lxniliink az étkező kocsi­ba. Egy kis kávé és egy kis illúzió: az étke­zőkocsiban való utazás kellemes oázis a harmadosztályú deklasszált helyzetében. Az. ablak elölt pompás vidék rohan, „valóságos Svájc" — lelkendeznek az utasok is sokan arról a szinte már közhelyről beszélnek, hogy ilven gazdag országban jó adminisztrációval miket lebet ne csinálni. Domnit Controlor! — Bilet pentru domnii controlor! — be­nyit a kalauz és lx* kell vallani, hogy egy kissé idegesítő a hangjának a feszessége. A tisztelet feszül a hangban, de nem a közön­ség felé, hanem annak az urnák szól az. aki nyomában a feltárt ajtón belép. Szinte az az érzése az embernek, hogy valami főrangú urat jelent be a lakáj. Ez nem helyes. Ezt a műsort le kellene koptatni ezekről az alkalmazottakról. Ne je­lentse a kalauz harsányan, hogy „domnu kontrolór!“ hanem jelentkezzék maga az el­lenőr: üdvözölje a közönséget és kérje a je­gyeket. A kalauz tisztelje az ellenőrét — ez rendben van, de ehhez nekem semmi közöm, ezt a tiszteletet ne kiáltsa a fülembe. A ka­lauz egymásközt tisztelje az ellenőrét, a/ el­lenőr pedig nyilvánosan engem tisztel jen — az utast. Nem pedig úgy, amint most követ­kezik; * A kalauz mögött megjelenik egy igazán jól öltözött ur. A megjelenése mozdulatai­ban is pontosan megfelel annak a „haptá- kos“ módnak, ahogy a bakaur bekiáltotta a terembe „Domnu kontrolod" Úgy lép be, hogy az már nem is belépés, hanem fellépés. Fellép az étkezőkocsi színpadára és alig-alig észrevehetően megbiccenti a fejét. Sőt, meg sem biccenti, hanem inkább a szemével és szájával szerkeszt össze egy olyan grimaszt, ami a fejbiccentést helyettesíti. Semmi ki­fogás az ellen, sőt jól esik látni, ha a vasút szolgálattevő személyzete rendes külsőben je­lenik meg és a világért sem akarom vissz«- simi azokat az időket, amikor „rossz- volt ránézni" egy-egy vasúti alkalmazott öltözé­kére. Csakhogy ez az ellenőr ur egy kissé túl­méretezi a dolgot. Ez már nem rendes, ha­nem egyenesen elegáns akar lenni. Es a mon­datai is: annyira kimértek, mintha valami minisztert ábrázoló jellemszinésztől leste vol­na el. Még valami, ami nem kerüli el a fi­gyelmet: nem helyes dolog, ha egy vasúti kö­zeg, aki a közönséggel tart érintkezést, annyi­ra „civilben van", hogy még egy* karszalag sem jelzi a minőségét. Az az érzésem, ha ezen az elegáns uron például rajta van a karszalag, nem viselkedik olyan modorta- lainil úrhatnám módon, mint egy rosszul si­került angol lord. Úgy, ahogy alább követ­kezik a Sablonos“ keíiemeiíenség a jegy körül A kalauz kézbeveszi a jegyemet, az ellenőr ur csak úgy az elegáns háromlépésről nézi. A kalauz tartja, az ellenőr ur nézi. Az én kezem a levegőben, várom vissza a jegyet. Az ellenőr ur nem győzöm eléggé hangsúlyoz­ni, nagyon elegánsan, nagyon halkan azt mondja a kalauznak „ia“. A kalauz erre a hüvelykujja és a tenyere közé szorítja a je­gyemet. A kezem a levegőben. A jegy a ka­lauz összeszoritott hüvelykujja mögött. Této­va pillanat. Az ellenőrre nézek, ő a levegő­be néz. — Mi az kérem, nem kapom a jegyemet? A kalauz a vállát rántja meg — ez a fe­lelet. Az ellenőr még ennyit sem felel. Ezalatt egy másik utas jegyével is ugyan­az történik: „ia“ — mondja az ellenőr ur utólérhetétlenül finoman és a kalauz ezt a jegyet is a hüvelykujja közé szorítja. Most már ketten nézünk bambán. Miért veszik el a jegyünket? Egy szó választ nem kapunk a kérdésre. Semmi magyarázat azon­kívül, hogy a kalauz halkan megkapta a pa­rancsot: „ia“. Tedd el . . . Az ellenőr ur — igazán nem lehet kevés­bé kifejező szót használni — pimaszul hall­gat. Mi kérdezünk és szó nélkül indul meg az ajtó felé. Utána a kalauz a jegyekkel. Ezekre a jegyekre most szükség van, mert a most érvényben levő kedvezmény szerint a Bucurestire szóló jegyekkel vissza is lehet utazni. Az embert idegesíti a dolog. Az el­lenőr ur már kinn van az étkezőkocsiból, utána kell menni. Az ajtónál most már ért­hetően idegesen állítom meg: —- Mi lesz kérem a jegyekkel? Most végre az első feladat. Ez is csak any- nyiból áll, hogy előveszi az óráját és azt mondja; „félhat csak három perc inulva lesz“. Az én órámon már hat perccel elmúlt félthat. Pontosan féíhat volt, amikor bejöt­tem az étkezőkocsiba. Az ellenőr erősiti a hiányzó perceket. És már indul is tovább, a kalauz utána a> jeggyel. A jelenetnek már van közönsége is, előkerülnek órák: egyiken két-három perc múlva lesz félhat, a másikon elmúlt már néhány perccel. Hatszáz lej is kockán forog, az eljárás meg éppeni felhábo­rító: — A jegyemet kérem vissza! A másik utas is követeli a jegyét, nem éppen nagyon nyugodtan a történtek után. Az ellenőr ur most szólal meg először: — A kocsiban az urak vissza fogják kapni a jegyeket ... Ez valamennyire megnyugtató és a kocsi­ban várjuk a jegyeket. Eltelik jó idő, a vo­nat már Ploeşti felé jár, a végállomás köze­ledik és a jegy sehol. Az ellenőr sehol. A ka­lauz azt mondja, nem tudja mi van a je­gyekkel. Izgalmas hajsza az ellenőr után. „Azonnal kérem" — többet nem akar mon­dani. Most már egyre izgalmasabb a hajsza, inert Bucureşti közeledik. A kalauzt .sürgeti ;iz ember „az ellenőr ur azt mondta, hogy visszakapjuk a jegyeket, Ivói vannak a je­gyek?" A kalauz éppen befejezett valami írást az indigó papírral béleli köayvecskéjé- lx*n és most mondja ki a végleges szenten­ciát az ügyben: „Nyolcszáz lej „Amanda" el­lenében a jegyeket kiadhatom. így parancsol­ta az ellenőr ur. A nagy és döntő jelenet akkor játszódik le az ügyben, amikor ezekután az egyik kocsi folyosóján elfogom az ellenőr urat és a kö­vetkező párbeszéd történik: — On azt mondta, hogy visszakapjuk a jegyeket. Mi van a jegyekkel? — A kalauznál van. Ö visszaad ja — mond­ja esen desen és kinéz az ablakon, mini aki csak szívességből beszél. — A kalauz azt mondja, hogy az ön pa­rancsára csak nyolcsziáz lej lefizetése ellené­ben adja vissza. Az ellenőr ur szenvtelenül: — A regulament értelmében kérem . . . — ön meg sem mondta, miről van szó tu­la jdonképen . . . — Tudhatja kérem jól. Három perccel fél­hat előtt benn volt az ékezőkocsiban harmad­osztályú jeggyel. Az újságíró igazolványom mentette meg a helyzetet. Azzal fenyegettem meg, hogy „az összes lapokban“ megírom ezt a dolgot. Egy pillanat alatt megváltozott a szituáció. A szűkszavú, halk „lord“ azonnal mozgékony lett, megkereste a kalauzt, megsemmisítette a már kiállított hűn tét és jegyzéket és átadta a jegyeket. Ez talán még felháhoritóbb volt, mint az eddigi eljárása. Miért ijedt úgy meg az új­ságíró igazolványtól, ha jogosan vélt csele­kedni akkor, amikor szó nélkül elszedte a jegyeket? Nyolcszáz lej büntetést kiróni és azt igen kurtán megsemmisíteni: hát ilyen hatalma van' egv vasúti ellenőrnek? Akinek nincs újságíró igazolványa legalább, aki egy­szerűen állampolgár sági igazolványos utas. az igy ki van szolgáltatva egy vasúti ellenőr­nek? Ezért adják a vasúti kedvezményeket? Ezért egyengeti a CFR a mérlegét az utazási kedv fellendítését szolgáló akciók utján? Vájjon arra valók-e az ellenőrök, hogy há­romperces differenciákra vadásszanak, és ilyen erőszakolt alapon próbáljanak bünte- téspénzeket kiróni? Háromperces palifogásra megy az a CER üzlet? * Vezérigazgató ur, ha érdekli a dolog — a kontrolór urat Chinesu-nak hivjták. Az eset május hó 13-án történt a 32-es számú Chij —Bucureşti között járó Rapidon. Délután fél hatkor. Illetőleg az ellenőr szerint félhat előtt három perccel . . . Gara Ernő. ELRONTOTT GYOMOR és az ezzel össze­függő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelvgés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székrzorulás eseteiben már egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keseriiviz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat. Az orvosok ajánlják. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok eiöharcosa. Epilepsziában szenvedőilí Minden bcte#»égre mr% kell végre n gyógyszert találni. Az ön iszcn vedévémk gyógymódja a „Donhidc" v/erlx-n valós dl incg, amely önnek lehetővé lcv/j, hogy u,*l ból felvehesse régebbi foglakozásit, anélkül hogy sí rohamok állandó megi ancülésétőj j kellene félnie. Ha a „Donhidc“ amerikai kezelési móc-1 szert alkalmazza, úgy aktivitása folytán u-l ból hasznos tagja lesz nz emberi társada-1 lomnak és egyidejűleg visszanyeri fizikai é.tl erkölcsi képességeiben vadó hitét, életkedvét,I mig <az élet, amely önnek clv sclheietiennekl tűnt, ismét örömmel tölti el. A pessz.fmiz-1 mus és erkölcsi levertség helyélse optinrm-l mus és az élet szeretete lép. „Donhide“ kapható a vezérképviseletnél: I Császár Ernő gyógyszertára, bucureşti,! Calea Victoriei 124. Vidékre 200.— lei utánvéttel küldjük.---------------------------------------------------------- 1 Ma éve, 1896 május 16-án a magyar képviselőházban j belgrádi zász’ósértésck ügyében heves viták fbíy. | nak, amelyeknek főszónoka Ugrón Gábor cs I Bánffv Dezső báró miniszterelnök. A magyar fővárosban óriári viharban a Vörösmarty-céren j lezuhanó zászlórúd megölte Neoschi! Al jo; gyá. j rost. Az egész országban nagy részvétet okoz, hogy meghalt id. Andrássy Gyula gróf özvegye, 1 Kendeffy Katinka grófnő. Városunkból nagy karrier indult meg épp e napon. Sándor Lázló 1 rendőr alkapitányt a budipesti állam rendőrség­hez segódfogilmazónak nevezték ki, hogy idő. vei ott hires főkapitánnyá legyen. A Tudomá­nyos Akadémia három tudósunkat levelező tag. nak választotta: Hegedűs István, Bőhm Károly és Kuncz Ignác egyetemi tanárokat. A városnak gondot okoz, hogy Mátyás király szü.őhíza, melyből most költöztették el a honvédeket, dü- Jedezk; a másik, hogy az igazságügyi paloták építkezése halasztást szenved, mert újabb terv szerint nem « ifiostanj helyükön, hanem a Bia. sinj-szálloda helyén szeretnék felépíteni. A szán. ház nyaral és a Makróczy—Bánfalvi szintirtu- lay kapott engedélyt, hogy a Tornavivodában „vígszínházát“ játszék. Az itteni művészek kö­zül is résztvesz egy.kettő, mint Váradi Mikló?. Többször előadják Gerő Károly Próbaházasság című vígjátékit. A budapesti színházuk állan­dóan ünnepi előadásokat rendeznek, amelyeken 1 király s az udvar ott lévő tagjai vesznek rérzt, amíg majd május 19-én meg nem ha] a trónörökös, Károly Lajos királyi herceg, ez ural­kodó öccse, Ferenc Ferdinand atyja. (Egymás­után három trónörökös halt meg ané-kül, hogy trónra jutott volna: Rudolf kezdte meg a sort.) Rádióaktivitással uj testeket lehet előállí­tani. Parisból jelentik: A francia tudomá­nyos kutatóegyesület védnöksége alatt nagy- fontosságú tudományos előadás volt, ame­lyen számos tudós vett részt, köztük Joli- otné, a hires Curie-házaspár leánya, akit a mult évben a vegyészeti Nobel-dijjal tün­tettek ki. Az előadó tudósok ismertették a mesterséges rádióaktivitás terén tett ku­tatásaik eredményeit, amelyek alapján ma már uj testeket lehet előállítani, ami még nem is olyan régen a csodák birodalmába tartozott volna. Egyiptom ifjú királya civillistájának csökkentését kéri. Kairóból jelentik: Faruk, Egyiptom ifjú királya, első uralkodói tény­kedéseként levelet intézett Ali Maher pasa miniszterelnökhöz és civillistájának 150.000 fontról 100.000 fontra való csökkentését kérte. Az ifjú király atyjától örökölt va­gyonát mintegy húszmillió fontra becsülik. A kiskorúsága idejére kirendelt kormány­zók évi fizetése 50.000 font lesz. U §1 Ml CLUJ, PIAŢA UNIRII I 22 1 férfi öltöny, felöltő, női kabát, kosztüm ÉS RUHASZÖVETEK! Plaldek! literéi? Szőiwegcft CLUJ, PIAŢA UNIRII 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom