Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-01 / 100. szám

2 R L 1. R N 7. ti K 1 9 .? 6 rri n j u 1 /. (ttiaMMcaHHHMMaaHMHnUHMniMI MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ (.1 ItK.NTl I,: \'.ud;i előszót irt Pot at Bn­nitia dr \ haitii enct joga" ciimi muuká- lúho/ Has/nos tnuuliuám ez. melyben a s. M >i a nemzetközi ji>g megvilágításában a hadüzenet kérdését vizsgálja. Azokat a sza­bályokat boncolgatja, molyokét nem szok­tak betartani. l.bbe a kérdésbe kapcsolódik be Vaida néhány szóval. Az eszményi hely­zet az lenne, hogy a lníkét a Népszövetség biztosítsa. A béke azonban nem egyéb, mint folytonos jogi bábom, melyre fel kell ké­szülni. Jól tudja ezt Vaida. A miniszterek sorsát ma már nem a szavazók tömege dönti el. de az a kérdés: alkalmasak e feladataik végrehajtására. Tiszteli Titulescut es meg­állapítja, hogy a Népszövetség nem kepes a békét biztosítani s nem tudja a fegyverke­zést megakadályozni. Mi tehát a teendő? .Fegyverkezzünk — mondja Vaida — men­tői hathatósabban, ha drága nekünk az or­szág és a jövő“. El kell ismerjük, hogy a Skoda-pert nem a Népszövetség hozta nya­kunkra. Egy bűnös nem tud minden bűnt elkövetni. A bűnös ellenfelei követik el te­hát a többi bűnöket. DIMINEAŢA: A francia választások soha- 'em tapasztalt hevességgel folytak le. A sza­vazók teljes szabadsággal járulhattak az ur­nákhoz, igy a parlament meg fog felelni a népakaratnak. Sokkal több kerületben ma­radt a választás meddő, mint a régi válasz­tásokon. Ezideig csupán 179 jelölt győzött s május 3-án 427 kerületben uj választást tartanak. A lapok a népfront győzelméről írnak. így írnak, az Echo de Paris, Le Jour, Ami du Peupl-e, Le Journal s a többi napi­lapok. Az Ami du Peuple odáig megy. hogy a népfront döntő győzelmét előre bejelenti a vasárnapi választásokon. Érthető, hogy a francia baloldali lapok igy Írnak. A jobbol­daliak ezzel szemben elkeseredetten emlé­keznek meg a kudarcról és ez a romániai jobboldali pártokat is befolyásolni fogja. A baloldali győzelem előre látható volt, miután a pártok ígéreteikkel előre lekötötték ma­gukat A most következő választás eredmé­nye nem kétséges. A baloldali pártok azt a jelöltet tartják fenn. aki legtöbb szavazatot kapott a lefolyt választáson. Ugyanakkor a jobboldal röpiralokat terjeszt, melyben tel- hivja a figyelmet, hogy a baloldali pártok győzelme háborút jeient Németországgal. Nem avatkozunk ezekbe a dolgokba, csupán arra mutatunk rá. hogy Franciaország bal­oldali maradt. Reánk nézve most ez a leg­fontosabb. UNIVERSUL: Kétszáz ügyvédet töröltek most a Bucuresti-i kamarából, mert nem fizették tagsági dijaikat. Nemcsak a folyó évi díjról van szó. Ezek az ügyvédek több évi taksával tartoznak. A legcsodálatosabb az, hogy a listában nem olyan ügyvédek szerepelnek, akik ügyfelek hiányában nyo­morognak. Előkelő társadalmi állású embe­rek: volt kamarai dékánok, volt parlamenti alelnökök, volt polgármesterek és városi ta­nácsosok, volt kincstári ügyészek, bírák, képviselők, párisi doktorok, egyetemi taná­rok s végül egy volt külügyminiszter is sze­repel soraikban. A törlés nem jött vára Há­rul. Számtalan esetben voltak felszólítva. Azt j sem lehet mondani, hogy lehetetlenségről j van szó, mert hiszen egy évre csupán 1500 j lej tagsági dijat kell fizetni. A kamara nem most nyúlt először ehhez a fegyverhez. Hó­napokkal előbb kevés számú ügyvédet füg­gesztett fel abban a hitben, hogy jobban meggondolják a dolgot és fizetni fognak. Érthetetlen dolog ez számunkra. TARA NOASTRA GGoga lapja): Elismer- i jük a magunk részéről is, hogy a kormány j és a mi programunk között szakadék van. ( A miniszterelnök azt mondta Ploesti-ben, j hogy Románia csak 75 százalékban nemzeti j állam. Ezzel szemben mi azt valljuk, bogy j Románia teljesen (totaliter) nacionalista. Itt a szakadék. Tătărescu azt mondja: ,.Ne fe­ledjük, hogy kisebbségi lakosságunknak 25 százaléka, igy megértő politikára vagyunk kötelezve s biztosítanunk kell anyanyelv­használatát és vallásszabadságot számukra, hogy szabadon fejlődjenek a törvények kor­látái között1*. Mi másként gondolkozunk, ne­künk más tervünk van. Nem ismerünk sem­miféle aránvlagosságot s ha a történelem folyamán idegen csoportok kerültek közénk, hajlandók vagyunk emberi szempontból megtűrni őket a polgári egyenjogúság hatá­ráig, ez azonban nem érinti azt a jogot, hogy bármikor, bármily mennyiségű idegent ki­utasítsunk úgy, amint azt jónak látjuk. Eb­ben a szellemben alkottuk meg a Ciucea-i egyezményt is 1923-ban. A magyar kisebbség tudomásul vette a román szuverenitás részé­ről a türelmi állapotot (un act de toleranta din partea suveranităţii romaneşti), hogy a román állam kizárólagosságának szellemé­ben dolgozunk. Ha a politika közbe nem lép. kiszámíthatatlan következményei lehet­tek volna a Ciucea-i megegyezésnek s nem lenne ma kisebbségi kérdés az országban. Tătărescu tehát téves utón jár a liberálisok­kal és demokratákkal. A kisebbségi lapok természetesen kedvezően fogadták a minisz­terelnök kijelentését és rámutatnak a nyu­gati demokrata államok politikájának ked­vező hatására. Ideje, hogy érvényt szerez­zünk a román áJlaxn kizárólagosságának. Barangolás Abesszínia őserdőiben A hiénák a harcterekre költöztek. — Kígyó a csizmában BUDAPEST. (Az El'enzék tudós tójátó .) Leszich Ká tnán, magyű-r művészi vésnök most érkezett haza Abesszíniából és eddig még is­meretlen, igen érdekes adatokat közöl az ős­erdők félelmes, csodálatos lakóiról. — Addis-Abebatól öt kilomé'.ernyfire az Antató hegység alján van egy őserdő. — Kez­di elbeszélését. — Ebbe az őserdőbe, mint ahogy általában az őserdőkbe, az abesszák sohase mennek be. Miért? Ök maguk se tud­nák megmondani, hogy miért. Nyilván va­lami ősi babona miatt. — Persze az európailak bemerészkednek az őserdőbe, pedig egy 10 perces sétát tenni is nagyon nehéz ott. Folyondárok fogják ös>sze a fákat, én is csak úgy tudtam előre halad­ni. hogy késsel utat vágtam magamnak. — A folyondárok olyan buján nőnek, hogyha elvágja az ember őket, két nap múl­va újra körülölelik a fákat. az óriási fákat, amelyek közi pálmák, ha­talmas olajfák, vadrózsafák. 30—40 mé­teres eukaliptuszok vannak. Az őserdőben mindig sejtelmes félhomály van, a napsugarakat felfogják a fák lombjai. Nagy vad nincsen az őserdőben, lepkék, ma­darak tanyáznak ott. És ma jmok. Ezerszám­ra. tizezerszámra, százezerszámra. Röhögő és féltékeny majmok — Sose felejtem el — emlékszik v’ssza mosolyogva Leszich Kálmán e'ső őserdei sé­tájára *—, hogy amikor először beléptem a dzsungelbe, „valiaki“ hátulról fejbeülött. Visszanézek, hát egy kis majom röhög rám. tóla-mnjom volt, apró, szürke állat, nagyon kedves, de azért veszélyes, mert szeret ha­rapni. Rengeteg guréza, keresztes majom vön még az őserdőben. Azért hívják őket keresz­tes majomnak, mert fekete bőrükön a há­ton kérész tálaku szörcsik van. Az őserdef majomuradalomban páviánokat is látni, ját­szanak, ugrálnak a fákon. Leszich Kálmán szerint az őserdő madár­világában rengeteg olyan madárfajba van, amelyet a madártan még nem anyakönyvelt. Varinak " ' két méter magas madarak és vannak kö- römn iggságu madarak. Az őserdő lakója a milán is. Ennek a madár­nak az a nevezetessége, hogv test berendezéséről tanulták meg a repü- I lógé p konst ru kt őrök, hogyan kell megépi­feni egy repülőgépet. A milán remek szabókat csinál a levegőben, j roppant gyorsan száll. Az őserdei madarak közt találni még dögkeselyűket is, az elhul­lott majmokat eszik meg. — Vannak majmok, amelyeknek egész éle­te az őserdőben múlik el, más fajtáik kijárnak az őserdőből. Ezeket a feketék megfogják, eladják. Abesz- sza nem tart a háznál majmot, — az a ba­bona, hogy ahol majom van, ott tűz lesz, vagy halát, vagy nagy anyagi veszteség. Tóta majmot nem is lehet háznál tartané, olyan féltékeny: ha nőstény, akkor a házi­asszonyt támadja, harapja, bántja folyton, ha him, akkor a ház urát harapja. Az Abesszíniában járt magyar ember leg­érdekesebb, egészen költői élményei közé tartoznak az őserdőbe lett kirándulásai. — Nem vagyok félős ember, de az őserdő­ben én is féltem. Az embert olyan érzések kezdik kinozni, hogy talán nem tud kijutni onnan, az őserdei virágok és a fák nehéz szaga valami gyantás, fülledt illatban egye­sük Áhítatot is éreztem az őserdőben, mindig az volt a benyomásom, hogy templomban járok. Éjszakai vadászaton Az addis-abebat élet legnagyobb szórako­zásai közé tartozik az éjszakai vadászat. Te- leholdnál éjszaka is nappali világosság van. Ilyenkor tartanak éjszakai vadászatot. — Már nagyon messziről látni lehet a vadállatok szemének csillogását. Különösen a hiénák és a sakálok szeme csillog. A leopárd­nak smapagdszinü, az oroszlánnak vöröskék, hiénának és sakálnak világoszöld fényű a tekintete. Régekben nz éjszakai vadászatok elmarad­hatatlan vendégei voltak a hiénák. Jártak a vadászok kőiül, immii lmu.nl lak okit kiváncni/ikodtok. Mostanában máv rányu ! foglalhAguk miatt ' nem vesznek r<S/t éji szakai vadászatok on. A hiénák ugyanis mostanában Addi'. 1 bein környékéről is eljárnak a harrterekrmn megeszik' az elesettel, holttestet, jóllakni fr aztán ,,li(izu<t ménnél; a ,,családjukho A hiénának naponta 200 300 k lomét« -t szaladni nem nagy feladat. A vadászok azért szeretnek inkább éjsza i indulni mert a nappali vadászatnak van egJL kel lernet len me 11 ék kö r ü I in é n yc. Ezrével jelentkeznek nappal a vadászit í) a feketék, gursa (borravaló) reményébe*! mini hajlók. Nem lehel lerázni őket. Ki‘.<W rik a vadászokat. Állandóan a puskacső éli tt szaladgálnak. Egy Abesszíniában élő magyar, ra] meg is történt egyszer, hogy vadászatán a zsákmány csupán öt erősza­kosan viselkedő hajtó volt. Meg is büntetlek 100 tallérra az öt a bessza miatt. Kígyó a: ágyban és a csizmában — Éjszakai vadászatokon többek közt s :« torra is -szükség van. Nagyon kell vigyázni, amikor az ember lefekszik a sátrában. A k « gyök ellen kell védekezni. En például zsák­szerű takarót vittem magammal, bebújtán« és szo’gám a zsákszerű takaró száját beki>-l tötte- a nyakamnál. A kígyók nagyon szeretik] a meleget, gyorsan felkusznak az ember ágyába, a vadász csofjl azt érzi, hogy a hidegteStü kígyó s:orosan\ mellette fekszik. — Az abesszínia ak kitalálták már mit kell ilyen veszélyes helyzetben csinálni. Aki meg­ijed és kapkod, -az e’veszett, mert a kigyó megmarja, inár pedig az nbcssziniai kigyó marása halálos, nincs ellenmérge. Nyugodtan kell maradni, bármilyen nehéz is ez, meg kell várni, amig n kígyó elbággad, elszundikál, akkor kibújni az ágyból. Ezután egy jó erős fejütés elég a kígyónak. A vadászok öltözködés közben, mielőtt felhúzzák csizmájukat, jól kirói­zák, mert előfordult már, hogy a kigvó elbújt a csizmában. .4 nappal réme, a skorpió Az éjszakai vadászok réme a kigyó, a nappaliaké a skorpió. A skorpió szeret kö­veken sütkérezni és ha az ember vigyázat­lanul leül valahová, rögtön megcsípik. A skorpió csípése éles fájdalmat okoz. A se­bet azonnal ki kell égetni gyufával, utána meg kell inni féliter pi perment pálinkát. A csípés feldagad. 6—8 órás erős lázt is okoz. de utána semmi baja sincs annak, aki a skorpió csípése ellen igy védekezett. AKI FRISS ÉS EGÉSZSÉGES AKAR LENNI és el akarja kerülni, hogy kemény legyen n szé­ke, emésztése meg legyen zavarva, folyton fáj­jon a feje és bőre tele legyen mindenféle pat­tanásai, az igyék hetenként egyszer-kétszer reg­gelizés előtt egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF' keserüvjzet. Közkórházakban végzett orv ősi megfigyel! érek szerint a FERENC JÓZSEF víz gyorsan, biztosan és igen enyhén hat s ezért ki- váütkép a gyomor, bél, vese, máj és epehólyag­betegek használják szívesen. Ezerháromszázéves fenyő. Tokióból jelen­tik: Egy japán ligetben, amely Vakemasie Hime istennőnek van szentelve, áll egy fe­nyőfa, amelyet a hagyományok szerint Jo- nei császár idejében (629—641) ültettek el és igy most 1300 éves. A ritka fenyőfa az évszázadok folyamán 24 méter magasra nőtt meg, kerülete pedig 12 méter. Agai az egyik irányban nyolcvan, a másik irányban száz méterig nyúlnak. Alsó ágainak megtámasz­tására 380 faoszlopot állítottak fel. Némely ágait védőtetővel óvják az időjárás viszon­tagságai ellen. Az istennő nagy ünnepe ide­jén, amely minden évben julius végére esik, számos hivő keresi fel a fát. A fa ágainak letörése szigorúan tilos és súlyosan büntetik azt, aki a tilalmat áthágja. A fa lehullott tüleveleit mint szerencséthozó talizmánt szokták összegyűjteni. Budapesti Nemzetközi Vasé? utazási- és vizum- kedvezményre jogosító vásárig azolvánwa 120 leiért kapható az Ellenzék könyv osztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. Vidékre 140 lej előze­tes beküldése mellett, ajánlva azonnal küldjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom