Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-11 / 85. szám

E L L E N 7. I? K I 9 .? 6 á p r 111 •i II. aK*Uf£&R maca T,)T ÍR A ROMÁN SAJTÓ ' r <>y, Cseh péhln. Elv. I la'.'c. Vériem. 1*111 .‘i n !,: \ francia jegybank az aram 1 ni ' it jelen ti. \ világ aranyának nt“'vI 11 as i' mid hirlokáhan. 1923-ban ás 1 *.• •■»•ii S3 milliard frankot árt aranykész­let.' l\.'■ 1';:11 , a szám (»5 mi 11 iáidra esett, nr da. ara 03.39 százalékos a forgalomba 1 l\ I api: frank aranyfedezete. Í gy év dali bárom komoly támadás érte a frankot, N.a.i.i most kénytelen volt a jegybank 3 és ti s■ .i/.aIákra emelni a kamatlábat. Meg* tiri-ifi11 i a '.. n/ és elutasítják a bitelkárőket, ig\ kévés oben játszanak az értéktőzsdén s kevesek!» a frankspekulúció Párisban. A icg> k:.nk mindent megtesz, hogy megvédje a fr.mkot. lg vétlen hét folyamán 1936 március 20 27 között 113 millió arany­frankot vesztett s a papírpénzt 515 millió* a! s. iritotta. Mi lesz, ha ez. továbbra fog :idyiah’.ku Hegnier francia pénz.ügyminisz* er optii: a. Az. arany ennek dacára mene­kül, mert nincs füle, hogy hallja a minisz­ter megnyugtató szavait. A költségvetés ki van „vensul; ózva papíron, miután hat éven keres lül évente 6 milliárd lej ráfizetéssel árult. Ha az arany el nem futna, akkor is nehéz lenne a francia frank helyzete. Ezt a költségvetés gyengesége okozza. A tanulság ebből az, hogy pénzpolitikát nem lehet egyedül aranyfedezetre alapítani. UNIVERSUL: A cseh parlamentben tör­vényt hoztak a nemzeti védelemre, ez ben­nünket is érdekelhet. A törvény alapgondo­la la az. hogy mindenki egyformán tegye meg kötelességé!. Machnik hadügyminiszter kijelentette, hogy minden egészséges ember részt kell vegyen az ország védelmében, meri csak a férfiak és nők együttes mun­káiéval lehet a harcosok erkölcsi erejét fo­kozni és fenntartani s csak mindenki össze­fogásával lehet győzelmet elérni. A jövő háborúja, mely repülőgépekkel és gázzal fog majd lefolyni, a frontokat kiterjeszti és az érdekelt országok egész belső területét fe­nyegetheti. így mindenki, minden eszközzel részt kell vegyen a védelemben. Az erkölcsi felkészültség talán még nagyobb jelentőség­gel bir az anyagiaknál. Bizalmat, egvbetar- tozást és lelki közösséget jelent. Nemzeti összefogásra van szükség. CURENTUL: Az olasz—abesszin háború vége felé közeledik. A négus kétségbeesetten hol a X.''ószövetséghez, hol népéhez fordul. Az abessziniai hadjárat nagy ellenségeskedés jegyében indult el. Angol érdekeket érintett Egyiptomban és Szudánban. Kalandnak te­kintették s azt hitték, hogy Mussolinit ma­gával ragadja. Miért gondolkodott volna a szerencsétlen fekete másként, mint az euró- i ;.i fehérek? Hogyan volt képes Itália ezen változtatni? Nem akarjuk a fasizmust aján­lani, mégsem tagadhatjuk azt az erőt. me­lyet magában foglal. Ha fasizmus nem len­ne, még látszólagos katonákat sem tudott volna Itália egy ilyen hadjáratra sorozni. Nálunk mindent tönkretesz a sok szónoklat és program. így van ez 1919 óta. Ila meg­vizsgáljuk a szónoklatokat, mindenütt ..nem­zeti eszme'; szavaira találunk. Nézzük azon­ban meg. mit jelent a szóáradat? Minden csak elv, csak papir marad. TARA NOASTRA: Mind népszerűbb lesz a nacionalista mozgalom. Azt mondhatnánk, hogy jdöntőbirói jelentősége van mindazok­ban az eseményekben, melyek szemünk előtt lefolynak. A román politika uj ellenféllel találja szemben magát, mely nem hajlandó alkura és tárgyalásokra, hogy ezek vészé- j lyeztessék uralmát. Természetes tehát, hogy ! veszélyes jobboldali szélsőségnek nevezik ezt a mozgalmat, mely minden támadás cél­pontja. Erre a célra használják fel a Sinaia- ban történteket is, bár ennek alapjában véve ! semmiféle kapcsolata nem volt a naciona­lista mozgalommal. Mihalache és Dinu Bra- tianu nagyszerűen megértik egymást, midőn a szélsőségesek elleni harcról van szó. Mi­halache olyan nagy hangon beszél, hogy Párisban is hallják, abban a reményben, hogy segiteni fogják a nacionalista mozga­lom letörésére. :Dinu Bratianu körlevelet küld a liberálispáríi tagozatoknak, melyben harcra szólítja fel őket a jobboldali nacio­nalizmus ellen. .Nem riadunk vissza. A ro­mánságért akarunk harcolni, a többi nem érdekel bennünket. DREPTATEA: Tehát fenyegetnek bennün­ket. A cenzura megengedte, hogy a címünk­re küldött határozatot a sajtó közölje. így tehát mától kezdve jogos önvédelemről fo­gunk beszélni. Halállal fenyegettek s esküt tettek, igy nem lehet szó arról, hogy ez csak lelkes kirohanás volt. Annyival is inkább, mert már volt erre eset Duca meggyilkolá­sánál. Minden megnevezett és meg nem ne­vezett nemzetiparasztpártinak joga van te­hát bármely helyen, bármely eszközzel, bár­mikor védekezni. A bottal, revolverrel, kés­sel szemben nem fogunk kesztyűs kézzel védekezni s megfelelő fegyvert használunk. Nem lehet szó passzív védelemről. Amint kezet emelnek valamelyik pártvezérre, nyom­ban válaszolni fogunk. Tessék tehát elkez­deni. Paraszlgárdák, fegyvert vegyetek keze­tekbe, - - — - ­Tőkés Anna az idén már nem lép fel a budapesti Nemzeti Színházban A városunkból elszármazott művésznő karrierjének történetéről ir a budapesti sajtó BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósi tá­jéi túl.) A Nemzeti Színház munkásmali- né keretében hirdette a „Machbeth‘‘ elő­adását lökés Annával Lady Macbeth szerepében. A művésznő azonban le­mondta az előadást és helyette Lukács Margit, egy fiatal akadémiai növendék lépett fel. Ennek a szereplőváltozásnak szomorú oka van: Tőkés Anna, Buda­pest egyik legnépszerűbb színésznője hirtelen megbetegedett és a: idei sze­zonban már nincs remény arra, liogg fellépjen a Nemzeti Színházban. A főváros művészvilágában gyorsan terjedt el a művésznő betegségének hire és mindenki a legnagyobb sajnálkozás­sal fogadta. A művésznő súlyos idegkimerültség miatt nem léphet egyelőre színpadra. Szabadságot kért a Nemzeti Színház igazgatóságától és az a terve, hogy unó- testvérével. Gyenge Annával hosszabb tengeri utat tesz, majd egy kis ausztriai szanatóriumban piheni ki a fáradalma­kat. Tőkés Anna orvosa szerint idegki­merültségét elsősorban nyugalommal kell gyógyítani és minden remény meg van arra, hogy már az uj szezon elején Tőkés Anna ismét a budapesti közönség elé léphet. Ezzel kapcsolatban a budapesti ..Nyolc Órai Újság“ feleleveníti Tőkés Anna karrierjének történetét és a következő­ket irja: ................ HliSVtTi TÖJÁ50JÍ bonbonon, ünnepi diós és máhos hlíIIH, kalács,kuglóf MÉRSÉKELI ARAK MELLETT. — Tortákban nagy választék!! FAGYLALT és PARFAIT ÁLLANDÓAN KAP­HATÓ KIVITELRE IS. LEGKISEBB NEG- RENöELtST IS PONTOSAN SZÁLÚT Mint olyan sokan a magyar színpad kiválóságai közül, Tőkés Anna is Cluj-i Magyar Színháznál kezdte meg pályafu­tását. Először a kórusban működött, majd kisebb szerepeket kapott. Nemso­kára férjhez ment a színház egyik alkal­mazottjához, majd attól elvált és Buda­pestre költözött. Itt próbált elhelyezked­ni. Véletlenül jutott budapesti színpad­ra. Egy este bement az akkori Renais­sance .Színházba és Bárdos Artur igaz­gatótól két szabadjegyet kért. — Milyen címen? — kérdezte az igazgató. — Színésznő vagyok, a Cluj-i Magyar Színház tagja. Az igazgató kikérdezte szerepeiről és terveiről. Feltűnt neki Tőkés Anna szép magyaros beszéde és kellemes megjele­nése. Átnyújtotta a jegyet és igv szólt: — Jöjjön be holnap délelölt a szín­házba, bálba tudok valamit segiteni az elhelyezkedése dolgában. Tőkés Anna másnap délelőtt jelentke­zett Bárdosnál és félóra múlva már a hóna alatt szorongatta első nagy szere­pét: Crommelvnek hires darabjának, a „Csodaszarvasának női főszerepét, mely­ben a fiatal színésznő döntő sikert ara­tott. Eüől kezdve sikereket aratott a Nem­zeti Színházban, a Vígszínházban és a Magyar Színházban és most legutóbb is­mét a Nemzeti Színházban. Remélik, hogy pihenője után folytatni fogja a sikersorozatot. bLAYDA CUKRÁSZDA R. T., CLUJ, P 1 AT A UNIRII NO. 29. WBITTMMM—Í^Ba———BB—I— „iiizkclécsotó szigetelőre“ alkusznak a jjapáReik az angolokkal „Vámpírok'* védik az időnkénti elkerülő édenkerteketf LONDON, április hó. Érdekes élménye volt a napokban egy angol tengerészkapi­tánynak. a Csendes-óceán egyik szigetcso­portján, az úgynevezett „Kertek szigetei" kö­rül, melyek nincsenek messsze Tahititól és arról nevezetesek, hogy folyton jöl-alá bukdácsolnak a tenger vi­zében. átlag tizesztendei felszínen tartóz­kodás után efsülycdnek és nem sokkal utóbb ismét a viz színére bukkannak. Ezeket a csodálatosan termiekeny és utolér­hetetlen szépségű szige'ecskéket legelőször 1531-ben fedezték fel és azóta rettegő t hí­rük van nemcsak a sülyedésük miatt, ami eddig is sokszáz gyanútlanul letelepedett ha­jós és benszülölt végzetét okozta, hanem azért is, mert ezek az apró édenkertek tele vannak vámpírokkal, denevérszerü, rendkívül ügyes állatokkal1, melyek nagy tömegben még az embert is megtámadják és nem egyszer le is győzik. Vámpírok Magellának, a nagynevű felfedezőnek egyik hires utitársa, Sauvedra élte át elsőnek a páratlanul itt álló kalandot a vámpírokkal a Kertek szigetcsoportján. Miután hajója meg­sérült és a nagy- viharban elszakadt a vezér- vitorlástól, Sauvedra letelepedett egyik ilyen szigeten és hajója kijavításához fogott. Mun­ka közben azonban száz és százezer apró madár lepte meg a dolgozókat és éles csőrükkel, karmaikkal megsebezvén őket. oly sérüléseket okoz­tak, amelyek sehogy sem akartak meggyó­gyulni és elmérgesedtek, úgyhogy a sze­mélyzet néhány tagja nyomorultul el is pusztult. Sauvedra sürgősen továbbvitorlázott tehát és mikor két esztendővel utóbb ugyanezeket a szigeteket egy Volcan nevű tengerészkapi­tány látogatta meg, ’legnagyobb meglepetésé­re sehol sem találta a Vámpirok-szigetét. Nem is találhatta, mert a szigetnek időköz- íven bukdácsoló kedve támadt, elsüllyedt és csak 1788-ban bukkant fel újra, amikor is Marschall ka­pitány szemtanúja volt a sziget emclkedé- l sének. Marschall azonnai jelentést tett az angol tengerészeti minisztériumnak, amely elren­delte, hogy a szigetet be kell kebelezni az angol birodalomba. E célból bizottság szállt ki a helyszínre vagy nyolc esztendővel utóbb, de Marschall szégyenbe maradt fel­fedezésével, mer! a szigetek újra eltűntek és helyükön csak a végtelen óceán huEámzott. A dolgot akkoriban nem tudták megérteni és a balszerencsés kapitányt el is Ítélték a bi­zottság költségeinek megfizetésére. Alku a bukdácsoló szigetre Most a napokban érdekes hir érkezett To­kióból. A japán kormány értesítette Lon­dont, hogy? a Kertek szigetcsoportja ismét a viz fölött van és buja növényzetére!!', nem­különben számtalan vámpirmadarával együtt valóságos látványossága a Déltengernek. A japánok egyben ajánlatot tettek az an­goloknak, hogy’ amennyiben a Sauvedra-féle felfedezést némi anyagi ellenszolgáltatás elle­nében hajlandók lennénk a japánoknak áten­gedni». úgy ezek kényszeríteni tudnák a bukdácsoló szige­teket. hogy most már végképen a tenger színén maradjanak. Gránáttal a vámpírok ellen Az esel előzményei a következők: Siroka, egy japán torpedónaszád parancs­noka, Tahiti felé való útjában csodálkozva állapította meg, hogy a térképen nem jelzett szigetek valóban' megvannak és esetleg a mit sem sejtő, éjszaka közlekedő személyhajók útjába ke­rülhetnek. Hosszas munkával rájött, hogy csakis a Kertek szigetcsoportjáról Hebet szó. Jól fel- fegyverzett legénységgel kiszállt egyikre és mihelyt lábát a partra tette, máris megrohanta a vámpírok mindig éhes és vérre szomjuhozó serege. Mindenfelől tömegesen repültek az apró madarak az emberek felé. Mivel a szigetet süni bozót takarja, kétségtelennek látszott, hogy a fekete madarak ott tanyáznak és sza­porodnak miért is Siroka visszatért hajójá­ra és néhány gázgránátot lövetett a Kertek szi­getének összegubancolódott bokrai közé. A hutás nem is maradi el. Valóságos felhő­képpen rajzoltak a vérszívó madarak a zi- get fölött, majd mintha összebeszéllek vol­na, támadást intéztek a hajó ellen. Csakha­mar egész sereg katona sérült meg és ugyan­csak akadt dolga a ív főorvosnak. Siroka ezek után jobbnak Háttá, ha a vesze­delmes környékről elszelel. Apia kikötőjébe érve, jelentést lett fölötteseinek és igy jutott a Kertek szjgelc ismét és újra a közérdek­lődés homlokterébe. Hogy a japánok ajánlatuknak elfogadása esetén mimódon óhajtják a különös szigete­ket feüszinen tartani, az még titok, de titok marad az is, hol tartózkodnak a madarak akkor, ami­kor a szigetek eltűnnek az óceán felszíne alatt ? Nem Tehetetlen — mondják a japánok —, hogy a vámpírok a szigetnek kétségtelenül jól elzárt barlangjában keresnek menedéket de ezzel szemben rejtély, miből élnek hosszú évtizedeken át amig a szigetek a tenger vizé­ben pihennek? A különös eset most nagy fejtörést okoz mindkét állam tudósainak, mert hiszen ezek Véleményétől függ, tárgyalásokba bocsátko­zik-e az angol birodalom a japánokkal, vagy sajátmaga rendezi be a Kertek szigeteit? A úr izfiwal elhövetell Dlimeielüitfnneh aRineszíiü-löriéhuéneis íégrcliatfésáról BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Banca Naţionala Bucuresti-i igazgatósága hivatalos értesítést küldött a tilos deviza­átutalásokkal elkövetett bűncselekmények­ről szóló amnesztiatörvény végrehajtására vonatkozóan. Tudomásul adja. hogy az am­nesztiatörvény 1. és 4. paragrafusaiban em­lített nyilatkozatot május 6-ig kell benyúj­tani. Ezzel együtt a kereskedők és iparosok, akik a devizatörvény kijátszásával utaltak át külföldi fizetési eszközöket szintén nyújt­sák be a titkos átutalást igazoló dokumen­tumaikat, hogy az illetékes fórum megsem­misíthesse azt. Akiknek a törvénytelen át­utalásokra vonatkozó okmányai és folya­modványai már a Banca Nalionala-nál van­nak. szintén kötelesek a törvény 1. és 4. paragrafusaiban előirt deklarációt benyúj­tani és azután megsemmisítik a kérvénye­ket és az okmányokat. A jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogs’ az amnesztiatör­vény utolsó paragrafusa szerint nem kap­hatnak kegyelmet azok és bűntársaik, akik­nek ügye bármely birói fórum előtt van már, még ha az eljárás csak vizsgálati stá­diumig jutott is. A fenti nyilatkozatot Bucu- resti-ben a Banca Naţionala devizaellenőrző hivatalában, a vidéken pedig a jegybank fiókjainál kell benyújtani. AKINEK A SZÍVMŰKÖDÉSE RENDETLEN; úgyszintén afe, akinél a vérnyomás tünetei mu­tatkoznak, úgy érhet el erőlködés nélkül meg- fe'elő könnyű rzékelést, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF1" kcserüvzet iszik. Szivszakorvosok már régen megállapították; hogy a FERENC JÓZSEF viz I szivhSPicntyühibáknál és szjv elzs i rosodámál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat. A temető ügykezelésének uj rendje. A vá­ros vezetősége pár hónappal ezelőtt a há- zsongárdi temető vezetése körül történt sú­lyos visszaélések megakadályozására közvet­lenül a városi pénztárt bizta meg a temető­dijak beszedésével. A városi tanács legutóbbi ülésén pár hónappal ezelőtt teli rendelke­zését visszavonta és úgy határozott, hogy a temetődijak beszedésével újból a temető ve­zetőségét bizza meg. A tanács határozata már április elsején életbelépett. A rendelet különben több megszorítást tartalmaz az esetleges visszaélések elkerülése végett. A temető pénztárosának három példányban kell kiállítania a befolyó összegekről a nyug­tát és annak egyik példányát a városi szám- vizsgáló bizottságnak kell beterjessze. Az összegeket minden héten be kell fizessék a város pénztárába, de ezenkívül a városi ta­nács minden hónapban egyszer általános felülvizsgálatot gyakorol a temető ügyeinek vezetése felett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom