Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-11 / 85. szám
E L L E N 7. I? K I 9 .? 6 á p r 111 •i II. aK*Uf£&R maca T,)T ÍR A ROMÁN SAJTÓ ' r <>y, Cseh péhln. Elv. I la'.'c. Vériem. 1*111 .‘i n !,: \ francia jegybank az aram 1 ni ' it jelen ti. \ világ aranyának nt“'vI 11 as i' mid hirlokáhan. 1923-ban ás 1 *.• •■»•ii S3 milliard frankot árt aranykészlet.' l\.'■ 1';:11 , a szám (»5 mi 11 iáidra esett, nr da. ara 03.39 százalékos a forgalomba 1 l\ I api: frank aranyfedezete. Í gy év dali bárom komoly támadás érte a frankot, N.a.i.i most kénytelen volt a jegybank 3 és ti s■ .i/.aIákra emelni a kamatlábat. Meg* tiri-ifi11 i a '.. n/ és elutasítják a bitelkárőket, ig\ kévés oben játszanak az értéktőzsdén s kevesek!» a frankspekulúció Párisban. A icg> k:.nk mindent megtesz, hogy megvédje a fr.mkot. lg vétlen hét folyamán 1936 március 20 27 között 113 millió aranyfrankot vesztett s a papírpénzt 515 millió* a! s. iritotta. Mi lesz, ha ez. továbbra fog :idyiah’.ku Hegnier francia pénz.ügyminisz* er optii: a. Az. arany ennek dacára menekül, mert nincs füle, hogy hallja a miniszter megnyugtató szavait. A költségvetés ki van „vensul; ózva papíron, miután hat éven keres lül évente 6 milliárd lej ráfizetéssel árult. Ha az arany el nem futna, akkor is nehéz lenne a francia frank helyzete. Ezt a költségvetés gyengesége okozza. A tanulság ebből az, hogy pénzpolitikát nem lehet egyedül aranyfedezetre alapítani. UNIVERSUL: A cseh parlamentben törvényt hoztak a nemzeti védelemre, ez bennünket is érdekelhet. A törvény alapgondola la az. hogy mindenki egyformán tegye meg kötelességé!. Machnik hadügyminiszter kijelentette, hogy minden egészséges ember részt kell vegyen az ország védelmében, meri csak a férfiak és nők együttes munkáiéval lehet a harcosok erkölcsi erejét fokozni és fenntartani s csak mindenki összefogásával lehet győzelmet elérni. A jövő háborúja, mely repülőgépekkel és gázzal fog majd lefolyni, a frontokat kiterjeszti és az érdekelt országok egész belső területét fenyegetheti. így mindenki, minden eszközzel részt kell vegyen a védelemben. Az erkölcsi felkészültség talán még nagyobb jelentőséggel bir az anyagiaknál. Bizalmat, egvbetar- tozást és lelki közösséget jelent. Nemzeti összefogásra van szükség. CURENTUL: Az olasz—abesszin háború vége felé közeledik. A négus kétségbeesetten hol a X.''ószövetséghez, hol népéhez fordul. Az abessziniai hadjárat nagy ellenségeskedés jegyében indult el. Angol érdekeket érintett Egyiptomban és Szudánban. Kalandnak tekintették s azt hitték, hogy Mussolinit magával ragadja. Miért gondolkodott volna a szerencsétlen fekete másként, mint az euró- i ;.i fehérek? Hogyan volt képes Itália ezen változtatni? Nem akarjuk a fasizmust ajánlani, mégsem tagadhatjuk azt az erőt. melyet magában foglal. Ha fasizmus nem lenne, még látszólagos katonákat sem tudott volna Itália egy ilyen hadjáratra sorozni. Nálunk mindent tönkretesz a sok szónoklat és program. így van ez 1919 óta. Ila megvizsgáljuk a szónoklatokat, mindenütt ..nemzeti eszme'; szavaira találunk. Nézzük azonban meg. mit jelent a szóáradat? Minden csak elv, csak papir marad. TARA NOASTRA: Mind népszerűbb lesz a nacionalista mozgalom. Azt mondhatnánk, hogy jdöntőbirói jelentősége van mindazokban az eseményekben, melyek szemünk előtt lefolynak. A román politika uj ellenféllel találja szemben magát, mely nem hajlandó alkura és tárgyalásokra, hogy ezek vészé- j lyeztessék uralmát. Természetes tehát, hogy ! veszélyes jobboldali szélsőségnek nevezik ezt a mozgalmat, mely minden támadás célpontja. Erre a célra használják fel a Sinaia- ban történteket is, bár ennek alapjában véve ! semmiféle kapcsolata nem volt a nacionalista mozgalommal. Mihalache és Dinu Bra- tianu nagyszerűen megértik egymást, midőn a szélsőségesek elleni harcról van szó. Mihalache olyan nagy hangon beszél, hogy Párisban is hallják, abban a reményben, hogy segiteni fogják a nacionalista mozgalom letörésére. :Dinu Bratianu körlevelet küld a liberálispáríi tagozatoknak, melyben harcra szólítja fel őket a jobboldali nacionalizmus ellen. .Nem riadunk vissza. A románságért akarunk harcolni, a többi nem érdekel bennünket. DREPTATEA: Tehát fenyegetnek bennünket. A cenzura megengedte, hogy a címünkre küldött határozatot a sajtó közölje. így tehát mától kezdve jogos önvédelemről fogunk beszélni. Halállal fenyegettek s esküt tettek, igy nem lehet szó arról, hogy ez csak lelkes kirohanás volt. Annyival is inkább, mert már volt erre eset Duca meggyilkolásánál. Minden megnevezett és meg nem nevezett nemzetiparasztpártinak joga van tehát bármely helyen, bármely eszközzel, bármikor védekezni. A bottal, revolverrel, késsel szemben nem fogunk kesztyűs kézzel védekezni s megfelelő fegyvert használunk. Nem lehet szó passzív védelemről. Amint kezet emelnek valamelyik pártvezérre, nyomban válaszolni fogunk. Tessék tehát elkezdeni. Paraszlgárdák, fegyvert vegyetek kezetekbe, - - — - Tőkés Anna az idén már nem lép fel a budapesti Nemzeti Színházban A városunkból elszármazott művésznő karrierjének történetéről ir a budapesti sajtó BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósi tájéi túl.) A Nemzeti Színház munkásmali- né keretében hirdette a „Machbeth‘‘ előadását lökés Annával Lady Macbeth szerepében. A művésznő azonban lemondta az előadást és helyette Lukács Margit, egy fiatal akadémiai növendék lépett fel. Ennek a szereplőváltozásnak szomorú oka van: Tőkés Anna, Budapest egyik legnépszerűbb színésznője hirtelen megbetegedett és a: idei szezonban már nincs remény arra, liogg fellépjen a Nemzeti Színházban. A főváros művészvilágában gyorsan terjedt el a művésznő betegségének hire és mindenki a legnagyobb sajnálkozással fogadta. A művésznő súlyos idegkimerültség miatt nem léphet egyelőre színpadra. Szabadságot kért a Nemzeti Színház igazgatóságától és az a terve, hogy unó- testvérével. Gyenge Annával hosszabb tengeri utat tesz, majd egy kis ausztriai szanatóriumban piheni ki a fáradalmakat. Tőkés Anna orvosa szerint idegkimerültségét elsősorban nyugalommal kell gyógyítani és minden remény meg van arra, hogy már az uj szezon elején Tőkés Anna ismét a budapesti közönség elé léphet. Ezzel kapcsolatban a budapesti ..Nyolc Órai Újság“ feleleveníti Tőkés Anna karrierjének történetét és a következőket irja: ................ HliSVtTi TÖJÁ50JÍ bonbonon, ünnepi diós és máhos hlíIIH, kalács,kuglóf MÉRSÉKELI ARAK MELLETT. — Tortákban nagy választék!! FAGYLALT és PARFAIT ÁLLANDÓAN KAPHATÓ KIVITELRE IS. LEGKISEBB NEG- RENöELtST IS PONTOSAN SZÁLÚT Mint olyan sokan a magyar színpad kiválóságai közül, Tőkés Anna is Cluj-i Magyar Színháznál kezdte meg pályafutását. Először a kórusban működött, majd kisebb szerepeket kapott. Nemsokára férjhez ment a színház egyik alkalmazottjához, majd attól elvált és Budapestre költözött. Itt próbált elhelyezkedni. Véletlenül jutott budapesti színpadra. Egy este bement az akkori Renaissance .Színházba és Bárdos Artur igazgatótól két szabadjegyet kért. — Milyen címen? — kérdezte az igazgató. — Színésznő vagyok, a Cluj-i Magyar Színház tagja. Az igazgató kikérdezte szerepeiről és terveiről. Feltűnt neki Tőkés Anna szép magyaros beszéde és kellemes megjelenése. Átnyújtotta a jegyet és igv szólt: — Jöjjön be holnap délelölt a színházba, bálba tudok valamit segiteni az elhelyezkedése dolgában. Tőkés Anna másnap délelőtt jelentkezett Bárdosnál és félóra múlva már a hóna alatt szorongatta első nagy szerepét: Crommelvnek hires darabjának, a „Csodaszarvasának női főszerepét, melyben a fiatal színésznő döntő sikert aratott. Eüől kezdve sikereket aratott a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Magyar Színházban és most legutóbb ismét a Nemzeti Színházban. Remélik, hogy pihenője után folytatni fogja a sikersorozatot. bLAYDA CUKRÁSZDA R. T., CLUJ, P 1 AT A UNIRII NO. 29. WBITTMMM—Í^Ba———BB—I— „iiizkclécsotó szigetelőre“ alkusznak a jjapáReik az angolokkal „Vámpírok'* védik az időnkénti elkerülő édenkerteketf LONDON, április hó. Érdekes élménye volt a napokban egy angol tengerészkapitánynak. a Csendes-óceán egyik szigetcsoportján, az úgynevezett „Kertek szigetei" körül, melyek nincsenek messsze Tahititól és arról nevezetesek, hogy folyton jöl-alá bukdácsolnak a tenger vizében. átlag tizesztendei felszínen tartózkodás után efsülycdnek és nem sokkal utóbb ismét a viz színére bukkannak. Ezeket a csodálatosan termiekeny és utolérhetetlen szépségű szige'ecskéket legelőször 1531-ben fedezték fel és azóta rettegő t hírük van nemcsak a sülyedésük miatt, ami eddig is sokszáz gyanútlanul letelepedett hajós és benszülölt végzetét okozta, hanem azért is, mert ezek az apró édenkertek tele vannak vámpírokkal, denevérszerü, rendkívül ügyes állatokkal1, melyek nagy tömegben még az embert is megtámadják és nem egyszer le is győzik. Vámpírok Magellának, a nagynevű felfedezőnek egyik hires utitársa, Sauvedra élte át elsőnek a páratlanul itt álló kalandot a vámpírokkal a Kertek szigetcsoportján. Miután hajója megsérült és a nagy- viharban elszakadt a vezér- vitorlástól, Sauvedra letelepedett egyik ilyen szigeten és hajója kijavításához fogott. Munka közben azonban száz és százezer apró madár lepte meg a dolgozókat és éles csőrükkel, karmaikkal megsebezvén őket. oly sérüléseket okoztak, amelyek sehogy sem akartak meggyógyulni és elmérgesedtek, úgyhogy a személyzet néhány tagja nyomorultul el is pusztult. Sauvedra sürgősen továbbvitorlázott tehát és mikor két esztendővel utóbb ugyanezeket a szigeteket egy Volcan nevű tengerészkapitány látogatta meg, ’legnagyobb meglepetésére sehol sem találta a Vámpirok-szigetét. Nem is találhatta, mert a szigetnek időköz- íven bukdácsoló kedve támadt, elsüllyedt és csak 1788-ban bukkant fel újra, amikor is Marschall kapitány szemtanúja volt a sziget emclkedé- l sének. Marschall azonnai jelentést tett az angol tengerészeti minisztériumnak, amely elrendelte, hogy a szigetet be kell kebelezni az angol birodalomba. E célból bizottság szállt ki a helyszínre vagy nyolc esztendővel utóbb, de Marschall szégyenbe maradt felfedezésével, mer! a szigetek újra eltűntek és helyükön csak a végtelen óceán huEámzott. A dolgot akkoriban nem tudták megérteni és a balszerencsés kapitányt el is Ítélték a bizottság költségeinek megfizetésére. Alku a bukdácsoló szigetre Most a napokban érdekes hir érkezett Tokióból. A japán kormány értesítette Londont, hogy? a Kertek szigetcsoportja ismét a viz fölött van és buja növényzetére!!', nemkülönben számtalan vámpirmadarával együtt valóságos látványossága a Déltengernek. A japánok egyben ajánlatot tettek az angoloknak, hogy’ amennyiben a Sauvedra-féle felfedezést némi anyagi ellenszolgáltatás ellenében hajlandók lennénk a japánoknak átengedni». úgy ezek kényszeríteni tudnák a bukdácsoló szigeteket. hogy most már végképen a tenger színén maradjanak. Gránáttal a vámpírok ellen Az esel előzményei a következők: Siroka, egy japán torpedónaszád parancsnoka, Tahiti felé való útjában csodálkozva állapította meg, hogy a térképen nem jelzett szigetek valóban' megvannak és esetleg a mit sem sejtő, éjszaka közlekedő személyhajók útjába kerülhetnek. Hosszas munkával rájött, hogy csakis a Kertek szigetcsoportjáról Hebet szó. Jól fel- fegyverzett legénységgel kiszállt egyikre és mihelyt lábát a partra tette, máris megrohanta a vámpírok mindig éhes és vérre szomjuhozó serege. Mindenfelől tömegesen repültek az apró madarak az emberek felé. Mivel a szigetet süni bozót takarja, kétségtelennek látszott, hogy a fekete madarak ott tanyáznak és szaporodnak miért is Siroka visszatért hajójára és néhány gázgránátot lövetett a Kertek szigetének összegubancolódott bokrai közé. A hutás nem is maradi el. Valóságos felhőképpen rajzoltak a vérszívó madarak a zi- get fölött, majd mintha összebeszéllek volna, támadást intéztek a hajó ellen. Csakhamar egész sereg katona sérült meg és ugyancsak akadt dolga a ív főorvosnak. Siroka ezek után jobbnak Háttá, ha a veszedelmes környékről elszelel. Apia kikötőjébe érve, jelentést lett fölötteseinek és igy jutott a Kertek szjgelc ismét és újra a közérdeklődés homlokterébe. Hogy a japánok ajánlatuknak elfogadása esetén mimódon óhajtják a különös szigeteket feüszinen tartani, az még titok, de titok marad az is, hol tartózkodnak a madarak akkor, amikor a szigetek eltűnnek az óceán felszíne alatt ? Nem Tehetetlen — mondják a japánok —, hogy a vámpírok a szigetnek kétségtelenül jól elzárt barlangjában keresnek menedéket de ezzel szemben rejtély, miből élnek hosszú évtizedeken át amig a szigetek a tenger vizében pihennek? A különös eset most nagy fejtörést okoz mindkét állam tudósainak, mert hiszen ezek Véleményétől függ, tárgyalásokba bocsátkozik-e az angol birodalom a japánokkal, vagy sajátmaga rendezi be a Kertek szigeteit? A úr izfiwal elhövetell Dlimeielüitfnneh aRineszíiü-löriéhuéneis íégrcliatfésáról BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Banca Naţionala Bucuresti-i igazgatósága hivatalos értesítést küldött a tilos devizaátutalásokkal elkövetett bűncselekményekről szóló amnesztiatörvény végrehajtására vonatkozóan. Tudomásul adja. hogy az amnesztiatörvény 1. és 4. paragrafusaiban említett nyilatkozatot május 6-ig kell benyújtani. Ezzel együtt a kereskedők és iparosok, akik a devizatörvény kijátszásával utaltak át külföldi fizetési eszközöket szintén nyújtsák be a titkos átutalást igazoló dokumentumaikat, hogy az illetékes fórum megsemmisíthesse azt. Akiknek a törvénytelen átutalásokra vonatkozó okmányai és folyamodványai már a Banca Nalionala-nál vannak. szintén kötelesek a törvény 1. és 4. paragrafusaiban előirt deklarációt benyújtani és azután megsemmisítik a kérvényeket és az okmányokat. A jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogs’ az amnesztiatörvény utolsó paragrafusa szerint nem kaphatnak kegyelmet azok és bűntársaik, akiknek ügye bármely birói fórum előtt van már, még ha az eljárás csak vizsgálati stádiumig jutott is. A fenti nyilatkozatot Bucu- resti-ben a Banca Naţionala devizaellenőrző hivatalában, a vidéken pedig a jegybank fiókjainál kell benyújtani. AKINEK A SZÍVMŰKÖDÉSE RENDETLEN; úgyszintén afe, akinél a vérnyomás tünetei mutatkoznak, úgy érhet el erőlködés nélkül meg- fe'elő könnyű rzékelést, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF1" kcserüvzet iszik. Szivszakorvosok már régen megállapították; hogy a FERENC JÓZSEF viz I szivhSPicntyühibáknál és szjv elzs i rosodámál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat. A temető ügykezelésének uj rendje. A város vezetősége pár hónappal ezelőtt a há- zsongárdi temető vezetése körül történt súlyos visszaélések megakadályozására közvetlenül a városi pénztárt bizta meg a temetődijak beszedésével. A városi tanács legutóbbi ülésén pár hónappal ezelőtt teli rendelkezését visszavonta és úgy határozott, hogy a temetődijak beszedésével újból a temető vezetőségét bizza meg. A tanács határozata már április elsején életbelépett. A rendelet különben több megszorítást tartalmaz az esetleges visszaélések elkerülése végett. A temető pénztárosának három példányban kell kiállítania a befolyó összegekről a nyugtát és annak egyik példányát a városi szám- vizsgáló bizottságnak kell beterjessze. Az összegeket minden héten be kell fizessék a város pénztárába, de ezenkívül a városi tanács minden hónapban egyszer általános felülvizsgálatot gyakorol a temető ügyeinek vezetése felett.