Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-08 / 82. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929, 0T m A 3 LEM Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Caleia Moţilor 4 Fiókkiadóhivatol és könyvosztály: Piaca Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109, — Levélcím: Cluj, postafiók So. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A ár-ak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csa-k a portókülönbözettel több LVII. ÉVFOLYAM, S2. SZÁM. SZERDA 1936 ÁPRILIS 8. Olaszország a szankciók megszűnt elését s az elfoglal! területek végleges elnyeréséi szabim a kéke Telţes bizonytalanság a tizenhárma# bizottság magatartása kömL __ Édest és Flandin ma Genibe utaznak. — Heves vita az angol Alsóházhan Franciaország teljes mssz&mitssUásnak tekinti Az olasz hadsereg abesszluiai döntő sikere! után megint a keletafrikai háborús válság került a viták előterébe. Géniben holnap ül össze a tizenhárma« bizottság, melynek tevékenysége ügyében még a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. Olasz részről erélyes kijelentések hangzanak ei arról, hogy a római kormány az abessziniai sikerek érdekében rákényszeritett erőfeszítések után többé nem hajlandó megelégedni sem a Laval— Hoare-terv, még kevésbé a hatos bizottság béketervében foglalt indítványokkal. Az olaszok közvetlenül akarnak tárgyalni a négussa! s a Népszövetség közbelépését csak a már létrejött béke szankcionálására szeretnék szorítani. Badoglio marsall ezzel egyidejűleg olyan kijelentéseket tett a sajtó tudósítói előtt, hogy meg sem áll, amig egész Abesszíniát el nem foglalja. Ez a helyzet természetesen erősen érinti az angol külpolitikát, melynek a most folyó nehéz diplomáciai játékban minden erőfeszítését igénybe kell vennie, hogy az olasz—abesszin válságban eddig folytatott külpolitikájának teljes összeomlását elkerülje. Tegnap a londoni alsóházban ezzel kapcsolatosan heves vitára is került a sor. A kormány külpolitikáját Winston Churchill, a kormánypárt jobbszárnyának vezére bírálta a legélesebben. „Abesszínia ellenállása — mondta Churchill — végleg megtört és az angol kormány külpolitikája két szék között a pad alá került. Magunkra haragítottuk az olaszokat és a most kialakult helyzetben csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudjuk majd az India fe!: vezj-iő nt biztonságát megvédeni. Elidegenítettük magunktól íöbbé-kevésbé Franciaországot is és a rajnavldéki események ennek következményei. Most az a helyzet, hogy az olasz—abesszin háborúban vagy gyors béke következik, vagy újra munkába kell lépnie a tizennyolcas szankciós bizottságnak. Ami a német indítványokat illeti — folytatta fejtegetéseit Chtirchill — a Népszövetségnek legelső alkalommal bele kell kapcsolódnia ezekbe a megbeszélésekbe. Ha nyár végéig elérhetjük azt, hogy a Népszövetség fel tudja ölelni egész Európát és Nyugat-Európá- ban elfogadható helyzetet teremtünk, akkor sokat teltünk Európa jelenlegi és jövő békéje érdekében. Ehhez azonban az kell, hogy az összes európai államok fenntartás nélkül elfogadják a népszövetségi alapokmányt. Az angol külpolitikának mindenesetre a népszövetségi alapokmány alapján kell állania“. Feltűnt a vita folyamán Baldwin miniszterelnöknek egy kérdéssel kapcsolatban tett rövid kijelentése is, bőgj’ Angliának esze ágában sincs gyarmati területeinek bármely kis részét más hatalomnak átengedni. Ez a kijelentés válasz Hitler indítv ányára, mely célzást tesz Németország gyarmati igényeire is. Az alsóház különben a rövid külpolitikai vita után 361 szavazattal 145 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. Eden ennek a bizalmi szavazatnak birtokában elutazott Genfbe, ahova a mai nap folyamán Flandin is követni fogja őt. Genfben holnap a tizenhármas bizottság, holnapután a loearnói hatalmak tartják értekezletüket. A locar- nói hatalmak értekezletére Flandin magával viszi a francia memorandumot, amely részben válasz Hitlernek a német álláspontot védő memorandumára, részben ellenterv az Európa újabb rendezésével foglalkozó német tervvel szemben. A francia államtanács tegnap a késő esti órákig foglalkozott ezzel a memorandummal. Kiszivárgott hírek szerint a memorandum első része megállapítja, hogy a loearnói hatalmak március 19-én hozott határozatára adott német választ teljességében visszautasitónak kell tekinteni s Franciaország ezért a visszautasítás esetére elhatározott garanciák életbeléptetését kivánja a loearnói hatalmaktól. A memorandum második részében szembeszáll a német tervvel, mely francia felfogás szerint csak arra jő, hogy az esetleges támadónak tervei kivitelében biztonságot adjon. Ehelyett az egész kérdésnek népszövetségi keretek közé helyezését ajánlja, mert csak ez teszi lehetővé a béke biztosítását minden irányban. A népszövetségi megoldás lehetővé tétele érdekében a franciák azt ajánlják, hogy a genfi intézménynek kellő erőt adjanak az egyes államok által rendelkezésére bocsátandó hadsereg segítségével. Általános feltűnést kelt a Reuter-ügynökségnek az a párisi jelentése, mely szerint Franciaország föladja eddigi orthodox álláspontját a népszövetségi határozatok egyhangúsága ügyében és uj tervezetében azt ajánlja, hogy tegyék lehetővé a fennálló nemzetközi szerződések felülvizsgálását akkor is, ha a népszövetségi tárnicsban a kívánságnak csak kétharmad többsége van. Béesben a kisantant-államok követei tegnap átadták kormányaik tiltakozását az osztrák szövetségi szolgálat behozatala ellen. Osztrák illetékes körökben a tiltakozással szemben hangoztatják, hogy a szövetségi szolgálatot nem lehet általános védkötelezetí- ségnek tekinteni és igy ennek a szolgálatnak a bevezetése nem is sérti a békeszerződést Politikai szempontból pedig meglehetős idegenkedést kelt Béesben, hogy Csehszloyákia is csatlakozott a tiltakozó lépéshez, holott prágai illetékes körök kijelentései szerint ott teljes megértéssel viseltetnek Ausztria önvédelmi fáradozásaival szemben. A követek lépését különben osztrák körök inkább formaszerinti tiltakozásnak tekintik és meg vannak győződve, hogy az ügynek súlyosabb következményei nem lesznek. jói Be se éli I a francia ezredes, aki a háborúban Verdun egyik erődítményét védte éveken át pokoli harc közepette. A kortársak nem felejtették el még a borzalmas jelentéseiket. amelyek egy-egg hiábavaló német támadás összeomlásáról szóltak: a bevehetetlen Verdun előtt a halottak ezrei tornyosultak ilyenkor, vége-hossza nélkül vitték a vonatok Németország és Franciaország belseje felé „a zúzott po- fájuak“-at: a golyó, ágyulövedék sebesültjeit, a gránátnyomás eszméletlenjeit és a gázmérgezés fuldoklóit. Az ezredes jól beszélt, hisz elmondotta, mily fény és öröm táncol az emberséges élet oldalán és micsoda sötét, nyirkos a nyomor, amelybe a „gyors halál mágnásai4 az uj kor minden igényével, a műszaki haladás minden vívmányával megszervezett háborúba taszíthatnak. Jól is beszélhetett az ezredes, mert szövetkezett a hely szellemével: hallgatóit odavezette, ahol a vérrel záporozott erődjének minden cementröge érveket liheg és a hevenyészett temetés helyén művészivé alakított óriási sirkertek a keresztek ezreivel bujtogatnak és lázitanak. Jól beszélt, mert hálás hallgatósága volt• nem is kellett meggyőzni e már ,,hivatalból“ meggyőződött hallgatóságát: a kegyelet siralmas tényét gyakorló frontharcosokat, és a kövér elmélettől tartatott béke- barátokat. Jól beszélt az ezredes. Kiterjedő hatással: szónoklatát egy világ-szavazás legalább 9S százalékkal helyeselné, mint ahogy most a háború lehetőségétől fütött tikkadt és forró légkörben a sajtó szinte kivétel nélkül helyesli szavait, még a nehéz iparé is, mely néha karácsonyi vagy húsvéti hetekben szemforgatással szürcsölget egy-egy édes kortyot a pacifizmus asszujából. Természetesen visszhangosan kiabál mind az egész világ: senki sem akar háborút és ma még minderúd fél a háborútól. Ezt a hatalom kisded csoportja is helyesli. Nem azért, amit a verduni erődítmények háborgó látogatói hirdetnek, hogy Franciaország ifjúsága nem akar meghalni olyan kérdésekért, amit a németek vagy osztrákok most fölvétetnek és amibe nem gebedhet ennek a lábbadozó világnál: még a beteg és gyötrelmes békéje sem. Verdun szava jól esik még a háborús ipar embereinek, a harci dicsőségre vágyó katonáknak, világtörténeti koszo- t rura pályázó politikusoknak, mert még a győztes hatalmak sem készültek föl a háborúra és van még előzetes alkalom a dús keresetre, a halhatatlanság koszorúinak nyugodt és fényűző megfonásá- ra. Ezért hatásos minden verduni szónoklat. De kérdés, vájjon az ilyen jó és igaz beszéd a pillanatnyi szikrázáson túl eredményes-e? Vájjon segit-e valamit az örök béke bár csonka megfogalmazásain is, amikor a biztonság és nyugalom érdekében folyó szörnyű népszövetségi harc idején minduntalan háború dühöng valahol, amikor egyebet se hallunk, mint a harc régi és uj elméleteinek az ismétlését, mikor folytonos csel- szövények fölrobbantani és újra megmenteni törekednek a békét? Mit ér ami hajszálon függ és minden évszakban uj papirosokkal, uj formulákkal, de szakadatlan és nagyobbodó fegyverkezésekkel való megtámasztásra szorul? Pillanatról-pillanatra közelebb ragad a rettegett végzet a háborúhoz, mert a verduni szavak, amik öntudatosak, óhatatlan átvezetnek a régi Verdimtől az uj Magi- not-féle Verdunig, a világ pusztulás biztos fényébe. Olaszország RÓMA. (Az Ellenzék legújabb távirata.) A Tribuna ma reggel- vezércikkében burkoltan közli azokat a feltételeket, amelyek mellett Olaszország hajlandó békét kötni Abesz- sziniával. A lap szerint ezek a feltételek a következők: 1. A szankcióknak maguktól meg kell szün- niök. Olaszország nem kéri a szankciók megszüntetését, de addig nem hajlandó tárgyalni, ndg a megtorlások érvényben vannak. 2. Az öt ős bizottság határozatait és a Laval—Haare békéiéit ételei béketervet hozzák összhangba az Olaszország által Abesszíniában elért katonai eredményekkel. 3■ Olaszország nem tűr sem közvetett, sem pedig közvetlen népszövetségi beavatkozási. í. Ismerjék el Olaszország fennhatóságát az eddig elfoglalt abessziniai területekre, mig az 5. pontban Olaszország kötelezettséget vállal, hogy tiszteletben tartja Anglia abessziniai érdekeit. RÓMA. (Rador.) Olasz politikai körök nem várnak semmi eredményt a 13-as bizottság ülésétől, amely a szankcionista politika újabb balsikerét fogja jelenteni. Az olasz harctéri sikerek nyilvánvalóvá tették, hogy a békét csak a két harcoló fél közötti közvetlen megegyezés tudja létrehozni. A nép- szövetség ötös bizottsága, valamint a Laval —Hoare által készített tervezeteket végleg elutasitottaknak lehet tekinteni. A békéltető bizottság ülése GENF. (Az Ellenzék távirata.) A 13-as népszövetségi békéltető bizottság ma ül össze Genfiben. Kiszivárgott hirek szerint Madariaga, a bizottság elnöke, minthogy az olasz —abesszin háborús viszály elsim fására tett békefelhivása nem járt sikerrel, visszaadja megbízatását és még a mai nap folyamán lemond. A lemondással kapcsolatban különböző hirek terjedtek el a népszövetségi fővárosban. Egyik hir szerint a lemondás következménye az lesz, hogy a 18-as, úgynevezett szankciós bizottság az Olaszország elleni szankciók megszigorítását fogja elrendelni. Anglia politikája ezt a lehetőséget szorgalmazza, m g a francia diplomácia a szankciók megszüntetésén fáradozik. Madariaga köréből cáfolják a lemondás hirét. A Reuter-ügynőkség jelentése szerint Eden az ellenségeskedések megszüntetését szeretné elérni még mielőtt Madariaga Rómába utazik. Olaszország hajlandó békét kötni — irja a Reuter —, de nem hajlandó a béketárgyalásokat a Népszövetség ellenőrzése alatt lefolytatni. Olaszország egyedül tárgyal és egyedül köt békét, amelyet a Népszövetség később jóvá hagyhat. * Badoglio nyilatkozata RÓMA. (Rador) Aszmarai távirat szerint Badoglio marsall tegnap a kővetkező nyilatkozatot adta az újságíróknak: „Közelebbről az önök tudomására hozom azt a hallatlanul merész haditervet, amely lehetővé teszi, hogy végső győzelmet arassunk a négus hadserege fölött Nem fogok megelégedni egyszerű katonai jellegű győzelemmel, mert célom egész Abesszínia elfoglalása. Éppen ezért njabb csapatokat, lőszert és élelmi- Mteri kértem az anyaországiéi. A négus kitart Addisz-Abebában tegnap a négus nyilatkozott a Reuter-ügynökség tudósítója előtt. Kijelentette, hogy hadseregét az olaszok nem győzték le, sőt az abesszin haderő kész addig harcolni, mig az utolsó olasz katonát is elűzték az abesszin földről. A négus elkeseredetten állapította meg, hogy a Népszövetség nem alkalmazza az Olaszország elleni megtorlásokat a szükséges erővel és kifejezte azt a reményét, hogy Abesz- szinia óhajai végül is meghallgatásra találnak. (Folytatása a 10. ob! .dm, ' MM J? ~
